Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-03 / 101. szám

4 NÉPÜJSÄG 1963. május 3., péntek ELKERÜLHETETLENNEK tartam, hogy a legutóbb Gyön­gyösön megrendezett közép­iskolai szavalóversennyel kap­csolatban néhány szubjektív véleményemet megkockáztas­sam. Mert az, amit és ahogyan szavaltak a megye minden kö­zépiskolájából összejött vers­mondók, kicsit jellemző is a megyénkben folyó irodalom- tanításra, annak eredményes­ségére, célkitűzéseire. így merem megállapítani, hogy a figyelem főként a mai irodalomra irányul. Nem je­lenti ez azonban a klasszikusok mellőzését, de jelenti az ifjú­ság dicséretes érdeklődését a ma iránt, a múlt értékeinek talajáról. Bizonyítékként fel­említhetem, hogy az elhangzott versek túlnyomó többségükben a mai magyar, illetve szovjet irodalom közérdeklődést és el­ismerést kiváltott alkotásai. Néhány nevet: Simon, Jobbágy, Baranyi, valamint Vinokurov, Vozsnyeszenszkij. Jevtusenko. Ebből a felsorolásból a téma- választás is lemérhető. Az elhangzott versek mon­danivalóban is színes és széles skálát öleltek fel. Talán kicsit komorabbra hangolt volt ez a sor, mint ami ehhez az életkor­hoz illik. Tény, hogy aránylag kevés volt a könnyed, vidá­mabb hangú vers, de ezt nem tartom veszélyesnek. Ügy ‘ér­zem, ez az életkor, a felnőtté érés kora, annyira tele van nagy gondolatokkal és nagy eszmékkel, olyan hőfokon és olyan komolysággal, amilyenre csak a maga helyét kereső ifjú képes. Azzal pedig, hogy eze­ket a súlyos kérdésekről valló verseket választották ki ma­guknak, véleményüket, viszo­nyukat is kifejezték a máról, a mához. A KÁLI Pintér Edit így vá­lasztotta magának az elnyo­mott népek szabadságvágyáról, hősi harcairól szóló Énekhang­ra és tam-tam dobra című Vozsnyeszenszkij verset Ki­tűnő volt az az egyéni össze­állítás is, amivel az egri köz- gazdasági technikum tanulója, Időjárásjelentés Várható időjárás péntek es­tig: Növekvő felhőzet, főleg a Dunántúlon esők, zivatarok. Élénkülő délnyugati szél, eny­he éjszaka. A nappali hőmér­séklet nyugaton csökken, kele­ten alig változik. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet keleten 21—25, nyugaton 16—20 fok között. (MTI) Néhány következtetés a versmondás nyomán Jegyzetek a megyei középiskolás szavalóversenyről 1963. MÁJUS 3., PÉNTEK: IRMA 55 évvel ezelőtt, 1908. május 3-án halt meg TÜRK ISTVÁN tábornok, világhírű vízimérnök. Mint fiatal hadnagy, az osztrák csapatokkal az olasz nép szabadságmozgalmá­nak leverésére Lombardiába került, s Itt átállott az olaszok oldalára. Az osztrákok elfogták és halálra ítélték. Külföldi közbenjárásra si­került kiszabadulniá s mint Gari­baldi egyik vezére vett részt az egységes Olaszország megteremté­séért vívott harcban. Tábornok; majd az olasz hadsereg egyik meg­alapítója lett. Amnesztiát kapva; hazatért és részt vett a Ferenc- csatorna tervezésében, majd elké­szítette’a Panama-csatorna tervét, ö építette továbbá a görögországi Korinthosi-csatornát (6345 méter hosszú víziót). 215 évvel ezelőtt, 1748-ban e napon született EMMANUEL JO­SEPH SIE YES francia politikus, a francia forradalom Idején a li­berális közép vezére. Érdekes könyve: Mi a harmadik rend? —• 1789. 120 évvel ezelőtt, 1843 áprilisában született KARL _ ZIEHRER osztrák zeneszerző, sok népszerű keringő és operett írója. 105 évve! ezelőtt, 1858-ban e napon született MADARÁSZ GYULA ornitológus, fontos műve: Magyarország madarai (1899— 1903). I . „ 90 évvel ezelőtt, 1873-ban e napon született HEVESI SÁNDOR író, színikritikus, majd a Nemzeti Színház igazgatója. Művei kö­zül kiemelkedik Shakespeare-tanulmánykötete, a Színház című összefoglaló műve, Shaw- és Shakespeare-műfordításai. Türr István FILM: Kitüntetés Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG A bérgyilkos EGRI BRÖDY Dandin György GYÖNGYÖSI PUSKIN Meztelen diplomata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG . Huszárkisasszony HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kereszteseit (I.—n. rész) HATVANI KOSSUTH . Csudapest HEVES Fagyosszentek FÜZESABONY Kitüntetés W < aa ü s o * Egerben este 19,30 órakor; Lili bárónő (Gárdonyi-bérlet; bemutató előadás) Három érdekes témájú történetet ölel fel a Kitüntetés című, magyarul beszélő lengyel film. Az első történet fő­szereplője egy váratlanul hőssé vált, fiatat katona, a második cselekményének középpontjában az emberség problémája áll, míg a harmadik filmnovella egy olyan fiatal özvegyről szól, aki szembeszáll a kisvárosi előítéletekkel. A filmet a füzesabonyi filmszínház 3—5-ig, a hatvani Vörös Csillag 6—7-én mutatja be. A televízió műsora 9,50: Tv-híradó. 10,05: Tele- NSZK-kisfilm. — 10,30: Figaró sport. — 10,20: Játékországban, házassága. NDK-film. perc cheni orvos, dr. Otto Praun, valamint házvezetőnője és élettársa, EÍfriede Kloo estek áldozatul. Az államügyész véleménye szerint Vera Brühne, a botrá­nyos életű kokott vette rá a második vádlott Johannes Ferbachot, szeretőjét, a tett elkövetésére, továbbá ő ellen­őrizte a végrehajtást is, mivel Spanyolországban egy körül­belül 1 millió márka értékű kastélyt akart örökölni, amire az orvos még életében neki szerelmi szolgálata viszonzá­sául ígéretet tett. Ferbach azért vállalta a gyilkosságot, mert Brühne megígérte neki, hogy vele fog élni a spanyol álom-kastélyban. A majdnem 65 éves dr. Praun haláláig látszólag feltű­nésmentes polgári életet élt. A müncheni Lindwurmstrassén folytatta orvosi gyakorlatát. Főleg szegényebb betegei vol­tak, valamennyien a betegse- gélyző tagjai. Senki nem gon­dolta, hogy olyan vagyon tu­lajdonosa, amelyért, úgy lát­szik, még gyilkosságot is érde­mes elkövetni. Bizalmasai számára csak az volt feltűnő, hogy annak el­lenére, hogy orvosi gyakorlata nagyon rosszul megy, 800 márka havi fizetést adott asz- szisztensnőjének és titkárt is tartott. Csak akkor derült ki, ami­kor Praunt holtan találták, milyen mesés vagyon birtoko­sa volt. Pöckingben, a Stamberger-See mellett; a leg­elegánsabb negyedben lakott, kényelmes, 75 000 márka érté­Kapus erény A siroki május elsejei kába- ré-íutballmeccsen két férfi vi­tatkozására lettem figyelmes Az egyik erősen bizonygatta, nem érdemes ennél a kapunál ücsörögni, mert itt nem lehel gólt látni, ha jövő májusig tart is a mérkőzés. Társa erős- ködött, s nem akart mozdulni a kapu mellől. Végül nem állhattam a med­dő vitát, s megkérdeztem: — És miért nem lehet ennél a kapunál gólt látni? Olyan remekül véd talán a kapus? — Áá! — legyint a drukker, majd mintegy magyarázatként hozzáfűzi: — A kapus ...az igazgatónk. K. E. — 100 KISLAKÁST épít közel hatmillió forintos költ­séggel ebben az évben a Recski Vegyes Ktsz. Az új házak paradi, szajlai, mátra- derecskei, verpeléti, tama- máriai és terpesi dolgozók­nak épülnek. — HERBERT Karajan a Ber- %rä Filharmonikusok élén áp­rilis 25-én turnéra indult: Pá­rizsban, Genfben, Zürichben, Bőseiben és Münchenben fog hangversenyezni. A műsoron Bach-, Mozart-, Beethoven-, Brahms-, Dvorak-, Bartók-, Stravinszky- és Henze-művek szerepelnek. — HATVANEZER forintos költséggel még ez évben fel­újítják, korszerű gépekkel látják el a recski és a parádi fodrászüzleteket. A jelenlegi fodrászatok már nem képesek a lakosság igényeit kielégí­teni, de néhány hónapon be­lül új, modem üzemmé ala­kítják át a jelenlegi üzleteket, s A JUGOSZLÁV Avala Film és a 20-th Century Fox koprodukciójában az idén nyá­ron forgatják Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című da­rabját. A filmben, amelyet Bernhard Wicky rendez, Ing­rid Bergman és Anthony Quinn játssza a főszerepeket. — A MÄTRAVIDÉKI Ven­déglátóipari Vállalat április 30-án és május elsején a hat­vani Jereván eszpresszóban árusítással egybekötött cuk­rászkészítmény-bemutatót rendezett, amelyen, a legna­gyobb „sikert” Szántó József aratta ízletes süteményeivcL m AZ AUSZTRÁLIAI Bris- baneban él Vincent Bazzo ál­lattenyésztő, aki nagy talány elé állította a fogorvosokat: 92 éves, de már harmadszor nő. izek ki a fogai. — 1300 HOLDON termel­nek dohányt az idén a megye* 1 termelőszövetkezetei. E terü­letről mintegy 10 ezer mázsa dohány átadására kötöttek szerződésű és ehhez a szövet­kezetek jelentős részében már biztosították a palánta-, kát. — ANGLIÁBAN minden év1 március végén—április elején valóságos „házasságkötési jár-, vány” van. Több ezer jegyes­pár siet ilyenkor házasságot kötni. Az ok rendkívül prózai: ebben az időszakban az ifjú házasokra kedvezményesen ve­tik ki az adót. i — ŰJ KÜLTŰRHÁZAT építenek Hevesen több mint! ötmillió forintos költséggel.' Az építést az ősszel kezdik,j de a telekkisajátítás már. most megtörtént. — K1LLEARN skót falu többj ezer lakosának szinte a szeme- láttára loptak el egy 5 tonna\ súlyú vasúti hidat. Senkinek! sem tűnt fel-, "hogy a három; fiatalember, akik fáradságos. munkával leszerelték a hidatf nem sokat értettek a munká-\ hoz. Amikor néhány nappal- később a tényleges szerelők) megjelentek, már csak a be-! tonpillérek voltak a helyükön. ; — 150 MÁZSA baromfihús! átadására kötöttek szerződést' a hevesi Űj Barázda Terme-( Iőszövetkezet tagjai. A ba-; romfihús átadási tervük 75; mázsa s így tervteljesítésükj 200 százalék lesz. : — A TEKNŐSBÉKA, ame-) lyet sok helyütt háziállatként( tartanak, meglehetősen meg-\ bízható meteorológus. Ha az\ állat korán reggel ébred és; erősen mozgékony, akkor egész, napra jó idő várható. Ha vi-{ szont lustán meghúzódik a j vackában, feltétlenül esővel- fbell számolni. ' ■ A FELSŐ TÍZEZERBŐL. — í j Ha minden tudósítást idézni akarnánk, ami 1962 tavaszán (erről a bűnesetről a nyugat- i német újságokban, képesla- pókban, magazinokban meg­jelent, legalább 1000 oldalas 1 könyv kerekedne ki belőlük. i AK 1/62-es számú ügyirat, ■ Vera Brühne és Johannes 'Ferbach ellen — így hívták a • (hivatalos aktát a müncheni ■ esküdtszéken. De mit csináltak • ebből az újságok? „Az évszázad bűnpere”, ez a ■ 'cím még a szerényebb felső- : ifokú jelzőkhöz tartozik, ame- : lyek kitöltötték a cimszalago- j kát és minden más napi ese- ; ményt háttérbe szorítottak. A sajtó trombitaharsogása természetesen a kíváncsiak seregét vonzotta a müncheni '■ bíróság épülete elé, ahol taka­rókkal és termoszokkal fel­szerelve virrasztották át az éj- ' szakát, hogy rríásnap reggel ■ (ülőhelyet kapjanak a tárgya- ( j lóteremben. i A Brühne-bűnperben való ; (részvétel ezekben a hetekben ; társadalmi eseménynek számí- 'tott, akár az opera díszeid- 5 i adása. i De a közönség nemhiába állt 5rák hosszat sorba, nemhiába verekedett a helyekért. Min­ién tárgyalás újabb és újabb intimitásokat leplezett le a nyugatnémet gazdasági csoda Eelső tízezrének életéről, ilyen csemegéhez az egyszerű polgár nemigen juthatott hozzá, fő- íént ingyen nem. A tanúkat itt nem egyszerűen Meyernek, vágy Lehmannak hívták, ha­nem tngenheim-Molitor báró­nak, Duisberg EÍfriede gróf­lőnek és foglalkozásukra néz­ve nem szimpla könyvelők, iparosok, vagy háziasz- szonyok voltak, hanem leg­alábbis főszerkesztők, filmvál- .alkozók, vagy jól menő ma­gánszanatórium vezetői. Ehhez: a cselekmény hát­iere az olasz Riviera, a spa­nyol Costa Brava, Ischia, eset- ieg Tanger. Mindaz, ami a kettős gyil­kosság tárgyalása folyamán napvilágra került, lehetett volna akár egy filléres ercrti- íus-bűnügyi regény tartalma s. A per során bizonyítást nyert: ilyesmi valóban meg- örténik. És a legszaftosabb nelyeken, ahcí a regényekben sak három pont szokott állni, itt eskü alatt mindent el­mondtak. Szó esett házasság­ról „hármasban”, 15 éves fiúk és lányok összehozásáról, akiknek ügyetlen próbálkozá­sait egy reneszánsz stílusú szekrényből figyelték meg, Sőt, a fajtalankodó nők rend­szeres összejöveteleiről. Ami valami úton-módon kapcso­latba került a kettős gyilkos­sággal, azt feltétlenül megem­lítették. Semmi sem maradt ki a bajor „high life” ábrázolá­sából. A szövetségi köztársaság „édes életével” ismerkedő hallgatóság vagy elpirult, vagy vágyakozva sóhajtott, egyeseik rezignáltan csóválták fejüket. De abban megegyeztek mind­azok, akik naponta ott szo­rongtak a tárgyalóteremben, vagy heteken keresztül a tudó­sításokat bújták; számukra el­képzelhetetlen, hogy mi min­den történik Nyugat-Németor- szágban. A TITOKZATOS DR. PRAUN Mi volt a müncheni bírósá­gi szenzáció kirobbantója? Egy aljas, brutális, kettős gyilkosság, amelynek a koráb­ban teljesen ismeretlen mün­kű villájában. Münchenben két nagy bérház is az övé volt. Villájában, egy értékes ba­rokk szekrény titkos fiókjában elrejtve, 150 ezer márka érté­kű papírokat találtak és Spa­nyolország napfényes partján, a Costa Braván hatalmas lu­xussal berendezett, 25 szobás kastélya állt mindenkor a sa­ját és titokzatos ismerősei ren­delkezésére. Elegáns Mercedes kocsi és válogatott műértékek gyű j teménye egészítette - ki ha­gyatékát. De honnan voltak az isme retten doktornak milliós érié­kei? Ennyit nem kereshetett orvosi gyakorlatával. Nemso­kára kiderült, hogy Praun ti­tokzatos, kettős életet élt. Or­vosi gyakorlata csak arra szol­gált, hogy . sötét ügyeit leplez­ze. Állandóan utazott Ola: 1- országba, Svájcba, Észak-Afri- kába és Spanyolországba. M | gánélete egyáltalán nem te­lelt meg egy betegsegélyző pénztár orvosának. A nagy­pénzű emberek szokásához hí­ven, drága „hölgyeket” tar­tott ki, akik csinosak, de köve- telőzőek voltak. Ezek közül az utolsó a vádlott, Vera Brühne volt. A tanúk, akik Praunt köze­lebbről ismerték, egyhangúan kijelentették, az orvos állan­dóan valami veszélytől tartott, ezért három revolvert hordott magánál. Legjobb barátait ar­ra kérte, há hirtelen halna meg, boncoltassák fel. Fordította: Szentirmai László Következik: A rendőrség előre tudta? Bukta Margit szerepelt: 1848, 1919 és 1945 történelmi jelen­tőségéről irodalmi nagyjaink műveiben elmondott vallomá­sát szólaltatta meg. Amikor a gyöngyösi Udvarhelyi Mária Bafanyi Hajsza című verséhez fogott hozzá, kicsit meglepőd­tem. Honnan lehet egy serdülő lánynak olyan élményanyaga, aminek segítségével ezt a ver­set vissza’tudja adni? Ékre a kérdésre • a feleletet most sem tudom. De az tény, hogy a vers zaklatott, sokoldalú, de egyér­telmű végső kicsengése a rész­letekben is hitelesen hangzott a versmondó ajkáról. Még valakit kell az előbbiek vonatkozásában megemlíte­nem. Csárdás Mária ugyancsak vendégként szerepelt ezen a szavalóversenyen, hiszen ő még az I. sz. általános iskola növen­déke, de meglepő érettséggel és átéléssel mondotta el Várnai Kopogtatok című versét. Ügy hiszem, az előbbiek két­ségtelenül arról vallanak, hogy a fiatalok felnőttek már lélek­ben is mai életünkhöz, nem­csak szemlélik és elfogadják a változó világ eredményeit és gondjait, hanem magukénak is vallják azokat. És ez nagyon jó, hogy így van. A pedagógu­sok eredményes munkásságát találhatjuk meg ebben a tény­ben. A valóság azonban soha­sem egysíkú. Mint ahogy ez a szavalóverseny sem csak pozi­tívumokat sorakoztatott fel. Még mindig a válogatásról kell szólnom. Teljesen elhibá- zottnak tartom, hogy valaki Petőfi Legendájával jelentkez­zék ilyen alkalommal. Nem a mondanivaló miatt, hanem a részletek miatt. Utóvégre ez a verseny nagyszámú diák-kö­zönség előtt zajlott le. A vers nyomán keletkező kuncogást én nem tartom a világnézeti nevelés helyes irányba ható jelenségének. Mint ahogy kicsit elszomorí­tó volt Szép Ernő Gyermek­játék című versét hallani. Ez a nyúlós, szenvelgő, álroman­tikus vers nem nagyon illik a mi fiataljainkhoz. Mintha túl lennénk már tömegízlésben is azon, amit Szép Ernő említett sorai tudnak nyújtani. Sőt: egyáltalán mit tudnak nyújta­ni nekünk, ma ezek a sorok? SUMMÄSAN még az előb­biek mellett erről a szavaló­versenyről el kell mondanom, hogy általában az érettség, a salangmentesség, az érzelmi komolyság és jól hangoltság volt a jellemző a mezőnyre. Jólesett hallani a szép magyar beszéd dallamát. Ügy éreztem, hogy a versmondókat valami megtisztult szépségvágy hatja át, de erőteljesen a valóság talajába kapaszkodnak, túlnyo­mó többségükben. Politizáltak ezek a fiatalok, de önmaguk­ról is vallottak: mindezt a versmondás segítségével fe­jezték ki,. Ha tehát a most már tűs- éves hagyományként ismétlő­dő középiskolai szavalóver­senyről kell ítéletet alkotnom, csak helyeslésemet fejezhetem ki. Mert a gyöngyösi döntőt is nagy tömegeket megmozga­tó, előzetes erőpróbák hozták létre, tehát nem egy-két fia­talnak egyéni érdeklődését mutatta meg csupán. Száz és száz ifjú kapcsolódott be a szép és jó vers jellemet alakí­tó visszaadásának élményébe. És talán ez jóval többet jelent, mint maga a megyei döntő. Az is kétségtelen, hogy az éven­ként ismétlődő verseny min­dig hoz olyan tanulságokat, amiket hasznosítani lehet és kell az iskolai nevelés, szű- kebb területre vonatkoztatva: az irodalom tanításának gya­korlatában. A MEGYEI középiskolai sza­valóverseny végső mérlege mindenképpen pozitív. Ebben a tükörben iskoláink életének sok, szép vonását láthattuk meg. G. Molnár Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom