Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Nincs megegyezés a francia bányász-sztrájkban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 72. szám ÄRA: 50 FILLER 1963. március 27., szerda PÁRIZS: A hírügynökségek jelenté­sei szerint egyelőre nincs kilá­tás arra, hogy a március 1-én kezdődött francia bányász­sztrájk még márciusban véget ér. Peyrefitte tájékoztatási mi­niszter hétfő este újabb tele­víziós beszédben próbálta „megdolgozni7’ a sztrájkotokat. Lényegében csali a korábbi ajánlatokat és érveket ismétel­te. Felszólította a bányászokat, „ne idézzenek elő gazdasági káoszt az országban”. Ugyan­akkor kijelentette, hogy a kor­mány október 1-én hajlandó 8 százalékos béremelést adni a bányászoknak, jövő év április 1-én pedig 12,5 százalékos eme­lést. A bányászok, mint isme­retes, azonnali 11 százalékos béremelést követelnek, de haj­landók tárgyalni az úgyneve­zett „bölcsek tanácsa” jelenté­sének alapján, amely 8 száza­lékos emelést ajánl. ■ Pompidou miniszterelnök is­mét fontolóra veszi a „bölcsek tanácsa” javaslatait. A vasutasok „gördülő sztrájkokat” jelentettek be szerdára. Minden váltásban két óra hosszat áll majd a fo­galom, ami előreláthatólag is­mét teljes káoszt hoz a vasúti közlekedésben. A vasutasok- . nak ez lesz a negyedik sztrájk­ja március folyamán. (MTI) Elfogadták az 1983. évi állami költségvetést Befejezte munkáját az országgyűlés Péti János: A költ ség vetésben súlyának megfelelő helyet kapott a mezőgazdaság Péti János Tolna megyei kép­viselő a falusi emberek életé­nek változásairól és a minden-, napok gondjairól beszélt és mondanivalóját sok példával illusztrálta. Bármerre nézzünk is, azt lát­hatjuk, hogy az emberi kap­csolatok új foymája bontakozik a termelőszövetkezetekben. Az­előtt, akinek többje volt, leta­posta a másikat. Most, az új viszonyokra jellemző módon — segíti. A felszólaló elégedetten nyugtázta, hogy a költségvetés­ben súlyának megfelelő helyet kapott a mezőgazdaság. El­mondotta, hogy Tolna megye például az idén több mint 150 millió forint értékű mezőgaz­dasági beruházással gazdago­dik. — Amennyire örvendetes az állami gondoskodás — hang­súlyozta a képviselő — any- nyira felháborító, hogy egyes helyeken felelőtlenül használ­ják fel a rendelkezésre álló összegeket. A szélcsatomós gó- rék példáját idézte, amelynek tervezői egy több évtized óta ismert elvet szabadalmaztat­tak a közelmúltban, s olyan tí­pusterveket bocsátottak dara­bonként ezer forintért a tsz-ek rendelkezésére, amelyek — enyhén szólva — rosszak. Az ezek alapján felépített górékat ugyanis nem lehet megtölteni, mert megdőlnek, összeroskad- nak. A továbbiakban a járulékos beruházásokkal foglalkozott. Péti János ezután rámuta­tott, hogy még mindig sok olyan gépet gyártanak nálunk, amelyek a gyakorlatban nem fiinak be. A továbbiakban arról beszélt, hogy az eddigi­nél szélesebb körben kellene megvalósítani a szomszédos termelőszövetkezetek összefo­gását egy-egy nagyobb belvíz­rendezési, talajvédelmi, stb. feladat megoldására. Náluk például több mint tíz közös gazdaság részvételével szabá­lyozták a Koppány-csatomát, s ennek köszönhető, hogy a tél végi árhullám jelentősebb ká­rok nélkül, három nap alatt levonult. v A képviselő végül bejelen­tette, hogy mind a maga, mind a Tolna megyei képviselőcso­port nevében elfogadja és el­fogadásra ajánlja a beterjesz­tett törvényjavaslatot. Placskó József né : Világviszonylatban is felentős eredmények a zalai olajmezőkön Placskó Józsefné, Zala me- olajmezökön világviszonylat­gyei képviselő felszólalásában ban is jelentős eredményeket az olajbányászok munkájával, értek el. A fejlődés érdekében életkörülményeivel fogialko- arra van szükség, hogy rrri- •ott. Elmondotta, hogy a zalai előbb különleges berendezése­ket állítsanak munkába, s a. je­lenleg használt, sokféle típus helyett egységesítsék a techni­kai félszerelést. A képviselőnő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy felkutatott földgáz-készlebeinket még nem aknázzák M megfelelő mér­tékben. Nagy hasznot jelente­ne a népgazdaságnak, ha a je­lenlegi, mintegy 300 millió köbméteres földgáztermelést 1,2—1,5 milliárd köbméterre emelnék. Az a terv, hogy nö­veljék a propán-butángáz-fo- gyasztók számát és a széndi­oxid termeléssel kiszélesítsék a szénsav- és a szárazjég-ellá­tást, f id a Miklóst Placskó Józsefné elmondot­ta, hogyan változtak meg az olajbányászok felszabadulás előtti nyomorúságos életkörül­ményei. A barakkok helyett egészséges lakóházak, szociális intézmények, munkásszállások épültek. A képviselőiné java­solta, hogy a dolgozók saját erőforrásaihoz társuló állalmi segítséggel építsenek központi lakótelepeket a munkahelyük­től távol lakó fúrómunkások számára. A költségvetést a maga, és a Zala megyei képviselőcsoport nevében elfogadta. Kap fon megfelelő helyet a gázipar szakembereinek képzése Vida Miklós budapesti kép­viselő több figyelemre méltó észrevételt tett a kommunális szolgáltatások színvonalának emelésére. Fontos feladatként jelölte meg, hogy elavult, el­használódott közüzemeinket mielőbb az igényeknek meg­felelően fejlesszük. A képviselő részletesen be­szélt a gázszolgáltatás fejlesz­tésének lehetőségeiről. Meg­említette, hogy a következő években népgazdaságunk mintegy másfél milliárd köb­méter földgázt hasznosíthat. Rámutatott a továbbiakban annak szükségességére, hogy az energiagazdálkodási ható­ság határozza meg az egyes energiahordozók felhasználá­sának megfelelő mértékét. Felszólalása végén indítvá­nyozta, hogy a közép- és felső­fokú oktatásiban kapjon meg­felelő helyet a gázipar és a gázszolgáltatás szakemberei­nek képzésp. A költségvetést elfogadta. Tugyi István : Az ipar telepítésével kapcsolatban fordítsanak nagyobb gondot a Járulékos beruházásokra Tugyi István Hajdú-Bihar megyei képviselő a költség- vetés ipari ‘ vonatkozásaival foglalkozott. Beszámolt Hajdú- Bihar megye dolgozóinak múlt évi eredményeiről: a írói, hogy a termelés színvonala náluk a múlt évben 13,3 százalékkal volt magasabb, mint 1961-ben, s a termelés emelkedésének 51 százalékát a termelékenység növelésével érték el. — Az idei költségvetés — folytatta ezután — 400 millió forintot irányoz élő megyénk iparának fejlesztésére. Ebből elsősorban a gördülőcsapágy-, az orvosi műszer- és a gyógy­szergyártás részesedik —mon­dotta többek között, majd tol­mácsolta a megye kérését: a nagyszabású iparfejlesztési tervek, valamint az ezekkel kapcsolatos kommunális épít­kezések szükségessé teszik, hogy a közeljövőben megszű­nő, korszerűtlen Debreceni Cementipari Vállalat helyett új épületelemgyár létesüljön a megyeszékhelyen. Tugyi István a továbbiakban beszámolt arról, hogy április elsején debreceni központtal megalakítják a Magyar Gör­dülőcsapágy Műveket, amely magáiban foglalja majd az iparág valamennyi magyaror­szági üzemét. Szólott a szak­emberképzés, a lakásépítkezé­sek problémájáról. Javasolta, hogy a minisztériumok az ipar telepítésével párhuzamosan fordítsanak nagyobb gondot a járulékos beruházásokra, s a községi tanácsokkal együtt bő­vítsék az üzlethálózatot, s gon­doskodjanak a. szükséges egészségügyi és kulturális in­tézményekről is. Ezután arról beszélt, hogyan lehetne az iparban ma még meglevő hiányosságokat' rövid időn belül megszüntetni. Az ütemes termelést például — mondotta többek között — sok esetben az akadályozza, hogy helytelenül állapítják meg az alapanyagot gyártó és kikészí­tő vállalatok szállítási határ­időit. Felvetette azt a gondolatot, hogy helyes lenne a Budapes­ten működő anyagelo^ztó köz­pontok egyes szerveit a vidék ipari sajátosságainak megfe­lelően decentralizálni. Véle­ménye szerint így jelentősen csökkenthetnék a vállalatok készleteit és gyorsabbá tehet­nék az anyagellátást. Tugyi István mind a maga, mind a Hajdú—Bihar megyei képviselők nevében elfogadta Kiss Árpád, az Országos a törvényjavaslatot. Műszaki Fejlesztési Bizottság A szünet után Pólyák János elnöke, Szolnok megyei kép­elnökletével folytatódott a ta- viselő volt a következő felszó- nácskozás. laló. Kiss Árpád: * A költségvetés a maga eszközeivel elősegíti a műszaki fejlődést Az előttünk fekvő költségve­tés számos tétele, illetőleg a a mögöttük levő anyagi tarta­lom nagy érdeklődést vált ki a közvélemény legszélesebb réte­geiben — mondotta ■*— majd így folytatta: Tartós és meg­alapozott gazdasági eredmé­nyek elérése, az életszínvonal állandó és távlatokban mind nagyobb mértékű emelése csak akkor lehetséges, ha fo­kozódó mértékben növekszik az ipari és a mezőgazdasági termelés technikai színvonala ia. — Hangsúlyozta, hogy tudo­mányos kutatásra a költségve­tés 1,1 milliárd forintot - irá­nyoz elő. Ezen az összegen fe­lül az ipari termelés és az ipa­ri termékek műszaki fejleszté­sét az a 2,2 milliárd forintos műszaki fejlesztési alap is szol­gálja, amelyet a termelő vál­lalatok termelésük értéke ará­nyában képeznek. Ezen az összegen belül is az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a vegyipar és a gép­ipar műszaki fejlesztési alap­ja. A továbbiakban a tudomá­nyos kutatásra fordított össze­gek, valamint a műszaki fej­lesztési alap felhasználásának néhány tapasztalatával, az el­ért eredményekkel és a hasz­nosítható tanulságokkal foglal­kozott. A többi között kijelen­tette: — Pártunk nyolcadik kong­resszusa végleg szakított azzal 'a szemlélettel, hogy gazdasági életünk fejlődését saját koráb­bi színvonalunkhoz kell mérni. A szocialista és a kapitalista világrendszer közötti békés verseny gazdasági szektorában reánk eső feladatok megköve­telik, hogy az iparnak mid- azokban az ágazataiban, ame­lyekben termelési lehetősé­geink, tapasztalataink, tradí­cióink ezt lehetővé teszi, a le­hető legrövidebb idő alatt ér­jük el a világszínvonalat. A technikai világszínvonal ter­mészetesen nem statikus vala­mi és rohamos fejlődése töb­bek között éppen azokban az ágazatokban: híradástechniká­ban, a műszeriparban tapasz­talható, amelyekben a világ- színvonal elérését és túlhala- dását reálisnak és szükséges­nek tartjuk. A világszínvonal elérése — ezeknek az ágazatoknak rend­kívüli gyors feílődése miatt — még inkább szükségessé teszi azt, hogy a műszaki fejlesztés­re rendelkezésre álló erőforrá­sainkat a legfontosabb terüle­tekre koncentráljuk FI kell kerülni az 7950—1980-as év'k. között a kutató munkát iellemző renrodvkáló t.pvékenn- sónet, vapirs. a máshol már atárt eredménnahmk vami költséanel és sok időnél iáró hazai kutatásokkal való ..eléré­sét”. -Ehelyett arra kell töre­kednünk, hogy a baráti orszá­goktól a KGST keretében ka­pott dokumentációk révén, vagy licencia vásárlások útján, be­vezetésre készen vehessük át ezeket az eredményeket. A kutatási és fejlesztési te­vékenységet a KGST keretében is koncentráljuk és szakosít­juk, s ezáltal a munkák együt­tes hatékonysága is növeikszik. Ez az együttműködés azonban nemcsak segít, hanem kötelez is: nemcsak részesülhetünk a közös kutatási, fejlesztési tevé­kenységből, hanem a reánk eső területeken nagymértékben hozzá is kell járulnunk ahhoz. Az előadó a továbbiakban arról szólott, hogy egész népgazda­ságunk és iparunk szakember- ellátását hosszabb távlatokra kell megalapoznunk. Ezt a munkát fejlesztési tevékenysé­günkkel összhangban kell vé­geznünk. Ma már a legnagyobb beruházás is megvalósul 4—5 ér alatt, azt a szakembert azon­ban, aki az ilyen létesítmény­ben középszintű műszaki mun­kakört tölt be, már 15 évvel előbb be kell íratni az egye­temre ahhoz, hogy ne csak dip­lomával, hanem kellő gyakor­lattal is rendelkezzék és helyt­állhasson a munkában. Helyes az a törekvés, hogy most a táv­lati népgazdasági terv kialakí­tásával összhangban a szakem­berképzés távlati terve is tu­dományos megalapozottsággal elkészül. A képviselő ezután hangoz­tatta, hogy anyagi ösztönzési rendszerünk nem támogatja a műszaki fejlesztést. Előfordul, hogy szakmájuk, vállalatuk fej­lődéséért lelkesen dolgozó igaz­gatók, főmérnökök és mérnök- kollektívák — saját anyagi ér­dekeik ellenére — szakmai sze- retetből végzik a fejlesztési te­vékenységet, amely prémium., vagy egyéb tekintetben hátrá­nyos helyzetbe hozza őket. A továbbiakban arról beszélt, hogy a túlságosan az önkölt­ségre alapított, a használható­ságot, a termékek hasznos tu­lajdonságait nem súlyuknak megfelelően mérlegelő árrend­szerünk súlyos összeütközése­ket hoz létre gyártók és fel­használók között, csökkenti az új, fejlettebb termék iránti igényeket, sérti a gazdaságos sorozatgyártás előnyeit. A Pénzügyminisztérium igen he­lyesen, az elmúlt évben részle­tes vizsgálatot végzett és annak tanulságait már az idei költ­ségvetés összeállításánál is fi­gyelembe lehetett venni. Ter­mészetesen a feltárt hiányossá­gok kiküszöbölése nem megy egyik napról a másikra, hanem rendszeres, szemezett munkát igényel. Rendszeresen vizsgálni kell gazdasági irányítási, pénz­ügyi, tervezési, ár- és bérrend­szerünknek a műszaki fejlesz­tésre gyakorolt hatását. Fel kell (Folytatása a 2. oldaloi* Az országgrtilés keddi ülésén folytatta az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen megjelentek — Leontin Salajan hadseregtábor­nok, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere vezetésével — a román néphadsereg küldöttségének tagjai is. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend tárgyalása előtt az elnöklő Vass Istvánné köszöntötte a román néphadsereg küldöttségét. Pataki Mihályt Fogadjuk vissza magunk közé a megtévedteket vedt emberek előtt most az amnesztiarendelet szélesre tárta a becsületes dolgozók 'nagy közösségének kapuját. Se­gítő szóval, baráti támogatás­sal fogadjuk vissza magunk közé a megtévedteket, s min­dent megteszünk azért, hogy teljes értékű társaink legyenek az életben, mindennapi mun­kánkban. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A- keddi vitában elsőnek Pa­taki Mihály Baranya megyei képviselő szólalt feL A nehéz­ipari tárca költségvetési elő­irányzataival foglalkozott, s részletesen szólt Baranya me­gye iparának fejlődéséről, ered­ményeiről. A képviselő ezután beszá­molt arról, hogy a Baranya me­gyei üzemek dolgozói helyeslik, mélységesen egyetértenek az amnesztiában kifejezésre jutó humánus gesztussal. A megté-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom