Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

4 NÉPÜ JS AG 1963. január 10., csütörtök tiympolc A1ór 1963-ban! Az óévtől, búcsúztak. A leány nagyon csinos volt, alig tizen­hat éves, barna hajú, úgyne­vezett „térden” kötött ruhá­ban. A lassú tangó hangjára táncoltak. Még 1962-ben, Megszomjaztak, és egy po­hárból ittak. Még 1962-ben. Ki­mentek a teraszra, szótlanul ültek egymás mellett. Még 1962-ben. Egy óraütés volt mär csak hátra, és megkezdődik az új év. A. fiatalember váratlan moz­dulattal átölelte partnerét és megcsókolta. Még 1962-ben. A leány csipkekesztyűs keze hangosan csattant a fiú arcán. Már 1963-ban! (t. i.) — MA DÉLELŐTT 10 órai, kezdettel ülést , tart a Hevesi Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen megvitat­ják a termelőszövetkezetek hi­telgazdálkodásáról, valamint a termelést biztosító pénzeszkö­zök felhasználásáról készített jelentést, amelyet Prokai Gá­bor, a Magyar Nemzeti Bank hevesi járási fiókjának ve­zetője terjeszt be% valamint Magyar Istvánba Hevesi Járá­si Tanács VB-elnökének tájé­koztatóját, a lejárt határidejű határozatokról, és Papp Sán­dor vb-titkár jelentését az 1962-es év negyedik negyedévi munkatervének végrehajtásá­ról. (Mátyás.) — KÖZEL 800 EZER napos­csibét igényeltek már eddig a földművesszövetkezetektől a falusi gazdák. Az igényeli csi­béket a háztáji gazdaságok­ban nevelik fel és a felvásár­ló szerveken keresztül értéke­sítik. — 647 ISTÁLLÓ, kút, liid- roglobusz és más egyéb me­zőgazdasági létesítmény ké­szült el az elmúlt esztendő­ben Heves megyében. Az idei létesítmények tervei már el­készültek, sőt, 16 helyen már meg is indult cl munka.. Így többek között már négy új hid- roglobusz építését kezdték meg. — A VÁLASZTÁSOK cél­járól, jelentőségéről tartott előadásokon vesznek részt a tanácsi választások előtt a hatvani, illetve a hatvani já­rási fiatal választók. Ezeket az előadásokat a járási KISZ- bizottság szervezésében tart­ják meg. — 200 HÍZOTT SERTÉST adott terven felül 1962-ben a hatvani Lenin Termelőszövet­kezet. Számos olyan közös gazdaság van a megyében, amely a hatvanihoz hasonlóan, túlteljesítette sertésértékesíté­si tervét. — KISEBB ÉPÍTKEZÉSEK­RE, a szükséges szakmai fel­szerelések beszerzésére az eg­ri Szociális Otthonban 1 mil­lió 366 ezer forintot fordít az Egri Városi Tanács ez évi költségvetési terve alapján. — A KEDVEZŐTLEN idő­járás ellenére, másfélszer any- nyi zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel a földművesszö­vetkezetek 1962-ben, mint egy évvel azelőtt. 1962-ben a MÉK összesen 5500 vagon burgo­nyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel. — JŐ ÜTEMBEN halad az erdőkövesdi Üj Élet Tsz 56 hol­das gyümölcsösében a fatisztí­tási munka. A szorgalom oka érthető, hiszen 1962-ben 22 va­gon alma termett ezen a terü­leten és jelentősen növelte a tagok részesedésének összegét. A televízió műsora 17,35: Hírek. 17,40: A Ma­gyar Hirdető műsora. 17,50: Beszélgessünk oroszul. Nyelv­lecke haladóknak. 18,10: Mi újság a Futrinka utcában. Egy szoba-konyhás tejesköcsög, bábjelenet. (Ismétlés.) 19,55: A veszteségidő nyomában ... 19,05: Telesport. 19,30: Tv-hír- adó. 19,45: A jövő hét műsora. 19,50: A tv mesekönyve. 19,55: Szerelem a jégen. Amerikai film. (10 éven aluliaknak nem ajánljuk!) 21,25: Magyar zene­művész a kamera előtt. Kom- lós Péter hegedül. 21,45: Hírek, « tv-híradó ismétlése. (MTI) A szomszéd népek irodalma Több mint fél százada, hogy Ady Endre meghirdette a ke­let-európai népek megbékélé­sének gondolatát. Szava már akkor sem maradt pusztába ki­áltott, közömbös szó, messzi északról, a Kárpátok szlovák lakta tájairól visszhang is jött rá minden idők legnagyobb szlovák poétája részéről. A Ma­gyar jakobinus dala s a Tak, Herolde című pompás Hviez- doslav-vers így egyszeribe egy nagyszerű kezdeménnyé kris­tályosuk, amelynek újabb foly­tatása is lesz — méghozzá ma­gyar részről — a harmincas évek során. A „népi” írók lel­kes kelet-európai orientáció­ja, no meg Bartók Béla s Ko­dály Zoltán páratlanul messze mutató munkássága alkotja ezt s csakhamar akad kommunista megfogalmazója is József At­tila személyében. Aztán jött a felszabadulás, s a csaknem félszázados hagyo­mány Délkelet-Európa népei­nek megbékélését illetően to­vább izmosodik, — hirdetve ennek a barátságnak minden progresszivitását, s nem utolsó­sorban szükségességét. Művek egész sora látott napvilágot, cseh és lengyel, szlovák és uk­rán, román és bolgár, szerb, horvát és szlovén írók s költők remekbe szabott alkotásai, de ennek átfogó rendszerezésére még mindig nem került sor. A Tankönyvkiadó gondozásában megjelent vaskos kötet, A szomszéd népek irodalma, épp ezt a rendszerezést, szintézis­kezdeményezést hivatott pótol­ni, egyelőre az antológia igé­nyével, de ebben a nemben ha­tározottan sikerrel & ered­ménnyel. A kötet szerkesztője (Dobos- sy László) és összeállítói (Antal László, Bödey József, Dobossy László, Kovács Endre. Pálffy Endre, Póth István, Szalalnai Rezső) szerencsés kézzel válo­gatták és rendezték ezt a rend­kívül gazdag és színes szemel­vény-anyagot, amelynek nyo­mán átfogó kép rajzolódhat ki az olvasóban szomszédaink (csehek, lengyelek, szlovákok, szlovének, szerbek, horvátok, románok, bolgárok, albánok) irodalmi életéről, s fejlődésé­ről. Láthatóan az irodalom- történet, folyamatának szem előtt tartása vezette őket az összeállítás és szerkesztés mun­kálatai során, s ezáltal a kötet szerencsés áttekintést, kereszt- metszetet tud adni egyebek kö­zött a cseh irodalom fejlődésé­ről Bozena Nemcován, Alois Jiráseken át egészen napjain­kig, de ugyanígy körvonalazó­dik például a szerb irodalom Dositej Obradovictól Ivó And- ricig megtett útja, vagy éppen a horvát fejlődés a dalmát hu­manizmus fénykorától (Marin Drzic, Haníbal Lucic, stb.) egé­szen Kriezaig. Aztán felsora­koznak a legjobb lengyel, szlo­vák, román, bolgár, szlovén és albán lírikusok, prózaírók is, s ha látó szemmel tekintünk az egy-egy irodalmi fejlődést sejtető fejezetekre, nyomban ott van bennünk a felismerés: mennyire rokon mindez. Nem­csak egymással, hanem — egyenként és egészében — a miénkkel is. Oly határozottan tapintható ki a közös sors, a közös motívumok, közös bajok, örömök sorozata, hogy az em­ber megrendülve, akaratlanul is a fél százada leírt Ady-soro- kat kezdi mondogatni: „ .. .ma­gyar, oláh, szláv bánat min- dígre egy bánat marad.” Zár­juk hát e néhány gondolatot azzal, hogy ha valaha is volt jelentősége könyv megjelené­sének — márpedig volt és ma is van —, akkor ezúttal sem volt az hiábavaló, hisz a na­cionalista—irredenta—sovinisz­ta lélekfertözés maradványai elleni küzdelemben alapvető fegyver léhet mindenki kezé­ben. Csak szíwel-lélekkel kell olvasni, megszeretni, azono­sulni vele, s az eredmény bi­zonyára nem marad el. Lőkös István 1963. JANUÁR. 10., CSÜTÖRTÖK: MELANIA 80 évvel ezelőtt, 1883. január 10-én született ALEKSZEJ TOLSZTOJ szovjet író. Müvei kora minden társadalmi rétegének életéről, az értelmiség útkereséséről nyújtanak hatalmas körképet. Gyermekkori élményeit a Nyikita gyermekkora (1920) cíjnű művében dolgozta fél. Az I. Világháború után. külföldre emigrált, de felismerve az emig­ráció arculatát, hazatért hazájába (Emigránsok — 1931). Fantasztikus legényeiben (Aelita, Garin mérnök hlperboloidja) élesen bírálta a ka­pitalizmust. Fő műve a Golgota cí­mű regénytrilógia, amelyben már a szocialista-reálista stílusban az új Oroszország kialakulását fes­tette. Kiemelkedő történelmi regé­nye I. Péter és a Rettenetes Iván című történelmi drámája. 140 évvel ezelőtt, 1823-ban e napon született LIGETI ANTAL, festő. Keleti utazásának jegyeit viselik romantikus hangulatú táj­képei. 105 évvel ezelőtt, 1858-ban e napon született HEINRICH ZILLE német raizoló és karikaturista, a berlini proletariátus életének na­turalista "és a kapitalista rendszert vádoló ábrázolója. ISO évvel ezelőtt. 1833. január 10-én halt meg ADRIEN LE­GENDRE francia matematikus. Munkássága jelentős a számelmé­let és a variációszámítás terén. 1806-ban felfedezte az egyenletek megoldása terén alkalmazott „legkisebb négyzetek módszer''-ét. Alekszej Tolsztoj F I L Ms Egy csepp méz Sebészeti csipesz helyett ragasztószalag Az amerikai sebészek évi kongresszusán beszámolók hangzottak el arról, hogy több ezer műtétnél az eddigi csipe­szek helyett sikeresen alkal­mazták a különleges összeté­telű ragasztószalagokat a se­bek összefogására. A ragasztószalag porózus anyagból késiül, nem izgatja a bőrt, és nedves felületen is tökéletesen tapad. Ügy fogja össze a seb száját, hogy jóval n szebb hegek képződnek, mint a csipeszek nyomán és a hege- dés korábban következik be. Zipzáras virsli Egy chicagói húsüzem újab­ban cipzáras virslit hoz forga­lomba. A cipzár tulajdonkép­pen nylonszál, amelyet meg kell húzni és lejön a virsli egész bőre. EGRI VÖRÖS CSILLAG Egy csepp méz EGRI BEKE Asch őrvezető kalandos lázadása GYÖNGYÖSI PUSKIN Rendkivüli kiadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Malachias csodája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Monte Cristo grófja HATVANI KOSSUTH 49 nap fsa: i ív u äisß AA Ü SO CL, » Egerben este 19 órakor: CSACSIFOGAT (Bérletszünet) IdnjáriísjeHen tés Várható időjárás csütörtök estig: Párás idő, változó meny- nyiségű felhőzet, néhány he­lyen kisebb havazás. Mérsékelt szél. Az éjszakai lehűlés kissé fokozódik. A nappali hőmér­séklet ’ holnap fagypont alatt lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet minusz 1 —4, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet minusz 3, minusz 7 fok között. (MTI) Ritkán van allcalmunk olyan nagy nemzetközi sikert lei­váltott filmet látni, mint az Egy csepp méz című angol film. A film Shelag Delaney nálunk is sikerrel játszott színdarab­ja nyomán készült. Egy általános lelki szituáció mélypontját ábrázolja, amelybe a háború és a háború utáni idők erkölcsi hanyatlása, a társadalom megrázkódtatása taszította a nyu­gati ifjúság nagy részét, s húzta ki a talajt a lába alól. Az írónő jól ismeri ezt az örömtelen életet, amelyben hősnője éí, talán ezért tudta olyan hitelesen és megrendítően bemu­tatni. A filmet ■ az egri Vörös Csillag Filmszínház január 10-től január 13-ig tűzte műsorára. Ä\\\\\\\\^\V\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ 18. Megnézték a salaktömböket, a fiúk néhányat már felraktak az állványzatra, és az emelet­re is, a munkahelyre. Suhov a nap állását is ellen­őrizte hunyorogva, a kapitány dekrétuma miatt. A nyílt téren, ahol semmi sem gátolja a szelet, mégis­csak fúj és csíp. Ne felejtsd el, január van! Az építőhely konyhája egy tűzhely körül összetákolt, rozsdás bádoggal borított desz­kabódé. Belül két részre osz­lik: a konyhára és a menzára. A konyha és a menza egyaránt nem padlós, földje olyan hepe­hupás, amilyenre taposták. Az egész konyha: egy négyszög­letes tűzhely és a tűzhelybe épített üst. A konyhában ketten mes­terkednek: a szakács és az egészségőr. Reggel, amikor ki­vonulnak a táborból, a sza­kács a tábori főkonyhán darát vételez. Fejenként valószínű­leg 50 grammot, a brigádra egy kilót, az egész építőhelyre valamivel kevesebbet, mint egy pudot. (Egy púd 16 kiló.). A szakács nem cipeli a darás- zsákot három kilométernyire, hanem rásózza valakire. Köny- nyebb neki egy adaggal többet adni valakinek a munkások rovására, mint a hátát gör- nyeszteni. Fát és vizet sem hord a szakács, nem is ő tüzelj hanem újra csak munkások, azok, akik mellészegődnekt egy adaggal többet adni nekik is, másokéból, szintén nem árt. Hogy a menzán étkezhessenek, a táborból el kell hozni a csaj­kákat. (Ha az építőhelyen hagyják, a szabadosok ellop­ják.) Körülbelül ötvenet visz­nek á munkahelyre, ott elmos­sák és igyekeznek minél több­ször megforgatni, kihasználni). A csajkahordónak szintén ki­jár egy adaggal több. (Hogy a menzából ne hordják ki a csajkákat — őrt állítanak az ajtóhoz, ne engedjen ki senkit csajkával. De bármennyire is őrködik, mégis kivisznek — vagy rászedik» vagy megkenik: mi más lehetséges? Ezért csaj­kagyűjtőt kell kijelölni: szed­je össze az egész táborban és vigye vissza a konyhába a pisz­kos csajkákat. Ennek is egy adag, annak is egy adag. Imre, a szakács, mit csinál: beönti a darát és a sót az üst­be és elosztja a zsírt — az üstbe és magának (a jó zsír nem jut el a munkásokig, az avas t— mind az üstbe kerül. Ezért 'a rabok jobban szeretik, ha a raktáros csak avas zsírt ad ki.) Azután még megkeveri a kását, ha forrni kezd. Az egészségőr mé£ annyit se csi­nál: ül és néz. Ha kész a kása: tüstént az egészségőmek belő­le — egyél, lakj be vele. Be is lakik. Azután a napos brigadé- ros — naponta váltják egymást — kóstolóra jön, mintha ellen­őrizné, lehet-e ilyen kásával élelmezni a munkásokat. A na­pos brigadérosnak — dupla porciót. Azután megszólal a sziréna. Sorban, egymás után megjön­nek a brigadérosok és a sza­kács a tolóablakon keresztül kiadja nekik a csajkákat, a csajkák fenekét némi kásúcska fedi — mennyi benne a dara, ne is kérdezd, ne ellenőrizd — jaj neked, csak kinyitod szá­dat. A sztyeppén szél fütyül a fejek fölött — nyáron száraz, télen hideg szél. Ezen a sztyeppéi! még, sohasem nőtt semmi, a négy szöges drót kö­zött még kevésbé. Kenyér csak a sütőraktárban. És ha munka közben még megszakad is a hátad, még ha földig is gör­nyedsz, nem húzol ki belőle többet és nem kapsz többet, mint amennyit a parancsnok elrendel. És még azt sem kapod meg, — a szakács miatt, fullajtárjai miatt, a csavargók miatt. Itt is lopnak, a táborban is lopnak és még előbb, a raktárban is lopnak. És mindazok, akik lopnak, nem kínlódnak feszítő­vassal. Te pedig feszülj meg és fogadd el, amit adnak. És tágulj a tolóablaktól. A nagy halak megeszik a kis halakat. Pavle, Suhov és Gopcsik megérkeztek a menzába — ott annyira szoronganak, hogy a hátaktól semmit sem lát az asztalokból és padokból. A nyölcvankettedik brigád ■— fél napig lyukakat ásott melege­dés nélkül foglalt helyet el­sőnek, rögtön a szirénabúgás után. Már megették amit kap­tak, de nem távoznak, hol me­legedjenek? A többiek szidják őket, de fel sem veszik, min­denképpen jobb itt, mint kint a hidegben. Pavle ép Suhov utat törtek maguknak könyökükkel. Éppen jóikor érkeztek: egy brigád vé­telez, azonkívül csak még egy áll a sorban. Szintén helyettes brigadérosaik állnak a toló­ablak előtt. Vagyis a többiek csak utánuk következnek. — Csajkát! Csajkát! — kia­bál a szakács a tolóablakon és amonnan mái' elébe hánynak néhányat. Suhov is összeszedi és odaadja a csajkákat, nem azért, hogy több kását kapjon, hanem, hogy gyorsabban men­jen a dolog. A váiasztófalnál néhányan csajkát mosnak — kásáért A Pavle előtt álló helyettes brigadéros vételezni kezdett. Pavle pedig a fejek fölött el­kiáltotta magát: — Gopcsik! — Jelen — hallatszik az ajtó felől olyan vékony hangon, mint a kecskegidáé. — Hívjad a brigádot! Odafutott. Az a fő, hogy ma jó a kása, a legjobb, zabkása. Nincsen gyakran. Gyakrabban kapnak kínai füvét, vagy gerslit A zabkásában az laktat, ami a magokból szétfő, az is a leg­jobb. Mennyi zabot adott életében Suhov a lovaknak és soha nem gondolt arra, hogy egyszer, majd egy marék zab lesz szí­vének leghőbb kívánsága! — Csajkát! Csajkát! — kiál­toztak a tolóablakban. A száznegyedik brigád kerül sorra. Az előző brigadéros megkapta csajkájába „brigadé- rosi” dupla adagját és elment a tolóáblaktól. E?t is a munkások rovására kapta, de senki sem lázadozik. Minden brigadérosnak annyit adnak, ő pedig vagy megeszi egyedül, vagy helyettesének is ad belőle. Tjurin Pavlenak ad­ja. Most csak egy dolga van Su­li óvnak: az asztalhoz tolako­dott, elkergetétt onnan két szájtáti alakot, egy rabot szé­pen megkért, hogy adjon he­lyet, letisztogatott az asztalon annyi helyet, ahol tizenkét,, szorosan egymás mellé állított csajka elfér, tetejükbe kerül a második emelet, azaz hat csaj­ka, arra még kettő, most át kell venni a csajkákat, (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom