Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

2 NÉPÚJSÁG 1963. február 10., vasárnap Hruscsov és Malinovszkii nyilatkozata a irancia televízió számára Több állam már hivatalosan elismerte az A| IraHi kormányt Ellentmondó jelentések Kasszem sorsáról hívta az orvosokat, haladékta­lanul menjenek a kórházakba. Ebből arra következtetnek, hogy Bagdadban még harcok vannak. Az ország területé; újabb intézkedésig senki sem hagyhatja el. A zűrzavaros helyzetre te­kintettel Törökország lezárta Irakkal közös határát. Az iráni —iraki határon iráni csapatok állomásoznak riadókészültség­ben. Ugyancsak riadókészült­ségbe helyezték Kuwait, Jordá­nia és Szíria egységeit. Az iraki fejleményekről még nem lehet végleges képet al­kotni. New York-ban az arak országok ENSZ-küldöttei között egyöntetű a vélemény, hogj még az átalakulás nem tekint­hető lezárt ügynek és megle­petésekre kell számítani. Rá­mutatnak, hogy az EAK-baráí elemeknek az államcsíny ki­robbantásában betöltött szere­pén kívül sok egyéb tényező ii szerepet játszott. Kitüntetés A Népköztársaság Elnök Tanácsa dr. Vargha LászU Kossuth-díja&nak, a Gyógy­szeripari Kutató Intézet igaz­gatójának. tudományos mun­kássága elismeréséül, 60. szü­letésnapja alkalmából, a Mun­ka Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Dob: István, az Elnöki Tanács el­nöke nyújtotta át. (MTJ) A televízió műsora 10,00: filmmatiné kicsinyek' nek. 10,55: ... „Musica viva” közvetítés Drezdából. 14,30: a Magyar Hirdető műsora. 14,50: Ki mit tud? 16,55: műkorcsolya EB, a győztesek parádéja. Köz­vetítés a Kis-stadion'ból. 19,00: kisfüm. 19,30: Teli Vilmos. Ma­gyarul beszélő angol, ifjúsági filmsorozat. 6. A zászlós. 19,45: a tv mesekönyve. 19,50: esti be­szélgetés Ortutay Gyula akadé­mikussal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­rával beszélget munkatársunk, Megyeri Károly. 20,00: tv-hír- adó. 20,20: Fáklyaláng. Televí­ziójáték. Irta és televízióra al­kalmazta: Illyés Gyula. 22,05: Telesport. 22,10: hírek. (MTI), BAGDAD (DPA, AFP, Reu­ter): Az államcsíny után 12 órával Iraknak új államelnöke van és megalakult a 21 tagú új kormány. Az új államelnök „az átmeneti szakasz végéig" marad tisztségében. A kor­mány tagjai között három olyan személy szerepel, aki tagja volt a Kasszem-kor- mánynak is. A kormány kato­nai tagjai közt egy olyan tiszt sincs, aki a forradalmi pa­rancsnokság nemzeti tanácsá­nak tagja lenne. Az új kormányt már több állam hivatalosan elismerte. Elsőnek Jemen, majd az EAK, Algéria és Kuwait. Az algé­riai kormány rendkívüli ülésre ült össze és azon döntött az új iraki kormány elismeréséről. Nasszer elnök táviratilag üd­vözölte az új iraki köztársa­sági elnököt. Szombat reggelig ellentmon­dó jelentések érkeztek Kasz- szem sorsáról. Míg a bagdadi rádió azt állítja, hogy Kasz- szem a hadügyminisztérium épülete körül kifejlődött har­cok során, illetve a palota romjai alatt lelte halálát, az izraeli rádió azt jelzi —. kö­zelebbi forrást nem jelölve meg —, hogy Kasszem életben van és ellentámadást készít elő. Tekintettel arra, hogy az összeköttetés Irak és a kül­világ között megszakadt, a ka­tonai helyzetről pontosabb ké­pet nem lehet alkotni. A Bag­dadból Isztanbulon át érkeze hírek szerint léglökéses va­dászgépek köröznek a város felett. Több helyen tüzeket észleltek. A bagdadi rádió fel­el e tréfa a KISZÖV az első, második, he­lyezettek, pedig tovább jutnak a vidéki döntőre. A vidéki és budapesti döntőt követően áp­rilisban országos döntőre ke­rül sor, ahol vidéki és a buda­pesti döntő kilenc helyezettje vesz részt s erről a nagy vetél­kedőről a televízió ad majd közvetítést. Az országos rendező szervek a végső döntő három első he­lyezettjei között külföldi uta­zásra szóló utalványt, tv-készü­léket és rádiót oszt lei jutalom­ként. barátsága, amelyet népeink legjobb fiainak kiöntött vére erősített meg. Az első világhá­ború alatt a francia katonákkal együtt harcoltak Franciaor­szágban az orosz expedíciós hadtest katonái, akik között a sors akaratából én is szolgál­tam. A második világháború­ban a keleti fronton a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöt­tek a dicsőséges Normandia— Nyeman francia repülői. Ha népeink egyesíthették erőfeszítéseiket két világhábo­rúban, akkor még inkább ki­tarthatnak együtt a béke ügye mellett. Ennek záloga az a szoros, hagyományos barátság, amely a Szovjetunió és Fran­ciaország népeit összefűzi. Ma, amikor a sztálingrádi győzelem 20. évfordulóját ün­nepeljük, szükségesnek tart­juk kijelenteni, hogy a német militarizmus újra veszélyezteti a békét és a népek biztonsá­gát. A szovjet emberek nem félnek a feléledt hitleristák fenyegetéseitől. A Szovjetunió fegyveres erői minden szüksé­ges eszközzel rendelkeznek ahhoz hogy bármely agresz- szoit megsemmisítsenek. Aki , kirobbantja a termonukleáris háborút, elkerülhetetlenül ma­ga ég el annak lángjaiban. De , az egész emberiség érdekében nem lehet megengedni, hogy a revansisták, vagy más háborús gyújtogatok halálos veszélynek tegyék ki az emberek száz- ’ millióit. Malinovszkij marsall befejezésül szilárd és tartós béliét kívánt a francia népnek j és átadta a két világháború ' francia veteránjainak a szov­jet fegyvertársak forró üdvöz­letét. (MTI) k [ ............ ...........— ...... í Csak a f , Ezzel a címmel rendez ma : délután öt órakor a Kisipari . Szövetkezetek Heves megyei- Szövetkezeti Bizottsága szelie- 1 mi vetélkedőt Egerben, az Ady ä Endre művelődési teremben. A vetélkedőt Pálos Miklós- vezeti, a játékvezetésben Ta­tár Eszter a tv közkedvelt be­. mondónője asszisztál. A kísérő- t műsorban fellépnek Hollós II»- i ma, Majláth Jenő táncdalénke­- sek, Dómján Mária és Reményi- József zongoraművész. A szellemi vetélkedő az első- három helyezetett jutalmazza, Véres árnyék Szicílián Sokszor képtelenségig fajul a dolog. Corleonéban hosszú éveken keresztül csupán azért nem működött az új kórház, mert a régi —, amely egyéb­ként nem felelt meg a város igényeinek — a maffia tulaj­donában volt, s természetesen, nem volt hajlandó tudomásul venni versenytársa megjelené­sét. A Belice folyón csupán azért nem tudnak már a háború óta gátat épiteni, mert a maffia nem engedi. A hírhedt szerve­zet akadályozza meg azt is, hogy Palermóban hűtőházat építsenek a piachoz. A „piac­maffia” ellenzi, tehát el kel­lett állni a tervtől. Ennek ellenére vannak, akik szembeszállnak a maffiával. A közelmúltban például a Santa Orsolá temető 80 esztendős őrét lőtték le az utcán, mert nem volt hajlandó üzleti kap­csolatra lépni a maffiával. Ugyanez a sors érte Carmelo Napoli temetési vállalkozót és Michele Sebri virágkereskedőt. A „Giomo” című lap közölte, hogy csupán 1959-ben 4963 ki­derítetlen bűntettet, tartottak nyilván a palermói fellebbe­zést bíróságon A kiderítetlen gyilkosságok áldozatai is vala­miben formában ellene sze­gültek a véres kezű társaság akaratának. De az áldozatok közé sorol­hatók az az ötven szakszerve­zeti vezető is, akiket az úgy­nevezett „véres évtizedben”, 1945 és 55 között öltek meg. Az egyedi eseteket nem szá­mítva — a maffia ellen tulaj­donképpen és valójában csak a haladó erők lennek fel kö­vetkezetesen Ok állandóan, a kommunista párt tagjai, s a józan gondolkodású szakszer­vezeti vezetők. (Folytatása következik) Önody György rékek leszerelése, s ötödik nap reggelén arra ébredheti, hogy kocsiját felrobbantották, vagy teljesen tönkretették. De ha egy fiatal a szomszédos kerü­letbe jár udvarolni, annak is adót kell fizetnie. És ha egy új építkezés kezdődik, a helyi maffia — illő bér fejében — garantálja a létesítmény tulaj­donosának biztonságát, gondos­kodik a munkásokról, a mun­kavezetőkről, a portásról, de még az éjjeliőrről is. Közremű­ködésével szállítják az anyagot és csak az általa kijelölt embe­rek nyithatnak kantint az épít­kezés területén. Természetesen nem ingyen. S a taksa nem is olyan olcsó. Palermo Toretta nevű kerületében például ez a megváltás;— vagy ha úgy tet­szik — védelmi díj havonta csekély 60 ezer lira, de a for­galmasabb kerületekben eléri a 100 ezret is. Van ezenkívül gabona, piac, bank és víz-maffia, tizedet kell fizetni az útlevél kiváltásáért, a temetésért, a születésért, ha valaki megházasodik, vagy el­véi, villát bérel, vagy eladja a házát. Amikor például a ter­més érni kezd. közlik a gazdá­val, mennyit kell fizetnie, ha nem akarja, hogy felgyújtsa a termést... a villám. Aztán je­lentkeznek azok, akik a mező- gazdasági termények városba szállítását ellenőrzik, majd a nagykereskedőket, s a piacot kezében tartó maffia. De a végtelenségig lehetne sorolni a haszonlesők sorát, akik min­denről tudomást szereznek, s mindig jelentkeznek is a pén­zért. hogy egy leinőtt mazzarino-i férfi évi átlagkeresete 180 ezer lira, azaz 5600 forintnál; megfelelő összeg. Nem akármilyen eszközök­kel szelídítette meg a maffia a keménykötésű szicíliaiakat'. Ha­talmának sok vérrel kikénysze- rített alaptörvénye: az omertá — a hallgatás. Feltétlen halál vár azokra, akik bármit is el­árulnak közös titkaikból. Sal­vadoré Quasimodo, a Nobel-dí- jas olasz költő, aki maga is járt a szigeten, a következő esetet mondotta el ezzel kapcsolat­ban. Még a háború előtt egy pa­rasztot halálra ítéltek, mert gyanúba keveredett, hogy a maffioso-k vágottesövú vadász- fegyverével, a luparával eltett láb alól egy embert. Amikor a kiivégző osztag felállt, egy régi ismerőse fordult hozzá: „Mi­érti nem mondod meg ki volt a gyilkos? Ezzel megmentheted az • életedet! „Elárulnám egy barátomat” — csak ennyi volt a válasz. S a jelenlevők tudták, ahogy a kivégzésre ítélt is tud­ta, hogy semmiképpen sem ke­rülheti el a halált,, mert ha a hatóságok fel is mentik, az om- ert.á megszegéséért egy „picci- ot-ti” golyója biztosan megtalál­ja. ­Ezért ma nincs az életnek egyetlen olyan területe sem, ahol a maffia ne érvényesíthet­né hatalmát. Ha például Paler­móban autót vásárol valaki, e elfeledi a maffiának adót fize­tő garázsba beállítani, első éj­jel csak összes ározzák az autót, második éjjel már betörik az üvegét, a következő lépés a ke­I. A magyar betyárokhoz ha­sonlítható a múltszázadi maf­fia. Szicíliát a Bourbonok sa­nyargatták, de lakóit nem tudták megtörni. A nép har­colt létéért, harcolt a Bour­bon önkény ellen, mint Rózsa Sándor legényei is, s e küzde­lem során teremtette meg sa­ját titkos szervezetét, a maf­fiát. Tagjai nemcsak egyszerű emberek voltak, hanem föld- birtokosok, tehetős polgárok és a közigazgatás vezetői. Ez a szervezet akkor valóban a la­kosság önvédelmi eszköze volt, valóban védte a nép és az egész sziget érdekeit. De a hajdan tisztelettel em­legetett „societa”, ahogy tel­tek az évek, s Olaszország egy­sége is létrejött, egyre inkább egy titokzatos, hallgatásba burkolódzó és rendkívül ke­gyetlen bűnszövetkezetté ala­kult át. Nem véletlenül. Szi­cília urai minden áron, csor­bítatlanul akarták fenntartani privilégiumaikat, s ezt a leg­eredményesebben úgy tudták elérni, ha a legprimitívebb és legnyomorúságosabb körülmé­nyek között tartják a lakossá­got és a maffia törvényei ré­vén eleve elejét veszik minden rcnitenskedésnek. Tulajdonképpen jelen idő­ben is beszélhetünk. Mert ha a világ nagyot is lépett előre, s közben több mint száz eszten­dő elszaladt, a maffia bűnös nyugat-szicüiai háromszögé­ben, Palermos, Agrigento és Carlanisetta között megállt az idő. Az „Epoca” című lap tu­dósítója tavaly áprilisban fel­kereste Mazzarino-t, azt a vá­roskát, amelynek kolostorából öt szerzetest állítottak a maf­fia cinkosaiként bíróság elé. A tudósító rövid híradása meg­döbbentő. Arról számol be, 1943. január 10-én, miután az ellenség elutasította a szov­jet parancsnokság emberséges megadási felhívását, a doni front csapatai elkezdték a nagy csata befejező műveletét. A bekerített csoportot részek­re szaggatták és február 2-án teljesen felszámolták. 91 ezer ellenséges katonát, tisztet és tábornokot ejtettünk fogság­ba. 1942. november 19-től 1943. február 2-ig a német fasiszta hadsereg a hős város körüli harcokban több mint 800 ezer emberét vesztette el. Megsem­misült 32 hadosztálya és 3 dandárja, 16 hadosztálya pe­dig komoly veszteségeket szen­vedett. Á szovjet csapatok megsemmisítettek, vagy zsák­mányul ejtettek mintegy két­ezer tankot és önjáró fegyvert, kétezemyi katonai és szállító repülőgépet, több mint tízezer ágyút és aknavetőt, hetven­ezer autót. A volgai győzelem fényesen bizonyította a szovjet stratégiának a fasiszta Német­ország kalandor-stratégiájával szembeni fölényét. A volgai csatában elszenve­dett hatalmas vereség aláásta a német fasiszta hadsereg ere. jét, gyökeréig alapjaiban ren­dítette meg a hitlerista hábo­rús gépezetet. Az 1943. február 1-i haditanácson Hitler kije­lentette: nem áll fenn többé annak lehetősége, hogy a háborút Keleten támadások révén fejezzük be”. Az elmúlt háborúban a szov­jet nép és a szovjet fegyveres erők viselték a fasizmussal ví­vott harc fő terhét. A szovjet- német fronton semmisült meg a német fasiszta hadsereg és csatlósai csapatainak legna­gyobb része, itt dőlt el a hitler­ista európai „új rend” sorsa. A sízovjet hadsereg győzelmei megnyitották az utat Francia- ország felszabadulásához is. Ezt a tényt méltó módon ismerte el a francia társadalom. Mi em­lékszünk azokra a szavaikra, amelyeket De Gaulle tábornok mondott 1944 decemberében. „A franciák tudják — mondot­ta akkor De Gaulle — mit tett értünk Szovjet Oroszország, éí tudják, hogy éppen Szovjet- Oroszország játszotta a főszere­pet az ö felszabadításukban”. Az ellenség legyőzésének kö­zös ügyéhez méltóan járult hozzá a francia nép és a többi szabadságszerető népek. A né­met militarizmus elleni har­cokban megszületett a Szovjet­unió és Franciaország fegyver­sét. Európa népeinek sok mil­lió fia pusztult el a múltban az ilyen szerződések politiká­ja miatt. E politika napjaink­ban különösen veszélyes. Aki valóban békét akar Európá­ban, annak nem szabad közre­működnie abban, hogy a re- vahsvágy és az agresszió erői termonukleáris fegyverhez jussanak. Európának és a töb­bi világrésznek nem a hábo­rús veszélygócok feltámasztá­sára van szüksége, hanem azok megszüntetésére. Hruscsov végezetül békét és virágzó életet kívá.nt az egész francia népnek. ★ Frederic Jossif ezután Mali­novszkij marsallnak tett fel kérdést, aki a múlt háborúban közvetlenül' részt vett a sztá­lingrádi csatában, és annak idején Franciaországban is harcolt, az orosz expedíciós hadtest tagjaként. R. J. Malinovszkij válaszá­ban kijelentette: —■ A Volga-menti hős város megtestesíti azt a példátlan kitartást és bátorságot, ame­lyet a szovjet nép, a szovjet katonák tanúsítottak az egész emberiség ellenségével, a né­met fasiszta leigázókkal vívott halálos tusában. Abban a csa­tában. amely e városban és környékén zajlott le, a szovjet hadsereg kiragadta az ellenség kezéből a stratégiai kezdemé­nyezést és a háború győzelmes befejeztéig megtartotta azt. — A hitlerista parancsnok­ság 1942 nyarán azt tervezte, hogy fő erőit a front déli szár­nyán összpontosítva szétzúzza az itteni szovjet csapatokat, betör a Kaukázusba és a Vol­ga mellé, meghódítja a Szov­jetunió fontos gazdasági kör­zeteit, különösen a kőolajforrá­sokat és ezzel kedvező feltéte­leket teremt ahhoz, hogy 1942- ben befejezze a Szovjetunió ellen indított háborút. Az ellenség kihasználta, hogy Európában nem volt má­sodik front, és július 1-ig 237 hadosztályt összpontosított a keleti frontra. A déli szárnyon különösen a páncélkocsik és a légihaderő tekintetében erő- és anyagi fölénybe kerülve, az ellenség áttörte a szovjet csapatok vé­delmi vonalát és támadásba lendült a Volga és a Kaukázus felé. — 1942 nyarán és őszén a fő események Sztálingrád — a mai Volgograd — térségében bontakoztak’ki. Július közepé­től kezdve a történelem egyik legvéresebb csatája indult itt meg. A hitleristák hat hadse­reget vetettek be e nagy város elfoglalására. A szovjet csapa­tok hősi ellenállása azonban arra kényszerítette őket, hogy bevessék 4. páncélos hadsere­güket, továbbá a 3. és a 4. ro­mán és a 8. olasz hadsereget is. Az ellenség seregei között több mint ötven gyalog- és páncélos hadosztály és nagy légihaderő vonult fel. A volgai erőd a fasiszta Né­metország csapatainak teme­tőjévé vált. A hitlerista pa­rancsnokság oda irányította majdnem az egész utánpótlá­sát: havonta körülbelül 250 00C katonát és tisztet, páncélkocsi­jainak, ágyúinak, aknavetői- nék zömét. Ám mindez elpusz­tult a város falai alatt. A szov­jet katonák kiállták az ellen­ség eszeveszett rohamát, elvé­reztették az ellenséget és arra kényszerítették, hogy véde­lembe menjen át. A terület­rablók vesztesége 1942 július és november között körűibe KI 650 000 elesett, sebesült, vág} fogságba került katona és tiszt volt. A szovjet csapatoknak nem csak az volt a feladatuk, hog} megállítsák az ellenséget, ha­nem, hogy megsemmisítő ve reséget is mérjenek rá. El lentámadásunk kezdetére a; általános erőviszonyok Sztálin­grád irányában körülbelül ki egyenlítődtek, de csapatain! páncélosok és tüzérség tekin tétében már fölényben is vol lak. 1942. november 19-én és 20-ái a délnyugati, a doni és a sztá lingrádi frontokon működi csapataink azonos irányba: csapásokat mértek az ellen ség re és már november 23-r: befejezték az ellenség 6. pán célos hadseregének és a 4 páncélos hadsereg egy részé nek bekerítését \Folytatás az 1. oldalról) 6. német fasiszta hadsereg, : amely 1940-ben halált és pusz­tulást okozva, berontott Fran- : daországba. A hitlerista pa­rancsnokság arra kényszerült, hogy 1942 áprilisától 1943 feb­ruárjáig 25 hadosztályt dobjon • át Franciaországból a szovjet ; német frontra. Ez kedvező le­hetőségeket nyitott meg a j nyugat-európai népek felsza- j badító harcához, segítette a ; franciaországi ellenállási moz- : galmat. Az ellenállás harco­sai sok dicső hőstettet vittek Véghez a hitleri területrablók ; elleni küzdelemben. A múlt háború zivataros éveiben a Szovjetunió és Fran­ciaország népei együtt halad­tak. Népeink barátságát meg­pecsételte a közös ellenség, a német militaristák elleni harc- , ban együtt ontott vér. A béke és a boldogság érdé- , dekében sok ország, sok tízmil­lió hazafi áldozta életét. Ha hűségesek akarunk lenni az el­esettek emlékéhez, akkor tevé­kenyen harcolnunk kell a bé­kéért, meg kell akadályoznunk egy új világháború kirobbantó- : sái. A sízovjet emberek érezték i a háború kegyetlen terheit és csapásait. A Szovjetunió hozta a legnagyobb áldozatokat, hogy megmentse az emberiséget a fasiszta barbárságtól, a halál- táboroktól, Majdanek és Ausch­witz gázkamráitól, az Ora- dour-1 tragédiától. Népünk be­csülettel teljesítette történelmi felszabadító küldetését. — A szovjet nép most békés építő munkával foglalkozik. Rendkívül fontos feladatot tűz­tünk magunk elé, annak a tár­sadalomnak a felépítését, amely ezen elv alapján él: jroindenJd képességei szerint, mindenkinek szükségletei sze­rint. E nagy cél eléréséhez bé­kére van szükségünk, nem há­borúra. Nemcsak nekünk van szükségünk békére, elutasítva a háborút és rombolást, hanem a főid minden becsületes, egy­szerű emberének is. Béke kell a Szovjetunióban, Franciaor­szágban és minden más ország­ban élő anyáknak is, hogy fé­lelem nélkül nevelhessék fel gyermekeiket. Egy út vezet ehhez: a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélése. A Szov­jetunió a békés együttélés el­véért száll síkra. Állhatatosan harcolunk a szigorúan ellen­őrzött általános és teljes lesze­relésért. A Szovjetunió döntő szerepet játszott annak meg­akadályozásában. hogy a Ka- rlb-ter.'ger térségéből kiindulva termonukleáris világháború tűzvésze harapázzék el, és ez­zel ismét megmutatta, hogy a béke híve. A béke fenntartásához és megszilárdításához, a fegyver­kezési hajsza beszüntetéséhez, a termonukleáris háború meg­akadályozásához az összes bé­keerők együttes, energikus erő­feszítéseire van szükség. Nálunk, a Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a szovjet és a francia nép barátságának. Erre a barátságra egyaránt szüksége van önök­nek és nekünk, a Szovjetunió­nak ugyanúgy, mint Francia- országnak. Sokban függ e ba­rátságtól az európai béke fenn­tartása. Amikor 1960-ban láto­gatást tettem Franciaország­ban, ismét meggyőződtem a francia nép békés törekvéseiről, arról, hogy a francia nép a béke hive, s gyűlöli a fasiz­must. Még ma is elevenen élnek emlékezetemben e fran­ciaországi benyomásaim. — Országaink népeinek alapvető nemzeti érdekei nem ellenkeznek egymással, sőt, egyenesen megkövetelik a szé­les körű gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok kifejlesztését. Franciaországnak nem kevés­bé érdeke, mint a Szovjetunió­nak, az elmúlt háború marad­ványainak felszámolása és az európai helyzet rendezése, ezt szolgálná a német békeszerző­dés aláirása. — Baráti kapcsolatokat kí­vánunk kifejleszteni Francia- országgal és a többi ország Képeivel. Ez előmozdítaná Eu- róna és az egész világ békéjé­nek megszilárdulását. Egészen természetes, hogy békeszerető országunk fellép ,«z olyan szerződések ellen, tamelyek elősegítik a régi há­borús veszélygócok feléledé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom