Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-10 / 7. szám
1963. január 16 , csütörtök NEPÜJSAG 3 fi ősei 240 ezer választó ’— Négyezer § elő só gyűlés — 12 országgyűlési képviselőt, 70 megyei, 275 járási, 290 városi és 39Sít községi tanácstagot választanak a megyében rV'jsíulltozi . a megyei váSissietási einökség elnöke és a választási bizottság vezető ;e ban. E számadatban természetesen nem szerepeinek azok a népnevelők, párt- és tömeg- szervezeti aktívák ezrei, akik tevékeny részt vállalnak a jelölő gyűlések előkészítésében, szervezésében, s az egész választás időszakában. Megyénk választópolgárai február 24-én 377 szavazókörben adhatják le szavazatukat. Egy-egy szavazókörre mintegy 6—700 választó jut. A szavazatszedő bizottság tagjainak száma közel kétezer, s ezek előkészítése is a választási bizottság feladata. A választási bizottság nagyon fontos feladata, hogy őrködjék a választás demokratizmusa, törvényessége felett. Arra törekszünk, hogy a legkisebb község választási körzetében is a különböző bizottságok tagjai pontosan ismerjék a választással kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat. A törvényesség betartása már a névjegyzékek összeállításánál kezdődik. Ezért ellenőriznünk kell ezt a munkát is. Föl kell figyelnünk többek között arra is, a községekben és választó- kerületekben ki vannak-e függesztve a választási szervek tagjainak nevei, lakcímei, van-e rendes hivatali helyiség és biztosítva vannak-e a technikai feltételek. Mindezek az előkészületek jó ütemben haladnak. Ezekben a napokban rendeljük meg a különböző nyomtatványokat, pia-; Icátokat, s mindazokat, az iratokat. amelyekre a választás napján lesz majd szükség. S ha elérkezik február 24-e, akkor következik munkánk befejező szakasza, a választás lebonyolításának ellenőrzése, az összesítések és jelentések készítése. Ma még viszonylag csendes az irodahelyiség. Egy írógép kattog csupán, s legfeljebb két • telefon cseng egyszerre. A választás napján mintegy 30 em-; bér ügyködik majd az adatok ' feldolgozásán, tucatnyi telefon; közvetíti óráról órára a jelen- < téseket a községekből, járási ' székhelyekről, kattognak az [ írógépek, zúgnak a számológé- ; pék, hogy minél gyorsabban el- [ készüljön a végleges, összefog- • laló jelentés, — hogyan szavaz- ' iák Heves megye választópol, gárai. (márkusz) Ma. kezdődnek a jelölő gyűlések, ahol a város, a falu, a körzetek lakói, üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások dolgozol javaslatot tesznek: kiket vegyenek fel a szavazólistára a február 24-én rendezendő országgyűlési képviselők és tanácstagok választására. A választás nagy és szerteágazó munkáját a megyei választási elnökség irányítja. Felkerestük Tóth Sándor elvtársat, a megyei választási elnökség elnökét, tájékoztassa lapunk olvasóit az elnökség feladatairól, munkájáról. — Elöljáróban arról szeretnénk hallani, milyen munkát végez ezekben a napokban a megyei választási elnökség? — A választások előkészítésének első részét a tanácsok végrehajtó bizottságai befejezték. Megtörténtek az összeírások, s ennek alapján megállapítottuk, hogy megyénkben közel 240 000 a választópolgárok száma. A választási elnökség egyik legfontosabb feladata ezekben a napokban, hogy irányítsa, segítse a jelölő gyűlések szervezését. Január 10. és 29-e között közel 4000 jelölő gyűlést tartunk a megyében. Ezeken a gyűléseken tájékoztatni akarjuk megyénk lakosságát, a választópolgárokat az eltelt négy esztendő eredményeiről, beszámolunk a tanácsok munkájáról, megbeszéljük a párt VIII. kongresszusának jelentőségét, célkitűzéseit. A jelölő gyűléseknek óriási jelentőséget tulajdonítunk. Nemcsak azért, mert ezeken a gyűléseken tesznek javaslatot a képviselőkre, tanácstagokra, sokkal inkább azért is, mert egy hatalmas, nagy találkozásra, egy nagy beszélgetésre lesz lehetőség a megye lakosságával. A közel 4000 jelölő gyűlésen több mint 150 ezer ember vesz majd részt, ez a megye lakosságának közel 50 százaléka. Ilyen nagy létszámú hallgatósággal, a megye választópolgárainak mintegy 65—70 százalékával találkozni, eszmecserét folytatni; megbeszélni közös dolgainkat, igen megtisztelő feladat, s erre alaposan fel 'kell készülni a megyei elnökségnek. A jelölő gyűlések sikere elsősorban attól függ, hogy a pártszervezetek, a Hazafias Népfront bizottságai, a helyi tanács és tömegszervezetek hogyan hangolják össze munkájukat a választások előkészítésének időszakában. —- Megtudhatnánk, hány képviselőt és tanácstagot választanak a megyében? — Heves megye , 12 ország- gyűlési képviselőt, 6 országgyűlési pótképviselőt, 70 megyei tanácstagot, 275 járási, 290 városi és 3936 községi tanácstagot választ. — Mi lesz a feladata a megyei választási elnökségnek a jelölő gyűlések után? — Bőven lesz munkánk akkor is. összeállítjuk a képviselő-, valamint tanácstagjelöltek névsorát, ellenőriznünk kell a szavazatszedő bizottságok megalakulását, a szavazóhelyiségek előkészítését, s gondoskodunk a szükséges nyomtatványok, iratok elosztásáról, s a választási törvénynekVneg- felelően orvosoljuk a jogos panaszokat. — És a választás napján? — A megyei választási elnökség feladata az előkészülettől kezdve, egész a választások befejezéséig, az eredmények közzétételéig, hogy őrködjék, vigyázzon a választások törvényessége felett, gondoskodjék arról, hogy mindenütt zavartalanul folyjék a szavazás és a mi feladatunk biztosítani a szavazatok összeszámlálását is — fejezte be nyilatkozatát Tóth Sándor elvtárs. ★ A megyei tanács épületének egyik földszinti helyiségében serény munka folyik. Kattog az írógép, gyakran cseng a telefon, a falon Heves megye választási térképe, az asztalon iratok, rendeletek, jogszabályok. Ebben a helyiségben dolgozik és készíti elő a választásokat a Heves megyei Tanács választási csoportja. A héttagú választási csoport munkájáról Varga Mihály, a csoport vezetője, a megyei választási elnökség titkára tájékoztat. — A mi feladatunk a képviselő- és tanácsválasztások adminisztratív, technikai és szer’ vezési lebonyolítása. Mindez nagyon sokrétű feladat. Járási és városi szinten is megalakultak a választási csoportok s így fánk hárul az ő munkájuk irányítása, s ellenőrzése is. A tanácsapparátus tagjain kívül 14 950 ember dolgozik a választási elnökségekben és a választókerületi bizottságokA tömegek esztétikai nevelése nagyobb szerepet kap az ismeretterjesztésben Az esztétikai nevelés nagy jelentőségű közművelési feladat, s ebben az ismeretterjesztésnek elsőrendű a szerepe. A TIT évente mintegy 5000 művészeti vonatkozású előadást rendez, s az érdeklődők száma egy-egy oktatási idényben már megközelíti a félmilliót. Most újabb elgondolásokkal kívánják ezt az ismeretterjesztési ágat fejleszteni. A munkások közötti művészeti és irodalmi ismeretterjesztést a jövőben főleg a munkásakadémiák útján oldják meg. Az akadémiák szervezettsége — jelenleg 1250 tagozaton 75 000-ren vesznek részt — jó alkalmat nyújt közös múzeum- látogatásokra és műemlékek megtekintésére. A közös színház- és mozilátogatások után vitákat rendeznek a bemutatott alkotás értékelésére. Az üzemi olvasó- és könyvtár- mozgalmat is felhasználják a művészeti ismeretterjesztésre, továbbá műsorokkal, kiállításokkal teszik teljesebbé az parlamentbe. A csaló választási törvény, s a kormánypárt és a hatóságok részéről megmutatkozó terror, megnehezítette az ellenzéki jelöltek küzdelmét. Addig, míg az ellenzéket minden erővel gátolták, a kormánypárti képviselők minden támogatást megkaptak. Az egri kerületben például a kormánypárt hivatalos jelöltjével, dr. Nagy Jánossal szemben, dr. Erlach Sándor ügyvéd lépett fel ellenzéki programmal. Erlach propagandáját minden módon gátolták, Nagy Jánosnak viszont rendelkezésére állott a sajtó, és az államhatalom is az ő oldalán volt. Még a választás napján is reklámplaká- tos autója járta a várost és kerékpáros futárai cikáztak az utcákon. A választások előtt, Pálfy Dániel, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke levelet intézett az Egri Ipartestület elnökéhez: • „A kormánypártnak a hivatalos jelöltjét, dr. Nagy Jánost a legmelegebben ajánlom a vezérleted alatt álló ottani iparosság jóindulatába és téged különösen kérlek, kövess el mindent, hogy a kormány jelöltjének megválasztása sikerrel járjon.” Egerben valóban Nagy János lett az országgyűlési képviselő. A Bethlen-kormány terrorgépezete, főleg a választás utolsó szakaszában lépett működésbe. Ennek egy fő eszköze a gyűlések betiltása volt. Például Egerben az egyik, korán ánnyal szemben álló jelölt gyűlését azért nem engedélyezte a rendőrkapitányság, mert azt „a késő délutáni órákra tervezték, így félő volt, hogy a gyűlések estig is eltarthatnak, ami nagyon kritikussá tette volna a helyzetet a kereszténypárti külvárosokban”. Még a kormánypárti helyi lap is azt írja, hogy „Egyszer itt, másszor ott szakítják félbe a szónokot az ellenőrző hatóságok emberei. Megtörténik az is, hogy föl kell oszlatni egy- egy izgatott, zajos népgyűlést”. Tj ényes László ellenzéki * listával indult volna a pélervásári kerületben, azonban az ajánlási ívek után a hatósági közegek házkutatásokat tartottak, úgyhogy sok helyen csak a legnagyobb nehézségek árán tudták a már aláírt íveket megmenteni. Elállot- ták a kormány emberei a kerület székhelye felé vezető utat is, hogy nehogy kellő időben beadhassák a jelölési íveket. Az ellenzéki jelölt megbízottai gyakran az éjszaka leple alatt, kerülő úton mentek be a kerület székhelyére az ívekkel. Az egri választókerületljpz tartozó egercsehi bányászok ajánlási ívét Tóth Józsefnek kellett volna bevinnie Egerbe. Itt azonban letartóztatták és az íveket elvették tőle, s csak a bányász munkásság határozott fellépésének volt köszönhető, hogy Tóthot szabadon engedték, az ajánlási íveknek azonban nyoma veszett; Amikor Fényes László egyik megbízottját leküldte Pétervásárá- ra, azt ott felszólították, hogy azonnal térjen haza Budapestre, és ne merjen érintkezni a választókkal, mert ellenkező esetben őt is letartóztatják. A nyíltszavazásos rendszer bevezetésével a május végén megtartott választásokon az egységes párt győzelmet is aratott. A választások eredménye azonban világosan megmutatta, hogy a választási győzelmet csak a nyíltszavazásos rendszerrel sikerült Bethlennek elérni. Budapesten és a nagyobb városokban, ahol a titkos szavazás volt élvényben, a szociáldemokrata párt, vagy más ellenzéki. párt győzött. A Kommunisták Magyarországi Pártja az illegalitás körülményei között még csak nem is gondolhatott a választáson való részvételre. A párt tagjai általában a szociáldemokrata pártot támogatták. A z 1922-es választásokon, bár az egységes párt erkölcsileg vereséget szenvedett (viszonylag kevesebb szavazatot kapott), mégis győzött, s most már Bethlen szilárd parlamenti többségre és egységes kormányzópártra támaszkodva, hozzákezdhetett az uralkodó osztályok érdekében álló gazdasági konszolidáció mégvalósitásához. Dr. Nagy József Oieszéitjetés najijtdiuiilié szavazó r Heves megyében közel negyedmillió ember járul majd a szavazóurnákhoz: hogy eldöntse: bekerül-e a jelölt a községi, járási, megyei tanácsba, vagy az országgyűlésbe. Kétszáznegyvenezer választópolgár mond tömör véleményt politikánkról, hegy helyeslí-e a pórt, és a kormány politikájáti egyetért-e vele, vagy nem, helyesli-e azokat a célkitűzéseket, amelyeket eddig követtünk, és azokat, amelyeket nemrég tűztünk magunk elé. Mert a szavazat elsősorban a célkitűzésekről mond véleményt, s csak másodsorban a jelöltekről. Nem becsüli le senki a jelöltek személyét, közismert dolog, hogy egy ember imponáló, vagy antipatikus tulajdonságai képesek befolyásolni mások politikai állásfoglalását. De az idei választáson nem személyek „mérkőznek” a szavazatokért, hanem'a politikai irányvonal vizsgázik. A politikai irányvonal „tart” közvéleménykutatást: és a választási előkészületek is a majdani közvéleménykutatás jegyében történnek. Így a jelölő gyűléseken nemcsak a jelöltek személyes méltatására kerül sor — bár ez is nagyon fontos; lényeges követelmény, hogy csak rátermett, tehetséges, a nép ügyéért tenni kész és képes férfiak és nők. kerüljenek a különböző szintű választott szervekbe —, hanem szó esik a párt és a kormány állásfoglalásairól, a nyolcadik kongresszus határozatairól, a szövetségi politikáról, a demokrácia új perspektíváiról, a település, az üzem fejlesztéséről, az új ötéves terv célkitűzéseiről. A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi irányelveit annak idején sokan megvitatták, sok figyelemre méltó megjegyzés, javaslat hangzott el. Az embereket foglalkoztatják a határozattá vált irányelvek: itt az új alkalom, a tömeges alkalom, válaszolni kell problémáikra, kérdéseikre. És nemcsak válaszolni kell rájuk: nem „megfellebbezhetetlen és csalhatatlan” válaszokra van szükség, hanem érvekre, elgondolkoztató, a megértést segítő, serkentő érvekre. Érvekre, az érvek parlamentáris körülmények között zajló „sportszerű” párbajára: ahol az előadó — a jelölő gyűlés szónoka — megismerkedik a választópolgárokat foglalkoztató legfontosabb kérdésekkel, a választók pedig joggal igénylik azt, hogy a szónok megvilágítsa előttük a napi politikai élet nehezebben érthető problémáit, amelyeket nem tudott meggyőzően megmagyarázni a sajtó, a rádió, a televízió —, s az élő szó szüliségéltetik. Vita, beszélgetés alakul ki a gyűléseken. A vita vezetőjének, a szónoknak tisztában kell lennie azzal, hogy a szövetségi politika, a dogmák és a szektásság átkától megszabadult közélet mit kíván attól, aki a különböző műveltségi szinten álló, különböző társadalmi rétegekhez tartozó választók előtt ismerteti a párt politikáját. Tisztában kell lennie azzal, hogy nem választási „csatára”, választási „harcra” készülünk — nincs számottevő erő, amely ellen fel kellene lépnünk. így a választási jelölő gyűlés nem kortesgyűlés, ahol harcias, fanatizmustól fűtött emberek „tüzelik” egymást, ahol jelentős osztályerők képviselői csapnak össze: hanem beszélgetés, termékeny vita, nézetek tisztázása: felnőtt emberek eszmecseréje. Mert a vitában nem kell „ellenséget” keresni, és mm kell a választóknak fűt-fát ígérni, — amit úgysem tudunk betartani. ígérni — felnőtt embereknek — nem szoktak olyant, amit úgysem lehet teljesíteni. Nem is várnak ilyent a választók, többre becsülik az őszinte szót, mint a felelőtlen demagógiát. És nemcsak a felesleges ígéretek mellőzése mutatja, hogy felnőtt emberek eszmecseréje a jelölő gyűlés: itt valóban átgondolt, súlyos, ésszerű érvek kerüljenek majd a serpenyőbe: amelyeket mi is komolyan veszünk, amelyek nem dőlnek össze a bírálat, a vita hevében, amelyek minden tekintetben kiállják a próbát, amelyeknek nemcsak filozófiai fedezetük van, hanem a napi élet is bizonyítja helyességüket, A majdnem negyedmillió választó február huszonnegyedikén „írásban” alkot véleményt. Tekintélyes részük már előbb kifejti nézeteit a jelölő gyűléseken, beszél arról, hogy helyesléssel fogadja a pólitikai élet újabb fejleményeit, vagy nem érti egyes mozzanatait, esetleg fenntartásai vannak. Beszél — és vitatkozik. S a vita nem, fejeződik be azzal hogy a gyűlés elnöke berekeszti a tanácskozást. Folytatódik az üzemben, a hivatalban, a szérűben, és otthon, a családi, vagy baráti körben. Hullámai elérik a rokonokat, ismerősöket, —• azokat is, akik nem vettek rész a jelölő gyűlésen. A vita „utó- rezgéseibe” beleszólnak azok is, akik nem kértek szót a jelölő gyűlésen. A szerénységből, félszegségből hallgató legifjabb választók, akik mind a tizennyolc évüket a felszabadult Magyarországon élték, s itt szereztek szüleiknél magasabb képzettséget, képesítést: akik véleményének éppen ezért súlya, tekintélye van, akiknek politikai arculatát már a mi korunkban formálták, — s egy kicsit talán a mi eszményeink szerint. Fontosak az utórezgések is. „Finomítják”, tovább motiválják a választók véleményét, nézeteit: és lényegében apt jelentik, hogy a jelölő gyűléseken a távol maradók is részt vesznek. — Nem „maradnak el” a szavazást megelőző „politikai előkészítőről”. De a leglényegesebb: a jelölő gyűlés. A jelölő gyűlés: ahol az utórezgések is megkapják a „kezdősebességet”, ahol a vitához ki-ki megszerezheti az útravalót. Ahol, kialakul az az „alaphang\ megkezdődik az a tisztulás, amely termékeny- nyé teheti a későbbi, szűkebb körben zajló spontán vilálcat. Ahol nagyrészt eldől, hogy céljainkkal tisztában levő, azokat helyeslő, (vagy elutasító) polgárok szavaznak februárban, akik szívükre és érteim,ükre hallgatnak, amikor választanak: vagy „fejbólintó jánosok” járulnak az urnákhoz. Krajczár Imre A húsharomfi-termdést ezer vadonnal, a tojástermelést százmillió darabbal növelik az idén akadémiák programját. A falusi akadémiákon elsősorban az irodalmi témák számának gyarapodása örvendetes. Irodalmi kérdésekről évente több mint 150 000 falusi hallgat előadást. Legnagyobbrészt a magyar irodalom nagy alakjainak — Petőfinek, József Attilának, Móricz. Zsigmond- nak — munkásságát és mai irodalmunk eredményeit ismerik meg. A jövőben a parasztság esztétikai nevelésénél különösen nagy gondot fordítanak a népművészeti hagyományokra. Itt az ismeretterjesztés azt a fontos feladatot kapja, hogy — a népművészeti társadalmi gyűjtőmozgalom kiszélesítésével — segítsen megtalálni a népművészet helyét a falu kultúrájában. Figyelembe veszi a TIT az utóbbi éveknek azt a tapasztalatát is, hogy a hallgatók egyre élénkebben érdeklődnek a modern művészeti problémák iránt. A filmművészeti ismeretterjesztésben is az igényesség, a í közízlés fejlesztésére törekszik i a társulat. Az országban 30; {filmbarát kör működik, ame-! f Ivekben több mint tízezren; i hallgatnak havonta kétszer f filmesztétikai, filmtörténeti £ előadást. A, színházlátogató kö- ízönség művészi hozzáértésének J bővítésére — a József Attila i Szabadegyetemen korábban {beindított színházművészeti {tagozat mintájára hasonló so- írozatokát kívánnak bevezetni Ja színházzal rendelkező na- égyobb városokban is. (MTI) •sara alkalmas, korszerű tojóházat. Ezekbe a gazdaságokba mintegy 200 000 leghorn jellegű hibric’.iércét, tyúkot összpontosítanak étkezési tojás termelése céljából. A tojótörzs«k kiszállítását máris megkezdték, s tavaszra teljes kapacitással megkezdik működésüket az új szövetkezeti „tojás- gyárak”. Néhány község háztáji tenyészetét úgynevezett egyhasznú tojóhibridekkel javítják fel. Ezekből a speciális fajtákból egyelőre húszezret adnak át a termelőszövetkezeti tagoknak, esen-takarmány ellenében pedig 100« vjigcmnyi különleges tojótápo* is rendel* kezésükre bocsátanak. főleg a húsba romfi-nevelés és a tojástermelés előirányzatait emelték az előző évekhez képest. E szerint az idén országosan 1000 vagonnal több húscsibéi adnak majd közfogyasztásra, illetve feldolgozásra a termelőüzemek. A vágóbaromfi állami felvásárlása 500 vagonnal emelkedik. A tojáster- melésben 100 millió darabos termelési és 50 milliós felvásárlási növekedést ir elő a terv. A fokozott árutermelési igényekhez az állam megadta, 1í-# letve megadja a szükséges támogatást. Az idén 45 termelőszövetkezeiben építenék egyenként 5—10 000 tyúk befogadáAz utóbbi években erőteljes fejlődésnek indult a magyar baromfitenyésztés. Elsősorban nem az állománylétszám fejlesztése, hanem a tenyésztés, valamint a tartási körülmények korszerűsítése és a réginél gazdaságosabb, speciális fajták, illetve azok hibridjeinek elterjesztése volt a cél. Mint a Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyésztési osztályán tájékoztatásul közölték, a jelenlegi 26,5 milliós létszám csak valamivel haladja meg a múlt évi állományt, a szocialista szektor részaránya azonban a tavalyi 2,7 millióról 3.3 millióra nőtt. Az idei fejlesztési tervben
