Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

2 NEPÜJSAG 1969. március BT... Merd* Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás as l. oldalról) tárni az e területen jelentkező ellentmondásokat és a fejlődést akadályozó, ma már idejétmúlt intézkedéseket és azokat olya­nokkal kell felváltanunk, ame­lyek elősegítik a haladást, a műszaki fejlődést. — A költségvetés a rendelke­zésre álló erőforrásokat az ipar fejlődése szempontjából legfontosabb kulcsterületekre összpontosítja. Ezért a maga eszközeivel elősegíti a műsza­ki fejlődést. A képviselő a költségvetést elfogadta és az országgyűlés­nek elfogadásra ajánlotta. Dr- Uonhoffer Szilárd t Példa nélkül álló« széles népi egység ran hazánkban Ür. Donhoffer Szilárd Bara­nya megyei képviselő többek között elmondotta: megválto­zott hazánkban a politikai lég­kör és megváltoznak az embe­rek. A helyes politika a ma­gyar történelemben példa nél­kül álló, széles népi egységnek vetette meg alapját. Számsze­rűen is — teljesem jelentéktelen kivételektől eltekintve — ma mindenki ebben a társadalmi rendben, a szocializmus teljes felépítésében keresi a maga és családja jövőjét. Katona Sándort A képviselő a költségvetést elfogadta. Dapsi Károly budapesti kép­viselő hozzászólásában ipar­politikánk egyik fontos kérdé­sével, a vállalatok átszervezé­sével foglalkozott. Beszámolt arról, hogy a termelőerők kon­centrálása, a vállalatok össze­vonása, a Ganz-MAVAG gyár kollektívájának tapasztalatai szerint eredményes útja'a ter­melés növelésének, a műszaki színvonal emelésének. A költségvetést elfogadta zéssel foglalkozott. Államunk — mondotta —■ minden lehető­séget felhasználva igyekszik enyhíteni a szakember-hiányt. Az ország 21 mezőgazdasági szakmunkásképző iskolájában csaknem tizenegyezren, a fel­nőttek tanfolyamain több mint hetvenötezren tanulnak, Eb­ben az évben mintegy húszezer termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó és mezőgaz­dasági gépész tesz szakmun­kás-vizsgát. A 40 mezőgazda- sági jellegű technikumban több mint 23 000-ren tanulnak, a húsz felsőfokú technikumnak pedig több mint 4200 hallgató­ja van. Az agráregyetemek és főiskolák diákiéinak száma meghaladja a 7600-at. Ily mó­don a szakemberhiány •— ha nem is oldódik meg máról hol­\io!<ri Pált napra — rövidesen enyhülni fog. A képviselő javasolta, hogy a jói működő, szervezett álla­mi formákon kívül használják fel a társadalmi összefogáson alapuló lehetőségeket is a me­zőgazdasági szakemberek to­vábbképzésére. Erre nézete szerint kitűnően alkalmas a Magyar Agrártudományi Egye­sület, amely megfelelő anyagi támogatással sokat tehet a szakképzés színvonalának eme­léséért, a legújabb mezőgazda­sági ismeretek, módszerek el­terjesztéséért. A költségvetést az ország- gyűlés mezőgazdasági bizott­sága, a Pest megyei képviselő. csoport és a maga részéről el­fogadta és elfogadásra aján­lotta. Várai Mihályt Segítsük a falusi gyermekeket abban, bogy ne maradfanak hátrányos helyzetben A tanácsi .« *a M ga * ír ai t sí m szervek fokozottan ellenőrizzék az építkezési munkák minőségét Tárgyai fák mega vidéki ipartelepítés helyzetét Katona Sándor Csongrád megyei képviselő elöljáróban arról beszélt, hogy a beter­jesztett költségvetés szocialista társadalmunk magas rendű humanizmusát tükrözi. A tár­sadalombiztosításra, s az egyéb szociális, illetve egészségügyi kiadásokra szánt összegek ha­tásos bizonyítékai: hogyan gon­doskodnak nálunk a dolgozók­ról — mondotta többek között, majd örömmel üdvözölte, hogy a költségvetési törvényjavas­latban nyolc és fél milliárdos összeggel szerepel a mezőgaz­daság. Kérte, hogy az Országos Tervhivatal, valamint az egyéb illetékes szervek az eddiginél is jobban vegyék figyelembe a megyék sajátosságait, tájjelleg­zetességeit. Katona Sándor ezután beje­lentette: a Csongrád megyei képviselőcsoport csatlakozik Gosztonyi János Vas megyei képviselő hétfőn előterjesztett javaslatához, hogy az ország­gyűlés egy későbbi ülésszakán, alapos előkészítés után, tár­gyalják meg a vidéki ipartele­pítés helyzetét. Az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot mind a maga, mind a Csong­rád megyei képviselőcsoport nevében elfogadta és elfoga­dásra ajánlotta. Az elnöklő Folyik János ez­után szünetet rendelt eL Mofcrt Pál Komárom megyei képviselő egyebek között a la­kásépítkezéseknél tapasztalha­tó hibákat, fogyatékosságokat tette szóvá. Hangsúlyozta, hogy a korábbi esztendőkhöz képest, tavaly már javult az átadott lakások minősége, csökkent az új otthonokba költözők panaszainak száma, a, szakipari munka hibái miatt azonban még mindig sok a jo­gos kifogás. Nem ritka, hogy az új lakásokban a beköltözés után néhány nappal már rész- szak a vízcsapok, elromlanák a villanykapcsolók, hibásak a záraik. A jövőben az ilyesféle szerelőmunkákra az eddiginél gondosabban kell ügyelni, hi­szen egyre kulturáltabb, job­ban felszerelt lakások épülnek, s nő a szakipari munkák je­lentősége. A képviselő az említett hi­bák megszüntetésére indítvá­nyozta, hogy a tanácsi szak­igazgatási szervek fokozottan kísérjék figyelemmel a mun­kák minőségét, s az illetéke­sek keressék meg a módját a vállalatokon belüli ellenőri há­lózat létrehozásának. —- Már az év elején gondos­kodni kell arról, hogy a lakás­éi egyéb építkezéseknél ne ke­rüljön majd sor az év végi hajrára. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a legtöbb bosszúság azoknak a lakásoknak a tulajdonosait éri, amelyek karácsony vagy szil­veszter táján kerülnek tető alá. A kapkodás, a sietség, a szervezetlenség sok kárt okoz a minőségben. — A beruházók ugyan bünte­tőkamatot kiróhatnak a minő­ségileg rosszul dolgozó kivite­lezőkre, de érdemes lenne meg­fontolni: nem lenne-e hatáso­sabb, ha a beruházók némi be­leszólást kaphatnának a premi­zálásba, a kivitelezők jutalma­zásába. Mokri Pál felhívta a figyel­met arra is, hogy sok helyütt nem használják ki megfelelően a társadalmi munkások segítő­készségét. A becslések szerint az idén várható 200 millió fo­rint értékű társadalmi munkát lényegesen növelni lehetne, ha Komáromban és az ország töb­bi megyéjében is igénybe ven­nék a társadalom ön kén tea se­gítségét a beruházások gyor­sabb megvalósításához. A képviselő elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a költségvetést. Váci Mihály Szabolcs-Szat- már megyei képviselő arról be­szélt, hogyan könnyíthetnénk meg a tanyai és a falusi gyer­mekek továbbtanulását. — A VIII. pártkongresszus -- mondotta többek között — dön­tő változást jelentett iskolapo­litikánkban. Kimondotta, hogy az egyetemi felvételeknél el­törlik a származás szerinti meg­különböztetést. Ez nagyon he­lyes, s ennek szívből örülünk. Ugyanakkor azonban gondos­kodnunk kell arról, hogy azok a tanyai és falusi gyerekek se maradjanak hátrányos helyzet­ijén, akik ma még nagy nehéz­ségek árán, hosszú utazásokkal juthatnak csak el a középisko­lába, vagy más oktatási intéz­ményekbe. — Ügy gondolom, hogy addig is, amíg eltűnnek a tanyák, amíg Üjfehértén is, Csenger- ben is és a többi mezővárosban is kitűnő gimnáziumaink lesz­nek, nekünk segítenünk kell ezeket a parasztgyerckcket ab­ban, hogy majd az egyetemi felvételi vizsgákon fel tudják venni a versenyt társaikkal. Meg keltene nézni: nem le­hetne-e nagyobb összegeket fordítani árrá, hogy amíg ez az átmenet végbemegy, tanyai kollégiunwkat szervezzünk, olyan mezővárosok gimnáziu­mai mellett, ahol a tehetséges tanyai gyerekeket taníttathat- nánk, korrepetáltathatnánk, S előkészíthetnénk arra. hogy ki­tűnően érettségizzenek. Ilyen intézményeket a Szovjetunió­ban már éleire hívtak, s a kor­mány nálunk is megtette az el­ső lépéseket.. Ú.ifehé.rtón és több más községben, illetve kisvárosban, már vannak olyan kollégiumaink, amelyekben ta­nyai gyerekek laknak és bent­lakásos oktatásban részesülnek- A nagyrédei. termelőszövetkezet például elhatározta, hogy saját költségén hók tétre ilyen kollé­giumokat, s oda küldi a legte­hetségesebb gyerekeket. Ügy gondolom, hogy ez a kezdemé­nyezés mozgalommá nőhetne — mondotta ezután a képviselő, majd javasolta: — Vizsgálják meg, hogy a társadalmi ösztöndíjakat, ame­lyeket a termelőszövetkezetek és az üzemek az egyetemisták számára folyósítanak, nem le­hetne-e már a gimnáziumi ta­nulmányok idejére kiterjeszte­ni. Hasznos lenne, ha ezeket a kérdéseket a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és az egyéb társa­dalmi szervek alaposan meg­vizsgálnák, s további hasznos javaslatokat dolgoznának ki. Szibéria óriása A múlt század végén csen- ** des, szerény ember uta­zott Szibérián keresztül Távol- Keletre. Azért ment oda, hogy önként részt vegyen Szahalin- sziget lakosságának összeírásá­ban. Ezt irta Szibériából: „Még nem láttam csodálat"'- sabb folyót a Janyiszejnél... Ez a hatalmas, szilaj óriás nem tud mit kezdeni erejével és fiatalságával... Egykoron mily tartalmas, okos és bátor élet világítja majd meg partjait.. Így merengett Anton Csehov, a nagy szovjet író. Hiteles jósnak bizonyult. Okos, bátor élet költözött a Jenyiszej part­jaira. Ennek az írásnak a tár­gya: a délről a Jeges-tengerig az egész országot átszelő szibé­riai folyamnak mai hétköznap­jai, a partjain élő emberek tettei. Krasznojarszk — központja egy hatalmas határvidéknek, amelynek területe kétszerese Franciaországénak, háromszo­rosa Nyugat-Németországénak, de még elférne rajta Belgium, Hollandia és Luxemburg. A város a legnagyobb szibériai ^útkereszteződésen” áll. Nyu­gatról keleti irányban halad rajta keresztül a transz-szibé­riai vasúti fővonal. Innét észak felé kanyarog a Jenyiszej. Krasznojarszkban található faanyag és gépkocsi, olaj és szerszámgép, érc és turbófúró. A Jenyiszej mentének ékes- teége Krasznojarszk. A csendes kereskedő városból a nehézipar hatalmas központjává fejlő­dött. A szovjethatalom évei­ben épült a szibériai nehéz- gépgyár, egy óriási méretű pa- (pírkombinát és az önjáró kom­bájnok gyára. Reggelenkint hajókürtök szavától hangos a város. A krasznojarszki kikötő nagy te­herforgalmat bonyolít le, a Szovjetunió egyik legnagyobb személyszállító flottájának központja lett. Az ország minden részéből utaznak Krasznojarszkba. A város lakossága húsz esztendő alatt (1939-től 1959-ig) csaknem két és félszeresére növekedett. Ezrével épültek korszerű lakó­házak, színházak, filmszínhá­zak. Könyvtárak, iskolák, fő­iskolák nyíltak. Krasznojarszk egy sűrűn lakott, gazdag ha­tárvidék lüktető szíve . lett, amely jól jelképezi az új, szo­cialista Szibériát. A várostól hetven kilomé- térré olyan vízierőmű épül, amelyről néhány év múl­va úgy beszél majd a világ, mint a korszerű technika cso­dájáról. A Krasznojarszki Ví­zierőmű teljesítőképessége 5—6 millió kilowatt lesz. A betongát százharminc mé­terre emelkedik majd a Jenyi­szej fölé. Minden turbinán olyan folyó megy át, amely megfelel a németországi Raj­nának. A Krasznojarszki Vízi erőmű részére tíz aggregét épül, ame­lyek mindegyike fél millió ki­lowatt teljesítőképességű lesz. A tizenegyedik és tizenkettedik turbina roppant méretben ké­szül: mindegyikük hétszázezer kilowatt kapacitású lesz. Ezek az aggregátok termelik majd a világ legolcsóbb villamos ener­giájút, amelynek kilowattórája mindössze 0,03 kopejkába ke­rül. A Krasznojarszki Vízierő­művet a várossal műút köti össze, amely a hegyek közt ka­nyarog. Azonban az építkezés­hez vivő leggyorsabb és leg­szebb út — a folyón át vezet. Jenyiszej itt a Szaján-hegység nyúlványai közé szorul. A hal­mokat mindenütt sűrű fenyves borítja. A fák fölött portáldaruk „zsi­ráfnyaka” nyújtózkodik. Ezek emelik—szállítják a téglát, a ce­mentet, az egykori gyárak, mű­helyek, autótelepek rózsaszínű vagy barna falait. A vízierőmű-építkezéssel va­ló ismerkedés Gyivnogorszknál kezdődik. Űj város ez, amely­nek helyén néhány éve még az ősi tajga terült el, az óhitűek komor monostora állott. Most pedig itt van a vízierőmű épí­tőinek a városa. A parton — boltok, étkezde, filmszínház. Feljebb, a hegyen, lakóházak sorjáznak. Érezni lehet, hogy itt az embereknek mindenük megvan, lüktető életet élnek, hosszú időre jöttek ide, és so­káig itt maradnak a vadregé­nyes jenyiszeji partokon. A Krasznojarszki Vízierőmű építésére a Jenyiszejhez jöttek a saovjebország legtapasztal­tabb hidroteclinikusai. Az épít­kezés vezetője, Andrej Bocs- kin, minden hasonló nagysza­bású vállalkozásnál ott volt, kezdve a szviri és volhoyi erő­művektől a Karakum-csatör- náig. A z építkezés főmérnöke Kirill Szmimov. ö épí­tette Kujbisevnél a Leniniül elnevezett Volgái Vízierőművet és hosszú időn keresztül dolgo­zott a Bratszki Vízierőmű épít­kezésén. Az ember elnézi ezeket az embereket és azt gondolja: ugyan, mi készteti őket, hogy egyik helyről a másikra vándo- rolgassanak? Lakhatnának bár­melyik nagyvárosban, mind­egyiküknek biztosítva lenne a tanárkodás valamelyik főisko­lán. ök azonban rajonganak a hivatásukért. At akarják alakí­tani a Föld arculatát. — Amíg akad az országban egyetlen folyó, ahol vízierőmű­vet lehet építeni — mondja Ki­rill Szmimov —, elmegyek oda. Ugyanilyen fáradhatatlan építő Alekszandr Harsalov kotrógcp&ezelő is. Akkor érkezett a Kraszno­jarszki Vízierőműhöz, amikor az emberek sátrakban, szinte a csupasz földön laktak. Marsa- lov exkavátora épített utat Krasznojarszktól a vízierőmű helyéig, a munkagödrökig. Marsalov az általa létrehozott szerpentinen leereszkedett a hegyről és előkészítette az el­ső betonozás helyét. Ma pedig valamennyi társával együtt készül a Jenyiszej elrekeszté- Sére. Ez a jelentős esemény már­cius 25-én ment végbe. A kol­lektíva komoly erőpróba előtt állt. A vízierőművek történe­tében először fordult elő, hogy Or. hulcnúr Gyula; Ipari újdoi itthon helyez Dr, Kulcsár Gyula Komárom megyei képviselő, a sok ta­pasztalattal rendelkező ipari szakember nyelvén szólott a költségvetés tervezetéhez. — Előfordult — mondotta többek között —, hogy külföl­di cégek felfigyeltek újdonsá­gainkra, s részletesebb infor­mációkat kértek, lehetőleg gyorsan, általában nyolc na­pon belük Dolgozóink nagy ré­sze azonban elsősorban .keres­kedő és nem műszaki szakem­ber, teliát itthonról kértek fel­világosításokat A levélváltás hosszú ideig tartott, bizony ar­ra is akadt példa, hogy két vagy három hónap múlva tud­tak csak válaszolni az érdek­lődésre. A késedelem pedig nemegyszer a megrendelés él­re v v •> v <• •> «• •> <* «• ❖ *:• «• ;• egy, a Jenyiszejéhez hasonlói nagyságú folyó elrekesztését: híd nélkül, úgynevezett utász-•] módszerrel végezték. A folyóJ medrét jelenleg ötszáz méte-í rig szűkítették össze. Amikor« a hidrotechnikusok beengedik!; a vizet a balparti munkagö-« dörbe, megkezdődik a Jenyi-5 szej általános ostroma. Döm-« perek százai éjjel-nappal bo-3 rítják majd a mederbe a ha-« talmas köveket, a kavicsot. (j «Szibériában sok minden•• ‘*7 megváltozott az utóbbi,] néhány évtized alatt. Ez az or-« szágrész szinte a íelismerhe-]: tétlenségig más lett. A szovjet« emberek, a lelkes építők fel-*: ébresztették ezt az isten háta»! mögötti tajgai vidéket, határo-j! zottan megváltoztatták régi,!; nyugodalmas életformáját, fel-]] fedezték és az ember szolga-!] latéba állították temen télén« kincseit. Am mindez Szibéria^ átalakításának még csak a kéz-« dete. A szovjet emberek eltö-]: kélt szándéka, hogy folytatják»: a tajga végtelen térségeinek a|: feltárását, hasznosítását. a!] .Szovjetunió Kommunista Párt-3 járnak új programja azt mond-!; ja, hogy a következő tíz—húsz« esztendő alatt nagyot fejlődik!] az ipar az Uraitól keletre levő« körzetekben, amelyek meg-5 számi álhatatlan természeti*: kincsekkel, nyersanyag- ésj energetikai forrásokkal ren-»] del'keznek. Ez pedig azt jelen-*: ti, hogy szakemberek újabb!j ezrei jönnek Szibériába.' To-*j vább fejlesztik hatalmas tér-!; melőerőit, és Szibéria előtt« még nagyobb távlatok nyílnak]: meg. Í Jurij Grafszkij ]; (Norosztyi) iságaiukat zük üzembe! vesztését jelentette, kínálatunk komolytalannak tűnt, — Csak olyan berendezések­kel törhetünk be a világpiacra, amelyek alapelveikben és meg­oldásaikban újat hoznak, ame­lyekre éppen abban az idő­pontban szükség van, Gondol­nunk kell arra is, hogy a kül­földi cégek üzem közben is látni akarják újdonságainkat. Nálunk pedig gyakran az * helyzet, hogy itthon egyetlen mintapéldányt sem szerelünk fel. Arra a kérdésre: hol mű­ködik a berendezés, nemegy­szer azt kell válaszolnunk, hogy Olaszországban, vagy ép­penséggel Dél-Amerikában. Véleményem szerint olyan fe­lelős műszaki szervet kellene életre hívni, amely döntene ar- ,ról, hogy egy-egy ipari újdan- 1 Ságunkat idehaza hol helyez* [zék üzembe. ,Ur. Bélák Sándort > Fordítsunk nagyobb gondot ; az agrárszakemberek helyes elosztására ! Dr. Bélák Sándor javasolta, fordítsanak nagyobb gondot az ! agrárszakemberek helyes el­osztására, ne forduljon elő, !hogy mezőgazdasági mérnökö­ket olyan munkakörben foglal- [ koztatnak, amelyeket egy tech­nikus is él tud látni. A továb­biakban kérte: a népgazdaság [erőforrásainak megfelelően, a [jövőben biztosítsanak nagyobb [összegeket a mezőgazdasági ■szakoktatásra. [ A költségvetést elfogad*«. ■ Több képviselő nen; jelen t- [kezett hozzászólásra, ezért az ‘elnöklő Vass Istvánná lezárta [a vitát, s megadta a szót Ti­• már Mátyás' pénzügyminiszter­inek. A pénzügyminiszter rész- .letesen válaszolt a hozzászó­lásokra, s hangsúlyozta: a kép­viselők észrevételeit, inditvá- ‘nyalt a Pénzügyminisztérium szakemberei és az illetékes fő­■ hatóságok gondosan tanulmá- \nyózzák, s figyelembe veszik a •költségvetés végrehajtásakor. • Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés az ,1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általá- [nosságban és i-észleteiben az eredetileg beterjesztett össze- [gekkel egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnök az üléssza­kot bezárta. {MTI) Dr- Baskay Tóth Berfalant Használjuk fel a társadalmi összefogáson alapuló lehetőségeket a mezőgazdasági szakemberek tóvá bbképzésére felszólaló dr. Baskay Tóth Ber­talan Pest megyei képviselő, a mezőgazdasági szakember-kép­Az országgyűlés délután Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját. Az else

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom