Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. január 4., péntek Két első díjat adott ki a bíráló bizottság a megyei pedagógus-pályázaton papa Ismerősöm, elhatározta, hogy leszokik a cigarettáról, mert a sajtóban, televízióban sok szó esik arról, hogy ha valaki már dohányos, inkább pipázzon, az egészségesebb. Nosza, elindult pipát venni Egerben. Azt hitte, hogy az amolyan egyszerű dolog, bemegy egy ajándékboltba, vagy az Álla­mi Áruházba és választ ma­gának nagyszerű, testhez álló, jó angol vagy tudom is én mi­lyen csibukot. Csalódott. Az egész várost bejárta, de pipa az sehol. Végre egy hírforrás azt rebesgette, hogy a Széche­nyi utcai trafikban van pipa. Van, de az meg éppen leltá­rozott, s egy volt a szerencsé­je, hogy még abban a pilla­natban nem kezdődött el a leltár, s így választhatott. Már csak abban, hogy vesz vagy nem vesz, mert 42 forintos és 16 forintos kupakos pipa volt a t,választék”. Vett egy 42 fo­rintosat, mert már nagyon kezdték volna a leltárt S azóta füstölög magában, hogy ha többen is áttérnének a pipára, mi lenne...7 — JANUÁR 2-ÁN 17 óra 45 perckor a Nagyalföldi Kő­olajtermelő Vállalat demjéni telepén a főgyűjtő tartály mel­lett elhelyezett lakókocsi ki­gyulladt A tüzet a rosszul szigetelt kályha okozta. A te­lep munkásai és az állami tűz­oltók együttes erővel eloltot­ták a tüzet, amely mintegy 3000 forintnyi kárt okozott. Az oltás közben az egyik munkás égési sebeket szenvedett. — GÉPÉSZKÉPZÖ tanfo­lyam indul január 7-én az Egri Gépállomáson. A jelent­kezők térítési díjat kapnak és megfizetik útiköltségüket is. A három hónapig tartó tanfolyamon csupán Egerben nyolcvan baktorost képeznek ki — ÖSSZEÁLLÍTOTTA idei rnunkatervét az Egri Járási Pártbizottság metlett működő kulturális bizottság. A terv szerint a bizottság ellenőrzi a dolgozók iskoláit, az isme­retterjesztő munkát, az ezüst- kalászos tanfolyamokat, az ön­tevékeny művészed csoporto­kat, szorgalmazza az értelmi­ségi ankétókat, támogatja a könyvtár-mozgalmat. — FÉLMILLIÓ FORINTOT jövedelmezett a jonatánalma az erdőkövesdi Űj Élet Ter­melőszövetkezetben. A tél fo­lyamán a szövetkezeti tagok előkészítik a talajt faültetés­re és pótolják a gyümölcsös­ben a hiányokat. — AZ EGRI JÁRÁS 25 ter­melőszövetkezetében folyik va­lamilyen mezőgazdasági okta­tás. Kilenc termelőszövetke­zetben szerveztek ezüstkalá­szos tanfolyamat, 12-ben indult termelőszövetkezeti akadémia első, vagy második évfolyama, éskéttsz-ben tartanak munka­egység-számítási tanfólyamot. A megyei tanács vb műve- I lődésügyi ? osztálya június kö- [ zepén pályázatot írt ki az is- | kólában folyó oktató-nevelő munka és a pedagógusok isko­lán kívüli működésének meg­javítását segítő dolgozatok írá­sára. A pályázat elsőrendű cél­ként a gyakorlatot és a tapasz­talati anyag feldolgozását je­lölte meg. A pályázat annak idején la­punk hasábjain is megjelent. A pedagógiai tárgykörben tíz kérdés közül lehetett válogat­ni, míg a népművelés körében hat fontos problémát vetett fel a pályázat, amely a nyár elején, a nagy szünidőre adott hasznos munkát az érdeklődő pedagógusoknak. November 15-én lejárt a pá­lyázati határidő és a beérke­zett művek mennyisége és mi­nősége bizonyítja, hogy a me­gyei művelődésügyi osztály felhívására sokan — kezdő és nem kezdő pedagógusok egy­formán — tollat ragadtak. A megye kicsiny falvaiból, egy­két éve tanító fiatalemberek éppúgy beálltak a nemes ver­senybe, mint ahogy mélyen- szántó, rutinos munkával vet­tek részt a „vetélkedőn” hosz- szú tapasztalati idővel rendel­kező tanárok is. A pályázat sikerét jelzi, hogy két első díjat (ezer fo­rint), adtak ki a pedagógiai tárgykörben. Mindkét mű szer­zője Kovács Vendel, az Egri Tanárképző Főiskola adjunk­tusa. Terjedelmileg is gazda­gabb írásában (Jutalmazás és büntetés a tanulóközösségben) a tapasztalati tények vezetik a szerzőt, míg frappáns zárósza­vában így összegezi mondani­valóját az őszinte nevelésről és az ifjúságról: — Kezdhetünk tehát velük (mármint a fiatalokkal — a szerkesztő!), és nagy feladató- Az eredményhirdetés után kát is bízhatunk rájuk, ök is felkerestük Czakó Kálmán meg fognak birkózni azzal, ami rájuk vár, csak port ne hintsünk, ne akarjunk túlten­ni az ő lelkesedésükön, mert a műhév lelohasztja azt, s in­kább őszinte huligán lesz be­lőlük, mintsem álszentül ren­des. Négy II. díjat (nyolcszáz fo­rintot osztottak ki Novák Bé- láné, Schillinger Attila, Dienes Tibomé és a már említett Ko­vács Vended között. Három harmadik díjjal (600 forint) jutalmazott mű van. Mezei József (Csány), Szabó Gábor és Gedeon Béla pálya­műve. Negyedik díjat (ötszáz forint) kaptak Misóczki Lajos, Schil- linger Attila, Balázs Sándor és Nagy Dezső. A bíráló bizottság dicséret­ben részesítette még Hajdú Kálmán, Schillinger Attila, Farkas Gábor, Kormos Antal, Vadócz József, dr. Hontert Re­zső és Molnár Csaba pálya­munkáit szakfelügyelőt aki a követke­zőket mondotta: — A pályázat a kitűzött célt elérte. Hasznos és értékes anyag tanúskodik arról, hogy a tanárok és tanítók elmélyül- ten foglalkoztak a pályázat ál­tal felvetett kérdésekkel. Jól­esik tudni, hogy kezdő peda­gógusok pályáztak, például Molnár Csaba Istenmezejéről, aki bizonyára sok-sok elfog­laltsága mellett szakított ma­gának időt egy gyakorlatilag fontos pedagógiai kérdés meg­közelítésére. — Szeretnénk, ha 1963-ban egy hasonló pályázat még több pedagógust hozna mozgásba: mert az effajta versengés a szellemi erőpróbán túl azzal a haszonnal is jár, hogy a gya­korlati pedagógia és népmű­velés gazdag tapasztalata egy­re szélesebb körben válik ne­velő erővé. Gábor Andor (f. a.) Válaszol az illetékes Miért nem Tolt párnás kocsi ? Az 1962. december 13-án megjelent, „Utazzék párnás jeggyel fapadoson” címmel megjelent cikkel kapcsolatban közöljük, hogy a kérdéses idő­ben a Putnok—Eger között közlekedő vonatból javítás miatt soroztuk ki az első osz­tályú kocsit. Azt pótolni, ko­csihiány miatt nem állt mó­dunkban. Tájékoztatásul közöljük, hogy első osztályú személyko­csikból igazgatósági viszony­latban hiányunk van. Igen so­EGRI VÖRÖS CSILLAG Az aranyember EGRI BRODY Zsuzsanna és a fiúk GYÖNGYÖSI PUSKIN Az édes élet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csudapest HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csak ketten játszbatják HATVANI KOSSUTH . Senki nem tud semmit HEVES A fekete Orfeusz FÜZESABONY Elcserélt randevú "< M Ü S O C2_, >C Egerben; este 19 órakor: A BAJÁDER {Bérletszünet.) Hevesaranyoson, este 19 órakor: CSACSIFOGAT kát kellett az utóbbi időben kiselejtezni, mivel azok el­avultak, korszerűtlenek. A gyenge felépítményű vonala­kon közlekedtethető kisten­gelynyomású első osztályú ko­csikat a jövőben nem gyárt­ják, mert ezeket a vonalakat átépítjük. Ahol pedig átépítés nem lesz, ott korszerű Diesel- vontatású szerelvény közleke­dik majd. Egyébként tervbe vettük a mellékvonalakon és a fővonalakon közlekedő helyi személyszállító vonatoknál az első osztályú személykocsik közlekedtetésének megszün­tetését. Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy személykocsi-gyártó iparunk fejlődése során ma már olyan új személykocsik kerülnek forgalomba, amelyek minden igényt kielégítenek. Zsiga Lajos MÁV igazgatóság 1993. JANUÁR 4„ FENTEK LEONA 10 évvel ezelőtt, 1953 januárjában halt meg GABOR ANDOR Kossuth- díjas író, a munkásmozgalom ki­tűnő publicistája. Mint humorista tűnt fel (Dollárpapa), majd verse­ket (Tarka rímek) és regényeket (Doktor senki) írt, . amelyeknek szatirikus hangja az első világhá­ború előtti társadalmat élesen bí­rálta. 1919-ben, a Tanácsköztársa­ság bukása után, bécsi emigráció­jában forradalmi hangon bírálta Horthy ellenforradalmi rendszerét. A Pravda németországi tudósítója volt, majd a Szovjetunióban az Üj Hang című haladó irodalmi folyó­iratot szerkesztette. A felszabadu­lás után hazatért és a Ludas Matyi főszerkesztője volt. 100 évvel ezelőtt, 1863. január 4-én született APATHY ISTVAJV biológus, az idegszövettan kiváló kutatója. Az idegrendszerrel kapcsolatos mikroszkópiái vizsgálatai során felfedezte az ideg- rendszer vezető elemeit, az ún. neurofibrillákat. 5 évvel ezelőtt, 1958-ban, e napon halt meg KITTENBERGER KALMAN Afrika-kutató, kiváló vadász, Kelet- és Közép-Afrikában tett útjairól értékes könyveket írt (Megváltozott Afrika, Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, A Kilimandzsárótól Nagymarosig). Fekete István most írta meg róla Kittenberger Kálmán élete című könyvét. 15 évvel ezelőtt, 1948-ban, e napon lett a II. világháború előtti volt angol gyarmat, majd japán megszállás alatt levő területből BURMÁI UNIÖ néven önálló állam. Január 4-e az ország nemzeti ünnepe. cA pilláitól iiiagoai Az aqy szikrája a gondolat­agy szikráj Gondolkoznunk még akkor is kell, ha néha nehezünkre esik. ★ Az idő múlása megváltoz­tatja a szavak értelmét, de nem fordítja ki azokat. ★ Az ifjú ahogy az élet isko­láját járja, maga is belátja: — a gondolkodás érzésével, az idő múlásával az anyag mi­nőséggé változik. ★ A jó könyv jó barát. — Ne­kem sok jó barátom van, de többségük régi... ★ Mindent meg lehet magya­rázni. — Elhinni természete­sen nem kötelező. Simon—i — HALÁSZ ERNŐT, s 4. sz. Autóközlekedési Vállalat szakszervezeti titkárát az Or­szágos Béketanács „A bé­kéért” emlékjelvény arany­fokozatával tüntette ki. FEJLŐDÉSTÖRTÉNET A KERÍTÉSEN A televízió műsora 10.00: Tv-híradó (ismétlés). — 10.15: Telesport (ismétlés). — 10.30 Archimedes, a csavargó. Magyarul beszélő francia film (ismétlés). Kb. 12.00: A jövő hét műsora. Hírek. Helyesbítés Az új KRESZ szerint közle­kedünk című újságcikkben tegnap tévesen közöltük,- hogy lovas kocsik részére Egerben a Líceum és a Tűzoltó tér között tilos a közlekedés. Csak a Kossuth Lajos utca torkolata és a Csiky Sándor utca közötti szakaszon tilos. Idő járásjelentés Várható időjárás péntek es­tig: ma borult idő, ónosesőkkel, esőkkel, mérsékelt délkeleti, déli szél. Holnap időnkén}; fel­szakadozó felhőzet, több he­lyen további esők. Élénkülő, helyenként erős déli szél. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap, plusz c—ő. fok között, legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: fagypont körül. (MTI) 13. Amikor vihar dúl ezen a tá­jon, akkor nemcsak hogy nem viszik munkára, hanem még a barakkból is félnek kiereszteni őket: ha nem feszítsz ki köte­let a barakk és a menza kö­zött, biztosan eltévedsz. Ha megfagy a rab kinn a hóban — elszállítják. De ha megszökik? Az is megtörtént már. Viharban, amikor a hul­ló hó torlaszokat képez, mint­ha összehordaná valaki. Vol­tak, akik ilyen torlaszokon, a .•■röges drótkerítésen keresz­tül is elmentek. Igaz, nem ér­tek messzire. I Ha jól meggondolod: a vi- | bártól nincs semmi hasznod: ! 'akat alatt ülnek a rabok, a iszén késik, a meleg kihúzódik a barakkból, nem hoznak lisz­tet a táborba — nincs kenyér és a konyhában nem tudják, mitévők legyenek. És ahány napig tart a vihar — három na­pig, vagy egy hétig —, azokat a napokat szabad napoknak szá­mítják, és annyi vasárnapon munkára hajtják őket A rabok mégis szeretik a vi­hart és imádkoznak érte. Ha kissé erősebben felsüvölt a szél, mindannyian az égre néz­nek: hej, csak lenne anyag! Vagyis hó. Azért, mert az alacsonyan járó szél sohasem játszhatja meg a vihart. Valaki melegedni akart a 38. brigád kályhája mellett, de el­űzték onnan. Abban a pillanatban Tjurin lépett a csarnokba, sötét tekin­tettel. A brigád tagjai megér­tették: valamit dolgozni kell, mégpedig gyorsan. — így ni! — nézett körül Tjurin. — Itt van az egész száz­negyedik? És anélkül, hogy ellenőrizte, megszámlálta volna, mert Tju- rintól még soha senki sem tu­dott meglógni, gyorsan beosz­totta őket. Á két észtet és Kljevsint Gopcsikkal együtt elküldte ide, nem messze, hogy vegyék el a malteros ládát és vigyék a hőerőmű épületébe. Már ebből is kiderült, hogy a brigád átmegy a befejezetlen, az ősz óta elhagyatott hőerő­műbe dolgozni. Kettőt elkül­dött a szerszámraktárba, ahol Pavle átvette a szerszámot. Né­gyüknek megparancsolta, hogy tisztítsák el a havat a hőerő­mű körül, a gépterem bejára­tánál és magában a gépterem­ben is, a gépek helyén. Kettő­nek megparancsolta, hogy ott a gépteremben, fűtsenek be szénnel és a begyújtáshoz sze­rezzenek deszkát és hasogas­sák el; Egynek, hogy szánkón cementet vigyen oda. Ketten vizet, ketten homokot hordja­nak, egy tisztítsa meg a hótól és vasrúddal zúzza össze a megfagyott homokot. Ezek után ketten maradtak beosztás nélkül: Suhov és Kil- gasz — a brigád első meste­rei. A brigadéros magához in­tette őket és így szólt hozzá­juk: — így ni, fiúk! (Nem volt idősebb, mint ők, de ez volt a szokás — „fiúk”.) Ebéd után salaktömbökből falazni fogtok az első emeleten, ott, ahol a 6. brigád az ősszel abbahagyta. Most pedig be kell fűteni a géptermet. Három nagy ablak­nyílása van, azokat kell első­sorban valamivel befedni. Még néhány embert adok segítsé­gül, de találjátok ki, hogyan és mivel borítjátok be az ablako­kat. A gépterem malterkeve­résre szolgál, de arra is, hogy ott megmelegedjünk. Ha nem melegedhetünk, megfagyunk, akár a kutyák, értitek? Talán mondott volna még valamit, de futva odaérkezett Gopcsik, egy tizenhat eszten­dős legény, rózsaszínű, akár a malac, és elpanaszolta, hogy a második brigád nem adja a malterosládát, verekszenek. Tjurin odarohant. Bármilyen nehéz is volt megkezdeni a munkát ilyen dermesztő hidegben, egyszer mégiscsak meg kellett kezdeni. Suhov és Kilgasz egymásra néztek. Nagyon sokszor dol­goztak már együtt és tisztel­ték, megbecsülték egymásban az ácsot és a kőművest. Nem volt könnyű dolog a puszta hó­ból előteremteni valamit, ami­vel beboríthatod az ablaknyí­lásokat. De Kilgasz így szólt: — Hallod-e, Ványa, ott az épületeknél van egy jókora te­kercs kátránypapiros. Én ma­gam dugtam el. No, mit gon­dolsz? Kilgasz, habár lett nemzeti­ségű, úgy beszél oroszul, mint az anyanyelvén, a közelünkben egy óhitű falu volt és már gyermekkorában megtanult oroszul. Kilgasz csak két esz­tendeje van a táborokban, de már mindent tud és ért: vagy foggal — vagy sehogy. Kilgasz- nak Johann a neve, de Suhov őt is Ványának szólítja. Elhatározták, hogy együtt elmennek a kátrány papír ősért De SuhoV előbb átugrott az épülő gépkocsijavító műhely mellé, hogy elhozza vakolóka­nalát. Nagy dolog a kőműves számára, hogy a vakolókanál jól fekszik a kezében és köny- nyű. Minden építőhelyen ez a rend: minden szerszámot reg­gel adnak ki és este vissza kell adni. Aztán láss utána, hogy milyen szerszámot kapsz más­nap! De Suhov egyszer jól „megkeverte” a raktárost és megszerezte a legjobb vakoló­kanalat. És azóta minden este újra eldugja és reggel, ha fa­laznak, előveszi. Persze, ha a 104. brigádot ma a „szocváros- kába” hajtották volna, Suhov újra vakolókanál nélkül ma­rad. így azonban félretolt egy követ, benyúlt ujjával a résbe — és előhúzta a vakolókanalat. Suhov és Kilgasz kijöttek az autójavító műhelyből és el­indultak a montázsházak felé. Sűrű pára csapódott ki lehe­letük nyomán. A nap már fel- emelkedett, de sugarak nélkül, mint a ködben és úgy tűnt, hogy két oldalán oszlopok vannak. — Nem oszlopok azok ott? — kérdezte Suhov a nap felé mutatva. — Az oszlopok nem ártanak nekünk — válaszolta Kilgasz nevetve. — Csak arra vigyázz, hogy ne feszítsenek szöges dró­tot az oszlopok közé. Kilgasz nem képes megszó­lalni anélkül, hogy ne tréfál­koznék. Ezért is szereti az egész brigád. És hogy mennyi­re tisztelik a lettek az egész táborból! Igaz, hogy Kilgasz normálisan táplálkozik, két csomag minden hónapban, pi­rospozsgás, mintha nem is tá­borban élne. Könnyű így tré­fálkozni! (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom