Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)
1963-02-26 / 47. szám
2 NEPOISAO 1963. február 36., kedd Riportereink jelentik a választásokról éjiföntpjöii pillanatok KILENCTŐL TIZENÖT HÚSZIG A 24-es szavazókörben, az új munkásszállón, fél tízkor éppen pillanatnyi szünet van. De alig nézek körül, máris nyitja az ajtót Szíremen Antalné és leánya Erzsiké, az apa és a kisebbik lány már szavazott: — Olga most szavazott először, már hét órakor eljött —, mondta Sztremen Antalné —, mert az első akart lenni. Nem sikerült a terve, de emléklapot sem kapott. Ennyi csalódás érte. Az először szavazók közül többen panaszkodtak az emléklap hiánya miatt máshol is. ★ Fél tizenegy. Az I-es számú iskolában működik a 11-es szavazókor. Most indul a betegekhez a mozgóurnával dr. Húgai Pál, Ferenczy Imrével. Telek István jön a feleségével és először szavazó Gábor fiával. — Az ecsédi külszíni fejtésen dolgozom — mondja Telek Gábor. — Az új NDK gépeket szereljük. Kissé furcsa érzés szavazni, de nem olyan különös, mint gondoltam. — Nagyon büszke vagyok arra, hogy a fiammal együtt szamzhattam már —, mondja meghatottan az édesanya. Közben az urnához járult dr. Révász Béla, egri teológiai tanár és dr. Takács Nándor lelkész. A fülkét nem vették igénybe. ★ Szabó Ferenc, a Dimitrov Tsz tagja, a régi választásokra emlékezik a szavazás után. Petőfi utca 3. szám alatt. Hogy mi volt ott választás előtt! Most meg, kérem, rend, fegyelem, szinte ünnepélyesség. Még egy jelenetet idéz fel. — Emlékszem, amikor Vass József, a későbbi népjóléti miniszter tartott beszédet a Főtéren. Én az ellenzéket, Bog- dány tanárt támogattam. Amikor Vass József beszélt, bekiáltottam: Éljen Bogdány! Az egyik ismerősöm rámszólt: — Büdös kommunista! Hogy mondhat ilyet! A mostani jelöltekről beszélt: — Nagyon jól ismerem én, kérem, Szurdi elvtársat, ménM abból az időből, amikor itt dolgozott Gyöngyösön. Szakasit; elvtársat is személyesen ismerem. A városi tanácstag-jelöl lünkről. Dobos Ferencről pedi; a legjobbakat mondhatom. ★ A városi választási elnökségre érkezik a jelentés 11 ón után. Gyors összegezés: edd/u a választók 76,2 százaléka szavazott le. Fél kettő. A 6-os kör jelenti: kész! dtána a 18-as, a 7-ei és a 10-es szavazókörben bontják fel az urnákat. A várói egész területén befejeződik c szavazás, háromnegyed hatkor összesen 18 ezer 816 polgái szavazott, a Hazafias Népfrom jelöltjeire, 99,2 százalék adtc le a szavazatát. (gmf) A gyöngyösi 24-es választó- körzetben befejeződött a szavazás, a szavazatszedő bizottság elnöke felbontja az urnát. — Egészen más volt az. Hangoskodás, verekedés! Közel volt hozzánk a kortestanya, a (gmf) A választás délelőttjén történt Havas, jeges úton ficánkolt, twistéit az autó a pétervásári járás községei között, a választás délelőttjén. A legfrissebb járásba vitt utunk, hiszen ezekben a községekben jelentették először; az állampolgárok éltek alkotmány adta jogukkal, s már délelőtt valamennyi községben leadták szavazatukat. Ez történt tehát ezen a vasárnap délelőttön, s hogy még mit láttunk, tapasztaltunk? Néhány történetet idézünk az emlékezetes délelőtt- ről. A bátori két perc Izgatott várakozók ültek a községi tanácsnál, a falu orvosától kezdve a szövetkezeti gazdákig, érdeklődő választók, kiszesek, tanácsi alkalmazottak, s egymásnak adták a szavazóhelyiségböl érkező híreket —A község fele már leszavazott Aztán később: — ... még húszán hiányoznak. Nyolc óra negyvenöt perckor Koós Vencel köszönt a várakozókra. — Kész! Két perccel korábban fejeztük be a szavazást, mint a legutóbbi választáson. Az örömhír szétfutott: a bátori ak elsők között éltek alkotmány adta jogukkal. Bocsi óhaj Az egerbocsi választók a kora reggeli órákban felkeresték az iskolában berendezett szavazóhelyiséget, s miután urnába keiül lek a Hazafias Népfront jelöltjeit helyeslő szavazólapok, kedélyes beszélgetésbe kezdtek a napfényes, tavaszi hangulatot árasztó iskolaudvaron. Ott hallottuk ezt az óhajt. Idős néni állította meg Es- lézia Jánost, a járási pártbizottság munkatársát. — Tudja, elvtárs, én akár mindennap is / leszavaznék, csak a kocsma ki ne nyisson, soha. Aki nem szavazott Még hivatalosan meg sem kezdődött a „választási szezon”, az urnák még meg sem nyíltak, de a szentdomonkosi választók már ott sorakoztak a kultúrház előtt. Idős emberek: Sike m. András, Nyerges cs. István, idős Hamar József az elsők között adták szavazatukat, s követve őket, sorra járultak az urnához a falu lakói, Csak egy asszony nem '«kart élni szavazati jogával. Kérdezték: miért? — Mert a fiam nem jöhetett haza a katonaságtól... Beszélgettek vele, de az asszony kitartott elhatározása mellett. A falu vezetői megértették az anya elkeseredését, vágyakozását fia után, s rábízták a döntést. Így maradt egy borítékkal kevesebb a választásuumában. Mi van a szavazólapon ? A tarnaleleszi egyes körzetben szavaztak a Dankó-telep lakói. A leleszi cigányok komolyan vették már a jelölő gyűlésen is választójogukat, és az eredetileg javasolt Suha Káka Béla helyett, aki eddig a cigánybíró tisztét töltötte be, Danó Ödön prímást és Suha Ernőt jelölték tanácstagnak. A szavazásnál azonban nagy dilemmába kerültek a cigányok, nem tudták elolvasni, melyik jelölt neve van a lapon. íme egy ellesett párbeszéd. — Dikheld rná’, mi van rajta? Te oskoláztál. — Hát az Ödön, meg az Ernő, akit a gyűlésen mondtunk. — Nem a Kóka Béla? — Nem! — Akkor.,. nyár. Eszem a szíved. S minden szavazatukat az általuk jelölt „új cigánybíróra” adták. Közkívánatra megismételve Hevesaranyoson a titkos szavazás lehetőségével élve azokra adták voksukat a választók, akiket többre becsültek az eredeti jelölteknél. így történt, hogy a 17-es és 18-as választó- körzetben lakó aranyosiak a jelöltek helyeit Ferencz Dezső és Ferencz Rudolf gyári munkásokra adták szavazatukat. Ebből pedig az következett, hogy mivel a jelölték kevesebb szavazatot kaptak a szültséges- nél, .pótválasztásokat kell tartani a két körzetben. Az aranyosiak tehát újból választás előtt állnak ... Isten után — első tanácstag Szabó János ivádi tanácstag derűs kedvvel lépett be a szavazatok számlálása után. — Képzeljétek, isten után én vagyok az első tanácstag, Értetlenül néztek rá, erre megmagyarázta: — A szavazólapomra a, nevem elé egy választó odaírta: Isten! Aztán én következtem... Hatvan város szavazókor ei- ; ben is pont 7 • órakor megkez- ; dődött a szava- ; zás. Az embe- ; rek a szavazó- ; helyiségek felé igyekeztek, ; hogy minél ; előbb eleget te- ; gyenek áliani- ; polgári kötele- , zettségüknek. ; így tett a Dra- ; bős házaspár ; is, akik közösen ; keresték fel a szavazóhelyisé- >get. Fiatal húszasok, mindketten vasárÍ nap szavaztak először. Választás közben MÓNOSBÉL Még tíz óra sincs és a faluba érve megdöbbenve látjuk, hogy az egyik ház pincéjéből borral telt kancsóval jön fel a gazda és már a tornáccal megkóstolják a szomszéddal a gyöngyöző italt A községi tanács előtt vidáman beszélgetnek a szavazatszedő bizottság tagjai, a hangszóróból tánczene hallatszik. — Mi van? Miért vannak itt? Mi történt? — kérdezzük értetlenül. — Beszélgetünk — felelik, s egyikük úgy „mellékesen” hozzáteszi. — Egy órája, hogy befejeződött a szavazás. Mind a Az idős választópolgárokat, a betegeket mozgóurnákkal keresték fel a szavazat- szedő bizottság tagjai. Zagyvaszántón Zabecz József, Illés Károly és Török András vitték el a mozgómnál. 390 szavazásra jogosult leadta szavazatát ★ BALATON Üt törősapkás leányok ét fiúk, zászlókkal kezükben vidáman énekelve lépkednek a* úttesten a tanácsházán berendezett szavazóhelyiség felé. Mögöttük hosszú sorokban 18- 20 éves fiatalok haladnak, leányok és fiúk vegyesen. Restás Dászló KISZ-titkár szervezte meg, hogy a falu közel száz első szavazóját az úttörők kísérjék az urnák elé. Az első szavazók bemennek a terembe, s a kis úttörők csoportokba verődve az épület folyosóján várnak rájuk. Amikor a fiatalok, már szavazás után kilépnek az ajtón, a legifjabbak irigykedve nézik a „nagyok” kezében az emléklapokat Az egyik copfos kislány odalép a KISZ-titkárhoz: — Laci, hadd vigyem hazáig az emléklapot... ★ AZ ORSZÁGÚTON Szilvásvárad felé igyekszünk, s gépkocsivezetőnk szemmel láthatóan egyre türelmetlenebb. Igaz, hogy szilvásvárad!, de csak reggel jött el a faluból, s így nem értjük türelmetlenségét. Már éppen kérdezni akarom, amikor megszólal: — Majd néhány percre megállók a házunk előtt.. A faluba érve a jeges úton óvatosan fékez, és eltűnik egy hosszú tornácú ház ajtaja mögött. Már csaknem egy félórája várjuk, amikor végre kilép a kapun. A sportzakót sötétkék öltönnyel cserélte fel, arca frissen borotválva. Látja csodálkozó tekintetünkben a kérdést, és azonnal válaszol: — Szavazni megyek én is! (tóth) VASÁRNAP. KILENC ÖRA ÖT. ÜJLÖRINCFALVA. Befejeződött a szavazás, mind a 372 választópolgár leadta már a voksát. — Hogyan sikerült ilyen korán befejezni — kérdezem az egyik kucsmás férfiút, aki a szavazatszámláló bizottságban tevékenykedik. A járási tanács kiküldöttje, aki szintén körülnézett a faluban, elcsodálkozott naivitásomon. — Biztosan korábban is befejezték itt, csak nem merték jelenteni, ötvennyolcban is ők lelitek az elsők, élcelődtünk. is emiatt a vezetőkkel, s most „óvatosan duhajkodnak”. Ha esetleg övék is lesz az elsőség, nem olyan „feltűnően”, gyorsan ment mégsem minden. ★ TlZ ÖRA TÍZ. SARUD. Az I. számú szavazókörben — a legnagyobb a faluban — még tíz emberre várnak. Az elnöki asztal mellett és az irodában — a tanácsházán van az urna — néhányan tréfásan méltatlankodnak, hogy a megyei tanács tagjelölt — Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője — még a választás napján sem látogatja meg őket. Egyikük tréfásan meg is jegyzi: A Bobai nagyságos úr, tudjátok, amelyiknek aranyfogú kutyája volt, legalább a választások napján megnézte a szavazókat. De — farkast emlegettek, meg is jött — bekopogott a jelölt. — És ha kihúzták volna a nevét a választók, mert nem is látták? — ad egy „oldalvá- gást” az érkezőnek a községi tanács vb-elnöke (azon a napon még nem járt le a régi megbízatása). — Engem? — néz rá furcsál- lóan a vendég. — Én itt voltam a tsz-szervezés idején is, sokan ismernek, legfeljebb az nem szavaz rám, aki megbánta. hogy belépett a szövetkezetbe — fordítja tréfára aszót(A „megbánás” olyan jól sikerült, hogy azóta már a négy kis szövetkezet egy nagy termelőszövetkezetté egyesült —, nemcsak a nagyüzem, hanem a nagyobb üzem gondolatával is megbarátkoztak a sarudiak). ★ TlZ ÓRA NEGYVENÖT. A jeges úton lovas érkezik a sa- rudi négyes körzet helyisége elé. — Az állami gazdaság juhásza: Ivádi Pál. Öt perc múlva már „itt sincs” —, siet, munkából „rugtatott” el egy pillanatra. Gyorsan kiér a faluiból. Néhány autó rohan a hótól félig-meddig megtisztított úton (szombaton itt olyan vihar volt, hogy még a jeges hóba is belekapaszkodott), — és egy lovas. Amikor elrobognak az autók, s csak a juhász alakja látszik a síkságon — az ember betyárnak nézi, s kíváncsian bámul a lovas után, nézi jobbról, balról, vajon a nyeregkápa melyik felébe akasztotta a puskát? Minden út a szavazóhelyre vezet Ha ezen a délelőttön valaki követte volna az emberek és az autók nyomait, mindig egy helyre jutott volna el —, a szavazóhelyiséghez. Mert mi történt A tanácsháza néptelen, a kocsma zárva, a kultúrház üres, a templom is csak. rövid időre zárta falai közé a hívőket, csak a szavazóhelyiségek körül zsongott az élet. Itt találkoztak a fiatalok, ide jártak érdeklődni, beszélgetni a falu választói, ide futottak be a járási és a megyei vendégek gépkocsijai, s Mátraderecskótől Szentdomonkosig a szavazóhelyiségek elől indultak, s oda futottak be a bányászokat, munkásokat szállító gépkocsik, hogy minden más kötelezettséget, munkát félretéve, élhessenek szavazati jogukkal azok, akik ezen az ünnepi napon nemcsak cédulákkal, de munkájukkal is szavaztak. Ennek az imponáló fegyelmezettségnek, a jelöltek iránti egyetértésnek, a párt politikája helyeslésének kézzel fogható bizonyítóka született meg a pótervásári járásiban, amely rövid jelentés formájában így realizálódott: — A járásban vasárnap délelőtt a szavazás befejeződött! Kovács Endre De ismét jön szembe egy személygépkocsi, haragoszöldre festett Skoda — és a „merengő” visszazökken 1963-ba. ★ 11 ÓRA HÉT. POROSZLÓ. A községi tanács termében vagy húsz-harminc ember ül, mint valami sűrű, folyékony konfetti, úgy borítja be őket a cigarettafüst. ■— ők mennek el a késedelmes szavazókhoz. Ök sürgetik a kényelmesebbeket — büszkélkedik az egyik pedagógus — meg persze azokhoz, akik most is úton vannak. ★ TIZENNÉGY ÓRA NEGYVEN. FÜZESABONY. Községi választási elnökség. Számlálják a szavazatokat, és amikor megbizonyosodnak, hogy valamelyik jelölt „befutott” ki is állítják a díszes megbízólevelet. „HÍDVÉGI LÁSZLÓNÉ” — írja a „jegyző” a levél közepére. És mondja: Szótöbbséggel választották meg „csak”, harminchatan szavaztak mellette, harmincnégyen kihúzták a nevét és helyette Antal Sándorét írták be. — Nem is lett volna baj, ha Antal Sándor kapja a többséget — annál inkább megmutatkozott volna a választások demokratizmusa — magyarázkodik a bizottság elnöke. Nem ismerem egyiküket sem, de azt hiszem, tisztán a „demokratizmus” kedvéért nem lett volna „érdemes” megszavazni — egy pótszavazást. ★ TIZENÖT ÖRA HÜSZ, FÜZESABONY. — A tizenötös körzet jelöltjét is „szabályosan” megválasztották, de az egyik szavazó a név mellé odaírt egy keresztet is — mondja egy asszony. — Először gondolkoznunk, mit akar mondani ez a jel, talán analfabéta szavazott így, de biztosan nem, hiszen a körzetben nem lakik egyetlen írástudatlan sem. — Vagy a választópolgár előlegezett bizalmából már el is „parentálta” a tanácstagot? De aztán „megfejtettük” a titkot. A felszabadulás • után volt két olyan választás, ahol a név mellé tett karikába kellett keresztet rajzolni. Biztosan arra emlékezett az illető. K. I.
