Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

1963. április 14., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 A falu fölött szűkülni kezd a völgy. Szőlő alá forgatták a kopár, köves domboldalakat, szemközt meg betonoszlopokat süt a koratavaszi nap, modern, nagyüzemi szőlőtelepítéshez ké­szülődnek. De kicsit feljebb, az ércelőkészítő mögött még job­ban megváltozik a táj. Mindenki és minden mozog. A fák, a cserjék és bokrok is. A nagyobbakat kivágták, hangos reccsenéssel, tompa puffanás­sal huppantak a feltúrt talaj- bg. A kisebbekkel nem bajlód­nak az emberek. Mély torok­hangon dübörög a dózer mo­torja, vasorra előtt szikrát hány a köves talaj, de az erős gép túrja, tolja magát előre, a cserjék gyökereit szaggatja és bokrokat tép ki tövestől. Itt-ott méteres mélységig beássa ma­gát a lánctalpas gép, aztán mélyhangú morgással, dühösen megfordul és a magaásta göd­röt a szemközti domb görgete- ges agyagával betömi, a fölös­leget pedig,szépen elegyengeti. Az országút padkájától fel a meddőhányóig és előre az er­dészházig, tátongó, mély völgy­katlan. Az emberek és a gépek ásták. Hegynek is beillő föld­kupacok, óriási sóder és kavics­halmazok váltakoznak. Teher­autók, dömperek érkeznek. Solymosi követ, nyéklúdházl kavicsot hoznak, földet visznek. Munkások tarka csoportja ce­mentet zsákol, mások árkot ás­nak, betonacélt pakolnak. Dübörgés és szűnni nem aka­ró munkazaj. Csak a Toka pa­tak folydogál egykedvű közöm­bösséggel, pedig, a hegyet-völ- gyet megmozgató nagy felfor­dulás miatta és az ércelőkészí­tőért van. A Toka patak miatt, mert kevés víz csörgedezik ben­ne és az érceiőkészítőhöz kell a víztároló, mert annak az év minden szakában, állandóan, nagy mennyiségű vízre van szüksége. Ezért 20 méter ma­gas és 110 méter széles gátat építenek a szeszélyes, kis pa­tak elé, ezzel fogják fel azt a nagy mennyiségű vizet, melyet hóolvadáskor, nyári esőzések után elpazarolna. A Vízügyi Építő Vállalat miskolci főépí- tésvezetőségének munkásai megzabolázták a patakot, ki- mélyített, kővel, betonnal meg­erősített új mederbe kénysze­rítették, mintegy 35 méter alag- úton át vezetik. A Mélyépítő Tervező Vállalat mérnökei gondolták ki és pontos rajzo­kon, részletes terveken határoz­ták meg, hogy a kis patakot miként hizlalják 300 000 köb­méteres, valóságos tónak be­illő víztárolóvá. — Több mint 5,5 hektár a víztároló területe, a 20 méter magas gátra 20 méteres keze­lőtornyot, amott hordalékfogó gátat építünk — magyarázza Hajnal Ferenc főmunkavezető. A széles, mély meder alján, ol­dalt a hegynek futó gátakon szinte elvesznek az emberek. Tassi József, az erdőtelki szár­mazású volt pályamester mu­tatja a túlsó oldalra vezető utat. A vasút szolgálatát cse­rélte fel a hidak, csatornák és újabban a víztároló építésével. — A gyöngyöstarjáni mun­kások most még Itt jönnek át gyalog — mutat a dombok felé a munkavezető. — De autóbuszról kell gondoskodni, hogy reggel hétikor pihenten állhassanak munkába. Tóth István brigádja csak így tudja az abádszalóki kubikusokkal felvenni a versenyt. Kovács p. Lukács, a pélyi brigád ne­vében úgy szerzödptt, hogy itt kapnak szállást a fel­vonulási épületben. Sietni kell a munkával, a tél több, mint egy hónapot lo­pott el az emberektől. Most 100 ember dolgozik a gyön- gyüsoroszi víztároló építésén, de hamarosan legalább újabb 50 emberre lesz szükség. Még kevés a gép is, legalább 15 dömperre, jó pár tehergépko­csira, szállítószalagra és kü­lönböző építőipari gépekre van szükség. Mennyi kavics, ce­ment és betonacél kell a víz­tárolóhoz? Az építkezés ará­nyai és a 13 millió forintos költség talán eléggé jelzi ez*. Ebédszünetet és déli pihenőt tartottak a munkások. A kiu- bikostalicska oldalához, vagy karjukra hajtották fejüket és egyenletes, mély szuss«mások­kal gyűjtötték az erőt a nap második felére. Csendben, za­vartalanul néztem arcukat. Keményebbnek tűntek a be­tonnál is. Dr. Fazekas László Erről így beszél az oktatási vezető: — Az eiőbb ment el tőlem Bartók Klára, aki nálunk vég­zett tavaly és vizsgázott sző­lész szakmunkás. Januárig a gazdaság foglalkoztatta pincé­jében. de most elküldték. — Es hol vannak a tavaly, azelőtt végzett szakmunkások? A válasz ezúttal is elkese­rítő, mert kiderül, hogy a ta­valy, tavalyelőtt végzett mező- gazdasági szakmunkások fele az iparban helyezkedik el, a lányok gyárban, üzemi kony­hákon szakácsnőként dolgoz­nak. És mindez 1963-ban, amikor szocialista mezőgazdaságunk mindinkább kibontakozik és égetően kellene minden szak­ember. minden szakmunkás. Azt is látni kell világosan, hogy ennek az ügynek meg­nyugtató megoldása nem csu­pán megyei, de országos prob­léma, amelyet előbb-utóbb na­pirendre kellene tűzni, és vég­re megnyugtatóan elintézni. Államunk máris sok milliót költ a szakmunkás képzésre, hiszen csupán a hevesi állami gazdasághoz tartozó és ide szerződött 120 szakmunkás- tanuló, úgyszólván „kollégiu­mi” elhelyezése, kosztolása, ösztöndíja, stb. rengeteg pénz­be k^fül. És mi történik mégis? Végzett szakmunkásainkat hagyjuk elkallódni, más pá­lyára menni, mintha nem it lenne szükség rájuk. — Most elégedettek vagyunk sorsunkkal, de mi lesz a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzése után? — teszik fel jo­gosan a kérdést a tanulók, akik közül többen bizonytalannak, kilátástalannak tekintik a jö­vőt, s úgy érzik, a szakmun­kás-bizonyítvány nem nyújt semmit, vagy csak keveset, de főként nem ad hasznot, anyagi előnyt Jóleső érzéssel és mégis ag­godalommal búcsúztam a he­vesi szakmunkásképző iskola diákjaitól, de úgy érzem, ez ügyben sürgősen és gyorsan cselekedni kell, mert az egész népgazdaság, az ország érdeke kívánja így. Szala.y István Újító és feltaláló n.ára. elcsen- ehető, amiért csak ... és mára elcsen desült vala az üzletek rohama, becsukták ajtaikat a boltok, s bécsukták pénztárcá­jukat a háziasszo­nyok. Napokon ke­resztül lészen volt fogak csikorgatása, panasz és kétségbe­esés, futkosás és ro­hanás, sütés is vala, meg főzés is, És eljövel lám, a mai nap és ezzel el­jövel az inaszakadt evés napja, amikor is kétszer huszonnégy órán belül száj-száj- vetve felfalunk vala mindent, ami csak dolgozott a ház úr­asszonya és meg­dicsérjük őt áldott tevékenységéért. Két nap alatt hízunk öt kilót, s hogy mégis könnyebbek legyünk, bornak nevezett fo­lyadékkal töltjük meg magunkat, meg­fordítván az archimé­deszi tételt: mindéit bort magába vévő test annyival köny- nyebb lesz, mint amennyi az általa be­fogadott bor mennyi­sége ... Szegények vagyunk, de jól élünk! (— 6) szeretne maradni. És hogy mi lesz a vizsga után? Azt nem tudja. — Ahogy sikerül — mondja és arról beszél, hogy legszíve­sebben állami gazdaságban helyezkedne el. Ficsór Ferenccel az állami gazdaság oktatási vezetőjével sorra járjuk a tanulók háló­termeit. Meglep a rend. a tisz­taság, meglepnek a paplanos ágyak, a hófehér fekhelyek, s egyáltalán a környezet, amely nyugodtan boil lene bármelyik főiskola, vagy gimnázium kollégiumának is. A séta végén az oktatási ve­zetővel a tanulókról, sorsuk­ról jövőjükről beszélgetünk Szavai nem nyugtatnak meg, noha itt, a Hevesi Állami Gazdaságban igazén komo­lyan kezelik a szakmunkás- képzést. Annál több rossz hír érkezik máshonnan. Levelet is talál a tanár úr, amelyet ide szerződött, de jelenleg Ernő­dön az állami gazdaságban tanuló diákok írtak,. Kérik, vi­gyék őket vissza Hevesre, mert Ernődön keveset törődik ve­lük a gazdaság. _ Agy alatt van a lavór, nincs tisztálkodási lehetőség, nincs WC - írják a panaszos hangú levelet. Elszomorító nemtörődömség. A beszélgetés során azonban kiderül, hogy országosan is baj van még a szakmunkásképzés­sel. Kapkodás, szervezetlenség, bizonyos fokú kilátástalanság tapasztalható. A szakmunkás- képzés a gazdaságok kezében van, s hol jól, hol rosszul ke­zelik ezt a most különösen fon­tos ügyet. Hiba az is, hogy a hároméves szakmunkásképző iskolát végzett mezőgazdasági szakmunkások fizetése a vizs­ga után sem változik és ha, te­gyük fel, egy szőlész, aki a há­roméves szakiskola után álla­mi gazdaságban helyezkedik el, mint szakmunkás, ugyanannyi fizetést kap, mint az az ember, aki nem mestere szakmájá­nak és esetleg életében először dolgozik szőlőben. Probléma van a mezőgazdasági szakmun­kások megbecsülésével is. wwvw^www^%r«*vwvwww> Avkí Herkules-brigád takarítjuk a beledobált vasak­tól, lemezdaraboktól. Az üzem vezetői ellenezték, erre aláírtunk egy papírt, hogy sa­ját felelősségünkre megcsi­náljuk. És mindenki leszállt egymás után a kút mélyére.. 4 E Ha valaki az egri 4. számú Autóközlekedési Vállalat legjobb újítóját keresi, Tóth Sándor csoportvezetőhöz invi­tálják. A csendes szavú, bronzérmes újító szívesen beszél újí­tásairól. Eddig összesen 280 ezer forint értékű „ötlete” volt és három találmánya, amelyekért havonta 1000 forint talál­mánydijat kap. Jelenleg is egy újításon dolgozik, még nem beszél róla: „ha készen lesz, majd értesítem a szerkesztő­séget” — mondotta. Kíváncsian várjuk! (Foto: Kiss Béla) Feltérképezik az erdőket Jó hírüket — „az Egri Fi­nomszerelvénygyár Kilián-bri- gádja idén ötödször nyerte el a szocialista címet" — már ha­marább ismertem. Személyes találkozásra csak most, néhány napja került sor. Kint tavaszi nap sütött melegen. Bent, a csarnok boltívei alatt erős olajpára terjengett. Két vélemény a brigádról... Demeter Pál, főművezető: — Négyéves a brigád, két éve is­merem valamennyiüket, mióta itt dolgozom, együtt velük. Ütőképes, összekovácsolt gár­da. Mindenkor számítani lehet rájuk, ha a terv szorít, vagy sürgősen kell javítani egy-egy automatát. Csehi István, az üzemi bi­zottság titkára: — Példakép­nek állíthatjuk őket a gyár minden brigádja elé! 0 Az erdőgazdálkodásban is bevezetik a mezőgazdaságban már általánosan alkalmazott talajtérképeaést. Az erdészeti tudományos intézetben tíz évi kutatómunkával kidolgozták az erdei termőhelyek feltérképe­zésének módszerét, s néhány tezer hektárnyi területről össze ts állítottál: a kísérleti térké­peket. Ezek alapján most az erdőgazdaságok megkezdik — a fokozatosan az ország egész erdőterületét felölelő — üzemi térképek készítését A termő­hely-térképek feltüntetik a ta­laj-, a domborzati- és klimati­kus viszonyok, valamint a ta­lajt borító növényzet legfonto­sabb adatait is. (MTI) Kétszer nyerték el a címet, £ kétszer az oklevelet, s most ezek mellé a jelvényt is. 1959 második felében alakult a brigád, elsőként a gyáróriás­ban. öten alkották a magot; négy birkózó: Szarvas József, Kállai Sándor, Kun József, Molnár László — és egy ököl­vívó: Rutka József. Nemcsak a szőnyegen, vagy a ringben, a munkapadoknál, a gépek mel­lett is becsülettel megállták helyüket Itt sem volt fehér holló a „tus”, vagy ökölvívó nyelven .szólva „k. o.” Hogy milyen szakemberek? Két jellemző eset a tucatnyi­ból ... A gyár egyik TAREX típu­sú revolver automatáját a Bu­dapesti Szerszámgépgyárba szállították — javításra. A pestiek a masinát széjjelszed­ték, de összerakni már seho­gyan se tudták. Jött az S. O. S., Szarvas vonatra ült, s egyma­ga elvégezte, amin napok óta, már ki tudja, hányán bajlód­tak ... A gyöngyösi Izzógépgyár (korábban Szerszám- és Ké­szülékgyár) új szerszámgépet kapott, de üzembe helyezni nem tudták. Fordultak segít­ségért ide-oda. Végül is Kállai volt az, aki a gépet beindít­hatta ... Azóta nemcsak új és új si­kerekkel, fegyvertényekkel gyarapodott a brigád. Számbe­lileg is megerősödött. Tavaly 16 főből állt a kollektíva; most, év elejétől, ez a szám már 37-re emelkedett, hogy a 31. és 35-ös üzem ügyeletes la-, katosaival egyesültek. A bri­gád fele, a 16 ember, itt, a 26-os üzemben dolgozik. A tizenhat munkás között akad pem egy ember, akit már a brigád nevelt. Munkára és sportra. Mint például a 20 éves Kelemen István. Három év alatt rengeteg sikert aratott a birkózószőnyegen, több mint tíz ifjúsági versenyben lett győztes, s a vidéki és területi bajnoki cím mellé megszerez­te az ifjúsági magyar birkózó­bajnoki címet is. S az érem másik oldala: ötletesen, ész­szerűen dolgozik. Napi mun­kája után tankönyvek fölé ha­jol, a gépipari technikum esti tagozatát végzi. Ügy, hogy nem akad nála jobb. Osztályelső! S A hatalmas üzemcsarnok fa­lát iparművészeti értékű alko­tások díszítik. Kovácsolt drót­ból formált emberalakok, gé­pek — a munka más és más fajtáját, fázisát ábrázolva, ök készítették társadalmi munká­ban. tizenhatan — ízléses és esztétikus környezetet teremt­ve. — Volt veszélyesebb mun­kánk is... — meséli moso­lyogva a Kun-fivérek fiata­labb tagja, a szőke József. — Van itt az üzem előtt egy 22 méteres mély kút. Elhatároz­tuk, hogy munkaidő után ki­Kezdet kezdetén 8 főnek nein volt még a nyolc általánosa. Ma már csak ketten vannak akik a korábbi mulasztásokat pótolják: Lázár József és Ba­bók Bertalan. Nyolcán a gép­ipari technikum „diákjai”. A többiek különféle tanfolyamo­kon, politikai oktatásokon vesznek részt, marxista és ate­ista szeminárium, edzőképző tanfolyam, időszerű kérdések tanfolyama és szakmai tovább­képzés. Üj vállalásaikat is elkészítet­ték már, s csatolták a brigád­naplóhoz: gépjavítás: tervüket 101 százalékra teljesítik: nyolc újítást dolgoznak ki és nyújtanak be; különféle hul­ladékanyagok hasznosításával, ésszerű munkavégzéssel pedig egyenként 1300 forintot taka­rítanak meg — mind a har­minchétén. A karbantartók tizenhatos csoportja új, s nagyszerű kez­deményezésen töri most a fe­jét. Jövőre az automata és egyetemes szerszámgépek fel­újításánál bevezetik a garan­ciális javításokat. Herkules-brigád ... Ügy hi­szem, felesleges a további bi­zonyítás, miért nevezem így őket. Mindenképp rászolgáltak erre... Palaky Dezső Egyensapkás fiúk pingpon­goznak az udvaron, Két sö­tétkék szoknyás lány ibolyát szed a parkban, a többiek be­szélgetnek, nevetgélnek a hosszú sétányon. AZ egyiket megszólítom: — Honnan jött ide a hevesi szakmunkásképző iskolába? Egy pillanatig zavartan te­kint rám, majd elmondja, hogy Mezőkeresztesről jött és mint másodéves mezőgazda- sági szakmunkástanuló itt töl­ti a három hónapos elméleti oktatás időszakát Hevesen. El­meséli azt is, hogy tej' v.elő szeretne lenni valamelyik ál­lami gazdaságban a szakmun­kásbizonyítvány megszerzése után, éppen úgy, mint barát­női köziül legtöbben. Bent az osztálytermekben szintén üldögél néhány lány és fiú. Éppen szünet van. Gon- da Mihály tarnaőrsi és ide szer­ződött az állami gazdaságba, öntözéses növénytermelési „szakra”. Édesapja gyári mun­kás, de ő a mezőgazdaságban A JÖVŐ SZAKMUNKÁSAI A\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VA\\\\\\^^^^ Aliik elkallódtak én akik m vg b á n iá ír, hogy ntexögasHiaaági #zai> m un un no t tettek 0 Épül a gyöngyösoroszi völgyzárógát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom