Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-04 / 2. szám
£n oaqii&k az ehÄszülött! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 2. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. január 4., péntek MAI {(ujilztUitik A napokban azt mondta valaki: örülök, hogy olcsóbb lett a motorkerékpár, a varrógép, a padlókefe, a nylon harisnya, de mikor lesz már olcsóbb a vaj, a hús, a tej? Nem volt rossz szándékú a kérdező, csak tájékozatlan és értetlen gazdasági helyzetünket illetően. Pedig a gazdaság és ezen belül a mezőgazdaság ügye ma mindannyiunk ügye. Ügye a munkásnak, az értelmiséginek, magának a parasztságnak is. Legtöbben tudják, hogy két súlyos aszályos esztendő után léptük át az új esztendő küszöbét és problémáink vannak például a jószágok át- teleltetésével. Amikor ezekről beszéltem ismerősömnek, elmondotta, hogy őt nem nagyon érdekli a mezőgazdaság és nem is olvassa a lapokban megjelenő ilyen tárgyú írásokat. Kicsit értetlenül hallgattam, amikor mindezek ellenére még egyszer föltette az előbbi kérdést. Mit mondhattam neki? Azt, hogy az egész ország érdeke, hogy sikeresen megoldjuk a jószágok átteleltetését, hogy termelőszövetkezeteink teljesítsék első negyedéves tervüket, hogy a szövetkezetekben porciózzák a takarmányt és ne pocsékolják azt sehol, hogy jó terveket készítsenek a közös gazdaságok és hogy minél több mezőgazdasági szakember menjen falura dolgozni. Igen. Mindnyájunk érdeke ez. Az öné is, kedves ismerősöm, § feltétlenül tudnia kell, hogy csakis terveink megvalósítása után várhatunk árubőséget, olcsóbb árakat a piacon is. És ha valaki ebben az országban tehet ez ügyben valamit kezével, eszével, vagy akár a szívével, az már eredménynek, sikernek, egy egész országot érintő cselekedetnek számit. Ha már egyszer a magunk eszével gondolkodunk a magunk dolgairól, akkor ne dobjuk félre az újságot, ne csavarjuk el a rádió, vagy a televízió gombját, amikor a mezőgazdaság sikereiről, eredményeiről, vagy éppen gondjairól értesülünk, hiszen akarva, nem akarva függ ezektől a mi életünk is. Aki pedig érti a dolgok lényegét, aki aktívan kapcsolódik bele a gazdasági élet vérkeringésébe, annak fölösleges feltennie az említett kérdést, mert a válasszal ki-ki magának szolgálhat. Most pedig, hogy ezúttal mégis én válaszoltam, ugye megbocsát, kedves ismerősöm? Mentségemre legyen, hogy szívesen, és a legjobb szándékkal tettem... (szalay) Szabályozzák a szakközépiskolák érettségi vizsgarendszerét Az idei tanévben végeznek először szakközépiskolákban tanuló fiatalok. A közeljövőben ideiglenes szabályzatot ad ki a Művelődésügyi Minisztérium a szakközépiskolai érettségi (képesítő) vizsga lebonyolítására. Végleges szabályozásra csak az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzattal összehangoltan kerül majd sor. A tervezetről tájékoztatták az illetékesek az MTI munkatársát: A szakközépiskolai érettségi (képesítő) vizsga — a tervezet szerint — három részre tagozódnék: írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgára és kötelező, s szabadon választható tárgyakból állnak. A teljes értékű szakközépiskolai érettségi vizsgához elegendő a kötelező tárgyakból tett vizsga. Ezek a következők: magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli), matematika (írásbeli és szóbeli), történelem (szóbeli), szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli), a | szakmai gyakorlat. A szabadon választható tárgyak: orosz! nyelv (írásbeli), fizika és elekt- ! rotechnika (szóbeli). Szakmai ismeretekből az; írásbeli vizsgán — szakmai szá- ! mitást, műszaki rajzot, munka- ! szervezési feladat megoldását < követelik. A szóbeli vizsgán az < anyag és gyártásismeretük, to-! vábbá a munkaszervezésről! kell számot adni. Az állat-! tenyésztő szakközépiskolákban I (két ilyen osztály tanulói vé-! geznek) az állattenyésztés, a! takarmánynövények termesz-! tése, az állattenyésztés gépei, I valamint a munkaszervezés < anyagának ismeretét követelik 1 meg. A szakmai gyakorlati vizs-; gán a jelöltnek mind az ipari.; mind a mezőgazdasági szak-; középiskolákban legfeljebb; egy műszak (8 óra) alatt szak- ; munkástól megkövetelhető va- J lamely feladatot kell megolda- ; niok. (MTI) Megjelent az elnő összefoglaló ma a magyar földmunkás és szegényparaszt mozgalmak történetéről A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége 1957-ben határozatot hozott a hazai földmunkás és szegényparaszt mozgalmak történetének feldolgozására. Egy tíztagú történész kollektíva ugyanebben az évben megkezdte a hatalmas és szerteágazó anyag összegyűjtését. A végül is a 12 fejezetre tagolt, több mint 1100 oldalas munka „Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1S4S—194S” címmel ez év első napjaiban került ki a nyomdából. Hunya István, a MEDOSZ elnöke, a földmunkás-mozgalom veteránja, ebből az alkalomból csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a Mező- gazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének Székhazában. Hangsúlyozottan mutatott'rá a munka hézagpótló jellegére. A magyar parasztság történetéről — mint mondotta — Acsády Ignác közismert munkája óta nem jelent meg hasonló átfogó mű. (MTI) ... mondaná Szajkó Lacika, ha tudna beszélni. Mint már tegnapi lapunkbam megírtuk, ő született ebben az évben elsőként az egri kórházban, s mint ahogy a képen is látható, mód felett elégedett ezzel a királyi címmel. Nyugodtan alszik, s mit sem törődik azzal, hogy elsőszülöttsége miatt vele mennyien törődnek. A szép, fekete hajú baba húsz év múlva talán mosolyogva tekint vissza erre a képre, s ei sem hiszi, hogy ilyen picike is lehet egy ember... (Foto: Kiss Béla} I | ' '(?*' • r V •' q - - ’ , • . • . . f" • ......... -------— “iVAwmrmjr Me galakult és letette az esküt az országos választási elnökség Több mint százezer jelölőgyülés a következő hetekben Megállapították a megválasztásra kerülő képviselők és pótképviselők számát Nagyképcsöves televíziót gyárt az Orion Az Orion-gyár összesen csak- im 115 000 televíziót készített t űit esztendőben. A tervek szerint körülbelül ószpzer AR 612-es rádiót ad- ak kétféle, szögletes és ívelt irmában az idén. A televízió- mártásuk is százezren felüli sz, azzal a különbséggel, hogy iák nagyképcsöves televíziót észítenek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége — a törvényes rendelkezéseknek megfelelően — kijelölte az országos választási elnökséget. Az elnökség tagjai csütörtökön a Parlament Munkácsy-termé- ben, Dobi Istvánnak, a népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt ünnepélyesen esküt tettek. Az eskütételen jelen Volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Az országos választási elnökség tagjai: Balogh István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára, Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője, dr. Dallos Ferenc, a Miniszter- tanács tanácsszervek osztályának vezetője, Györgyi Lajos, az orosházi Béke Termelőszövetkezet tagja, Jámbor István, a földeáki Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Készéi Károly, a szakszervezetek budapesti tanácsának vezető titkára, dr. Király Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogtudományi karának dékánja. Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság titkára, dr. Nagy Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Strott József - né, a Duna Cipőgyár dolgozója és dr Szalay József, az igazságügyminiszter első helyettese. Az eskütétel után az országos választási elnökség megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta vezetőségét. Elnökké dr. Dallos Ferencet, elnök- helyettessé Strott Józsefnét, titkárrá pedig Baratt Józsefet^ választották meg. Az ülésen foglalkoztak a választások előkészítésével, majd munka- programot fogadtak el. Dr. Dallos Ferenc az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: — Az országos választási elnökség — tevékenységét pontosan meghatározzák a vonatkozó jogszabályok — irányítja az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával kapcsolatos munkát. Fő feladatunknak tartjuk, hogy az ország területén a szocialista demokratizmus elvének megfelelően, messzemenően biztosítsuk a választások törvényességét, őrködjünk az alkotmányos követelmények betartásán. — Feladataink közé tartozik az is, hogy megállapítsuk az egyes választókerületek ország- gyűlési képviselőinek és pótképviselőinek számát. A mai első ülésünkön elfogadott határozat értelmében 340 ország- gyűlési képviselő és 173 pótképviselő megválasztására kerül sor február 24-én. — A különféle választási szervek munkájában egyébként társadalmunk legkülönbözőbb rétegeinek képviselői, több mint 400 000 dolgozó vesz részt. A megyékben, a városokban, a járásokban és a községekben választási elnökségek, választókerületi bizottságok alakultak, a szavazásokat pedig szavazatezedő bizottságok bonyolítják le. Elnökségünk e szervek munkáját is figyelemmel kíséri majd. — A következő időszak egyik legfontosabb eseménysorozata lesz a január 10—29. között megtartandó több mint százezer jelölőgyűlés. E gyűlések minden bizonnyal közvetlen hangulatú beszélgetések, tanácskozások lesznek, amelyeken gyümölcsöző eszmecsere bontakozik ki a leendő képviselők, tanácstagok és a választók között. A jelölőgyűlések alapján azután az egyes megyei (fővárosi) képviselői választó- kerületek lajstromára, a népfrontbizottságok tesznek javaslatot a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének, amely a lajstromokat benyújtja az országos választási elnökségnek. Elnökségünk február 1-ig dönt a lajstromok elfogadásáról. — Az országos választási elnökségre vár az a feladat is, hogy megállapítsa a választások országos eredményét, majd az újonnan megválasztott országgyűlés első ülésén beszámoljon a választások lefolyásáról. — Elnökségünk arra törekszik, hogy a következő hetek választási munkájában tovább erősödjenek az állami és párt- szervezetek, valamint a választók százezrei közti kapcsolatok, tovább szilárduljon az a bizalom, amely a különböző gazdasági és egyéb irányító szervek munkáját övezi — fejezte be nyilatkozatát ár. Dallos Ferenc. (MTI) Iz idén először köthetnek a szövetkezetek fagykárblztesitást a kalászosokra Leszállították a sertések biztosítási díját Az Állami Biztosító több olyan biztosítási formát vezetett be, amelyek hatékonyan járulnak majd hozzá a mező- gazdasági termelés biztonságához. Köztudomású, hogy az őszi, a téli és a tavaszi fagyok tetemes károkat okoznak a mezőgazdasági üzemeknek. A statisztikusok sok évi átlagra alapozott számításai szerint a kalászos növényeket ért fagykár évi értéke eléri a 250 —300 millió forintot. Ez ellen mindeddig hazánkban még nem volt biztosítási lehetőség Az Állami Biztosító jelentős, a termelőszövetkezetek pénz- gazdálkodásának megszilárdítását célzó intézkedése az 1962—63-as gazdasági évben először lehetővé tette a kalászosok fagykár ellen történő biztosítását. A fagybiztosítás az őszi, a téli és a tavaszi fagy által az őszi és tavaszi búzában, árpában, továbbá a rozsban, a zabban és a kétszeresben keletkezett károkra terjed ki. A kártérítés mértékét a fagyokozta tőkipusztulás alapján állapítják meg A biztosítás díja a termelési tervben feltüntetett hozamérték 2 százaléka. A kártérítés összege a tervezett és a tényleges hozam közötti különbség 80 százalékának értéké A második ötéves terv nagyarányú szőlőtelepítési programja miatt kiterjedtebben foglalkoznak hazánkban szaporítóanyag termeléssel. Az új biztosítási formák bevezetése mellett egyes korábbi biztosítási formák feltételei módosultak. így például kereken 5 százaléklial leszállították « »etetések bcstosttást díjét. Megszűnt a biztosított sertések 2—4, illetve 4—6 hónapos korcsoportbeosztása, ehelyett a 2—6 hónapos sertésekért azonos összeget fizetnek, s ebből még az az összeg sem került levonásba, amely kényszervágás esetén a szövetkezet számára megtérül. A hathónaposnál idősebb sertéseknél a kártérítés összegét az élősúly alapján állapítják meg. Ha a szövetkezeti gazdaságnak általános vagyonbiztosítása van és egy másik termelőszövetkezet-, tői állatot vásárol, ezekre a biztosítás folyamatosan érvényes. A termelőszövetkezetek érdekeit veszi figyelembe az a rendelkezés is, amely lehetőve teszi, hogy a hizlalásra lekötött szarvasmarhákért abba* az esetben is kártérítést fizet az Állami Biztosító, ha az Äh latforgalmi Vállalat a vételárat visszaköveteli, mert a vágóhídon kiderül, hogy az állat fertőzött volt, s azért elkobozták. Az általános vagyonbiztosítás keretében, külön díj nélkül térít meg a jövőben az Állami Biztosító a szövetkezeti kertészetek műanyagfóliás blokkjaiban keletkezett viharkárokat, továbbá a gabonák learatott állapotban bekövetkezett jégkárait. Az utóbbi években ugyanis széleskörűe« tért hódított hazánkban az úgynevezett kétmenetes aratás, S több esetben előfordult, hogy á már rendrevágott, még csépe- letlen gabonát érte a jégverés, s az ilyen károkra a biztosítás nem vonatkozott. Hasonló módon megtérítik a learatott borsó és repce jégkárait is. OMTR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
