Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-21 / 116. szám

4 ffEPÜJSÄG 1963. május 81., kccltl Pistike Az egri ■ Népkert lombosodó j fái alatt turistacsoport tekin-1 get tanácstalanul. Segélykérő- \ en néznek szét, de mindössze egy skírózó kisfiút látnak a kö­zelben. Á csoport vezetője kiáltott feléje: — Pistike! A gyerek csodálkozva for­dult hátra, s kíváncsian kér­dezi: — Nekem tetszett szólni? A turisták vezetője helye­selt: — Neked, fiacskám. Mondd meg, légy szíves, hogyan jut­hatunk el a várhoz. A kisfiú már tekintetével mutatja is a vár felé vezető utat, de aztán félbeszakad a megkezdett magyarázat, s huncut fény csillan a szemé­ben, — Azt mondja meg nékem, bácsi, honnan tudja, hogy én Pistike vagyok? — Hát, csak úgy kitalál­tam..'. — Akkor tessék azt is kita­lálni, hogy merre van a vár — szólt és skírójára pattant. K. E. — A BEFEJEZÉSHEZ kö­zeledik az egercsehi bánya­mentő állomás berendezése. Közel fél millió forint érté­kűek a felszerelések. Többek között 16 darab keletnémet bányamentő készülékkel, kor­szerű elektromos és oxigénes újraélesztő készülékkel ren­delkeznek. — OLASZORSZÁG tavaly 270 új film gyártásával rekor­dot ért el: 1962-ben 40 filmmel több készült, mint az előző év­ben és ezzel mennyiségileg az élre tört Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de a filmexport 1962-es bevételeit 24 milliárd lírára becsülik. — VASÄRNAP a Tölgyes­völgyben majálist rendezett a verpeléti Dózsa Termelő- szövetkezet. A majálist az el­múlt évi brigádverseny győz­teseinek tiszteletére szervez­ték, ahol vendégül látták a termelőszövetkezet vala­mennyi tagját. — A HAGYOMÁNYOS dub- tovnilci nyári diákszemináriu­mon több mint 50 ország 200 professzora és diákja vitatja meg a főiskolai oktatás meg­javításának lehetőségeit, vala­mint az egyetemek szerepét a békeharcban és a nemzetközi együttműködésben. Jízaeljtiirkk&L VWűViVWW'rfyrfWWWnW — Kézimunka-kiállítást ren­deztek Nagyvisnyón a kultúr- házban. A kiállítás anyagát a kultúrház kézimunka-szakkö­rében részt vevő lányok készí­tették. (Orbán István) — Hatvankilenc úttörőt vet­tünk fel ünnepi KISZ-gyűlésen a tagok sorába. Az ünnepi be­szédet az Űj Erő Tsz párttit­kára mondotta. Az iskolában ezzel önálló KISZ-szervezet alakult, amely szeptemberig működik. (Nemes Ilona, Po­roszló) — Szarvas Ottó agronómus vezetésével a Béke Termelő- szövetkezet gazdaságába láto­gattak el az átányi iskola pe­dagógusai. A látogatás, melyen megismerhették közelebbről is a termelőszövetkezet munká­ját, sok segítséget ad a további nevelőmunkához. (Juhász Zol­tán, Atány) — 23 hold csemegeszőlőt tele­pítettek a gyöngyösi Űj Élet Tsz-ben. A 70 tagú brigád szor­galmas munkájának köszön­hető, hogy még időben sikerült befejezni a telepítési munkát. Az új telepítés termése néhány esztendő múlva öregbíti majd Gyöngyös hírnevét. (Czakó Jó­zsef, Gyöngyös) Idő jár ás jelen tés Várható időjárás kedd estig: Ma erőisen felhős idő, holnap főleg a Dunántúlon, néhány órás napsütés. Sok helyen eső, zivatar, az északnyugati szél mérséklődik. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet: 14—18 fok között. (MTI* Örsi Ferenc: Az Epeiosz-akció Y e*«4­1963. MÁJUS 21., KEDD: KONSTANTIN 70 évvel ezelőtt, 1893 májusában született GÖGÖS IGNÁC, az iűe- gális kommunista párt mártírja. Az I. világháború után orosz ha­difogságba került, harcolt a Vörös Hadseregben, majd hazatérve a szakszervezetben töltött be vezető szerepet. 1925-ben rendőrkézre ke­rült. A fogságban szerzett beteg­sége, két hónappal szabadulása után a sírba vitte. 275 évvel ezelőtt, 1680-ban e na­pon született ALEXANDER POPE angol költő, a felvilágosodás és a klasszicizmus kiemelkedő képvi­selője. Fő műve a Fürtrablás (1714) című komikus eposz, amely korá­nak frivol erkölcseit ábrázolja. Ez mű Csokonai: Dorottyájának volt mintaképe. Az ember pró­bája című verses esszéjében a felvilágosodás korának filozófiá­ját foglalja össze. Költeményeit. Homérosz-fordításait az érzel­mek háttérbejutásával a nyelv tisztasága és a tökéletes forma jellemzi. Gőgös Ignác FILM: Amíg az utolsó vendég elmegy A történelem, vagyhogy in­kább az irodalomban megbú­vó, és nemegyszer csak talán évezredekkel később realizá­lódó történelem mindig kitűnő alkalmat nyújtott és nyújt azok számára, akik régi korok históriás eseményeibe ágyazva akarnak nagyonis mai igazsá­gokat i elmondani. Anouíll, vagy éppen O’Neill — hogy csak kettőt említsünk száza­dunkból —, a görög irodalom klasszikusait használták fel, az örök, tehát korunkra is ér­vényes igazságok elmondásá­ra. A klasszikus hősök antik, vagy új öltözetben, amint szá­zadunk, nagy ellentmondások­kal teli korunk színpadára lépnek! Hazai drámairodalmunk egyik ilyen, ha nem is teljes értékű próbálkozása volt a közelmúltban bemutatott és ..korszerűre” hangolt Ariszto- fánész-vígjáték a Nemzeti Színházban, ehhez csatlakozott most Őrsi Ferenc Az Epeiosz- akció című televíziós szatírá­ja, amelyet vasárnap mutatott be a televízió több millió né­zőt „befogadó” színházában. A trójai faló mondáját, ame­lyet Homérosztól ismerünk, s Tróját az autodidakta Schile- manntól — sokan feldolgozták már. A feldolgozás központi magja, éppenúgy, mint Homé­rosznál hol Achileusz, hol Me- nelaosz, vagy éppen a trójai király volt, most Orsi Ferenc Epeiosz tudós-építészt tette a dráma központi hősévé, aki a falovat azért konstruálta, hogy ezzel pontot tegyen a szaka­datlan háborúknak, s a győze­lem az örök béke hajnalává váljék... A faló „utasai”, elsősorban az akciót vezető főtisztek, egé­szen az őrmesterig, jelentik azt az ellenfelet Epeiosz szá­mára, akiket meggyőzni nem tud az örök béke szükségessé­géről, s akikkel szemben el-, bukik, éppen saját találmánya sikere, eredményessége miatt. Orsi Ferenc zárt, ökonomikus egységbe foglalta a történetet, határozott és gazdag utalások­kal tűzdelve tele a mai, s a nemrég letűnt náci militariz- mus ellen. Korunk égető tár­sadalmi kérdését, a háború és bé­ke problematikáját boncolgatta szatírájában, igyekezvén ne­vetségessé tenni a megcsalt, lényegében törzstisztjei • kezén csak a báb szerepét játszó Me- nelaoszt, a „békeidőben” nagy­iparos ezredes Thoaszt, Aka- maszt.; alti görög öltözékében is tökéletes figurája volt a ná­ci, vagy éppen a jutási őrmes­terek típusának. Jőanfiaersmif hevesen „Zengjen a bátrak országában újszerű ének...” (Kodály: Jelige) Hevest szerte a megyében úgy emlegetik, kulturális kö­rökben, hogy ott érdemes va­lamit bemutatni, mert érdek­lődő emberek, nagyszerű kö­zönség várja a produkciót. Szombaton nem színház, nem is Ki mit tud, s nem vidám műsor várt közönségre, hanem egy egész estét betöltő kórus- hangverseny, s az egri zene­iskola tanárainak szólistái áll­tak pódiumra. Este fél nyolckor, amikor megnyílt a függöny a hevesi ifjúsági kórus előtt, valóban zsúfolásig megtelt a hatalmas kultúrház, s a néma csendben egymás után szólaltak meg Bárdoss, Kodály és Neuwach művei Szabó Tivadar karnagy vezénylésével Majd a tama- szentmiklósi női kórus lépett fel, s egyszerűen el kellett csodálkozni azon, hogy 70 asz- szony képes ebben az aprócs­ka faluban estéről estére ösz- szejönni, a dal kedvéért, s Szontágh Ilona karnagy ve­zénylése nyomán ilyen tisztán, ilyen magas énekkultúrávaí megszólaltatni Kodály, Mozart műveit. Nem fiatal lányok, nem gimnazisták, hanem a termelőszövetkezeti asszonyok mutatták meg ezen az estén, hogy a dal, a kórusművészet közkincs, s nagy élményt je­lent nemcsak annak, aki hall­gatja, de annak is, aki műveli. Mag Stefániának, az egri zeneiskola növendékének zon­goraszólóját a kömlői férfikó­rus követte. Valamikor a hú­szas, harmincas években ez a kórus híres volt, országos versenyeket nyert, aztán valahogy elmerült az ismeret­lenségben, elhallgattak. Né­hány hónapja Éles Imre fel­kutatta a „régieket”, akikhez aztán örömmel csatlakoztak az újak, s szombat este Pa­lestrina, Halmos, Kodály szó­lalt meg a zengő férfikórus ajkán. Ahogyan az est mutat­ta, valószínű, hallunk még a kömlői tsz-kórusról! Majd Jani Éva, az egri zene­iskola tanára hegedűszólójá­nak — Weiner: Lakodalmas és Gui: Orientál — tapsolt a kö­zönség. Ismét kórus állt a dobogó­ra. Nevük: Hevesi Járási Pe­dagógus Kórus. Es itt meg kell állni. Dicséretet érdemel Szabó Tivadar karnagy, aki időt, fáradságot nem kímélve, járta a falvakat, s megszervez­te ezt az énekkart. De mit szóljunk azokról, akik Tisza- rránáról, Erkröl, Tamazsadány­ból, Tarnaszentmiklósról és az ég tudná honnan, bejárnak Hevesre a próbákra, s néhány hónap alatt Pitoni, Mendel­sohn, Giardini, Brahms, Ka- posov szerepel a repertoárjuk­ban. Hogyan dicsérjük meg őket, s azokat a kartársakat, akik vállalják kollégáik he­lyettesítését egy-egy próba al­kalmával? Hevesen és a hevesi járásban, a kultúrforradalom valóban „mozgást” váltott ki. Énekelnek, táncolnak, olvas­nak a falvakban, mert olyan emberek irányítják a közsé­gek kulturális életét, akik maguk is hajlandók áldozatra, így aztán már kevésbé cso­dálkozhatunk azon, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak a munka mellett a művelődésre, a dalra, és az olvasásra jut is, marad is idejük. A hevesi szóló- és kórus- hangversenynek ez volt talán a legnagyobb értéke. Hogy megmutatta, mire képes a fa­lu és a falusi értelmiség ösz- szefogással, áldozatvállalással. Es dicséretet érdemel áz a he­vesi közönség, amelyik nem­csak a könnyű műfajt, nem­csak a kifejezetten szórakoz­tató műsort igényli, hanem ér­deklődésével buzdítja, .mun­kára készteti azokat, akik mű­vészetükkel hozzá kívánnak járulni a falu kulturális fel­emeléséhez. (ádám) A szatíra mai mondanivaló­ját csak aláhúzta, a szatírát még élesebbé és világosabbá tette az a nem kevés írói, ren­dezői ötlet — Zsurzs Évát di­csérve — amely ugyan homok­zsebórát dugott a tisztek övé­be, de azok curvoisier konya­kot ittak, televíziós képernyőn tájékozódtak a falón kívül tör­téntekről, s patent öngyújtóról adtak tüzet a Hexametrosz ci­garettákhoz ... Való igaz, hogy a történeti tényt nevetséges lett volna meghamisítani... A faló be­került Trójába! De, amit szá­mon lehet kérni mégis a szatí­rától, — s ez már nemcsak írói, de rendezői hiba is —, hogy nem sikerült mindvégig a torz karikatúra fegyverével nevetségessé tenni a mai Uii- xeszeket, Pirrhuszokat és Thoaszokat... A szatíra néha átadta helyét a tragikus ele­meknek, elvesztette karikírozó élét, olyan drámai feszültség volt érezhető, amelynek leve­gőjében korántsem nevetsége­sen félelmessé, hanem elszán­tan határozottá és tragikusan kegyetlenné váltak a faló mi­litarista utasai. A műfaji egyenetlenség fellelhető volt az egyébként kitűnő munkát végző Czabarlca György kame­rájában is ... Mindezek ellenére nemes, hasznos és igényes vállalko­zásnak bizonyult „Az Epeiosz- akció”, s igényes, a szerep adta lehetőségek keretein belüli megformálást nyújtott Besse­nyei Ferenc Epeiosz, Márkus László Menelaosz, Kálmán György a félelmetes, számító Ulixesz,. Bitskey Tibor Pir- rhusz, Kemény László Ma- chaon, Rajz János a kereskedő, Egri István Thessandrusz és Bánhidi László Akamasz sze­repében ... A televízió megpróbálta kárpótolni nézőit a szombat esti, rendkívül unalmas és színvonaltalan vetélkedőért. Ez a kárpótlás sikerrel járt! Qyurkó Géza Az Arnold Wesker nagy sikert elért darabja alapján ké­szült film keresztmetszetét adja egy tipikus londoni vendég­lői konyha életének. A párás forróság, a zsémbelődő pincér­nők, a pokoli zűrzavar, mint például az ebédidő láirmája, ki­tűnően ábrázolják azt a helyet, ahol az idegei felmond­hatják a szolgálatot. Amíg az utolsó vendég elmegy című angol filmet a gyön­gyösi Szabadság május 23-től 26-ig tűzte műsorára. mar ■ a • •/ EGRI VÖRÖS CSILLAG Robinson család EGRI BRODY Délután 5-lcor Madridban EGRI KERTMOZI Társtalanul GYÖNGYÖSI PUSKIN Csodálatos vagy, Júlia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelmi levelezés HATVANI VÖRÖS CSILLAG A Bing-Bing fegybáz ioglya HATVANI KOSSUTH Rákóczi hadnagya HEVES Mid néni két élete FÜZESABONY Cári kegyelem PETERVÁSÁRA ■ A nap szerelmese A Bódi házaspár képviseli Heves megyét az országos társastánc-versenyen A Hámán Kató kulturális sziemle ez évben új színfolttal gyarapodott — a társastánc­versennyel. A fiatalok körében nagy örömet keltett ez a vetél­kedő, hiszen mindannyian szí­vesen táncolnak. A körzeti, já­rási bemutatók selejtezői után vasárnap a városok, járások 12 legjobb táncospárja mutatta be tudását a művelődési házban megrendezett megyei döntőn. Az Urban—Danyi duó zené­jére suhantak, pörögtek az ele­gáns, sötétbe öltözött fiúk és a kisestélyis leányok. Egy-egy kötelező szám után a zsűri — a terem négy sarkából — fel­A modern kritika Két kritikus beszél­getett az eszpresszó legeldugottabb sarká­ban a legeslegújabb magyar irodalmi mű­ről, amely meglehető­sen széles vihart ka­vart. Az egyik kriti­kus megfelelő vastag, fekete keretes szem­üveget, a másik két­oldalt stuccolt, közé­pen kopasz fejet hor­dott. A szemüveges: A mű adekvát subsztan- ciája mély esszencio- zitással tárta fel az antagonisztikus ellen­téteket. Ezzel te is egyetértesz... A mal- raux-i dekadencia je­gyei azonban kétség­kívül kiszublimálha- tók, s ez mélységes ráhatással van az esz­mei azonosulás meg­teremtésére, az ala­kok figuratív dekom- ponütságára - .. Azt eíróeá vhxc sem lehet, nemde- bár... A középen kopasz: Ami a malraux-i de­kadenciát illeti, két­ségkívül elgondolkod­tató, bár éri inkább a montaigne-i szkepti­cizmust látom átszű­rődni a dolgok super­mens logikáján. Nem beszélve, hogy Pierre Fiúsén eldologiaso­dott apercepciója vég­tére is valósággal en­zimálja ezt a művet, amely hátat fordít a reális idealizmusnak* az idealista realiz­musért felcserélve azt... azt hiszem, eb­ben sem lehet vita. A szemüveges: Ezek után nyilvánvaló, hogy a mű rendkívül módon érdekes és éppen úgy lehet jó, mint ' rossz, alakjai hús-vér teli emberek, vagy éppen ellégiese- dett árnyalakok? Nemtetőié A középen kopasz: Teljesen egyetértek veled, bár hozzá kell tennem, hogy az én véleményem szerint a mű éppúgy lehet rossz is, mint rendkí­vül érdekes... És itt sorrend a mélyebb kritikusi álláspontot* az egyéni vélemény- alkotás szabadságát jelenti... Nemde- bár... Végül is, te mit írsz a műről? A szemüveges: Nos. úgy gondolom, hogy én arról írok, miként tárta fel a mű adek­vát szubsztanciája mély esszenciozitással az antagonisztikus el­lentéteket... És te? A középen kopasz: Én inkább a montaig-. ne-i szkepticizmus át- szűrődéséről írok, amely ott tükröződik, mint mondottam, a dolgok supermens lo­gikáján AkétkrmkmÁ&*%, távozik és ír. Az ol­vasó olvas és egy kukkot sem ért. Irigy- li a kritikust, mert az érti is, amit ír... Én (a szemüveges­hez): Mondja, uram, ön értette mindazt, amit a kollégája mon­dott? De őszintén! A szemüveges: Egy kukkot sem, uram... De úgy kellett ten­nem, nehogy azt higy- gye, hogy én nem ér­tek a modern kriti kához... Én (á középen ko­paszhoz): Mondja, uram, ön értette mind­azt, amit a kollégája mondott? De őszin­tén! A középen kopasz: Értette a rossz nya­valya, de ezek a fia­tal tacskók előtt vi­gyázni kell a reno­méra... Had’ higgye, hogy értettem Értettem! ♦egri) mutatta a pontszámat, s délré megszületett az eredmény. Aranyérmet nyert négy pár: Bódi János és felesége Petőfi- bánya, Almási István—Hegedűs Éva Hatvan, Kissik Imre-Bi- kay Gabriella Eger és Molnár Zoltán — Rózsahegyi Zsuzsa Eger. Ezüstjelvényt kaptak: Légrádi György—Balogh Zsu­zsa Eger, Panyik István—Rú­zsom Rozália Gyöngyöstarjári, Bakos György—Kiss Erzsébet Karácsond, Galgóczy István- Bata Mária Hatvan, Holló Já­nos— Paskó Éva Recsk. Bronz­fokozatot érdemelt ki Pál Já­nos— Perge Mária Verpelét és Pelle Károly—Venczel Valéria Verpelét. A 118 pontszámmal elsőként szereplő Bódi házaspár képvi­seli a megyét az országos ver­senyen, s vendégként — juta­lomból — részt vesz, mint néző, a második legtöbb pontot el­ért pár, az Almássi—Hegedűs kettős. A televízió műsora 18.08: Hírek. 18.05: Ki mi­ben tudós? (A fizika negyed­döntő folytatása). 19.00: Gó­liát, az óriásdarű. Angol kis- ifilm. 19.10: Süss fel nap... — 19.30: Tv-híradó. 19.45: Mező­gazdászok fóruma. 19.50: Szép 'álmokat, gyerekek! 20.00: A I sátán temploma. Magyarul be- ; szélő NDK-film, II. fész. (Csak 14 éven felülieknek!) 21.20: Törzsasztal az Űjságíró Klub­ban. 21.50: Hírek. Tv-híradó. (Ism). (MTI) ffM1N1 w 4 /\A Q s Egerben este M,30 órakor: mi bárónő (Bérletszünet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom