Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

1963. január 4., péntek NÉPÚJSÁG 5 TEktlELó'tZÖVtTKIlITEINK Remenyik Zsigmond egri életrajz-regénye A tél a tanulás, a zárszám­adás, a tervezés időszaka a termelőszövetkezetekben. Kö­zös gazdaságaink zárszámadás­ra készülnek és a szövetkezeti irodákban ezekben a napok­ban nagy a sürgés-forgás. Sok száz szövetkezeti gazda tanu­lással tölti a hosszú téli napo­kat, sokan az általános iskolát végzik, vagy a tanácsok által szervezett tanfolyamokon vesz­nék részt Az új évben 40 ifjúsági munkacsapat dolgozik már a füzesabonyi járás tsz>eiben Az elmúlt 1962-es esztendő­ben a füzesabonyi járás KISZ- fiataljai lelkesen vették ki ré­szüket a különböző termelési mozgalmakból. A KISZ járási bizottsága nemrég értékelte az ifjúsági munkacsapatok versenyét és megállapította, hogy a járásban múlt év­ben 32 ifjúsági munkacsa­pat dolgozott. 19 munka­csapat vett részt a kukorica­termesztési versenyben. Leg­eredményesebben dolgozott a sarudi Kossuth Termelőszö­vetkezet ifjúsági brigádja, hol­danként 54 mázsa 20 kiló csö­ves tengerit törtek le. A fü­zesabonyi Petőfi Tsz kukorica­termesztő fiataljai 40,50 kilo­grammos, a dormándi Béke Tsz fiataljai pedig 31 má­zsás holdanként! termésáttlagot értek el. A zöldségtermesztés­ben a besenyőtelki Lenin és az egerlurmosi Aranykalász Tsz fiataljai értek el kimagasló eredményeket. Az idén már 40 ifjúsági mun­kacsapat. dogozik a füzesabo­nyi járásban. Besenyőtelken, nyi járásban. akik jó hangulatban mentek haza a baráti hangulatú össze­jövetelről. Takarékoskodik a falu ... | Megyénk falvaiban a taka­120 nyugdíjas tsz-tagot írékossági mozgalom mindjob­ban tért hódít. Az elmúlt látott vendégül a szövetkezeti vezetőség Vécsen Vécsen az óesztendő utolsó napjaiban a tsz-vezetőség 120 nyugdíjas tsz-tagot hívott meg vendégségbe. Az idős szövet­kezeti tagokat Molnár Nándor tsz-elnök köszöntötte és rész­letesen tájékoztatta őket a gazdaság életéről, az elért eredményekről. Elmondotta nekik, hogy két év alatt 50 hold szőlőt telepítettek, befe­jeződött a község villamosítá­sa, több kilométer hosszú jár­da épült, orvosi lakást vásá­roltak, az új évben rendelő is épül. A tanácsházán egy elha­nyagolt épületrészből jelentős társadalmi munkával a fiata­lok részére klubhelyiséget ren­deztek be. Az ünnepségen felszólaltak az öregek is, akik közül töb­ben 1962-ben 150—200 munka- egységet teljesítettek. A szor­galmas szövetkezeti tagokat a | vezetőség pénzjutalomban ré­szesítette és ezenkívül minden nyugdíjas részére 100 forintot utalt ki a vezetőség a szociális alapból. A KISZ és a nőtanács megvendégelte az öregeket, években Heves rfnegye 21 köz­ségében alakult falusi bank és hét községben kirendeltséget, hoztak létre. A működő szö­vetkezetekben örvendetesen növekszik a betétállomány. December hónapban a falusi bankok betétállománya meg­haladta a 20 millió forintot. Mezőtárkányban 110 szövetke­zeti gazda lépett be a napok­ban a takarékszövetkezetbe, akik megválasztották az igaz­gatóságot és a felügyelő bizott­ságot. Hatvanegy éves korá­ban meghalt Remenyik Zsigmond, az Amerikai ballada, a Vándorlások könyve, az Atyai ház, a Hard és kocka, az Élők |és holtak, a Sarjadó fű és számtalan novella és tárca szerzője. — IY1 ilyen jó csak gondol- ni is rád serdülő éveim jövőt varázsló mesevá­rosa: Eger. Most is feléd su­gárzik szeretetem lángja — ol­vasom Remenyik Zsigmond- nak éppen 25 esztendeje írott, de mostanában újból megjelent nagyhatású művét. A mű címe: Sarjadó fű. Élet­rajzi és regény. Találó kifeje­zés. A könyv valóban az író egri tanulóéveinek, szellemi fejlődésének figyelmet ébresz­tő regényes feldolgozása. Még ennél is több. A mint­egy fél századdal ezelőtt az akkori sivár jelenben egy hely­ben topogó, dicső múltjának hősi emlékeibe csaknem bele­temetkező, a rosszat jóra váltó, szabadabb jövőt még csak ál­modni sem merő Eger városá­nak szókimondó, kendőzetlen társadalomrajza. Személyes átélésekből, szi­gorú vizsgálódásokból, elmé­lyedő emlékezésekből, lélek­marcangoló kétkedésekből, emberségesebb időket sóvár- gó reménykedésekből, erényeik tudatos elismeréséből, hibák merész feltárásából, a valóság kimeríthetetlen megmutatásá­ból és a szerzőnek földig aláz- kodó önbírálatából felépített mestermű ez a könyv. L' lső megjelenésekor a ha- talmon levők részéről sokat támadott, de napjaink­ban méltán elismert alkotása egy olyan embernek, aki az els.ő világháború örömtelen napjait, s a közvetlenül meg­előző békeéveket városunkban töltötte. Itt jól rnegfigyelhette a kiváltságos kevesek jómódú életét, s észrevehette korának elégedetlenségét és forradalmi vágyakat érlelő igazságtalan­ságait. Hogy a maga szellemi fejlő­déséről őszinte életrajz-re­gényt, a város változatos ösz- szetételű lakosságáról pedig valóságábrázoló társadalom­rajzot alkothatott, írói elhiva­Ssahsserveseteink életébőlt A mire nem sajnálják a pénzt Vigyázz! Síkos az út! Gépkocsivezetők, vigyázat! Az út síkossá vált, és ez foko­zottabb figyelmet kíván mindenkitől! Ha valamennyien be­tartják a közlekedés szabályait, nem járhatnak úgy, mint ez a tehergépkocsi, amelynek vezetője a Bátor é$. Egerbakta kö­zötti útszakaszon magára hagyta kocsiját, az elindult és az árokba zuhant Ez esetben szerencsésen úszta meg, mivel a tehergépkocsi nem borult fel, de súlyos balesetet is okozha­tott volna. Tegnap első elnökségi ülé­sét tartotta a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Több, fontos kérdést tárgyaltak, százezer forintok, pontosab­ban 920 000 forint hóvafordí- tásáról döntöttek. Csak ezt az egy témát x-agadjuk ki a ta­nácskozás anyagából. Gazdagítani, bővíteni kell a könyvtárat, mert művelődni, olvasni akarnak az emberek. Ezért 250 000 forintot fordíta­nak az SZMT könyvtárának fejlesztésére, ebből mintegy 30 000 forintot adnak a válla­latok és intézmények önálló könyvtárai részére. Vásárolja­nak több könyvet, hogy .többen és többet olvashassanak — hangzott az indoklás. És intéz­kedések történnek, hogy meg­felelő hozzáértéssel, gondosan állítsák össze a könyvtárállo­mányt, vásároljanak több mű­szaki könyvet, mint eddig, mert a műszaki fejlesztésben, a kor­műszaki fejlesztésben, a kor­szerű technológia megterem­tésében gyorsabb léptekkel kell előre haladnunk. A kultúralapból jelentős összegéket kapott a petőfibá- nyai, a recski, a rózsaszent- mártoni kultúrotthon, a Bél­apátfalvi Cement- és Mészmű, az Építők Könyvtára és a gyöngyösi Szakmaközi Szék­ház. Kultúrotthont, a művelő­dés, a szórakozás és tanulás otthonát akarják megvalósíta­ni Szilvásváradon és Istenme­zején, ehhez is pénz kell. Gyöngyössolymoson, Petőfibá- nyán, Ecséden és sorolhatnánk a helyeket, ahol a várakozás­nál is többen jelentkeztek munkásakadémiára, különböző, politikai oktatásra. Anyagiak, a forint hiánya ne legyen 'a dicsérendő kezdeményezés aka­dálya. Megszavazták a szüksé­ges összegeket, a^« tartalékke­retből fedezik az^ oktatással kapcsolatos jogos igényeket. De a termelő üzemeknek, a vállalatoknak saját forrásaik is vannak. Állítsák ázt is jobban az oktatás, a művelődés szolgálatába. Az igazgatói alapból, a 35 százalékos szak- szervezeti tagdíjrészesedésből is fordítsanak többet művelő­désre és kevesebbet balatoni és egyéb kirándulásokra, ün­nepi vacsorákra. tottsága és felkészültsége mel­lett bőséges tárgyi tudásának és rendszerező készségének kö­szönheti. Nagyon jól ismeri a város földrajzát, történelmi szerepét, népének osztálytagozódását. Ezért található társadalomrajz­zá bővült legényében egyrészt 122 Különféle egri helymegha­tározás, másrészt egri szemé­lyekre vonatkozó 116 általános, vagy név szerinti utalás. Ezek a számok rámutatnak a szerző adatgyűjtésének rendkívüli pontosságára, egyúttal alátá­masztják vallomásainak és megállapításainak hitelét. | de kívánkozik még né- * hány szó a könyv mos- .ani, második kiadásának meg­jelentetéséről. Remenyik a Sarjadó fű borítóján úgy nyi­latkozik, hogy ebben a regé­nyében 25 évvel ezelőtt vizs­gálat alá vette Eger város polgárságához fűződő kapcso­latait, amelynek kezdetét ma mór fél évszázad fátyla borít­ja. Az iró visszaemlékezései­nek szinte ítéletszerűen hang­zó eredménye sok tekintetben félreérthetetlenül elmarasztaló és megpecsételő a város akko­ri társadalmára. Hogy többé ne lehessen így ítélkezni, ezért látott újból nyomdafestéket a könyv. Mégnedig azzal a céllal, hogy segítségére legyen az em­bereknek, köztük Éger város és Heves megye lakosainak is, a múlt kutatásában és az igaz­ság keresésében. Godó Fcrcncné 12X Halálos baleset Ferencz Ernőné, bótori lakos, a jeges úttesten elesett: hát­gerinctörést és agysérülést szenvedett; a helyszínen meg­halt. A közlekedési és balesetel­hárítási tanács felhívja me­gyénk lakosságát, a vállalato­SZECSKÓ JÁNOS nyugdíjas bátori bányász, mint mondani (szokás, „megette már a kenye­re javát”. Deres haja, ráncos homloka arról mesél, hogy rég túl van már az ötven eszten­dőn. Künn hóvihar dühöng, de (odabenn, János bácsiék kony­hájában, barátságosan duruzsol a tűz. Beszélgetünk. A régi idők, régi választások kerülnek szóba, az eltelt négy esztendő, amelyet Szecskó János tanács­tagi tisztségben töltött el Bá­torban. Sok választást ért már meg, de valamennyi közül leg­inkább emlékezetes az 1935-ös. Az emlékek világosak, nem tudta azokat a feledés fátyolé­val eltemetni az idő. Így em­lékszik vissza rájuk egy idős ember, aki sohasem riadt visz- sza fenyegetéstől, erőszaktól, nem ijedt meg Horthy csend­őreitől sem, és aki mindvégig kitartott saját elvei mellett: A választások időszakában — már hetekkel, hónapokkal a szavazás napja előtt — rajtunk tartotta a szemét az akkori elöljáróság. A kakastollasok éjszakánként is gyakran cir­káltak és ha valami gyanúsat vettek észre, azon nyomban akcióba léptek. Voltunk néhá- nyan bányászok, akik elhatá­roztuk: nem adjuk le szavaza­tunkat a kormánypártié, rr.él- ■tóságos képviselőnkre és tol- tíesurunkra. íQhji oálaiztáuűk ein!ékel A FALUBAN MAR a szava­zás előtt megkezdődött a kor­tesélet. Három helyen mérték a kortesbort, a lányoknak, asz- szonyoknak fejkendőket oszto­gattak, a gyerekeknek cukrot dobáltak az autóból. Emlék­szem, egyszer engem is magá­hoz hívatott a bíró. — Igyál, János, egy pohárral a kortesborból — biztatott. — Nem megy le a torkomon, bíró úr — válaszoltam. Amikor látta, hogy leitatással nem bol­dogul, pénzt kínált nekem és cimboráimnak, akik a hátam mögött álltak. Nem álltunk kö­télnek. A választás napján, amikor már bizonyosan tud­ták, hogy nem szavazunk a kormánypártra, csendőrök „tá­volítottak el” minket a szava­zóhelyiségből. „Árulóknak” nem volt ott semmi keresni­valójuk. A választás után nehéz na­pok következtek. Nem bántot­tak, egy ujjal se nyúltak hoz­zánk, csak éppen kidobtak bennünket a bányából és úti­laput kötöttek a talpunk alá. 1935. Szomorú esztendő marad számomra és társaim számára mindig. Mit tehettem? Fel­mentem Budapestre és alkalmi munkából tengettem az élete­met. Csomagot, poggyászt hord­tam a vonattól, hordárkodtam, cipeltem kövér uraságok fél­mázsás bőröndjeit Mit mond­hatok? Keserű kenyér volt. Képzeljen el egy csákányhoz, erős szerszámokhoz szokott bá­nyászt, akinek nemcsak mun­kahelye, de élethivatása is a bánya, amint a pályaudvaro­kon fillérekért csomagot cipel. És mindezt csak azért, mert nem kormánypárti, mert nem szavazott a báró úrra, aki he- tet-havat összeígért kortesbe­szédeiben. Ügy emlékszem, mintha ma lenne. így beszélt: Emberek! A választás után én, mint a maguk képviselője, el­intézem, hogy legyen villany a faluban. Megszűnnek a rossz utak! Nem kell többet szeké­ren, gyalog Egerbe járni! In­tézkedem, hogy autóbuszt kap­janak! És mindezekből nem vált valóra semmi. Az autó­buszt, a villanyt is csak a fel- szabadulás után kapta meg a falu. HA NEM UNTATOM, még elmondok egy rövidke törté­netet: Egyszer, az említett pesti tartózkodásom idején, végképp nem kaptam már munkát. Szinte az éhség fenye­getett, amikor elhatároztam, hogy felkeresem a képviselő­met, s mint bátori ember, se­gítségért folyamodok hozzá. kát és közületeket, hogy a jár­dákról takarítsák lé a havat, a síkos gyalogjárókat hintsék le. Szaporodnak a súlyos balese­tek, ne tétlenkedjünk, haladék­talanul tegyük meg legalább azt, ami kötelességünk. Megkérem, szerezzen nekem állást. Gondoltam, úgysem is­mer meg személyesen, ki va­gyok, hátha tesz valamit az érdekemben. Azt hiszem, meg­ért, hiszen a bajba jutott em­ber minden szalmaszálba bele­kapaszkodik, csak azért, hogy másnap meglegyen a betevő falatja. A szobalány bejelen­tett, a válasz ez volt: a báró úr nem fogad, panaszomat írás­ban terjesszem elő. A panaszt megírtam, de intézkedés nem történt... ★ A régi emlékek után az el­telt négy év tanácstagi munká­járól kerül szó. Szecskó János azok közé a tanácstagok közé tartozik, akik komolyan vették tisztségüket és mindent meg­tett azért, hogy kiérdemelje a választók bizalmát. Mint ta­nácstagot, gyakran keresték fel ügyes-bajos dolgaikkal az em­berek és ő iparkodott mindent megtenni azért, hogy teljesül­jenek a kívánságok, orvoslást nyerjenek a panaszok. Lelki- ismeretes munjeáját így magya­rázza Szecskó bácsi: Ha nem tettem volna meg választóim érdekében mindent, akkor azt éreztem volna: ugyanolyan méltatlan vagyok bizalmukra, mint volt annak idején a báró, akinek csak addig kellett a szegény nép, amíg leadta rá a voksot. Szalay István Hetenként négyszer jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy ..alkalommal három kérdést teszünk fel, s egy kérdés mellé '"három választ közlünk. Pályázóinknak keli kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: ''I. !. vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet aj. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névs’orát.’ • • • Akik 1963. február 15-ig rendszeresen részt vesznek pályázatun­kon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: I. di): 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, • Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). H. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlovákiába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus / Köztársaságba (választás szerint). TIl. dl}: Világvevő rádió. 81-TÖL 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép. 1 db kerékpár. 1 db villanyborotva. 60-TÖL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, I db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdij: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybe kötött nyereménysorsolás Egerben. 1963. február 25-én. hétfőn. \ A 12 kérdéá megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A III. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje 1963. január 11. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypálydzat, Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. III. hét 2. szám TOTOPALYAZATA A válasz, az 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó Melyik országban van az Ararat, ahol a bibliai legenda szerint az özön­víz elmúltával Noé kikötött? 1 Szovjetunió 2 Törökország X Irán Hogyan hívták azt a híres növény­termesztési kutatót, aki Kompolton dolgozott és az intézet udvarán ma is ott áll szobra? X Sedlmayer Kurt 2 Fleischmann Rudolf Manninger G. Adolf 1 Didi Ki volt a svédországi labdarúgó VB abszolút gólkirálya? 2 Kopa X Fontaine A pályázó neve: ........................ Po ntos címe: ............................ Ké rjük olvashatóan kitölteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom