Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

1963. január 4., péntek NÉPÚJSÁG s A népi ellenőrök idei terveiből ? — KEVESEBB „KÖTELEZŐ” VIZSGALAT — A KÖZÉTKEZTETÉS HELYZETE — AZ ANYAGGAZDALKOüAS — A TERMELŐSZÖVETKEZETEK SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ALAPJA — A BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK INTÉZÉSE — AZ ISKOLÁK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTOTTSÁGA ' Elkészítette az 1963. évi ter­vét a Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. Ebben az évben kevesebb úgynevezett „kötelező” vizsgálatot írt elő a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, s így több idő és alka­lom adódik a helyi érdekű, spe­ciálisan Heves megyei vonat­kozású elemzésekre. A megyei népi ellenőrzési bizottság az idén megvizsgálja a vállalatok energiagazdálko­dását, a dolgozók közétkezteté­sének helyzetét, a takarmány­termelés növelésére hozott ha­tározatok végrehajtását, az ál­lami gazdaságok gazdasági munkáját, a politechnikai kép­zés eredményeit, a hűtőházak és hűtőberendezések kapacitá­sának kihasználását, és a mozi­üzemi vállalat tevékenységét. Ezek a vizsgálatok kiegészítik a hasonló tárgyú, országos szintű vizsgálatokat. Ezeken kívül a megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálja az állami és szövetkezeti la­kásépítkezések helyzetét, a műszaki fejlesztési tervek tel­jesítését, az újítások eredmé­nyeit, hatásukat a termelés nö­vekedésére, a vállalatok anyag- gazdálkodását, az állami szer­vek házi kezelésben végzett beruházásait, a községfejlesz­tési alap terhére végzett épít­kezések célszerűségét, gazdasá­gosságát, az állami és szövetke­zeti javító-szolgáltatási tevé­kenységét, a közös tulajdon vé­delmét a termelőszövetkezetek­ben, a gépállomások és a ter­melőszövetkezetek munkakap­csolatát (a szerződéses kötele­zettségek teljesítését), c terme­lőszövetkezetek szerződéses ter­melését, a göngyölegforgalom problémáit és részletesen meg­vizsgálja a bizottság, hogy mint intézik el az egyes üze­mek és közigazgatási szervek a dolgozók bejelentéseit, hogyan válaszolnak a beérkezett észre­vételekre, javaslatokra, betart­ják-e a bejelentésre vonatkozó jogszabályokat. 196.3-ra a megyei NEB is ke­vesebb „kötelező” vizsgálatot írt elő a járási bizottságoknak, mint az elmúlt években. Azo­kat a „témákat”, amelyeket több járási népi ellenőrzési bi­zottság is meg akar vizsgálni, a megyei bizottság koordinálja, s az elemzés megyei szinten ké­szül. Ezekhez a vizsgálatokhoz a megyei bizottság közös vizs­gálati programot állít össze. így mind a hat járásban fe­lülvizsgálják azt, hogy a ter­melőszövetkezetben a törvé­nyeknek megfelelően osztot- ták-e ki a háztáji földeket, hogy rendeltetésének megfele­lően használják-e fel a szociá­lis és kulturális alapot, kiépí­tették e a termelőszövetkezetek a szükséges (és lehetséges) melléküzemágakat, dolgoznak-e segédüzemeik, valamint azt, hogy az általános- és középis­kolák egészségügyi ellátottsá­ga megfelel-e a követelmé­nyeknek. Természetesen, a népi ellen­őrök nemcsak a terves vizsgá­latokat végzik el: továbbra is foglalkoznak a dolgozók beje­lentéseivel, és jelentőségüknek megfelelően, megvizsgálják az év közben még felmerülő prob­lémákat. Ebben az évben — és ez úi vonás a népi ellenőrök mun­kájában — önálló feladatokat kapnak a községi népi ellen­őrzési bizottságok. (ki) Az óév számai — az új év tervei: EGERCSEHIBEN vXXXXXXXXXXXXXXXN>XXXVxXXX>XXXXXXXC>X%>XXXXXXV,VVXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXV Az 196'2-es esztendő lezárult, s serény munkában telt el az új év első napja is. Bár kész statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésünkre, hogy gazdaságilag mennyire hasznos volt a mögöttünk hagyott ti­zenkét hónap, Egercsehiben már szolgálni tudtak ilyen ada­tokkal. íme, két eredmény: de­cember havi tervét 224 vagon­nal szárnyalta túl az Egercsehi Bányaüzem; az évi tervtelje- sítés ténye pedig 424,3 vagon szén; — ez a túlteljesítés az aknaüzemegység több mint 4 napos termelésének felel meg. Az óév utolsó negyedében számszerűen is csökkent a bal­esetek száma: 13 balesettel ke­vesebb fordult elő, mint a har­madik negyedév hónapjai so­rán — s ez kb. 25 százalékos csökkenésnek felel meg. S az új, 1963-as esztendő ter­vei? — Három éve folynak már az előkészületek egy teljesen új bányamező művelésére — mondotta Varga Lajos, az üzemegység főmérnöke. — A munkálatokban fordulóponthoz érkeztünk ebben az évben, mert átlépjük az északi terület A sarkvidék felé . fmktoilti üunetck^& Kivés Sándor, Párád, A karácso- hyi számban közölt gyermekied tö­rő megíejtését nem kell beküldeni, azt a gyerekek karácsonyi szóra­koztatására közöltük — nyerési esély nélkül. Ortó Ferenc, Bükkszenterzsébet. Az elbeszéléseket, verseket küld­je be, továbbítjuk az irodalmi kör megyei elnökségének. Tóth Ferenc, Andornaktálya: Pa­naszát továbbítjuk az üzlet felettes hatóságához. A válaszról levélben értesítjük. Osztat! János, Tarnalelesz: Kér­jük, közölje velünk részletesebben, hol akadt el nyugdíjának ügye. Küldje be az eddig kapott iratokat, így könnyebben tudunk segíteni ügyének elintézésében. Hadrik Imre: Rejtvénypályáza­tunkon mindenki részt vehet, s a pályázatba be lehet kapcsolódni ké­sőbbi szelvények beküldésével is. így azonban a nyerési esély csök­ken, mert nincs meg a lehetőség a hiányos szelvények esetében a 9« pont megszerzésére. •„Építkezés” jeligére üzenjük. Kérjük, közölje velünk pontosan a szóban forgó építkezés közelebbi helyét. Csak így tudjuk megírni az átadás idejét. tanácselnöknek és kirohant a kapun a tsz-iroda felé. Ügy ha­tározott, hogy az éjszakát a présházban tölti a pince fölött. Már évekkel előbb berendezett ott egy kis szobát, kályha és fekvőalkalmatosság is volt benne. Ügy érezte, hogy a tör­téntek után nem mehet haza. Irén meg ő, két világ. Elvált az útjuk, örökre. Ott talált rá az öreg is a présházban. Kacsó, amint meg­látta, megszeppent, mint egy gyerek. Ha az öreg jön, akkor már igen nagy baj van. Hely- lyel kínálta a váratlan vendé­get, majd a vörös borral teli korsóból tölteni akart neki. Az öreg leintette. —- Tedd el a poharat, nem mulatni jöttem! Kovács Sándor, a járási ta­nács elnöke, egyáltalán nem volt öreg ember. Alig több negyvennél. Az öreg jelző, amely a járásban ráragadt, nem a korának, inkább magas, hajlott alakjának, korán őszü­lő hajának, látszólagos zárkó­zottságának, szigorú elveinek, lassú, sokszor gunyoros beszé­dének szólt. Az öreg hosszú ideig szótla­nul ült, csendben firtatta a kényelmetlenül feszengő Ka­csó János arcát. — Most mit akarsz? — kér­dezte végül. — itt töltőd talán a karácsonyodat is? — Itt! — felelte Kacsó mo­gorván. — Mert elnök létedre nem 'élhetsz együtt agy ilyen asz- szonnyal. igaz-e? vetőjét”. Több mint egymillió tonna szén vár ezen a részen lefejtésre. Számításaink szerint májusban már az új bánya­mező munkahelyeiről is sze- nelhetünk. Természetesen a jó minőségű, nagy kalóriájú sze­net továbbra is az ipar számá­ra termeljük. Ez fontos nép- gazdasági érdek! Az új bányarész megnyitásá­nak híre mellett nem kevésbé fontos az sem, hogy átadásra kerül az ötmillió forintos be­ruházással épülő, még az óév­ben elkezdett korszerű, jól fel­szerelt új fürdőépület is az I-es függöakna szomszédságában. Az új fürdőépület 1100 személy befogadására képes, s egyéb szociális—kommunális szolgál­tatások mellett „fehér” és fe­kete öltözőket is berendeznek majd a bányászók részére. Dobi István üdvözlő távirata Burma nemzeti ünnepére Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Burmái Unió nemzeti ünnepe alkalmi” ól táviratban üdvözölte Ne Wint, a Burmái Unió forradalmi ta­nácsa elnökit. (MTI) A leningrádi tengeri kikötőből útnak indult az Antarktidák felé az Esztónia, a nyol­cadik antarktiszi expedíció tagjait szállító kutatóhajó. A parton a .hozzátartozók integetnek. ílj sorozat indult az egri filmbaráti körben A TIT városi szervezetének és az egri művelődési ház igaz­gatóságának rendezésében új sorozat indul január 10-én a íilmbaráti körben, amelyre máris igen nagy az érdeklő­dés. Ez alkalommal kétheten­ként, a szokásos csütörtöki na­pon filmtörténeti áttekintést kapnak a filmbaráti kör tag­jai a Bródy-mozi helyiségé­ben. A sorozat keretében bemu­tatásra kerül a Hindu sírem­lék, mint a némafilm nagy korszakának kiemelkedő alko­tása, az 1926-ban készült, Mar- nau rendezte Faust. A hangos­film megjelenésével kapcsola­tos előadást a Párizsi háztetők alatt című film illusztrálja, amelyet René Clair rendezett 1930-ban. A harmincas évek művészi törekvéseit a Grand Hotel című film mutatja be, amelynek főszerepében Gréte Garbót láthatják a filmbaráti kör tagsága. A szovjet film- művészetet a Rettegett Iván II. képviseli, amely bár 1945-47- ben készült, de a személyi kul­tusz időszaka nem engedélyez­te bemutatását. Az Ejzenstéin rendezte filmben Cserkaszov játssza a főszerepet. Az Arany­polgár című filmben a haladó amerikai filmtörekvéseket mu­tatjuk be Orson Welles rende­zésében. A magyar filmet a Kölcsönkért kastély képviseli a sorozatban, amelyet Kabos Gyula ötletes alakítása fémje­lez. Kötetlen étkezés, zseton-rendszer, háromféle ebéd — a mátrafüredi SZOT-üdülőben Kacsó gondjaiba feledkezve ült. Nem vette észre az öreg szavaiban búj káló csúfolódást. Azt hitte, Kovács Sándor iga­zat ad neki. — Nem érti a mai életet. Nem mai ember — válaszolta készségesen és biztatást várva nézett az öregre. Kovács Sándor most már leplezetlenül élesen kérdezett. — Te vajon érted-e? Mert én úgy látom, hogy a magad portáján sem tudsz rendesen eligazodni. — Én? — kapta fel a fejét Kacsó sértődötten. — Jól tu­dod, elnök elvtárs, hogy mi az idén is 45 forintot osztunk. Nézd csak meg, milyen ünnep­re készül a falu. — Látom! — felelte Kovács nyugodtan. — Más nyugodt ünnepre készül. De a tiéid ott­hon gubbasztanak ijedten, összebújva, mint a fázós ve­rebek. — Onnan jössz? — kérdezte Kacsé ijedten, és a feje búb­jáig elvörösödött. — Utólagos engedelmeddel. — Beszéltél az asszonnyal is? — Nem is először, ha nem veszed rossznéven. Már régen meg kellett volna mosnom a fejed, de azt vártam, megjön az eszed magadtól is. Hallgattak néhány pillana­tig, amíg Kovács Sándor az emlékei között kutatott. — Már három évvel ezelőtt is panaszkodott a feleséged, amikor a hetedik-nyolcadik osztályt szerette volna elvé­gezni. Azzal torkoltad le, hogy maradjon nyugodtan. Minek az neki? Ronda önzés volt, hallod-e? Ö évekig télen is a hideg nyári konyhában mo­sott, hogy te nyugodtan tanul­hass odabent. S a tavalyi eset­re emlékszel-e? Amikor a nö­vénytermesztőknél vállalta volna egy munkacsapat veze­tését ... — Dolgozhat anélkül is, ha engedi az ideje — felelte Ka­csó mogorván. Kovács Sándor felcsattant. — A te szájízed szerint, igaz? Mondhatom, jól értesz a lát­ványos parádékhoz. Akár egy mutatványos. Kukorica és krumplikapáláskor kivonul az elnök felesége is. Az elnök személyesen. kíséri, hadd lássa az egész falu ... De, hogy az a szegény asszony hivatást lel­jen a munkában, hogy megmu­tassa, többre is képes, nem­csak inget vasalni... — Hajnalban kelek, néha csak éjfélkor jutok haza — vágott az öreg szavába Kacsó. Megszoktam a frissen vasalt inget, a rendes otthont, a jó táplálkozást. Csak így tudok.. — S ehhez cseléd kell, igaz-e? Cselédnek ott a feleség. — Én mindent megadok ne­ki — ellenkezett még mindig szilárdan Kacsó János. — Mindent, persze, hogy mindent. — Csúfolódott az öreg. — Csak éppen ember nem lehet belőle. Olyan ember, amilyen lenni szeretett volna. Kovács Sándor cigarettára gyújtott. A tsz-elnököt is meg­kínálta. Gondolkozz, Kacsó. Tarts végre önvizsgálatot. — Kacsó magába roskadva hallgatott. Szó nélkül ültek néhány percig, végül az öreg törte meg a csendet. — Emlékszel még, mit mond­tál két esztendeje, amikor a kitüntetést kaptad? Azt mond­tad, nem is a plecsninek örülsz, hanem a lehetőségnek, hogy emberré lehettél. Olyan emberré, aki neki való helyen dolgozhat, könyvet foghat a kezében, nincsen kerítés sem (Csont István illusztrációja) Amikor elkezdték, szinte fáz­tak tőle, s a környező üdülők sem nézték jó szemmel a Bar- tos Sándor konyhafőnök által elindított „mozgalmat”. Miről is van szó? A mátra- íüredi SZOT-üdülő személyze­te célul tűzte ki, hogy az ott üdülő dolgozók számára a le­hető legnagyobb kényelmet biztosítja. Mivel pihenő embe­rekről van szó, az volt az első gondjuk, hogy a pihenést ho­gyan lehetne még kényelme­sebbé, még zavartalanabbá tenni. Elhatározták, hogy be­vezetik a kötetlen étkezést. Nos, ez az amit olyan kevés lelkesedéssel fogadtak a többi üdülőben, mert míg ki nem próbálták, addig senki nem hitte el, hogy milyen előnyök­kel jár ez. A kötetlen étkezés azt jelenti, hogy míg eddig az üdülők két csoportban, ponto­get, a rendes otthont minden­nap megteremtse. Pedig ő is szívesen tartott volna veled, csakhogy te ezzel nem törőd­tél. Most meg dühöngsz és po­font osztogatsz, amiért úgy gondolkozik, mint 20 évvel ez­előtt. Angyalszárnyakat gyárt, ahelyett, hogy ... — Az angyalszárnyakat is tudod? — Tudom. — És most? Az öreg lassan, vontatottan morzsolta a szavakat. — Ha te iga­zán annyi­ra mai em­ber volnál, ami­lyennek maga­dat tartod, most fel kelle­ne ugranod és rohanni haza, I hogy valaho- | gyan elrendezd " a két pofont, i amit te jobban megérdemeltél volna. Kacsó kényel­metlenül fe­szengett a szal- madikón. A szi­gorú öreg fed- dő és mégis megértő sza­vai valósággal megrendítették. Zavarában a kancsó után nyúlt, hogy felhörpintsen egy pohárra valót, de az öreg sza­va egy pillanatra lefékezte a megkezdett mozdulatot. — Töltsél egy pohárral ne­kem is, te mai ember. san meghatározott időben ül­tek asztalhoz, addig most ez az időbeosztás ilyen értelemben megszűnt. Délben 12 órától 2-ig ki-ki akkor megy ebédel­ni, amikor meggondolja. Az el­ső napokban valóban szokató lan volt a konyha és a felszol­gálók számára, de a későbbi­ek őket igazolták. Vendéglői terítés van, amikor egy-egy asztal végzett az étkezéssel» azonnal terítenek, e tálalnak a következőknek. Az ebédlő előt­ti ácsorgás, a vendégek leg­nagyobb örömére megszűnt, az új étkezési rend bevezetése óta. Egy-egy kirándulásról most már nem kell lóhalálban sietni a fél egyre, vagy egy órára terített asztalhoz, nincs két hétig egy asztaltársaság­hoz kötve az üdülő, mert két óra hosszán belül akkor és oda ül le, amikor és ahová akar. Más üdülők ugyan még nem ■vették át az új módszert, de nem ártana, ha tanulmányoz­nák, mert a vendégek jó pihe­nése érdekében tett és valóra váltott javaslat ime bevált. Még egy érdekesség, a há­romféle ételválaszték, amelyik a legerősebb magyar konyhai készítménytől a diétás ebédig, vacsoráig biztosítja az üdülők jó ellátását. Ezt zsetonra ad­ják ki, ami ugyancsak Bartos Sándor ötlete nyomán valósult meg, s ez is a pihenő emberek kényelmére van, mert az ét­kezési jegyek kezelésével sok baj volt, elszakadt, elázott, tönkrement, összecserélték, nem beszélve arról, hogy ál­landóan újakat kellett nyom­tatni. Most egy pénzérméhez hasonló fémlapocska van elhe­lyezve egy dobozban, rajta az ételeknek megfelelő ábécé va­lamelyik betűje, s azt az üdü­lők egyszerűen kiválasztják már reggel a dobozokból — il­letve az estit délben, a regge­lit este, — s erről egyrészt a konyha tudja, hogy miből mennyit kell készíteni, más­részt az üdülők is megőrzik minden nehézség nélkül a oénztárcában az étkezés ide­jéig. Mindezek a bevezetett újí- j tások, ha nem is nagy hord­erejűek, de alapjában véve azt a célt szolgálják, hogy min­den beutalt jól, kényelmesen töl th esse a munka utáni két ,hetet, s mutatja, hogy a ven­déglátó és üdülőegységeknél is bevezetett szocialista brigád- verseny ötleteket szül, s ered­ményeket hoz ezen a vonalod is. (á) a tettei, sem a gondolatai előtt. Kacsó hallgatott, az öreg beszélt továbbra is. — Te bátran lépkedtél fel­felé a garádicson, az asszonyt meg ott hagytad magad mö­gött, hogy a frissen vasalt in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom