Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

4 NEPCJSÄO 1963. február 24., vasárnap A televízió műsora 10,00: Középiskolások film­klubja: Idegen gyermekek. .Szovjet film (Ism.) 11,20: Négy- szemközt a műalkotással. 16,50: A Magyar Hirdető műsora. — 17,00: I. oszt. női és férfi tőr- vívó-verseny. Közvetítés a Sportcsarnokból. Riporter; Szombathy István. 18,25: Tv- magazin. 19,00: Teli Vilmos. Magyarul beszélő angol if júsá­gi filmsorozat. A pók. 8. 19,30: Tv-híradó. 20,00: A tv mese­könyve. 20,05: Szentivónéji álom. Magyarul beszélő ame­rikai film. Kb. 22,00: Telesport.. 22,20: A tv-híradó ismétlése. (MTIí Idő járás jelen tés Várható időjárás vasárnap estig: Az ország északi felé­ben kevés felhő, havazás nél­kül. Délen felhős idő, néhány helyen havazással. Mérséklődő északkeleti, keleti szél. Várha­tó legmagasabb nappali hő­mérséklet, mínusz 2—mínusz 6, legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: északon mínusz 12 —mínusz 16, délen mínusz 7— mínusz 11 fok között. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG 24- én: Isten őszi csillaga 25- én: Az Inguri partján EGRI BÉKE 24—25-én: Csak ketten játszhat jak GYÖNGYÖSI PUSKIN 24—25: Ez is szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 24- én: 49 nap 25- én: Cári kegyelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG 24- én: Az édes élet 25- én: Sámson HATVANI KOSSUTH 24-én: Visszavárlak HEVES 24- én: Békét az érkezének 25- én: Isten őszi csillaga PÉTERVASARA 24-én: Ne fogadj el édességet idegentől FÜZESABONY 24- én: A kétéltű ember 25- én: Senki nem tud semmit AA U S O C2_- • L' égerben délután 15,30 órakor: POMPADOUR (Bérletszünet) Este 19 órakor: POMPADOUR (Bródy-bérlet) 1S63. FEBRUAR 24., VASÁRNAP: MÁTYÁS 35 évvel ezelőtt, 1928. február 25-én halt meg dr. LANDLER JENŐ, a magyar munkásmozgalom kimagasló alakja. Mint ügyvéd a vasutasok pártfogója volt, az 1904- es és 1918-as vasutassztrájk egyik szervezője, jelentős szerepet vitt az I. világháború alatt a háború­ellenes mozgalmakban, ezért le­tartóztatták. A Tanácsköztársaság idején népbiztos, majd a 3. had­test, később a Vörös Hadsereg fő- parancsnokaként a proletariátus nagyszerű harcait irányította. A proletárdiktatúra után az emigrá- , cióban is a KMP egyik vezetője volt. Cannesban halt meg, ham­vait Moszkvában a Kreml falában helyezték el. Megjelentek Váloga­tott beszédei és írásai — 1960. 500 évvel ezelőtt, 1463-ban e napon született GIOVANNI PICO DELLA MIRANDOLA olasz filozófus és humanista. A firenzei akadémián az ókori filozófiai elvek életrekeltésével a zsidó, a görög és a keresztény filozófia összeegyeztetését kísérelte meg. 175 évvel ezelőtt, 1788-ban e napon született JOHANN DAHL norvég festő, a múlt század egyik legkiemelkedőbb skandináv tájképfestője. 10 évvel ezelőtt, 1953-ban e napon halt meg SZERGEJ VI- NOGRADSZKIJ orosz mikrobiológus. Munkássága fontos a termé­szetben az anyag körforgásának kutatása terén. 115 évvel ezelőtt, 1848. február 24-én tört ki a PÁRIZSI FOR­RADALOM. Ma van JÉGTÖRŐ MÄTYÄS NAPJA, a néphit szerint, ha e napon Mátyás jeget talál, akkor „megtöri”, azaz elolvasztja. Ha azonban nincs jég, akkor még tovább fog tartani a hideg. Landler Jenő FILM: Cári kegyelem Egy anya tragikus csalódásáról és egy szép szerelemről szól a Cári kegyelem című, magyarul beszélő bolgár film, amelyet a. gyöngyösi Szabadság február 25—26-án tűzött mű­sorára. .\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\'\\\\\\\VAV 'DmiMjk liőlnapbé l űj lakóház a Jókai utca régi „foghíjas” szakaszán LAKÓTELEP AZ ÁPRILIS 4-E TÉREN Amint látják olvasóink, nemcsak írni lehet, képek­ben is beszámolhatunk a jövő terveiről. Az itt be­mutatott öt gyöngyösi kép már a jövőről beszél. Kel­lékként kellett hozzá egy dosszié, ämely a következő négy esztendő tervezeteit tartalmazza, egy fényképe­zőgép. amely lencsevégre kapta a város egyes részeit, és egy szakember, egy mérnök, aki a képekre raj- j stolta a születőben levő tér- i veket, elgondolásokat. íme: Gyöngyös város öt l különböző pontja 1967-ben. \ Foto: MÄRKUSZ LÁSZLÓ Rajz: KOZIK PÄL IRODAHÁZ ÉS ÜJ ZENÉS SZÓRAKOZÓHELY A DIMITUOV-KERT MÁTRÁI ÜTI SZAKASZÁN ................. ÜJ , NYOLCTANTERMES GIMNÁZIUM A HATVANI UTCÁBAN XUp MODERN MŰVELŐDÉSI HÁZ AZ EGYKORI SZÖVOSZ-KERTBEN nész ebben a figurában: ko- médiázása merev, s mintha a jókedvű együttesen kívül ma­radna: pedig alakítása nem ér­téktelen. Fekete Alajos a rendőrmi­niszter. Amennyi ügyefogyott- ság elképzelhető ebben a sze­repben, Fekete Alajus azt va­lóra váltja. A rendőrkopó há­látlan szerepét Kanalas László kapta. Csetlik-botlik gazdája, a rendőrminiszter mellett és kigúnyolja azt a közéleti figu­rát, amely már annak idején sem volt rokonszenves. A vidéki kedves rokont, Ma- delaine-t Bürös Gyöngyi játsz- sza, kedves ügyefogyottsággai. Szolidan és szerényen hozzá­járul a bemutató sikeréhez. XV. Lajost, a francia forra­dalmat előidéző francia kirá­lyok egyikét derűs ostobaság­gal viszi színpadra Antal László. Jót nevetünk, amikor „fenséges” megjelenése zavar­ba akarja hozni az „udvart”. Kisebb szerepeikben meg­kell említenünk Kautzky Er­vint, a kegyencnő hadnagyát Kakuk Jenőt, az udvarmestert. A koreográfia Somoss Zsu­zsa szellemes munkája. A tánc- kar komoly részese a sikernek, Kelemen Mártával az élen; a táncban jól hatnak Bodor An­namária, Bukucs Edit, Tolnai Katalin, Virág Éva, Ferencz Attila, Henkel Gyula és Széke­st István. A grisettek közül ki kell emelnünk Mártha Editet és Doboczkg Máriát. Hosszú idő után hangulat- keltő és ízléses díszletek je­lennek meg az egri színpadon. Székely Lászlót dicséri az a tény, hogy az ezerhétszázötve- nes évek levegőjét érezzük, a kezdő lámpagyújtástól a har­madik felvonás fináléjáig. Greguss Ildikó és Weingru- ber Éva tervezték a jelmezeket. Dicséretükre elmondjuk, hogy érezzük a francia udvar sely­mekben és pénzben pancsoló fényűzését, ami nemcsak Pompadour vétke, de a kor hibája is volt egyúttal. összegezésül: játékos, ele­ven feldolgozásban, mintegy farsangi ötletként adja a Gár­donyi Géza Színház együttese a Pompadourt, kicsit figyel­meztetve arra is, hogy ez a műfaj már a múlté és csak ar­ra jó, hogy életretámasztván egy letűnt kor figuráit, meg- bocsátóan nevessünk rajtuk. Farkas András Fali Leó zenéjét az egri színház zenekarának méretei­re és adottságaira Pető Gyula írta át. A lényeges megtartá­sára törekedett és nem bán­totta azt a kitűnő hangzátot, amit Fali Leó teremtett. Pető Gyula első ízben ka­pott zenekart kezébe az egri színháznál: igyekezett zene­karát teljes fegyelmezettség­gel dirigálni, a ma is üdén és modernül ható Fali-muzsikát a szívünkbe csempészni. Si­kerrel. A zenekari betanítás nehéz és eredményes feladatát dr. Valentin Kálmán végezte el. Pompadour marquise-t Lehóczky Éva alakítja. Nem­csak énekel, de minden ideg­szálával játszik, nevettet ez a színpadra termett énekesnő. Nagyon jól tudja, hogy ebben a/darabban nem a történet a fontos, hanem a zene és a ze­nén túl a játék, amit az ope­rettből meg lehet és meg kell menteni. Él is ezzel a lehető­séggel és a Putifárné-jelenet- ben a darab csúcsáig jut el: komédiázik, táncol elragadóan, szellemesen, mert ez az ope­rett valósággal kívánja ezt a bohém felfogást, ezt a játékos­ságot. A jókedvben társa Lehóczky Évának a komorna szerepében Fontos Magda. Izig-vérig pá­rizsi nő, aki tudja, hogy úrnő­je mellett mit kell tennie: ha Pompadour René-t szereti, ak­kor a komornártak a gúnyoló­dó színészt, Calicot-ot kell sze­relemmel megmentenie a bitó elől — önmaga számára. Fon­tos Magda — bár a szövegíró mostohán bánt az ő jellem­zésével — mégis üde színfolt­ja az előadásnak. Renét, a vidékről Párizsba szökött grófot Bencze István játssza. Kétségtelen fejlődés mutatkozik legutóbbi szereplé­se óta, de a szerelmes férfi il­lúzióját nem tudja kelteni já­tékával; a természetességet, a fölényes világfit kell számon kérnünk tőle: így nem hisszük el, hogy a francia király min­den pénzét elverő, az akkori Európa fején táncoló szellemes asszony éppen őt választotta szerelméül. Varga Tibor személyesítette meg a párizsi utcák akkori for­radalmárát, Calicot-ot. Kár, hogy nem tud, vagy nem akar felengedni ez a tehetséges szí­Fall Leó a század első évti­zedében új levegőt hoz a bécsi operettvilágba. Straussék ré­gen messze vannak már, a bé­csi operettszínpadokon erősza­kolt szövegek mellett erősza­kolt muzsika csörgedez ebben az időben (Lisztet, Beethovent, mint operetthősöket vonszol­ják az operettszínpad lelkűk­től távol eső kínpadára!) sek­kor belép az operettek világá­ba ez a pedánsan filiszteri egyéniség, Fali Leó és „henge­rel” sikeréivel, azaz zenéjével. A Pompadour meséje egy­szerű, az eseményeket indító pillanat friss, zenei feldolgo­zása modern. Pompadour „grófnő”, a mindenhatónak is­mert XV. Lajos francia ki­rály kedvese, „meglép” az ud­vari bálról és egyetlen komor­na kíséretében bemerészkedik a Múzsák Istállója nevét vise­lő párizsi lebújba. Itt bohé­mek és forrongó lelkű fiatalok gyülekeznek minden este: Ca- licot színész, párizsi vagány éppen utcai stílusban megírt gúnydalt énekel, de itt leli a kegyencnő René grófot is, aki vidéki, költő és unalmas há­zaséletét felcserélni kívánja a varázslatos, szabad, szerelmes párizsi világgal. A királyi ked­vesnek a gróf, a komornánalt Calicot tetszik meg. Innen már egyenes út vezet a bonyo­dalmakba és a királyi palotá­ba, ahol mindennek ki kell derülnie. A színház vendégrendezője, Solymossi Ottó az operettben rejlő játékot, humort válasz­totta rendezői vezérfonalul. Nagyon helyesen. Mindenki mókázik, amennyi vénájából telik. A színészek ötletekkel labdáznak, néha visszájára fordítják a figurákat és a helyzeteket is, mert a zene, Fali Leó zenéje bírja a harso­gó komédiázást is. A színpa­don a zene uralkodik és a hu­morral együtt kedves-kelle­mes három órát szerez a gon­dolkozásra nem kényszerített színházi publikumnak. Soly­mossi Ottó a kis méretű szín­padon jól mozgatja a kórust, ezt az operetthez elengedhe­tetlen „elegáns” körítést”, ha- tástkeltően állítja fel a jele­sebb' szereplőket is és az avitt mesét olykor-olykor megtűz­deli aktualizáló kiszólásokkal is, amik nem bántóak. Igényes és becsületes rendezői munka. I Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban Fali Leó: POMP4DOVR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom