Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-29 / 74. szám
1963. március 29., péntek NÉPÚJSÁG 3 A Meteorológiai Intézet jelenti •.. AHOL A TAVASZT „CSINÁLJÁK” 99Pakeroka máglyák között • • . „Várható időjárás ..Az c Országos Meteorológiai Inté- c zet harmadik emeleti szobájá- 1 ban ülök és dr. Aujeszky Lász- i lóval, a fizikai tudományok e kandidátusával beszélgetek. < Éppen délután három óra va- ; lamennyi az idő, amikor a rá- ] dióból halkan száll a szpíker < kellemes hangja: . ..„ a szerda f estig várható időjárás ...” 1 Egészen különös most ezt 1 itt hallgatni, ahol tulajdon- ] képpen útjára bocsátották e 1 jelentést, ahol tulajdonképpen i számunkra, egyszerű földi ha- : landók számára — 24 órára ; előre, esetleg 36 órára — az időt „csinálják. S miközben a szpíker ..jósolja” a tavaszias időt, állandóan szól a telefon: „Kérem, milyen idő van mg Rómában, . és Párizsban, és ... — Ma Rómában az idő déli 12 órakor plusz 15 fok, tiszta, napsütéses, enyhe délnyugati széllel... És Berlinben és Prágában, és mindenünnét pontos jelentést adnak az arra kíváncsiaknak. Hogy kik a kíváncsiak? Mindenki! Csakhogy ma már a magánkíváncsiskodók számára magnószalagon, a telefonon keresztül adják meg a következő 24 óra prognózisát. Elárulom (nekem is elárulták) a számot is: 17— 18—33! Éppen úgy, mint a pontos időt, felhívod, s máris hallod a magnóról, amelyeket 3—4 óránként cserélnek (ahogy az újabb adatok befutnak) eső. napsütés, szeles idő, stb. Tehát jelen esetben nem a magánkíváncsiskodókról van szó, hanem éppen egy külkereskedelmi vállalatról, amely érzékeny árut szállít Rómába, s kíváncsi az időjárásra, mert ennek megfelelően csoma- [ goinak. í De egy kissé előreszaladtam, s tulajdonképpen én sem ezért jöttem ide, hanem azért, hogy megtudakoljam: jön-e már a várva várt tavasz!? S egyáltalán, hogyan dolgozik a Meteorológiai Intézet, amelyet annyit szádunk, de amely hélkül már meglenni képtelenek volnánk. Vegyük hát sorjába. A tavasz . . . — Ma van (kedd) az első igazi tavaszias nap — mondja dr. Aujeszky László kandidátus. — Köztudomású, hogy egész Európában kemény és makaóul hosszan tartó tél uralkodott. Ezért a tavasz Is megkésett. Ma, úgy mondhatnánk, utolértük magunkat. Szép, napsütéses, enyhe időnk van. Budapesten a hőmérséklet alig alacsonyabb, mint Rómában. Persze, a tavasz nem jelent egyenletes napsütést és meleget. A tavasz éppen az't jelenti, hogy a fokozatos átalakulásban megszakításokkal, meleg, hűvös, majd esős idők váltakozásával bontakozik ki a nyár. A tavasz: hirtelen felmelegedésék és lehűlések folyamata! Mint mondottuk, az interjú napján 13 fok meleg volt Budapesten, s körülbelül ennyi vidéken is. Viszont a hét második felében, tehát amikorra a riportot olvassák, már ismét lehűl a levegő, legalábbis ezt jósolják a hozzáértők. A rrtezőgazdaság szempontjából egyébként most a száraz, szeles idő volna az ideális, hogy a talajvizek végleg elpárologjanak, s a földek any- nyira szikkadjanak, hogy a tavaszi munkákat elkezdhessék az emberek. Arra a kérdésemre, hogy mi a távolabbi kilátás, azt a választ kaptam, hogy tudományos pontossággal hosszabb időre nem lehet az időt megállapítani, ott már több az esetlegesség, mint a tudományos megalapozottság. Európa összes országai... Az alcím sem pontos. Budapest Európa összes országaival, ezenkívül Afrika északi országaival, a Szovjetunió ázsiai részével, Grönlanddal, Izlanddal és az Atlanti-óceánon hajókon mozgó obszervatóriumi állomásaival is összeköttetésben vannak. E mellett hazánkban létesült még 20 olyan megfigyelő állomás, amely óránként ad jelentést Pestnek. (Közöttük Kékes-tető is). És van hazánkban száz olyan megfigyelőhely, amely napjában egyszer-kétszer jelzi a légköri megfigyeléseket. Az adatcsere nemzetközileg 3 óránként történik telexen, rádió-telexen, rádión, s minden eszközzel, ami a technika mai állása szerint a rendelkezésünkre áll. Az Országos Meteorológiai Intézetben hazánk időjárás- térképét óránként készítik él* Európa hasonló térképét pedig háromóránként. Vihar Grönlandon — 24 óra múlva Budapesten ! Igen, a kapcsolat nemzetközileg is rendkívül fontos. Grönland, bár több ezer kilométerre fekszik innét, azért a% ott tomboló vihar 24 óra alatt képes tengert, hegyeket legyőzve hazánkba betörni. A napi több száz méteres telexpapíron a beavatatlanok szemében értelmetlen számtenger sorakozik. Az éjjel-nappal érkező számhegyek lényegében a legfontosabb légköri adatokat közük: hőmérséklet, felhők mennyisége, (hányadrésze az égnek), a szél sebessége, a légnyomás (emelkedés-süly- lyedés), a felhők fajtái, a levegő látási távolsága, mindmind az időjárás jelenét, de már a holnapját Is mutatják. Például a hozzáértőknek már szinte gyerekjáték megállapítani, hogyha a légnyomás hirtelen esett, ezután hirtelen fel- emelkedett, ott gyors vihar vo- ; nult végig. S így tovább, milliárdnyi adatból születik meg a: „...holnapi időjárás . ■, ,n Természetesen, md is továbbítjuk adatainkat Európa minden tája felé: Megkönnyíti mostanában a munkát, hogy Európa felett több mint 506 • rádió-léggömb lebeg, s ezek az obszervatóriumi szondák fenn, több kilométer magas’ ban végzik megfigyelésüket, , ami szintén pontosabbá teszi a . szeszélyes időjárás kiszámíthatatlan természetének kifürké- szését. (A változások, eső, szélvihar elsősorban a magasban képződnek, „készülnek letörni ) a földre!”) , Sokszor szidjuk a meteoro- t lógiát, pedig koránt sincs iga- . zunk. Itt a tudósok 4—5 való- 1 színűségből a legvalószínűbbet 5 választják, s 90 százalékos r biztonsággal dolgoznak. Egyéb- j ként ez biztonsági arány az egész világon. Persze előfordulhat, hogy a szél a szó leg- szorosabb értelemben felfordít í minden valószínűséget Európa ♦ nagyon hegyes kontinens. Ha 1 ♦ Londonból elindul egy erős vi»har, lehet, hogy Dunántúlig el- -♦jut és ott esik, de Kelet-Ma- * gyarországon már nem. Ezt -♦több tényező befolyásolhatja, -J talán eltekinthetünk ennek ki- t« fejtésétől. ♦ Tény, hogy túl az általános "♦emberi érdeklődésen, a tudo- 'Jmányos intézet rendkívül ko- "♦moly szolgálatot tesz az iparinak (elsősorban elektromosságinak), közlekedésnek, (elsősoriban a repülésnek, hajózásnak),, "la mezőgazdaságnak, az egész ' ♦ országnak. ♦ Csattog a telexgép, folyik a £ számokkal teli papír, készülőnek az időjárás térképei, jó-♦volna, ha véglegesen tavaszt * t jeleznének. 1J Suha Andor t {--------------------------------------—— át í;lj könyviárat avattak í Rózsakéntmártonbas _ ♦ £>♦ A Rózsaszentmártoni Közséfig: Tanács ötvenezer forintos {költséggel új könyvtárat léte- -1> sxtett a község olvasóinak. A tí könyvtárhelyiséget egy régi, ►1 ♦ elhagyott épület felújításával g* nyerték: tegnap befejeződtek- * az átalakítási munkálatok és a ♦ megérkeztek a könyvtárba az 4 új, korszerű bútorok, könyv- -♦tári polcok, kölcsönzőpult, az a í asztalok. "í Tegnap került sor az új -♦könyvtár avatóünnepségére is, r> amelyen Palázs Pál, a Hatvan,' Járási Tanács Végrehajtó Bi•- ♦ zottsá gának elnökhelyettese i mondott beszédet. ..I Megjelent Dcbcrzy Imre Kossuth-díjas író i3, aki az ünnep♦ ség után beszélgetett olvacáG ível. tázni a nézeteket, kialakítani a helyes gyakorlatot. A felügyeletet gyakorló elnökhelyettes szintén sokat tehetne az osztály jobb munkájáért. Személyes gazdag tapasztalatai alapján több konkrét segítséget nyújthatna. De a gazdag tapasztalatok mellett a személyes példamutatás is — minden vonatkozásban — nagy fontossággal bír és csakis a magasabb poütikai képzettség, a nagyobb szaktudás biztosíthat olyan tekintélyt, amelynek birtokában megfelelő és gyümölcsöző felügyeletet lehet gyako- • rolni. ★ Egy megkésett tavasz küszöbén állunk. A járási tanács me- . zőgazdasági osztályára olyan feladatok várnak, amelyek lé- . tünk alapját, a termelőmunkát , segítik elő. Ezért mind a járási ■ pártbizottság mezőgazdasági osztályának, mind a járási ta> nács mezőgazdasági osztályá- i nak meg kell találnia azt a leg- i megfelelőbb módot és gyakor- , latot, amelyben a leghelyesebb ■ szemlélet és módszer szerint , végzik munkájukat.. A járási tanács mezőgazda■ sági osztályának sok segítséget ■ keü kötnie a pártbizottságtól ■ az önállóbb munkához és meg ■ kell tanulnia felelősséggel,' ön■ állóan dolgozni, irányítani a ■ termelést. A termelési eredmé- 1 nyék. a gyenge tc-rmelőszövet- 1 kezetek erősödése mutatja ■ majd meg, hogy a párt irányításával milyen produktív mun’ kára képes ez az osztály, ’ amelynek eredményesebb te- . vékenységóhez a párt és a kor■ mány már eddig is sok segít■ séget, személyi és anyagi tá■ mogatást adott Szalay István szükség, szigorú felelősségre vonásra minden olyan esetben, amikor valaki nem végzi el munkáját. Szükség van a terv- szerűségre, de arra is, hogy a mezőgazdasági osztályvezető ne aprózza el magát, s osztálya igazi gazdája legyen. Ez esetben egy pártonkívüü osztály- vezető áll a mezőgazdasági osztály élén, akinek személyében, munkájában bízik mind a járási, mind a megyei pártbizottság. Helytelen lenne tehát mindenfajta bátortalanság, vagy kisebbségi érzés, hiszen éppen a párt, a járási tanács végrehajtó bizottságának bizalma volt az, amely őt erre a felelősségteljes posztra állította. Mint említettem, többeknek kell segíteni abban, hogy a mezőgazdasági osztály jobban betöltse hivatását, s hogy az új osztályvezető gyorsan elsajátítsa a vezetés helyes módszerét és az osztály kiemelkedjék jelenlegi adminisztratív, nem egészen hivatásának megfelelő szerepéből. Ezért — gondolom — helyesnek bizonyul majd a járási pártbizottság titkárának, a mezőgazdasági osztály vezetőjének az az elhatározása, hogy a jövőben mind több önállóságot biztosítsanak az osztálynak. És ha a tanács mező- gazdasági osztályvezetője nemcsak feladatokat, de „hatalmat”, önállóságot is kap munkájához, akkor megnövekedik felelősségérzete, önbizalma és a párt irányítása szerint, de a saját intézkedéseivel tudja önállóan irányítani osztályát. A másik segítséget a tanács végrehajtó bizottságától várhatja az osztály. Talán nem lenne célszerűtlen — valamilyen szinten — a járási pártbizottság titkárának, a járási tanács vb-elnökének jelenlétében megtárgyalni a mutatkozó legsürgősebb feladatokat, tiszkat a tanács mezőgazdasági ; osztálya helyett, viszont • ugyanakkor csorbította a ta- : nács jogkörét, akarva, nem i akarva ártott a mezőgazdasági : osztály tekintélyének, s továb- i bi tehetetlenségre kárhoztatta ; az osztály amúgy sem túlságosan aktív embereit A járási elvtársak, amikor erről beszélgettünk, — elmondották, hogy ők maguk is látták és látják ennek a dolognak fonákságát, viszont a munkát végezni kellett, sokszor határozott, gyors intézkedésre volt szükség, amelyekre a tanács mezőgazdasági osztálya képtelennek bizonyult. Kényszerhelyzetben volt a pártbizottság akkor, amikor túl az elvi, politikai irányító tevékenységen, közvetlen maga oldott meg gazdasági jellegű kérdéseket a tanács helyett. Ami a tekintély kérdését illeti, világosan és őszintén meg kell mondani: a járási tanács mezőgazdasági osztályának senki sem tud tekintélyt csinálni. Ezt a tekintélyt maguknak kell megszerezni, az eddi- ' ginéi sokkal aktívabb, önállóbb és felelősségteljesebb munkával. Arról viszont beszélni kell, 1 hogy ehhez az igyekezethez, : amely, úgy látszik, most már ; megvan az osztályon, kik és 1 hogyan nyújthatnak segítséget. Helyes szemléletet, helyes módszereket Sok áll, vagy bukik az osz• tályvezető magatartásán és bi• zonyos, hogy ilyen felelősség■ teljes munkában, amely most a ■ járási tanács mezőgazdasági i osztályára vár, nem lehet jó- - fiúskodni. Szilárd, határozott, • de emberséges vezetésre van Vissza lehet-e szerezni a megcsorbult tekintélyt ? Az említett hibák és az a valóság, hogy az osztály dolgozói sokszor képtelenek önállóan és felelősségteljesen intézkedni, nem mernek, vagy nem akarnak felelősséget vállalni, olyan helyzetét teremtettek, hogy a termelőszövetkezetek bizalma némileg megingott a mezőgazdasági osztály iránt és több szövetkezeti vezető úgy gondolja: nem tudnak ezek érdemben intézkedni, megyek a megyei tanácshoz, vagy a járási pártbizottsághoz. Az idők folyamán ez a szemlélet eredményezte, hogy o járási pártbizottság mezőgazdasági osztálya sok olyan feladat megoldásával is foglalkozott, vagy foglalkozik, amely tanácsi munka lenne. A járási pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője jogosan bírálta a tanács nem kielégítő munkáját, szabott meg feladatokat, s olyan színezetet kaptak a dolgok, mintha tanácsi hatáskörű ügyekben is ő tartaná fenn magának az intézkedés jogát. Előfordult az is, hogy a pártbizottság átnyúlt a tanács mezőgazdasági osztályainak feje fölött, kénytelen volt intézkedni ebben, 'vagy abban a gazdasági ügyben, amelyről a tanács dolgozói csak később szereztek tudomást. Az ilyen irányú segítés. ez a szemlélet nem bizonyult szerencsésnek, mert a pártbizottság számtalan esetben megoldott ugyan feladatoa termelőszövetkezeteknek, de az egész népgazdaságnak sem lehet rosszabb üzlet annál, mint ha a mezőgazdasági szakemberekből adminisztrátort csinálnak. Hiba még az osztályon, hogy sokszor rohanás, kapkodás tapasztalható. Igaza van az új osztályvezetőnek, amikor azt mondja: gazdálkodást irányítani, vezetni csakis előre, precízen kidolgozott, hosszabb távú tervek figyelembevételével lehet. Nem lehet mindig hajrázni, következetesen kell dolgozni. Elemző, személyes tapasztalatokon alapuló tudományos munka szükséges egy járás mezőgazdasági életének irányításához. Ezért, nem sok értelme van a villámlátogatásoknak sem, legföljebb kampánymunkák idején van erre szükség, amikor kocsival gyorsan be lehet futni a járást, azért, hogy valaki tiszta képet lásson. Ide kívánkozik a gépkocsi problémája is. A járási tanács harmadik gépkocsijáé, amelyet a mezőgazdasági osztály kapott. Vannak előadók, így a gépesítési előadó, aki — mint maga mondja — mindössze kétszer ült a gépkocsiban és a tavaszi gépszemléket azért sem tudta idejében befe- jemi, mivel nem kapta meg munkájához az igényelt gépkocsit. Ebben az ügyben a felsőbb szervnek kellene határozottabb intézkedést tenni, érvényt szerezni annak a rendelkezésnek, amely szerint a harmadik gépkocsi kizárólag az osztály dolgozóinak, a mezőgazdaság rendelkezésére áll. Haladatlan, aprólékos, időt pazarló munka ez — kevés pénzért. Mit sérelmeznek az emberek? Azt, hogy a jelenlegi körülmények között a korábban megállapított „friz”-norma túlzottan hamis, igaztalan! Miért? Mert mikor az időmérések, normamegállapítósok folytak, kikészített állapotban pakolhatták vagonba a frízeket; könnyen ment a munka, csak felnyaláboltak 50—60 darabot, annyit, amennyit karjába tudott venni egy-egy ember, s gyorsan teltek a vagonok. Most pedig máglyákból kell bontani, összerakni, s aztán rakodhatnak vagonba. Változtak a körülmények, változtatni kell tehát a hamis állapoton is! Borisén, fagyon, esőben . ,. és sárban, helyt kell állni a pa- keroknak, a vagonrakóknak. Több száz mázsa súlyt, terhet emelnek naponta. S dolgoznak megállás nélkül. Akkor ülnek csak le pihenni — mondja Balkus László, anya gtér-vezető, — mikor esznek, egy fél órára, fél tíztől tízig. Barel-donga, palló, gerenda — egyre megy nekik, mit raknak a vagonokba. Szívesen dolgoznak, birkóznak a nehéz terhekkel. s legalább annyira büszkék a „pakerságra”, mint mesterségére az esztergályos, vagy a hegesztő. Mert azt a munkát, amit végeznek, szakmájukként tisztelik. Tiszteletet és megértést érdemelnének azoktól is, akik panaszukat orvosolni restek.. i (P. D.) obsitosok parancsnok-helyettesének, Deli László századosnak jelentette: „A katonai nyilvántartásból töröltek összegyűltek!” A hangszóróból felcsendültek a Himnusz akkordjai, amit feszes vigyázzban, könnyező , szemmel hallgattak végig az obsitosok. Ezután Deli százados elvtárs köszöntötte az obsitosokat, majd búcsúbeszédek hangzottak eL A bensőséges hangulatban lei zajlott ünnepség végén emlék - : lapokat kaptak a katonai nyil- : vántartásból törölt, idős tarta- : lékosok. i — váry — mondja töprengve Bukuli. — Csakhát azt nem tudták még eddig elérni, hogy munka után is együtt legyünk. A közösségi élet, az üzem kapuján túli összetartás hiánya, a kulturális felajánlások nem teljesítése — ez okozza végső soron, hogy a teljes siker elpártolt tőlünk. Sokan vannak a brigádban, akik nem rendelkeznek teljes általános iskolai végzettséggel. S nem nagyon igyekeztek, hogy ezt a mulasztást pótolják. Pedig egy kivétellel egriek, s öregeknek sem mondhatják magukat. Változtatni tehát ezen a téren kell. Fontos a termelés is, de egy szocialista brigád életében nem ez a legfontosabb. ,,Szocialista módon tanulni és élni!” — ez az elsőrendű front. A tejfölt viszik — a savó marad Nagy panasza van a 12 embernek, s aki valamit is ko- nyít a munkájukhoz, jogosnak, igazságosnak érzi ezt a panaszt. S amire panaszkodnak, az a „friz”, a parketta! I— Negyvennyolc ó/a is kell egy vagon berakásához, s köbméterenként számítanak érte 7.50-et. Ha nem a pakerok csinálják, akkor a fizetség is dupla. De a parkettákat mindig csak md pakoljuk, a pénzesebb fűrészárukat pedig akkor másokra bízzák. Egyszóval: a tejfölt elviszik, a savót meg nekünk hagyják. A korábbi 100 köbméter helyett az idén, negyedévenként 900 köbméter parkettát, „friz”-t kell vagonokba rakni. B r r r ucsuzo Tegnap a reggeli órákban deresedé hajú, koros férfiak gyülekeztek a füzesabonyi járási művelődési ház nagytermében. Reggel 9 órára mintegy százan jöttek össze. Több kíváncsiskodó is befurakodott a terembe, hogy szemtanúja legyen az öreg harcosok búcsúztatásának. Az egyik érdeklődő meg is jegyezte: ez a korosztály minden tiszteletet megérdemel, hiszen sokat szenvedtek a második világháborúban. Az obsitosoknak szóló utolsó „vigyázz” vezényszó a járási művelődési ház nagytermében hangzott el, amikor Korpás Barnabás százados, a kiegészítő — Mennyi súlyt emelnek na- i ponta? ( — Hat-hétszáz mázsát. Pár- . < ban. i — Hogyan változnak a súlyok? i — öt deka és 2—3 mázsa kö- 1 lőtt. 1 E „furcsa” párbeszéd szín- - helye: a felnémeti fűrész- ] üzem. A gattercsamok szomszédságában, megbontott mág- . lyahalmok mellett csendesen, , akadozva indul a beszélgetés. . Időnként félbeszakít bennün- , két egy-egy mozdonyfütty, s , öles fatörzsek jajduló hangja , a fűrészek éles fogai alatt. Bukuli József, a szocialista ci- , mért versenyző 12 fős brigád vezetője, frissen szerzett élményeit összegezi: — Szombaton délután jöttünk meg a ládi fűrészüzemből. Négyen dolgoztunk „idegenben” Horváth Fen, Bozsilc Jóska, Erdélyi Gyula, és magam is. Amolyan tapasztalat- csere volt ez a néhány napos kirándulás Ládiban. Ott csak beszórják az anyagokat a vagonba, nem törődnek azzal, hogy rendben történjen a pakolás megmutattuk, hogyan csináljuk ezt mi Felnémeten. A siker még várat magára Két esztendeje, 1961-ben Alakult a brigád. Akkor tettek ígéretet írásban és szóban, hogy elnyerik a szocialista címet, s ennek megfelelően dolgoznak. ök voltak az „első fecskék”. Nem vállalkoztak földrengető rendkívüli dolgokra. Csupán csali arra, hogy még jobban végzik feladatukat. A megalakulás óta két esztendő is elmúlt, a siker azonban elmaradt. De nine* megtorpanás bennük, nem mondtak le a küzdelemről. Hol volt a hiba, miért nem lehettek a szocialista cím birtokosai? Talán nem dolgoztak odaadóan? Kézenfekvő a kérdés, s a válasz ugyancsak: tavalyi átlagteljesítményük 117 százalékos, munkájuk ellen nincs kifogás. „A baleset” — vélekedik Bukuli. Tény, hogy közrejátszott ez is, hiszen tudott dolog, hogy a faiparban igen magas a balesetek száma, a szocialista brigádnak egyik eredménye kell legyen a balesetmentes munka. A lényeges okot azonban másütt kell keresni. — Nyolc-tíz éve dolgozunk együtt, összeszoktunk —
