Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-04 / 2. szám
2 NÉPÚJSÁG 1963. január 4., péntek A kubai nép forradalmának évfordulóját ünnepli Fidel Castro beszédet mondott a havannai ünnepségen HAVANNA (TASZSZ): Nyi- kólaj Csigir és Alekszej Ivan- nyikov, a TASZSZ tudósítói közlik: * A kubai forradalom 4, évfordulója alkalmából Havannában tartott nagyszabású ünnepség ismét bebizonyította Kuba forradalmi népének megbonthatatlan egységét. A kubai főváros lakossága zászlókkal és transzparensekkel már a kora reggeli órákban gyülekezni kezdett a Jósé Marti nevét viselő Forradalom téren és a környező utcákon. A Forradalom tere ünnepi zászlódíszt öltött. A téret szegélyező épületek homlokzatain Lenin, Fidel Castro és Kuba nemzeti hőseinek portréi láthatók. A Jósé Marti emlékmű alapzatát Marx és Engels portréi díszítik. A kormánypáholyban helyet foglalnak Osvaldo Dorticos köztársasági elnök, Fidel Castro miniszterelnök, a vendégpáholyban az egybegyűltek között található Pavel Popovics szovjet űrhajós. Másfél órán át tart a kubai fegyveres erők díszszemléje. A felvonulást a légelháritó és partvédelmi erők legmodernebb fegyverei, a szárnyas- rakéták zárják be. A díszszemle után megkezdődik a kubai dolgozók felvonulása. A felvonulók melegen üdvözlik Fidel Castrót, a kubai vezetőket és a külföldi vendégeket. Ezután Fidel Castro miniszterelnök beszédet mondott. A kubai miniszterelnök be^ szédében rámutatott, hogy az ország erős, modern fegyveres erővel rendelkezik, készen arra, hogy megvédje függetlenségét mindenfajta olyan invázióval szemben, amilyen 1961. áprilisában történt. Castro hangsúlyozta, az imperializmus elleni legjobb fegyver a szocialista tábor szolidaritása. Fidel Castro beszédében utalt az ellenforradalmárok szaba- donbocsátására. A miniszter- elnök gúnyolódott Kennedy elnök Miami-ban tett kijelentésén, mely szerint az ellenforradalmárok által állítólag megmentett és az amerikai elnöknek átadott zászló okvetlenül visszakerül majd a „szabad Havannába”. A zászló-história közönséges hazugság — mondotta. — Mindenki tudja, hogy az intervenciósok még a fehérneműjüket is a harcmezőn hagyták, és az egész intervenciós brigád fogságba esett. Hogyan egyeztethető össze Ken- nedynek a „szabad Havannáról” elhangzott kijelentése azzal az ígéretével, hogy nem támadja meg Kubát? — tette fel a kérdést Castro. A kubai kormány öt pontból álló követeléséről szólta, a miniszterelnök kijelentette, hogy azok törvényesek, logikusak és megfelelnek a kubai népet megillető jogoknak. Castro kijelentette, hogy a kubai térüA francia kormány minisztertanácson foglalkozott az amerikai Polaris-ajánlattal PÁRIZS: A francia kormány csütörtökön délelőtt tartotta De Gaulle tábornok elnökletével ez évi első minisztertanácsát. A megvitatott kérdések között első helyen szerepelt az amerikai kormánynak az az ajánlata, hogy egy felállítandó multilaterális NATO-atom- haderő keretében Polans-raké- tákat szállít Franciaországnak. Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter az ülés után újságíróknak adott nyilatkozatában bevezetőül hangsúlyozta, hogy a francia kormány egyelőre nem válaszol az amerikai ajánlatra. Mint mondotta, az amerikai javaslat technikai vonatkozásait előbb gondosan tanulmányozni kell. Hozzáfűzte azonban, „a francia várakozó álláspont semmi esetre sem jelenti azt, hogy bármiféle jövőbeni fejlemény előtt bezárnák az ajtót.” Ugyanakkor a tájékoztatás- figyi miniszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Franciaország „híven kitart a független és önálló védelem elve mellett”. Mint hírügynökségi kommentárok rámutatnak, a minisztertanácson Couve de Mur- ville külügyminiszter részletesen ismertette a kormány álláspontját a Polaris-rakéták- kal kapcsolatban. Különösen azt emelte ki, Franciaország sem tengeralattjárókkal, sem nukleáris töltetekkel nem rendelkezik és ezért nem tartja időszerűnek az amerikai ajánlatot. Peyerfitte tájékoztatásügyi miniszter végül közölte az újságírókkal, hogy Frey belügyminiszter az ülésen bejelentette, az utóbbi időben az anyaországban végrehajtott erőszakos támadások mintegy hetven százalékát az Algériából átteleHruscsov fogadta a kínai nagykövetet MOSZKVA: Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet minisztertanács elnöke, csütörtökön a Kremlben fogadta Pan Ce-lit, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetét. A meleg , hangulatú, baráti beszélgetésen részt vett. Andrej Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere is. (MTI) pült OAS-terroristák hajtották végre. A belügyminiszter beismerte, hogy eddig még nem fegyverezték le sem az OAS-t, sem az Ellenállás Nemzeti Tanács nevű szélsőjobboldali szervezetet. Peyerfitte hangoztatta, hogy az OAS továbbra is tevékenykedik és legfőbb célja De Gaulle tábornok meggyilkolása. ★ Mint az AFP tudósítója jelentette, szerdán tudomására hozták Bohlen amerikai nagykövetnek a francia kormány álláspontját a Polaris-rakéták kérdésében. Azt is közölték, hogy Bohlent pénteken fogadja De Gaulle. A köztársasági elnök január 14-én esedékes sajtóértekezletén nyilvánosan is kifejti majd a Polaris-raké- ták kérdésében elfoglalt francia álláspontot. (MTI) létén levő guantanamói támaszpont veszélyezteti az ország biztonságát. E támaszpont területe Kubáé és Kuba teljes joggal követeli-vissza ezt a területet. Álláspontunk — folytatta Castro — nem ellenkezik a kérdések békés megoldása politikájával. Castro felhívta az imperialistákat, hogy szüntessék meg agresszív politikájukat Kubával szemben és akkor béke lesz a Karibi-medencében. Castro beszéde további részében a szocialista egység megőrzésének szükségszerűségét hangsúlyozta. Külön kiemelte Kuba szolidaritását a latin-amerikai forradalmakkal, mindenekelőtt Venezuelával, amelynek népe megkezdte harcát báb-elnöke ellen. A miniszterelnök befejezésül rámutatott, hogy 1963-ban, amelyet hivatalosan az átszervezés évének neveznek, tökéletesítik a gazdasági intézmények és a közigazgatás forradalmi átszervezését, úgy, hogy az méltó legyen egy szabad néphez. Néptanácsi választásokat tartanak Romániában BUKAREST (MTI): A Román Népköztársaság államtanácsának törvényerejű rendeleté értelmében, 1963. március 3-án Romániában néptanácsi választásokat tartanak a járások alá tartozó városok és községek néptanácstagjainak megválasztására. A Román Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából az RNK államtanácsa amnesztiarendeletet adott ki. A törvényerejű rendelet amnesztiában részesíti az erdészeti kihágások és bűncselekmények miatt elítélt személyeket Ezenkívül teljes amnesztiát ad azokra a szabadságvesztéssel járó büntetésekre, amelyeket a közvagyonban nem szándékosan okozott 50 ezer leiig terjedő kárért róttak ki. Az 50 ezer lejt meghaladó károkért kirótt büntetéseket feléi e csökkentik. A törvényerejű rendelet teljes egészében elengedi a kétévi szabadságvesztéssel járó büntetéseket, felére csökkenti a 2—5 évi, egyliarmadával az 5—10 évig és egynegyedével a 10—25 évig terjedő büntetéseket. (MTI) Decemberben több mint ezerháromszáz nyugatnémet állampolgár települt át az NDK-ba BERLIN: December 23. és január 1. között naponta négyhatezer nyugatnémet állampolgár érkezett az NDK fővárosába. December folyamán csupán a hallel kerületben 8600, az erfurti kerületben pedig 7100 tartózkodási engedélyt állított ki nyugatnémet polgárok számára a népi rendőrség. Nyugatnémet adatok szerint 1962-ben 4 100 Ó00 ember utazott a hélmstedti ellenőrzési ponton kérésziül Nyügat-Né- metországból Nyugat-Berlin- be, illetve vissza. Számos nyugatnémet polgár azonban nemcsak látogatóba jött, illetvé nemcsak átutazott az NDK területén, hanem át is települt nyugatról az NDK-ba. 1962. decemberében például az NDK hatóságai 1303 volt nyugatnémet állampolgár számára adtak letelepedési engedélyt. (MTI) ^agygy**Iés, diplomáciai tárgyalások Pekiugben PEKING (TASZSZ) Igazságosan és ésszerűen, a kölcsönös megértés és a kölcsönös engedmények szellemében megoldhatók Kína és a vele szomszédos országok határkérdései, bármilyen bonyolultak is — mondotta Peng Csen, Peking polgármestere azon a gyűlésen, amelyet Ban- daranaike asszony, ceyloni miniszterelnök pekingi tartózkodása alkalmából rendeztek. A kínai—indiai határkonfliktusról szólva Peng Csen kijelentette: A kínai fél már elkövetett minden lehetőt, hogy megtalálják a kínai—indiai határkérdés békés megoldását. Reméljük — folytatta Peng Csen —. hogy az indiai kormány leül a tárgyalóasztalhoz, avégett, hogy megszilárdítsák a tűzszünetet, eltávolítsák egymástól a két fél fegyveres erőit és megkezdhessék a határkérdés barátságos megoldását. A gyűlésen felszólaló Ban- daranaike asszony kijelentette, hogy a béke megőrzésének kell képeznie az államok politikájának alapját és megoldatlanul hagyni a keletkező konfliktusokat rendkívül nagy veszéllyel jár. A kínai—indiai határkonfliktusról szólva Bandaranaike asszony kifejezte azt a meggyőződését, hogy a közeljövőben megoldást találnak majd erre a kérdésre is. * Csou En-laj miniszterelnök és más hivatalos közéleti személyiségek, valamint a pekingi diplomáciai képviseletek vezetői is részt vettek a gyűlésen. Adenauer január 21-én utazik Párizsba BONN (MTI): Bonnban csütörtökön hivatalosan közölték, hogy Adenauer kancellár január 21-én utazik Párizsba, hogy két napon át megbeszéléseket folytasson De Gaulle elnökkel. A kancellárt elkíséri Schröder külügyminiszter, valamint von Hassel, az. új hadügyminiszter és Heck család- védelmi miniszter is. Az Adenauert kísérő miniszterek a francia miniszterekkel folytatnak majd közvetlen tárgyalásokat. (MTI) Pekingben csütörtökön tárgyalások folytak Csou En-laj miniszterelnök, Bandaranaike asszony ceyloni miniszterelnök és Subandrio indonéz első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter között. Az Üj Kína hírügynökség jelenti, hogy a tárgyalások barátságos légkörben folytak le A Kínai Népköztársaság kormányának határozata alapján Kína calcuttai és Bombay-i főkonzulátusának egész személyzete elhagyta Indiát. (MTI) Emlék-csatatér Kevés szó esik a nyugat* nemet lapokban az úgynev.s* zett HIAG-szervezetről. Nem mintha túlzottan kicsi lenne. Azért sem, mert jelentéktelen és semmi figyelmet nem érdemel. Csak nem szívesen beszélnek róla. Pedig ez a társaság — egyesítvén magában az egykori SS tagjait, illetve hozzátartozóit — szakadatlanul tevékenykedik. Egyrészt (természetesen) a hátramaradottak anyagi körülményeinek szilárd alapokra helyezését illetően. Másrészt pedig a valamilyen formában (akasztás, golyó általi kivégzés, stb....) e földről örökre eltávozottak halhatatlan érdemeit igyekszik messzemenően tudatosítani, Nyugat- Németországban és az egész világon. Áldásos missziójuk ez utóbbi megnyilatkozásának leg- grandiózusabb programjáról számolhatunk most be. A HIAG ugyanis elhatározta, hogy emlékművet létesít (természetesen) Bajorországban, Landershofen közelében az SS hőseinek. Ügy tervezik, hogy egy 400 ezer négyzetméter nagyságú területet vásárolnak, és ennek közepén emelkedik majd a magasba Alois Wünsche-Mitterecker (természetesen) hajdani náci tag szobra. Az elképzelés a tartományi kormány miniszterei közt is (természetesen) a legmelegebb helyeslésre talált. A pénzügyminiszter még anyagi támogatást is kilátásba helyezett. Ezek után joggal várható, hogy az avatóünnepséget a „régi szép” bitiért időkre emlékeztető, nagy nemzeti ünneppé Igyekeznek tenni. Sokan el is mennek majd. Természetesen. De a többség — és ez biztos — otthon marad. <ó.) 4 nyugatnémet lapok melankolikusan búcsúztatják IVorstad tábornokot BONN: A nyugatnémet lapok vezércikkben foglalkoznak a NATO-parancsnokság élén történt változással és melankolikus hangon búcsúztatják a távozó Norstad tábornokot. A kormánypárti Bonner Rundschau kiemeli, hogy Norstad tábornok lelkesen támogatta a NATO-atomhaderő tervét és a lap hangsúlyozza, hogy az NSZK „őszinte hálával tartozik a tábornoknak”. A Welt vezércikkében arról ír, hogy „Norstad távozását Európában bizonyos, melankófáfke$d\ a liival fogadják”. „A tábornok sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított a taktikai atomfegyverekkel való felfegyverkezésnek és az általa hiába követelt középhatósugarú rakétáknak, mint ez ma Washingtonban történik — folytatja a lap. Norstaddal tehát nem csupán egy tábornok vesz búcsút Európától, hanem az általa képviselt stratégiai elképzelés is helyet ad egy új koncepciónak.” (MTI) Kacsó János mindenért a feleségét okolta. Hát nem ér- tetlen, ostoba jószág az ilyen asszony, aki képtelen megbe- ggülni a jó módot, a férje rangját? Mióta az Aranykalász elnöke lett, a falu kellős közepébe ültette Irént. Nélkülözés, filléres kuporgatások, hol vannak már? Hiszen ő nem akármilyen elnök. Állami dotációs, aki minden elsején 1700 forintot kap a szövetkezetben járó szintén szép summán kívül. S ez a boldogtalan Irén úgy él mellette, mint valami középkori szent, töviskoszorús mártír, aki mos, varr, takarít, a határt is felásná egyedül, csak éppen az idők szavát nem képes megérteni. Karácsony előtt betelt a pohár. Az angyalszárnyak betették a kaput az ő közös életüknek. Ügy érzi, hegy mindenki őrajta nevet. Sosem tiltotta meg Irénnek hogy templomba járjon. Felőle imádkozhat. amennyit akar, de angyalszárnyakat gyártani! A plébános karácsonyra valami templomi misztérium-játékot tervezett, amelyben szárnyas angyalok köszöntik a kis Jézust. S írént kérte meg, hogy néhány ájta- tos asszony segítségével készítse el az angyalszárnyakat. Mikor ő egy este "hazatért, valóságos angyalgyárat talált a belső szobában. Irén szabott, varrt, aranyozta a különféle égi kellékeket. Tamás Juli néni, a fogatlan, bozontoshajú öregasszony pedig már a vállán billegtetett egy elkészült angyalszárnyat. Fiókmennyország az elnöki lakásban. Kacsó nagy haragra gerjedt a látványtól és a legszigorúbban hozzákezdett, hogy a vállalkozást felszámolja. De úgy látszik, azon a napon ég és föld összeesküdött ellene. Alighogy lármázni kezdett a szobában sürgölődő asz- szonyokkal, kivágódott az előszoba ajtaja és Virág Károly, a járási tanácselnök-helyettes köszöntött be rajta. Kacsó azt hitte, ráomlik az ég, hogy Virágot is akkor hozza az ördög, amikor a legkisebb szükség sincs rá. Hogy mentse a menthetőt, az ajtót hirtelen az asz- szonyokra zárta és megpróbálta barátságosan fogadni a járás emberét. De az mégis észrevett valamit. — Te, Kacsó, már megint veszekedtek. — Semmiség — válaszolta ő leplezetlen izgalommal. — Szemét életet élsz, hallod-e — folytatta a járási vezető. — Vége legyen, vagy más nyelven beszélgetünk. Kissé megnyugodott, hogy a pattogó felettes ilyen hamis nyomra tévedt. De nyugalma nem tartott sokáig. — Én most beszélek a feleségeddel — mondta a járási elnökhelyettes és a szoba felé indult. Kacsó egy pillanatig szinti kőszoborrá dermedt, majd villámgyorsan elállta Virág Károly útját. — Irén sír! Úgysem értess szót vele. Igyunk előbb égj pohár bort inkább. S tuszkolta kifelé Virágot, mielőtt még a megszeppeni asszonyok elárulták volna magukat. Áldotta sorsát, hogy nem az „öreg”, a járási elnök toppant be hozzá azon az estén. Az kemény, makacs, szívós ember, nem lehet egyszerűen lerázni, sem egy póhái bor, sem az asszonyi sírás nem téríti el az útjából. Szerencsére Virág hajlékonyabb jellem Az ő pattogása inkább csal; máz, tettetett keménység, s egy pohár borral messzire lehet csalogatni. Végül a pincében kötöttek ki. A társaság kibővült néhány jó ivóval és csinos kis mulat ság kerekedett. Már kivilágosodott az ég, amikor ő is hazaérkezett. Keserű düh fojtogatta. Nem ivott túl sokat, mert egész éjjel fojtogatta a szégyen, restellte a képmutatást, az alakoskodást. Hazudott, megszeppenten és szemrebbenés nélkül, mint egytak- nyos kölyök. Ö az elnök, az1 hazudta: Irén sír. Hogy ne derüljön ki, mi folyik a házában, hogy az ő lakásán angyalszárnyakat csinálnak a litániás asszonyok. Irén n ár talpon volt, mikor Kacsó h zaérkezett. Kipihenten, frísr ;n állott a férje elébe. — Miért mulattál egész éji szaka? — kérdezte haragosan ■ és szemrehányón. — Temiattad — kiáltotta Kacsó valami hirtelen támadt . feneketlen gyűlölettel. ’ Maga sem tudja, hogyan történt. Nem volt ura akaratának, , érzékeinek. Csak arra emlék- ; szik, hogy két hatalmas pofon ■ csattant az asszony arcán. Ti■ zenhét év alatt soha nemvete- : medett ilyesmire. A pofon elcsattant, azon ■ már nem lehetett segíteni és ■ nyomában elszabadult a po• kol. Irén jajveszékelve szaladt . ki a konyhába. Lányuk, a hét■ éves Vilma, a mellettük lakó öregasszonyt riasztotta, az pe: dig óbégatva csődítette össze a ; szomszédokat. — Segítség! Az elnök öli a feleségét. : Kíváncsi, botrányra éhes asszonynép sereglett a kerítés . előtt. Gyermekszemek tapad- . tak rá, amint feldúltan állt az . udvaron. S néhány perc múlva . megérkezett Gereblyés, a községi tanácselnök is. Végigka- i csázott az udvaron, sánta lá- . búval kaszálta a havat. Oda- . állt elébe, kezét csípőre tette, . halkan, a szavakat hangsúlyo- . san tagolva azt mondta neki: ; — No, Kacsó, most botrány. kő lettél. Betelt a pohár. Kajánságot, alig titkolt örö• met érzett Gereblyés hangjá- i ban, de türtőztette magát. Minden erejét összeszedte, nehogy újabb meggondolatlansággal tetézze a két pofont. — Ez az én dolgom. Én is hozom rendbe, — válaszolta a
