Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-09 / 106. szám
2 NÉPÚJSÁG 1963. május 9., csütörtök Békenagygyűlés Egerben (Folytatás az 1. oldalról) keztetni ezekre a problémákra? Azért, mert május 9-e politikai és társadalmi tanulságainak megtagadása rejtőzik a modem világ legsúlyosabb problémáinak mélyén. így van ez mindenekelőtt a német kérdésben. Hiszen, ami 1940-ben még rejtett szándékuk, titkos terv volt, és hamarosan. nyílt) politikává lett. Ez szülte a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik legalapvetőbb problémáját, az, hogy Németország viszonylatában voltaképpen nem számolták fel a második világháború maradványait, nincs német békeszerződés, és Nyugat-Bérűn mindmáig egy előretolt, militarista és kémközpont szerepét játsza Európa szívében. A nemzetközi helyzet változó fejleményei közepette egyenetlenül hullámzik a német békeszerződés és Nyugat-Berlin problémájának megoldása is. Katonai szüks< ezt a brutális lépést. Japán a kapituláció küszöbén tántorgott, és a szovjet hadsereg a japán fasizmus legnagyobb szárazföldi erejét, a Kvantung hadsereget szétzúzta Mandzsúriában. Ma már szinte politikai közhely és az Egyesült Államok vezető politikusai nyíltan megmondják: az atombombákat azért dobták le, hogy politikai nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra és az új világot az amerikai atommono- pólium árnyékába szervezzék meg. Az erőviszonyok ebben a vonatkozásban persze éppen úgy nem az imperialisták szájaidé szerint alakultak, mint a német kérdésben. Az amerikai atommonopólium szétporladt, s helyét a Szovjetunió atom- és rakétafölénye váltotta fel. — És az atom- és rakétafegyverkezési verseny. lehetőségek vannak most már a kulcskérdés, a leszerelés megoldására? Amióta csak 1946-ban benyújtották az első amerikai leszerelési programot, a hírhedt Ba- ruch-tervet, az Egyesült Államok mindig arra törekedett, hogy a lehető legtávolabbi jövőbe tolja ki az atom- és más tömegpusztító fegyverek tényleges betiltását és a figyelmet a helyszíni ellenőrzés hírhedt problémájára terelje. Az amerikai leszerelési terv például mind a mai napig abból indult ki, hogy az első szakaszban 30, a másodikban további 35 százalékkal kell csökkenteni az interkontinentúlis és globális rakéták számát, s ugyanakkor érintetlenül meg akarja hagyni a katonai támaszpontok jelenlegi helyzetét. Mint Hruscsov annak idején megjegyezte, ez az elv azt kívánná a Szovjetuniótól, hogy mondjon le biztonságának és egyben a béke biztosításának alapvető tényezőiről, a szovjet rakétafölényről, még hozzá anélkül, hogy az Egyesült Államok feladná agresszív támaszpont rendszerét. Ez — mint mondotta — „azt jelenti, hogy a felderítés farka csóválja a leszerelés politika kutyáját”. A szovjet terv ezzel szemben ez atomfegyverek teljes betiltását és teljes megsemmisítését állítja törekvéseinek tengelyébe és már az első szakaszban az atomfegyverek célbajuttatására szolgáló eszközök megsemmisítését javasolja, az idegen terülteken lévő katonai támaszpontok megszüntetésével együtt A gyakorlati politika próbája azt mutatja, hogy ebben a legalapvetőbb kérdésben a két szembenálló álláspont még nem közeledett egymáshoz, egyszerűen azért, mert — a szovjet miniszterelnök szavaival: „Az USA és a NATO ff erőfeszítései nem az általános és teljes leszerelésre vonatkozó megállapodás aláírására, hanem a fegyverkezési hajsza további fokozására irányulnak” A felszín alatt maguk a nyugati hatalmak sem egységesek ebben a kérdésben. Már 1961 ősze óta, amikor Gromikő szovjet külügyminiszter véleménycserét kezdett Rusk amerikai külügyminiszterrel a nyugait-berlini kérdés rendezéséről, felbukkantak olyan jelek, amelyek azt tanúsítják, hogy Washington éppen úgy „kénytelen szembenézni a tényekkel”, mint annak idején Dönita és tudomásul Vermi, hogy a német békeszerződés és Nyugat- Berlin ügyét újszerű módon kell megközelíteni, méghozzá a Német Demkoratikus Köztársaság szuverénításának elismerése, és a nyugat-berlini meszálláíá rendszerről való megszállás alapján. A békenagygyűlés előadója emlékeztette a hallgatókat Hruscsov elvtárs legutóbbi nyilatkozára, amelyet az II Giomo című olasz lap igazgatójának adott A szovjet miniszterelnök élesen aláhúzta ^szerűségek n A fasizmus ellen vívott harc utáni világ e két legfontosabb kérdése emellett kölcsönhatásban van egymással, hiszen az európai helyzet rendezése voltaképpen feltétele, előjátéka a leszerelés megoldásának. Hruscsov már idézett nyilatkozatában kifejti, hogy a német- és nyugat-berlini kérdés megoldása megkönnyítené a Varsói Szerződés és az Atlanti Szövetség közötti meg nem támadási egyezmény megkötését, s „ez lehetővé tenné a megegyezést az általános békével kapcsolatos, más alapvető kérdésekben, mindenek előtt a leszerelésben”. A megegyezés előtt tornyosuló akadályokat viszont növeli ez Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy Nyugat- Németországot atomfegyverekkel látja el. Milyen és remények Nyíltan meg ken mondani, hogy a genfi 18 hatalmi bizottság, amely nemsokára egy esztendős lesz, eddig nem hozott egyetlen olyan határozatot sem, amely az általános és teljes leszerelés problémájának megvalósításához vezetne. Ugyanakkor éppen ezeknek a genfi tárgyalásoknak az elemzése, részleteinek mélyebb ismerete tanúsítja, hogy szükséges és érdemes megvívni ezt a rendkívüli kemény. bonyodalmas és hosszas küzdelmet, amely a szocialista világ erejének és a leszerelést követelő kompromisszui az amerikaiak által olyannyira bálványozott nemzetközi ellenőrzés kérdésében, s ezzel áttörje az utolsó gátakat is a fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló egyezmény előtt. A leszerelési tanácskozások légkörének romlását éppen az okozta, hogy az amerikai politika visszalépett és a megegyezés megakadályozásának szándékától indíttatva, technikai részletkérdésekbe menekült. Éles vitát kezdett abban, a lényegét tekintve másodrendű kérdésben, hogy évente hány ellenőrzést végezzenek a nemzetközi bizottságok. A nagygyűlés szónoka ezután felhívta a figyelmet a nemzetközi politika egy olyan új tényezőjére, amely ismételten bizonyítja a német kérdés és a leszerelés szoros összefüggését. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy az Atlanti Szövetségben az év elején kibontakozott stratégiai válság milyen szerepet játszik a leszerelési tárgyalások akadályozásában. Itt lényegében arról van szó — mondotta —, hogy a Kenne- dy-kormány kidolgozott egy új atomstratégiát. Ez a stratégia semmivel sem kevésbé agresz- szív a korábbinál. Ez is a fegyverkezési verseny alapján, nem pedig a leszerelés alapján áll. Az új stratégiát rendkívül heves támadások érték. A bonni militaristák egy-egy csoportjai azt a gondolatot, hogy „Európa központjában a német béke- szerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet ennek megfelelő rendezése nélkül nem lehet eltávolítani a feszültséget. Európai nyugalom nélkül pedig nem lehet nyugatom a világon.” Íme: május 9 történelmi tanulságainak: meg nem értése, sőt elárulása a Nyugat részéről — így nőtt szervesen a nemzetközi élet egyik legközvetlenebb és leggyötrőbb gondjává. A győzelem napja 18 esztendővel ezelőtt még nem jelentette a háború végét: Távol- Keleten csaknem négy hónapig folyt még a harc, s a béke már kéznyújtásnyira volt csupán, amikor az amerikai hadvezetés, az Egyesült Államok legjobb tudósainak tiltakozása ellenére előzetes figyelmeztetés nélkül ledobta Hirosimára és Nagaszakira a történelem első két atombombájátem indokolták emberiség nyomásának növekedésével párhuzamosan eljuttatja az emberiséget a leszerelés megvalósításáig. Ennek megértéséhez természetesen az szükséges, hogy figyelembe vegyük a problémának rendkívüli méreteit és megtanuljuk értékelni a legcsekélyebb előrehaladást is. Nem kerülheti el például figyelmünket az, hogy amikor az elmúlt év tavaszán összeült az új leszerelési bizottság, annak már összetétele is jelezte a nemzetközi erőviszonyok eltolódását a béke és leszerelés táborának javára. Értékelni kell azt is, hogy ezen az értekezleten sikerült kiválasztani és részleteké menően megközelíteni a leszereléshez vezető egyik legfontosabb problémát a nukleáris robbantások és fegyverkísérletek megszüntetésének ügyét. Sőt a Szovjetunió és a szocialista tábor anyagi erejének és a szovjet diplomácia hatékonyságának kettős hatásaképpen egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy a legfontosabb akadályok elhárultak a megegyezés útjából. A Szovjetunió» beleegyezett abba, hogy bizonyos meghatározott számú automatikus jelzőállomást állítsanak fel a szovjet területen, amelyet azután nemzetközi bizottság ellenőriz majd. A Szovjetunió lépése kifejezetten politikai, kifejezetten leszerelési és béke- *4épés volt Jelentőségét az adta meg, hogy a szovjet kormány, ereje tudatában lehetőséget látott arra, hogy not jarasol jón úgy látták, hogy ez csökkent- heti a nyugatnémet atomfelfegyverzés lehetőségeit és más utakat kerestek. Az útkeresés terméke volt a Bonn—Párizs paktum, amely az önálló atomerő létrehozásán fáradozó De Gaulle tábornokot használná fel arra, hogy Nyugat-Német- ország akkor is atomfegyverhez jusson, ha az új amerikai stratégia csak a gyilkolás hagyományos eszközeit engedélyezné számára. Vass Istvánná ezután a két fontos nemzetközi probléma megoldásának kilátásairól beszélt — Jósolni természetesen lehetetlen, de minden amellett szól, minden azt igazolja, hogy az emberiség történetében most először van lehetőség arra, hogy a leszerelés eszméjét élő, reális valósággá változtassuk. Nem szabad elfeledkeznünk, hogy voltaképpen alig 18 esztendeje született csak az a történelmi korszak, amelyben a szocializmus és a béke ereje egyáltalán lehetővé teszi a háborúk végzetének elkerülését. Genfben lehet „holtpont“. De az emberi élet, az emberi munka minden egyes nap meghozza a maga apróbb, de törvényszerű erőeltolódását az egyetemes leszerelés híveinek javára, és megteremti azt a lehetőséget, hogy bár veszélyék árnyékában, de a béke fegyvereivel vívjuk meg a történelem legbonyolultabb küzdelmét, Kedves hallgatóim! _A moszkvai Béke Világkongresszus felhívta a világ népeit a még erőteljesebb harcra, a fegyverkezés ellen a leszerelésért. Most márciusban a Béke Világtanáes elnöksége Mal- nöből arra szólított fel bennünket. hogy világraszóló békehadjárattal tegyük 1963 tavaszát a békeharc fordulópontjává. A felhívás nyomán a világ minden részéből lelkesítő hírek érkeznek a békeharcosok készülődéseiről. Húsvéti békemenetek indultak, az öt kontinens minden országában tanúsítják az embermiüiók, hogy sorsuk irányítását nem engedik ki kezükből. Felemelik tiltakozó szavukat a szakszervezeti mozgalomba tömörülő százmilliók. Júniusban Moszkvá'ban megszervezik a nők világkongresszusát. A 15 éves fennállását ünneplő magyar _ békemozgalom pedig megszervezi a hatodik magyar békekon gresraust. Sokan, méj; nem ébredtek egy aiomháboeű veszélyének tudatára Ezekhez is szólni kell, S miközben emlékezünk e felhívásra, nem feledhetjük, hogy alig múlt két évtizede annak, hogy a világ népeire szakadt a méreteit és következményeit tekintve legszörnyűbb háború. Az 1945-ös május óta sok év telt el, s a háborús romok helyén új városok és falvak épültek. Nagyszerű eredmények születtek a szocialista tábor országaiban, a szocializmus építése során. De ne felejtsük el, hogy az embert gyűlölő imperializmus ma is létezik, és egy újabb világégést próbál előkészíteni, ismét rombolással, pusztulással fenyegeti az emberiséget. Tudatában kell azonban lennünk saját erőnknek, * tudatára kell adnunk a nap minden órájában az imperialista hatalmasságoknak, hogy manapság más idők járnak. A világ-helyzet gyökeresen megváltozott, éspedig nem azok javára, akik egy újabb háború tüzét szítják. Ma már a néptömegek aktívan beleszólnak a nemzetközi kérdések megoldásába. A tönjegek háborúellenes mozgalma a béke- harc hatalmas tényezője. E harc legkövetkezetesebb szervezője a nemzetközi munkásosztály és e harchoz a világon mindenütt csatlakoznak a legkülönbözőbb társadalmi rétegek. Ügy kell dolgoznunk nekünk magyaroknak is, hogy munkánk, helytállásunk figyelmeztetés legyen a háborús uszítók- nak. Ha ezt elérjük, akkor el- mondhatjuk^hogy a magyar nép méltóképpen készült a VI. békekongresszusra. Ezzel ismét bizonyságát adjuk annak, hogy a párt, a kormány és a nép egységes a béke védelmében is. Ehhez a munkához kívánok önöknek ezen a napon erőt, egészséget és sok sikert. Magyar államférfiak üdvözlő távirata csehszlovák államférfiakhoz ANTONIN NOVOTNY elvtársnak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, VILIAM S1ROKY elvtársnak, a Csehszlovák Szociálisul Köztársaság miniszterelnökének Prága. Kedves elvtársak! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagy nemzeti ünnepe, Csehszlovákia felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében forró testvéri üdvözletünket és baráti jókívánságainkat küldjük önöknek és cseh-szlovákia dolgozó népének. Önökkel ünnepli ma a mi népünk is országuk felszabadulásának s egyben a második világháború befejezésének évfordulóját, a fasizmus felett aratott világtörténelmi győzelmet, a felszabadító Szovjet Hadsereg dicső fegyvertényét. A második világháború befejezésével új korszak kezdődött országaink történetében: a felszabadult nép hatalmának, az alkotó munka kibontakozásának, a szocializmus építésének győzelmes korszaka. E történelmi fordulat magával hozta népeink igazi barátságának kifejlődését és együttes küzdelmét a haladásért, s a béke védelméért Közös erővel dolgozunk országaink gyümölcsöző együttműködésének továbbfejlődésén, amely szolgálja népeink igazi érdekeit, s egyben a szocialista országok testvéri közösségének erősítését. A magyar népet őszinte örömmel töltik el azok az eredmények, amelyeket Csehszlovákia népe a szocializmus építésének minden területén elért. Szívből kívánunk további sikereket országunk felvirágoztatásában, új győzelmeket a szocializmus teljes felépítéséért folytatott küzdelmükben, Éljen és virágozzék a magyar és a csehszlovák nép igazi barátsága, a szocialista országok testvéri egysége! Elvtársi üdvözlettel: ' DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke ★ Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Vaclav Dávidot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. (MTI) Moszkvában folytatták a kémper tárgyalását * MOSZKVA. A szerdai tárgyalási nap elején folytatódott Penykovszkij elsőrendű vádlott kihallgatása. Az elnök kérdéseire válaszolva, cáfolta vádlott-társa védekezését, amely szerint Wynne csupán technikai öszekötő volt a kémszolgálat és Penykovszkij között. Wynne azt vallotta, hogy csak most, a tárgyaláson értette meg, milyen jelentőségű és súlyú volt mindaz a sok „technikai” szolgálat, amelyet a kémszervezetnek tett. Penykovszkij a továbbiakban tagadta, hogy el akarta hagyni hazáját. Az ügyész megkérdezte, miért érdeklődött több alkalommal is jövőbeni nyugati javadalmazása felől, ha nem akart megszökni. Erre a kérdésre nem tudott kielégítő választ adni. Az ügyész és a védő keresztkérdéseire válaszolva, Wynne megcáfolta Penykovszkij védekezését. Eltérés volt a két vádlott vallomása között egy másik kérdésben is: Penykovszkij azt állította, hogy a neki küldött háromezer rubelből kétezret Wynne útján visszaküldött megbízóinak, Wynne azonban tagadta, hogy ilyesmi történt volna. Penykovszkij szenvedélyesen magyarázta, hogy Wynne ebből a pénzből Moszkvában bundát akart venni feleségének, és ők ketten ezt 1961-ben alaposan meg is beszélték. Wynne Penykovszkij szemébe mondta, hogy ez hazugság. Azt felelte, hogy a bundát saját pénzéből akarta megvenni, de ettől a szándékától is elállt, mert az angol hatóságok százszázalékos behozatali vámot vetnek ki a nemes prémből készült bundákra. Ugyanakkor Wynne azt is cáfolta, hogy Penykovszkij a háromezer rubel fennmaradó részét értékes ajándékok (ezüsttárgyak, stb.) formájában juttatta vissza megbízóinak. Penykovszkij kihallgatása ezzel befejeződött. Fidel Castro Üzbegisztánba érkezett TASKENT (TASZS2). Taskent lakosainak ezrei és az Üzbegisztánban tanuló kubai diákok fogadták Fidel Castrot és útitársait Taskent- ben. Rasídov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és Fidel Castro beszédet mondott a repülőtéren. Az autókaraván 6zinte végtelen eleven falként felsorakozó embertömeg között haladt az üzbég főváros felé. (MTI) Események — sarakban GROTON: Tűz ütött ki a Thresher testvérhajóján, a Flasher nevű amerikai nukleáris tengeralattjárón kedden, a Connecticut állambeli Groton Hajógyárban. A tengeralattjáró építés alatt áll. Három munkás meghalt, kettő megsebesült a szerencsétlenség következtében. PÁRIZS: A francia kormány elhatározta, hogy felemeli a vasúti szállítás és a villamosenergia használati díját — jelentette be Giscard d’Estaing igazságügyi miniszter a francia nemzetgyűlésen. Brazília’—Anglia 1:1 (1:0) A brazil labdarúgó-váloga- tötlen futotta erejéből. Végig tott tegnap délután London- az angolok támadtak többet, a ban Anglia legjobb tizenegye brazilok sokat körülményeseden lépett pályára. A kétsze- kedtek, nehezen bontakozott ki rés világbajnoknak csak dön- eg>-cgy támadásuk.