Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

4 NEPDJSAG 1963. január 13., vasárnap 1*63. JANUAR 13., VASÁRNAP: VERONIKA 20 évvel ezelőtt, 1943. január 13-an halt meg a büntető századdal a frontra hurcolt dr. FÖLDES FE­RENC, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja. Érettségi vizs­gája után külföldön tanult, s ha­zatérve a KIMSZ-ben végzett pro­paganda munkát. Tanulmányait nem engedték befejezni, sőt hama­rosan letartóztatták. Büntetése le­töltése után Bolognában avatták a filozófia doktorává. Hazajött és a párt illegális munkájába kapcsoló­dott be. Megírta A munkásság és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon című leleplező ta­nulmányát. Jelentős része volt 1942 elején a Magyar történelmi emlék- bizottság létrehozásában, majd ez év március 15-i tüntetés megszer­vezésében. 150 évvel ezelőtt, 1813. január 13-án született HENRY BESSE­RER angol mérnök. A róla elnevezett acélgyártási eljárás lénye­ge. hogy egy tűzálló anyaggal bélelt, buktathatóan felfüggesztett 4—5 m magas vastartályban megolvasztott nyersvason át hideg le­vegőt fújtatnak. A levegővel kiégetik a nyersvas kísérő anyagait. Az eljáráshoz szükséges hőmennyiséget a nyersvasban levő szilí­cium szolgáltatja. A múlt század ipari forradalmában felhasznált e nagy jelentőségű találmány ma már háttérbe szorult, mert csak a jó minőségű (foszforszegény) nyersvas felhasználása esetén al­kalmazható gazdaságosan. 280 évvel ezelőtt, 1703-ban ezen a napon jelent meg az első orosz nyelvű újság, a Nagy Péter alapította VEDOMOSZTYI. Dr. Földes Ferenc A gyáva A második, világháború alatt egy kis hegyi faluban ját­szódik A gyáva című csehszlovák film izgalmas cselekménye. Külön érdekessége, hogy három ország művészei játszanak benne: a szovjet katonát Oleg Sztrizsenov, a német tisztet Wilhelm Kock-Hooge, a csehszlovák házaspárt Dana Smutni és Ladislav Chudik alakítja. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház január 14—15-én tűzte műsorára. öldöke alól megszólalt: „A neved? Apád neve?” Meg­mondtam. „Mikor születtél?” Megmondtam. Akkor, har­mincban huszonkét esztendős voltam, zöldfülű. „No és hogy vagy, Tjurin?” — „A dolgozó népet szolgálom!” Erre dühbe gurult és mindkét öklével az asztalra csapott. — bum! „A dolgozó népet szolgálod? Hát ki vagy, te alávaló?” Megder­medtem. Újra mondom: „Gép­fegyverkezelő. Kitűnő harcá­szati és politi...” — „Micsoda gépfegyverkezelő, te nyomo­rult? Az apád kulák! íme most jött az akta Kamenyból. Az apád kulák, te pedig bújkáltál, két esztendő óta keresnek!” Elsápadtam, hallgattam. Egy évig nem írtam haza, hogy el­tüntessem a nyomomat. Azt sem tudtam élnek-e, és ők seyn tudtak rólam. „Hol a lelkiis­mereted?” — ordítozott, hogy rangjelző csíkjai csak úgy tán­coltak. „Félrevezetted a mun­kás-paraszt hatalmat, mi?” Azt hittem, végem van. De nem úgy történt. Rendelkezést írattak alá velem — hat óra múlva menesztenek! Novem­ber volt. Téli egyenruhámat elvették, nyárit adtak, ketten már viselték előttem, kurta köpenyecskét kaptam. Ostoba fejemmel, nem tudtam, hogy nem kellett volna az egyenru­hát átadnom, hanem vissza- küldhettem volna otthonról. És egy szörnyű cédulát nyom­tak a kezembe: „Elbocsátva— mint kulák fia!” Hova men­jek, hová induljak vele. Vo­naton négy napig az út hazá­ig — menetlevelet nem adtait és ellátást is csak egy napra. Még megetettek utoljára, az­tán kikergettek a kaszárnyá­ból. (Folytatjufel nem fizetik, a melegedést nem fizetik: ezt maguk számára csinálták, nem a termelésnek. Viszont valamit be kell írni a jelentésbe. Cézár talán hozzá­fűz valamit a brigadéros je­lentéséhez: a brigadéros tisz­teli és nem is kívánja ingyen. „Jól elrendezte” — ez azt jelenti, hogy most öt napig jó lesz az ellátás. Talán nem öt, hanem mondjuk négy napig-: az öt nap közül egyet lecsal a parancsnokság, az egész tábort kiegyenlíti a jegyzékben: a legjobbakat, a legrosszabba- kát, mert — így senki sem sértődhet meg, mindenki egy­formán kap. Közben a hasun­kon spórolnak. Ám legyen: a rabgyomor sok mindent elvi­sel: majd csak megleszünk ma valahogy, holnap pedig majd jóllakunk. Ilyen ábrándozás­sal tér nyugovóra a tábor je­lentéskészítés napján. Közben, ha jól meggondo­lod: öt napig dolgozunk és négy napon eszünk. A brigád csöndes. Lassan szív — akinek van mit. ösz- szebújtak a félhomályban és nézik a tüzet. Mint egy nagy család. Tulajdonképpen csa­lád is a brigád. Hallgatják amit a brigadéros kettőnek- háromnak mesél a kályha mellett. Ö nem vesztegeti hiá­ba a szót, vagyis ha mesél, azt jelenti, hogy jó kedvében van. ö, Andrej Prokofjics sem szokott fedett fővel enni. Fe­detlen feje öregnek tűnik. Ha­ja rövidre van nyírva, éppen úgy, mint a többinek, és a kályhatűz fényében látszik, mennyi szürke szál van a fe­jén szétszórva. ... A zászlóaljparancsnok előtt éppen úgy reszkettem, mint az ezredparancsnok előtt. „Tju­rin vöröskatona jelentkezik, parancsára ...” Borzas széná­dig a rend kedvéért állnia kel­lett. Arra várt, hogy Cézár talán dohánnyal kínálja. Ám Cézár egyáltalán nem vette tudomásul, hogy valaki áll a háta mögött. Suhov megfordult és halkan kiment. Kint nincs is olyan nagyon hideg. Ügy megy majd a fala­zás, mintha megolajozták vol­na. Ment Suhov az ösvényen és a hóban megpillantott egy da­rabka acélfűrészt, egy letört darabocskát. Habár semmilyen munkához nem használhatod — nem tudod előre, mire lesz még szükséged. Felemelte és nadrágzsebébe dugta. Majd el­rejti a hőerőmű épületében, Aki gyűjt — annak van ... A hőerőműhöz érve, először is magához vette elrejtett va­koló kanalát és az övére kö­tött madzagba dugta. Azután bement ^ csarnokba. A napfény után egészen sö­tétnek látott mindent — 'és melegebb sem volt, mint kí­vül. Mindannyian a kerek kály­ha körül szorongtak, amelyet Suhov állított fel és a másik körül, amelyen a homok szá­rad gőzölögve. Akinek a kály- ' ha közelében nem jutott hely, a malteros ládára ül. A brigadéros a kályha mel­lett ül és kását eszik. Pavle ; megmelegítette a kását a kályhán. Su, su-, suttognak a fiúk. Jo kedvre derültek. Ivan Deni- szovicsnak is megmondják: a brigadéros jól elrendezte a százalékokat. Vidáman jött vissza. Hol talált munkát és milyen munkát talált, az tisztára az ő brigadérosi eszén múlik. Mit végeztek ma fél nap alatt? Semmit. A kályha felállítását engedélyeztek volna. Akkor ne beszéljen zsenialitásról Mondja azt, hogy tányérnyaló, mondja azt, hogy kutya mód­jára parancsot teljesített. A zsenik nem igazodnak a zsar­nokok ízléséhez! — Hm, khm! — köhécseli Suhov, hogy megszakítsa a tu­dós beszélgetést. Nem volt ér­telme, hogy tovább itt álljon Cézár hátrafordult, a csaj­káért nyúlt és rá sem nézeti Suhovra, mintha a kása oda­repült volna, és — tovább folytatta: — Idefigyeljen. Amikor a művészetről van szó nem az a kérdés mit, hanem hogyan. A HA—123-as felugrott és öklével az asztalra csapott: — A fenébe, a maga ho­gyanjával, ha nem ébreszt bennem nemes érzelmeket! Suhov csak addig állt, amed­21. — Nem barátocskám — mondja Cézár valahogyan lá­gyan, engedékenyen — a tár­gyilagosság megköveteli, hogy elismerjük: Eisenstein zseni. Hát nem zseniális alkotás a Rettenetes Iván? Az a temp­lomi jelenet? — Ostobaság — dühöng a HA—123-as és szája előtt meg­állította a kanalát. — Ez any- nyira művészet, hogy már egy­általán nem művészet. Bors és mákony — mindennapi kenyér helyett! A legaljasabb politi­kai eszme — az egyéni zsar­nokság igazolása. Az orosz ér­telmiség három nemzedéké­nek kigúnyolása! (Érzéket­len ajkakkal eszi a kását, sem­mi haszna belőle.) — De milyen más beállítást engedélyeztek volna? — Aha, szóval itt vagyunk) •• Usenet... Az utcaseprő rövid időre elhagyta munkahelyét, de nem akart úgy elmenni, hogy arról a ,,hivatalo­sak" ne értesüljenek. Felakasztotta hál börtarisznyáját a kerítésre, mellétámasztotta a nyírágsepröt, a csákányt és egy cédulát irt, ame­lyet dróttal erősített a tarisznya oldalára. A cédulán ezt a szöveget olvashatták a járókelők: elmentem a Csákány utcába’ NÁCI. Hát nem ötletes? (■■ y) | — „A KÖZLEKEDÉS SZE­REPE a szocialista gaztlasá- } gi együttműködés fejlődésé- [ ben” — címmel tart előadást dr. Kádas Kálmán egyetemi tanár hétfőn este öt órakor az egri TIT-klubban. — A MAKLÁRI termelőszö­vetkezetek 1962-ben 134 száza­lékra teljesítették tej-értékesí­tési tervüket. Az 1220 hl tejjel szemben 1929 hl tejet adtak el az államnak. — IIATÄRIDÖ E L Ö T T négy hónappal adta át az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat az elmúlt héten az andomaktál.vai új iskolát. A négy tantermes, szép. korszerű épületben elő­reláthatólag a jövő hónap­ban már megkezdődik a ta­nítás. — MINT MÁR megírtuk lapunkban, Egerben kifizet­ték az ötvenkettedik játék­hét lottónyereményét. Azóta Recsken Is kifizették a né­gyes találatért járó több mint százezer forintot Ha- verla Ferencnének, Hatvan­ban pedig az L 909 724 szá­mú szelvény tulajdonosá­nak. Az ötvenegyedik játék­hét szerencsés lottózójának, a 8 444 958 sz. szelvény ki­töltőjének pedig Füzes­abonyban adták át az ötven­nyolcezer forintot. — TELJES ERŐBŐL folyik a zaránki Űj Élet Tsz-ben a zárszámadásra való felkészü­lés. A leltározási munkákat már elvégezték, jelenleg az adatok feldolgozását végzik. Tervük szerint február elején megtartják a zárszámadási közgyűlést is. vk— Általános közkívá­natra az egri Gárdonyi Gé­za Színház január 18., 19., 20. és 22-én eredeti szerep- osztásban ismét műsorra tűzi Kálmán Imre a Ba.iadér című nagyoperettjét. Ennek következtében a Don Carlos j bemutatóját január 25-én tartja a színház. — TEGNAP, január 12-én, [ 11 órakor Egerben, a Kertész J utca 74. szám alatt lakó Szabó j Lászlóéknál tűz keletkezett. A tűz a mosdófülkében ütött ki,! ahol papírtömítés zárta el a füstcső nyílását. A szomszéd j helyiségben fűtöttek, a papír­tömítés lángra lobbant, s meg- h rongálta a fittkében elhelye­zett fehérneműket. Az okozott kár több mint 1500 forint. A tűzrendészen hatóság megindí­totta az eljárást. A televízió műsora 10.30: Közvetítés az orszá­gos filharmónia „Zenealbum”- sorozatának II. hangversenyé­ről a Landler Jenő Kultúrott- honból. 12,55: Újévi ünnepség a cirkuszban. Az Intervízió műsora Moszkvából. 15,00: A Magyar Hirdető műsora. 18.25: Hírek. 18,30: Teli Vilmos. Ma­gyarul beszélő angol ifjúsági filmsorozat. 2. A támadás. — 19,00: Tűnődés a vízről. Tabi László jegyzete. 19.10^ Tele- sport. 19,30: Tv híradó. 20,00: A TV mesekönyve. — 20,05: Szophoklész: Elektra, televí­zió-játék. (14 éven aluliaknak nem ajánljuk.) 21,40: Este a Fészekben. Látogatás a mű­vészek klubjában. 22,10: Hí­rek. Idő járásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: hideg idő, havazások­kal. Élénk, helyenként erős északkeleti szél, hófúvások. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 9— mínusz 14. Legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 6— hnínusz 10 fok között. (MTI) Amikor elolvastam a dara­bot, és a szerepkönyvön meg- pillanatban a Szerzői Jogvédő Iroda pecsétjét — csodálkoz­tam. A magasrangú hivatal nem emelte túl magasra az igényeket... Bár ezt a — mint a plakátok hirdetik: ze­nés vígjátékot — több színház is előadta: nem emlékszem ar­ra, hogy valaha is láttam vol­na olyan vígjátékot, hivatásos színészek tolmácsolásában, amely ennyire távol állt volna minden irodalmi igénytől, egyáltalán az irodalomtól. A színházban azzal indokol­ják az előadást, hogy a darab — úgymond — mai. Szerintem ez a történetecske nyugodtan játszódhatna az ókorban, a felfedezések korában, vagy a klasszikus kapitalizmus ki­bontakozása idején, anélkül, hogy a „mondanivaló” (nem sikerült ilyent felfedezni, nem is vártam) a legkevesebb kárt is szenvedne. Nem is kellene nagyon átírni a darabot: csak azt a díszletet kellene kicse­rélni, amelyik egy eszpresszót sejtet, és máris — külsőségei­ben is — időtlenné válna a darab. Még azt sem tartjuk a maiság feltétlen ismérvének, hogy a mama ott akarja hagy­ni szegedi munkahelyét, s Pestre akar menni. Kertész Imre darabját — a „maisá- got” tekintve — nyugodtan megírhatta volna Molnár Fe- tenc, vagy akár Vas Gereben is. A történet: Tücsök és Zol­tán, fiatal házasok, összetűz­nek, mert a férfi nem akar gyereket. Az asszony elköltö­zik, .tart a harag. A társbér­lő, Gusztáv, együgyű ravasz­kodással kibékíti őket: meg­hívja Zoltán édesanyját, aki előtt feltétlenül boldogságot kell színlelni. A színlelés, meg az, hogy időközben kidé-, rül: a fiatalasszony már egy hónap óta gyéreket vár, kibé- kiti egymással a haragosokat. A vérszegény história így, eléggé pucéran kerülne a néző elé: mert az író nem olajozza szellemes fordulatokkal, meg­lepetésekkel, így csak egy el­nyújtott pletyka marad. Ha a kritikus szabályos bí­rálatot akar mondani, az elő­adásról, három ..tényezőt” kell élesen megkülönböztetnie. A leírt „vígjátékot” (képtelenség ellenállni annak a kísértés­nek. hogy ezzel a művel kap­csolatosan egy irodalmi műfai- megjelölés ne kerüljön idéző­Mosik műsora PÉTERVAsARA lá-án: Üjra egyedül FÜZESABONY 13- án: Lopott boldogság 14- én: 49 nap fíiZIMHIÁZg l> AA ü s o •c Egerben este 19 órakor: CSACSIFOGAT (Bérletszünet) EGRI VÖRÖS CSILLAG 13- án: Egy csepp méz 14- én: Rendkívüli kiadás EGRI BEKE 13—14: Az elmaradt találkozó GYÖNGYÖSI PUSKIN 13- án: Rendkívüli kiadás 14- én: Kenyér, szerelem és. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 13- án: Malachias csodája 14- én: A gyáva HATVANI VÖRÖS CSILLAG 13—14: Monte Cristo grófja í HATVANI KOSSUTH 13:-án: 49 nap j HEVES 13-án: Az utolsó vacsora I 14-én: Útközben (I. rész) jelbe) az előadást, pontosab­ban, az előadó színészeket és a zenét. A darabról még csak annyit: rém értjük, miért esett pont erre a választás. A zenének (Fényes Szabolcs szerezte) semmi köze nincs a vígjátékhoz: nem zavar, észre sem veszi az ember. Meglehe­tősen jellegtelen, nyugodtan lehetne játszani — ezzel az erővel, ezzel az indokkal — sportmérkőzések szünetében is. Az előadás. Láttam a dara­bot olyan „állapotban”, egy tájbemutatón, ahol rendező és színész alig adott valami pluszt az író enyhén szólva erős kiegészítésekre szoruló „al­kotásához”. Az egri bemutató kellemes csalódást okozott: a rendezés (Kozaróczy József munkája) tempót adott az alaktalan masszának, megpró­bálkozott a lehetetlennel: éle­tet lehelni egy halvaszületett írásba. A színészek: valamennyien sikerrel oldották meg felada­tukat. Kanalas IAszló Gusz- távja — bár az író annyi mű­felháborodást bízott rá, hogy egy egész évadra elég lett vol­na — szimpatikus, érdekes fi­gura. Egyáltalán: figura tudott lenni, amikor mindazt el kel­lett mondani, amit Kertész Imre és Nemes Zoltán (á ver­sek szerzője) „diktáltak” neki. Vajay Erzsi mamája neutrális jelenség: láthatóan nem is tö­rekedett többre, mint ameny- nyit az író elvárt tőle. Nem érezte túlzottan jól magát az átlátszó trükkökkel megté­veszthető vidéki óvónő szere­pében. Ha lehet rangsorolni a darabban: neki van a legsem­mitmondóbb, leghálátlanabb szerepe: rajta múlik a legkeve­sebb. (Egyszerűen csak a je­lenléte befolyásolja a történe­tet.) A gyújtópontban Tücsök áll. A szerző is érezhetően az ő álláspontjával azonosul: de a fiatalasszonyt alakító bájos, az író szándékait többszörösen „túlteljesítő” Kopetty Lia a szerző „szimpátiája” nélkül is az előadás motorja lenne. • Varga Tibor az ifjú férj szerepében bebizonyította, hogy nemcsak a tragédiában, komor hangvételű drámában „van otthon”, hanem a vígjá­tékban is. És ha nincs igazi vígjáték, akkor a színpadon „megcsinálja”. Ha egy szót sem szólt volna a darabban, akkor is állandóan visszaté­vedt volna rá a néző tekinte­te: mások beszédét, társalgá­sát is nagyszerűen „illusztrál­ta”. Nem fogyott ki az ötletek­ből, — bár néha látszott, hogy csak „félkézzel csinálja” ... A néző: szórakozott. A jól sikerült előadás trójai falova „bevette a tetszés várát”, a közönséget meghódította a ..faló” — a színházi előadás. De — hopv folytassam az ó- kori példázattal — Odysz- szeusz falova, amikor bejutott a várba „életre kelt”, a benne megbújt harcosok kitárták a vár kapuját: s az ostromlók beözönlöttek, teljessé lett a győzelem. Ebben a „falóban” nem volt olyan katonaság, amely képes lett volna utat csinálni az ostromlónak. Nem voltak öt­letek. szellemes csattanók, poénok, amelyek a nézőt em­lékeztetnék a fegyvertényre: emlékeztetnék arra, hogy színházban volt. A faló gyom­rában megbújt „gyenge kato­nák” kihullanak az emlékek közül. Krajczár Imre CSACSIFOGÁT Zenés via játék ns egri Gárdonyi Gésa Színházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom