Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

2 NÉPÚJSÁG 1363. március 21., csütörtök Közismert a kép: a kis zöld mozdony duruzsolni kezd, a sínpár mellett kék egyenruhás úttörő emeli magasba a tárcsát, majd tiszteleg, Az úttörővasút szerelvényén mosolygó gyer­mekarcok néznek ki, és elko- molyodófelnőttek tekintenek végig a szolgálatos úttörőn. Mindenki integet, mindenki örül. Nemcsak a kirándulás várható nagyszerű élménynek, hanem a vasutas úttörők fel­nőtt felelősségű tevékenységé­nek is. Jelvény és szív Az egyenruhás vasutas út­törők mégiscsak gyerekek. Ma­ga a csapat sem rendelkezik nagy múlttal. Csak 1960. má­jusában jelent meg a felirat a kis kocsik oldalán: Mátrai Űt- törővasút. Milyenek ezek a gyerekek? Hogy látják el a szolgálatot? A kérdésre hadd kerüljük meg a választ. Először egy tör­ténetet kell elmondanom. Különvonat állt az állomá­son. Egyedül az úttörő vasu­tas tartózkodott itt. Elindította a különvonatot. A központi menetirányítást már nem tud­ta értesíteni, mivel ekkor vet­te észre, hogy nem messziről ellenvonat közeledik. Mit te­gyen? Futott, ahogy csak bírt, a különvonat elé. És rávetette magát a sínre. Fékek csikorgá­sa, ijedt kiáltozás hasított be­le a kék nyári égbe, de a vo­nat megállt. Meggondolatlan gyerekesség és határtalan felelősségérzet: íme, a két pólus, ami a kéK egyenruhás úttörőknél jellem­zően megtalálható. Az egyik tulajdonság érthető, a másik pedig a szolgálat komolyságá­ból fakad. Mégsem olyan egy­szerű ez, mint így megállapít­va. Mennyi erőfeszítés, mennyi önnevelés és gyakorlat kell ahhoz, hogy ezek a tulajdon­ságok kialakuljanak a vasutas úttörőkben! A vasút és az iskola Csak a legjobb tanulók le­hetnek vasutasok, csak a leg- fegyelmezettebb úttörők ölthe­tik magukra a kék egyenru­hát: ez feltétel. A kiválasztá­sukban az iskola mindig részt vesz. A későbbiek során sem csökken a kapcsolat az iskola és a vasutas úttörőcsapat kö­zött. Példaként mindenek előtt a IV. számú Általános Iskolá­ra kell hivatkoznunk. A két testület állandóan tájékoztatja egymást a gyerekek munkájá­ról, magatartásáról. Teljes te­hát az összhang? Nem egészen. Az V. számú Általános Iskola alig van kap­csolatban a vasutasokkal. Igaz, csak két úttörőjük tagja a vas­utas csapatnak. És ez önmagá­ban is kicsit elgondolkoztató. Közös szolgálat Az úttörőkért a felnőtt vas­utasok a felelősek szolgálat közben. Szép ez a feladat, ki­nem mindig tűnik annak a kí­vülálló szemében. De szép munka. Olyan, amit meg lehet szeretni — egy élet­re. Az elmúlt évben így lett kilenc most már „igazi” vasu­tassá abból a tizennégy úttörő­ből, akik „kiöregedtek” a csa­patból. Heten közülük a vas- útépítési- és forgalmi techni­kumban tanulnak ma már. Akárhogy erőlködik is még néha a tél, a tavasz már el- odázhatatlanul itt van. És ahogy nyílnak a rügyek, ahogy nyílik a természet, úgy né­zünk egyre gyakrabban a kék­lő hegyek felé: az úttörővas- úttal megyünk kirándulni nem sokára — határozzuk el. És ismét rámosolygunk a szolgá­latos úttörőkre, akiket ez után a kis írás után — talán — már jobban ismerünk. Most kezdődött el az új ta­gok toborzása a vasutas út­törőcsapatba. Akik erre a szép beosztásra érdemeseknek bizo­nyulnak, jó felkészülést és eredményes szolgálatot kívá­nunk nekik! A kirándulók között mi is ott leszünk! G. Molnár Ferenc 0 Pravda vezércikke a nemzetközi osztályszolidaritás jelentőségéről MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda a majd három hete tartó francia bányászsztrájk és az iránta megnyilvánuló nem­zetközi szolidaritási mozgalom kapcsán vezércikkben foglal­kozik a munkásosztály testvéri egységének kérdésével. A vezércikk megállapítja, hogy az emberiség történelmé­nek nem volt még olyan kor­szaka, amelyet annyira meg­töltött volna az osztályharc, s amelyben e harc olyan éles lett volna, mint most, a kapi­talizmusról a szocializmusra való világméretű áttérés kor­szakában. A lap ezzel kapcso­latban utal az olasz, a japán, a venezuelai és az észak-ameri­kai proletariátus sztrájk-, il­letve fegyveres harcainak ál­lomásaira. A vezércikk idézi a marxiz­mus—leninizmus megalapítói­nak azokat a megállapításait, amelyek rámutatnak, hogy a proletariátus felszabadulásá- nak egyik alapvető feltétele erőfeszítéseinek egyesítése. Mint Lenin rámutatott, mivel a tőke uralma nemzetközi, az ellene vívott harc csak akkor lehet sikeres, ha a világ mun­kásai is egyesítik erőiket. A vezércikk rámutat, hogy a munkásosztály történelmi küldetése a régi világ forra­dalmi átalakítása. E küldetést valóra váltva a munkásosztály kifejezi valamennyi dolgozó érdekét; köréje tömörülnek mind azok az erők, amelyek a monopóliumok elnyomása el­len, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért harcolnak. A dolgozók nemzetközi összefo­gásra törekednek, növekszik nemzetközi szervezeteik tekin­télye, erősödnek a kapitalista országok dolgozóit a Szovjet­unióhoz és a szocialista közös­séghez fűző szálak. A szocialista világrendszer a társadalmi fejlődés döntő té­nyezője lett. Eszméi hatalmas anyagi erővé válnak. A szocia­lista közösség a példamutatá­son felül testvérien támogatja az osztály- és nemzeti elnyo­más ellen küzdő milliók harcát — hangsúlyozza a Pravda. A dolgozók nemzetközi szo­lidaritása rendkívül nagy sze­repet játszik korunk legége­tőbb problémájának, a háború és béke problémájának meg­oldásánál. A néptömegek egy­re aktívabban és határozottab­ban szállnak szembe a reakció és a háború erőivel. A proletár-internacionaliz­mus elveinek, a dolgozó töme­gek vágyainak, a népek aka­ratának teljes egészében meg­felel a Szovjetunió és a többi szocialista ország következetes békés együttélési politikája- E politikát valóra váltva a Szov­jetunió számtalanszor nyilvá­nította ki, hogy kész rendíthe­tetlenül teljesíteni internacio­nalista kötelességét az impe­rialista támadás által fenyege­tett népek iránt. A karibi vál­ság idején például a Szovjet­unió megóvta Kuba forradalmi vívmányait s megóvta a világ dolgozóit a termonukleáris ka­tasztrófától. A vezércikk hangsúlyozza, hogy a szocialista országok kommunista és munkáspártjai mellett következetesen hordoz­zák a proletár internacionaliz­mus eszméit és a nemzetközi munkástestvériség hagyomá­nyait a nemzeti függetlenség­ért küzdő ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai dolgozók pártjai, a kapitalista országok kommu­nista- és munkáspártjai is. E pártok az osztályharc vezeté­sével a kommunizmus egyik nagyszerű céljára, az interna­cionalizmusra és a népek kö­zötti testvériségre nevelik a tö­megeket. (MTI) Portugália igyekszik megőrizni gyarmati pozícióit tüntetés is a felnőttek részé­re, de, teher is: valljuk be. Bármi történjék, a felnőtt vasutas felelőssége az elsődle­ges. Milyen csábító például a kocsikat összekötő híd. Nagy­szerűen lehet rajta hintázni. Volt, aki kipróbálta. A felnőtt vasutas szíve majdnem elállt az ijedtségtől. Ha a kis „kol­léga” megbillen, menthetetle­nül a kerekek közé zuhan! Kezdetben bizony nem min­denki lelkesedett a felnőttek közül a közöá szolgálatért. Elég gond az önmagában is. Még tetézzék a gyermekek testi épsége iránt vállalt köteles­séggel is? De hát, van-e szebb dolog, mint gyerekeket nevelni? Lát­ni, tudni, tapasztalni, hogy a kialakuló szép tulajdonságok­ban a „nagyok” fáradozása is benne van, mint serkentő erő? Az első hetek szorongása fel­oldódott lassan, és most már teljes az egyetértés. Közös a szolgálat, közös a gond, de kö­zös a jól végzett munka kö­vetkeztében megszülető öröm is. Dicséret és büntetés Már harminchatan kaptak szolgálati dicséretet, amit az ország minden vasúti üzemé­ben parancsban olvastak fel. Szép dolog ez nagyon! Hogy megdobogósodik tőle a kis út­törőszív! Három kiváló vasutas ki­tüntetést kapott, egy pedig ki­váló úttörő lett a csapatból. Milyen teljesítmények van­nak a kitüntetések mögött? Általánosságban említek né­hány számot. Az elmúlt év­ben több mint húszezer órát töltöttek szolgálatban, hat­száznál több órát a kiképzés­ben és majdnem négy és fél ezer órát tényeleges fizikai munkával. A pénztárosok 240 ezer jegyet adtak el, 320 ezer forint értékben! (Csak egy esetben fordult elő negyven forintos hiány!) A rendbontók, a felelőtle­nek pedig büntetést kaptak. Lefokozást hét, a csapatból való időleges kizárást kettő, végleges kizárást négy „érde­melt ki”, míg az iskolai csa­pathoz nyolc kis úttörőt kel­lett visszaküldeni. Akik maradnak Sok mindent el lehetne még mondani a szakmai felkészü­lésről, a nyári táborozásokról, az úttörő-foglalkozásokról, az ifivezetők segítőkészségéről. De az eddig elsoroltak is kife­jezik, hogy a vasutas úttörő­élet nemcsak a szép egyenru­hát jelenti, nemcsak azt, hogy a fiatal és idősebb utasok megcsodálják és irigylik a szol­gálatban levők piros tányér­sapkáját, mert a külsőség és az érdekesség mögött nagyon sok a komoly munka, az áldozatos felkészülés és a mindenkori felelősség. Vasutas úttörőnek lenni nemcsak érdekes és von­zó, hanem — nehéz is. Munka ez a javából. Még akkor is, ha Húsz napja sztrájkolnak a francia szénbányászok Az alomrobbantás árából hi lehetett volna elégíteni a bányászok bérkövetelését PÁRIZS: A francia szénbá­nyászok sztrájkja szerdán hu­szadik napjába lépett és — mint a nyugati hírügynökségek írják — egyelőre kevés jel mu­tat arra, hop' a munkabeszün­tetés hamarosan véget érne. A sztrájkolok körében egyre nö­vekszik a felháborodás a kor­mány halogató politikája miatt és elhatározták, hogy a bá­nyáknál megerősítik a s/ k- őrséget. A CGT közleményt adott ki, amelyben felszólította a dolgo­zókat, hogy anyagi támogatás­sal fejezzék ki szolidaritásukat a sztrájkolók iránt, majd beje­lentette, hogy a szakszervezet 400 000 frankkal járul hozzá a sztrájkalaphoz. A munkások, alkalmazottak egy-két napi bé­rüket ajánlották fel a bányá­szoknak. Yves Montand pél­dául 5000, Johnny Holliday népszerű dzsessz-énekes pedig 3000 frankot küldött a szénbá­nyászoknak. Az NDK szakszer-’ vezetei félmillió márkás támo­gatással fejezték ki szolidari­tásukat. Meggyőző erővel jutott kife-' jezésre a lakosság szolidaritá­sa kedden Marseilleben. A Gar- danne-i szénmedence i bányá­szait, akik 40 autóbuszon ér-' keztek a kikötővárosba, a pol-, gármesterrel, valamint Bouche du Rhone megye kommunista' és szocialista parlamenti kép-* viselőivel az élén, 100 000 főnyi, tömeg fogadta. Több állami vállalatnál erő­södik a sztrájkmozgalom. A vas-' munkások szerdán délelőtt két-, órás munkabeszüntetést tartot­ták. Délután a villamos- és! A gyarmati országok és né­pek függetlenségéről szóló deklaráció életbeléptetését megfigyelő ENSZ különbizott­ság képviselői Portugália ENSZ-megbizottaival tárgyai­nak. A szőnyegen forgó kérdés az, hogy Portugália hogyan működjön közre az ENSZ-köz- gyűlés és a különbizottság ama határozatának végrehajtásá­ban, hogy megadják a függet­lenséget a portugál gyarma­toknak és véget vessenek a rendőrterrornak e gyarmatok területén. Számos küldöttség, közte a Szovjetunió küldöttsége is, azt javasolta, hogy a kérdést vi­gyék’) a Biztonsági Tanács elé. A nyugati hatalmak — Por­tugália NATO szövetségesei — manőverezései következtében azonban a különbizottság úgy döntött., megkísérli, hogy sa­ját hatáskörében „hasson” Por­tugáliára. Amennyiben ez nem sikerülne, akkor a Portugáliá­val szemben foganatosított in­tézkedések kérdését újra meg­vizsgálják. (MTI) 'óún». *v> «w, ,«yv.»kv;«»vi«vxavvkVJvW-vvv»jítv;«v'ü'uv. wtnj, TAVASZI CIPÓ újdonságainkból ajánljuk: Fehér női körömcipő, tűsarkú, tunit-talpú 203,— Ft Női szandál, kubán sarokkal 145,— Ft Női szandál, parafa sarkú, több színben 92,— Ft Nyújtott fazonú, férfi bőrtalpú cipő 329,— Ft Férficipő, borjúbox 350,— Ft Mikroporózus talpú, férficipő 257,— Ft KAPHATÓK: az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egri, gyöngyösi és hatvani cipő-szaküzleteiben. Vasutasjelvény KIS VONAT A KÉK HEGYEK KÖZÖTT gázművek, valamint a légi köz­lekedés alkalmazottai szüntet­ték be négy órára a munkát. Az állami tisztviselők a párizsi városháza előtt tartanak tün­tető nagygyűlést. Hírügynökségi jelentések szerint szerdán 19 napos harc után sikerrel ért véget a Lor- raine-i vasércbányászok sztrájkja. A kormány koráb­ban közölte, hajlandó hozzá­járulni a vasérc-bányászok bé­rének emeléséhez és a munka- feltételek megjavításához. * Az atomrobbantás a francia közvéleményt is felháborította. A kísérlet időpontjának meg­választása különösen kiemeli a robbantás provokatív jellegét. A kormány atomfelhövé vál­toztatja az adófizetőktől besze­dett adókat, s ugyanakkor me­reven elzárkózik a sztrájkoló munkások jogos bérkövetelései elől — mutat rá az Humanité. A lap szakértői véleményt kö­zöl, amely szerint a hétfői atomrobbantás legalább 300 millió frankba került. A bá­nyászok által követelt. 11 szá­zalékos béremelés egy évben 330 millió frank többletkiadást jelent az államnak. A robban­tás árából tehát csaknem tel­jesen ki lehetett volna elégíteni a bányászokat. II proletárdiktatúra egri története tavá lett Káló Miklós volt. Tanfelügyelőnek dr. Kalovits Alajost választották. iyi ég március 22-én meg­iT'* alakultak a különböző szakosztályok és bizottságok: közigazgatási és közrendészeti, munkaügyi, építési és szépíté- si, jogügyi, egészségügyi, ipari és kereskedelmi, földművelés- ügyi szakosztály, vízvezeték- és fürdőügyi bizottság, köve­zetvám szakosztály, színügyi bizottság, városi közgazdálko­dást vizsgáló bizottság, kerté­szeti szakosztály, nyugdíjvá­lasztmány, hadi- és kármente­sítési bizottság, s városi jöve­delmeket szaporító bizottság. A két párt egyesülése után újjáalakult a pártvezetőség is. Az új vezetőségbe a követ­kezők kerülnek be: Kolacs- kovszky Lajos, XJdvardy Béla, Gyiffka Ignác. Vályi István. Pa- csirszka Antal, Kardos Lipót, Veres Ferenc, Szepesi András. Demmer Géza, Benedek János, Kovács Domonkos. Ellenőrző bizottsági tagok a következők lettek: Kelemen Bertalan. Ko­vács József, Prókai Mária. Goldstein Adolf és Czober Já­nos. Ugyanakkor megalakult a Paraszttanács is. Elnöke: Sze­pesi András jegyző, Pata Ágos­ton, tagjai: Pogonyi József, Tóth Peták János, ifj. Tóth Ignác, Pillinger Bernát, Szor- lagi Antal, Markoczki József, Várkonyi János, Mistik Antal és Jaksi Ferenc. A március 22-én megválasB­vezett polgárőrséget pedig fel­oszlatták. A Tanácsköztársaság ki­** kiáltását hivatalosan Kolacskovszky Lajos jelentette be március 22-én este, az egri Munkás-Paraszt- és Katonata­nács ülésén, a jelenlevők ha­talmas újjongása közepette, a városháza zsúfolásig megtöl­tött nagytermében. A gyűlésen Lájer Dezső elnökölt. Kolacs­kovszky Lajos bejelentése után a tömeg felállva éljenzett, s többen összeölelkeztek. Min­denki egy jobb kor felvirág­zását remélte ettől a nagysze­rű hírtől. A forradalmi helyzetre va­ló tekintettel a gyűlés mind­járt meg is választotta a vá­ros és a megye új vezetőségét. A megye kormányzótanácsi biztosának Lájer Dezsőt vá­lasztották meg. E határozatot bemutatták dr. Módly László Népköztársaság alatti kor­mánybiztosnak, s az tudomá­sul véve a határozatot, le­mondott hivataláról. A megye alispánjának Kolacskovszky Lajost választották meg, aki erélyesen felvette a küzdelmet a megye reakciós elemeivel, s a nép felvilágosítására cikkei jelentek meg az Egri Népúj­ságban. A város élére polgár­mesternek a jobboldali szo­ciáldemokrata Fischer Manót választották meg. A rendőr- kapitány Németi (Neszvadba) Lajos kommunista lett. A for­radalmi törvényszék vezetője a radikális polgárból szocialis­? (Részlet Szecskó Károly 5 tanulmányából.) ? Lágerben, március 21-én, a 5 késő esti órákban szál­glingóztak az első hírek a nagy > fordulatról, a fővárosban tör- ?tént eseményekről. A helyzet 5 még másnap reggel is zavaros S volt, az eseményeket nem lát- Cták világosan. Fokozta a tájé­> kozatlanságot, hogy a telefon- c összeköttetés megszakadt Mis- Skolccal és Budapesttel. Dél- ? előtt a Szociáldemokrata Párt S Központi Vezetősége felhívta a c párt egri vezetőségét, s közöl­tté vele, hogy a népkormány ? lemondott, a végrehajtó hatal- s mat a Munkás-Paraszt- és Ka­> ton a tan ács vette át. > A központi pártvezetőség ? utasította a Szociáldemokrata 5 Párt egri vezetőségét, hogy az í egri Munkás-Paraszt- és Kato- Snatanács, mind Egerben, mind ? a megyében vegye át az impé- 5 riumot. 5 Az egri Munkás-Paraszt- és c Katonatanács „Mindenkihez” í kezdetű kiáltványában tudatja > a város lakosságával, hogy Ma- 1 gyarországon a hatalmat a pro- \ letariátus vette kezébe, s en- ? nek folytán „Eger városban is \az összes karhatalmi álakfila- ?tofc fölött az egri Munkás-Pa- 5 raszt- és Katonatanács rendel- ? feezik”. S még a délelőtt fo- 5 lyamán a Munkástanács vette 5 kezébe a postát, az összes c pénzintézeteket, valamint a í közhivatalokat, az eddigi mü- S ködő népkormány alatt szer­NEW YORK (TASZSZ): Nyi- kolaj Turkatyenko, a TASZSZ tudósítója írja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom