Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-31 / 305. szám
2 NÉPÚJSÁG 1962. december 31., hétfő ■^^J^bai^or^ndnl^fn^gyuselméneli^évJ^ordulójúra A szocializmus világítótornya a nyugati léltokén írta: K. Hacsaturov maciiknak államosították az áruházát. Mexikóban útitársaim kiszálltak. Ütjük a közép-amerikai köztársaságokon át az Egyesült Államokba vezetett. Vajon mi várt rájuk ott? Az amerikai sajtó választ ad a kérdésre. A Kubából emigrált 25 ezer nagybirtokos az Egyesült Államokban pincérkedik. A legfelsőbb törvényszék egykori tagja fagylaltot árul, a volt bankár szemetesnek szegődött. Az élet irgalmatlanul megfizetett valamennyieknek. Egyébként nem minden emigránsnak adatott meg, hogy pincér legyen. Sokan közülük beálltak a Miamiba befészkelő- dött ellenforradalmár bandákba, amelyek amerikai fegyverrel ellátva a múlt év áprilisában Washington parancsára intervencióba kezdtek. Köztudomású, mivel végződött e dicstelen vállalkozás: az intervenciósok Playa-Giromban végbement szétverése nagy szégyenfoltot ejtett az Egyesült Államok politikáján A z Egyesült Államok ural- ^ kodó körei nem szívlelték meg a kubai néptől kapott leckét. Az amerikai reakció legzabolátlanabb képviselői atomfütyköst emeltek a szabadság szigetére. A világ a pusztító termonukleáris háború küszöbére került. Az emberiség szempontjából e kritikus órában a Szovjetunió bölcs politikája elhárította a nukleáris katasztrófát, meghiúsította a Kuba elleni agressziót. „Elégedettek vagyunk Tito elnök beszéde Zseleznikben a Karib-tenger térségében lejátszódott események ilyen kimenetelével — állapította meg Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő a Legfelsőbb Tanács ülésszakán elmondott december 12-i beszédében. — Kétségtelenül elégedettek a többi népek is, amelyek a békés egymás mellet élés álláspontjára helyezkednek. Lehetőséget kaptak arra, hogy békés körülmények között éljenek és dolgozzanak” A Szovjetunió és a szocialista országok ápolják Kubával a testvéri barátságot. Elsősorban a Szovjetunió segítségének köszönhető, hogy az Egyesült Államok agresszív körei nem tudták a kubai népet az éhinség csontos kezével megfojtani. A Szovjetunió a gazdasági építés minden területén segíti a kubai népet. A két ország erősödő kapcsolatait bizonyítják a Szovjetunió és Kuba kormány- küldöttségei között december folyamán lezajlott kereskedelmi tárgyalások. A hős kubai népet senki, ** még legmegátalkodot- tabb ellenségei és a provokátorok sem tudják letéríteni választott útjáról. A szocialista Kuba a nyugati féltekén a marxizmus—leninizmus örök érvényű eszméinek világító- tornya marad, s fényével beragyogja a latin-amerikai országok népeinek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcát. ’ Disek Lajos Pályázati felhívás , A MÉSZÖV igazgatósága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a KPVDSZ megyei bizottsága és a Népújság szerkesztősége május 1., a nemzetközi munkás- mozgalom ünnepének, tiszteletére A szövetkezetek szerepe a szocialista falu kialakításában és fejlődésében címmel pályázatot hirdet. Pályázni lehet verssel, tanulmánnyal, novellával, egy-, vagy többfelvonásos színdarabbal, vagy más írásművei, amely tartalmában tükrözi a falu megváltozott életét. A terjedelem kötetlen. A pályázatot géppel írva, 1963. április 15-ig kell beküldeni a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályára, Eger, Knézich Károly u. 2. A legjobb három művet a bíráló bizottság díjazza. I. díj: 3000 forint, II. díj: 2000 forint, III. díj: 1000 forint. Az eredményt a Népújság 1963. május 1-i számában közöljük. BELGRAD (MTI) Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök beszédet mondott azon az ünnepségen, amelyet a Zselezniki Ivó Lola- ribar gyár fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendeztek. Beszéde során megemlékezett az elnök a Szovjetunióban tapasztaltakról is. Küldöttségünkre rendkívül mély benyomást gyakoroltak a Szovjetunióban látottak — hangoztatta többek között Tito. Népünknek nincs igazi képe arrói, hogy milyen is ma a Szovjetunió. Hatalmas méretűek mindazok a létesítmények, amelyeket láttunk és amelyek most épülnek. A volgográdi villamosmű például annyi elektromos áramot fejleszt, mint amennyit nálunk az ösz- szes erőművek együttesen! Grandiózus mindez, amit a szovjet munkások és technikusok alkottak és alkotnák. Igaz ugyan, hogy még náluk is vannak nehézségek a közszükségleti cikkek gyártása terén. A szovjet emberek mégis jól öltözködnek, és egyáltalán nem zavarja őket például az, hogy boltjaikban nincs sok fényűző árucikk, bár e problémák leküzdésében is sikeresen haladnak előre. A Szovjetunióban bennünket leginkább az az eltökéltség ragadott meg, hogy még gyorsabban, gigászi léptekkel kell előrehaladni. Az egyszerű szovjet emberek maguk vetik fel: „oldják meg valahogyan, hogy fennmaradjon a béke”. A béke megőrzése minden szovjet ember úgyszólván egj'- séges gondolata. Ismeretes előttünk, hogy nagy áldozatokat) hoznak a védelem érdekében, s ez a védelem nemcsak őket érinti, mert itt a szocializmus megvédéséről van szó általában. Meg kell mondanom, nagyon örülök, hogy sor került erre a látogatásomra. Egymás közötti kapcsolatainkat reális alapon fejlesztjük, minden túlzott várakozások nélkül. Az együttműködés politikáját folytatjuk majd minden országgal, de törekszünk arra is, hogy minél barátibb kapcsolatban éljünk a Szovjetunióval és az összes többi szocialista országgal. Óriási lehetőségek vannak arra, hogy velük egyenjogú alapon kereskedjünk és együttműködjünk. A Szovjetunióból megelégedetten tértünk vissza és elmondhatom, hogy népünk nagy 'barátra talált a szovjet munkásosztályban. De nem is lehat ez másként, hiszen a célunk ugyanaz — a szocializmus és végső soron a kommunizmus megvalósítása. (TANJUG, MTI) A szovjet küldöttségek szívélyes fogadtatása Kubában HAVANNA (TASZSZ): A. kubai forradalom negyedik évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre vasárnap két szovjet küldöttség érkezett Havannába. . A havannai repülőtéren a szovjet küldöttségeket Raul Castro miniszterelnök-helyettes, a fegyveres erők minisztere, Antonio Nunez-Jimenez, a kubai tudományos akadémia elnöke, Vilma Espin a Kubai Csőmbe Welenskyhez „utazott LEOPOLDVILLE (MTI): A Katangában tevékenykedő ENSZ-csapatok vasárnap délelőtt helyi idő szerint 11 órakor a Csombe-féle csendőrség gyenge ellenállását leküzdve elfoglalták az észak-rhodésiai határ közelében levő Kipusi bányavárost, ahol korábban Csőmbe keresett menedéket. Az ENSZ-csapatok ír egységei több hadifoglyot ejtettek. Csőmbe, a szakadár Katanga tartomány vezetője — a Reuter jelentése szerint — vasárnap délután Kipusiból repülőgépen a dél-rhodésiai fővárosba, Salisburyba érkezett. Csombét a rhodésiai légierők egyik gépe szállította az államszövetségbe. A katangai vezető megérkezése után nyomban a Közép-Afrikai Államszövetség miniszterelnökének rezidenciájához hajtatott, ahol megkezdte tárgyalásait Welenskyvel. Katanga tartomány diktátora most nem első ízben utazik Salisburyba. Mindig így tett, amikor az ENSZ nyomása miatt nehézségei támadtak., Ügy látszik, Csőmbe nem vesztette el minden reményét, hogy londoni, párizsi és brüsszeli támogatói nem hagyják a pácban és újból segítségére sietnek — mutat rá a TASZSZ-hírügy- nökség tudósítója. Leopoldville-ből érkezett hír szerint Gardiner, az ENSZ kongói főbiztosa újságíróknak kijelentette, hogy a világszervezet nem ismétli meg korábbi hibáját és nem hagyja abba tevékenységét „idő előtt” Katangában. Közölte, hogy az ENSZ katangai akciója, amennyire lehetséges, most döntő lesz. Egy hivatalos közlemény szerint a katangai ENSZ-csa- patok eddig négy halottat és 26 sebesültet vesztettek. (MTI) Nőszövetség elnöke, a kubai forradalmi és társadalmi szervezetek vezetői, a főváros lakóinak százai, valamint A. I. Alekszejev, a Szovjetunió kubai nagykövete és a nagykövetség munkatársai fogadták. A kubai kormány meghívására érkezett közéleti küldöttséget P. N. Fedoszejev, a szovjet katonai küldöttséget N. I. Krilov marsall vezeti. (MTI) Bandaranaike asszony Kínába érkezett PEKING (TASZSZ): Vasárnap külön vonaton Ku- angcsouba érkezett Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterelnök és kísérete. Bandaranaike Csou En-laj- nak, a kínai államtanács elnökének meghívására baráti látogatásra utazott a Kínai Nép- köztársaságba. Mint az Üj Kína hírügynökség rámutat, a ceyloni miniszterelnök a kínai vezetőkkel eszmecserét folytat a kínai- indiai határkérdés békés rendezéséről, illetve az e tárgyban folyó kínai—indiai tárgyalásokról, amint ezt a hat ázsiai és afrikai ország colombói értekezletén javasolták. (MTI) 99 Kozmikus esztendő volt“ Az Izvesztyija visszapillantása MOSZKVA (TASZSZ): Az Izvesztyija vasárrtapi számában Anatolij Blagonravov akadémikus megállapítja, hogy az 1962-es esztendő a hosszan tartó és nagy távolságú űrreemelték a járási tanácsok. A javaslatból kötelező erejű határozat lett. A hétezer hold ügyében is határozat lett a javaslatból. — Határozat, amelyet nem mindenütt fogadtak lelkesedéssel. Néhol például — ahogy a megyei földrendező megfogalmazta— a „földrendezők a tsz- elnökök befolyása alá kerültek”. Az 5 befolyásuk pedig (az átányi és a tamaszentmiklósi tsz-elnököket említették) nem mindig segítette a törvény végrehajtását. A szövetkezetek elnökei bosszankodva vették tudomásul, hogy a törvény után intenzívebb művelést, intenzívebb kultúrát várnak tőlük. — A népi ellenőröknek kellett felhívni a figyelmet arra, hogy a föld rendezését, a föld „újraértékesítését” a törvény szellemében hatjsák végre — még akkor is, ha az érintettek, az érdekeltek pillanatnyilag lem értenek egyet vele. ★ gémeskút ágaskodik MAGÁNOS a pusztában az összedőlt vályogház mellett. Csak a földrendezők három ló vontatta, erős kocsija megy a közelébe: nyáron még a szúnyogok is elkerülik. Az omladozó kávánál megáll a kocsi, és előkerül a térkép, a ceruza. Romboid alakú, zölddel satírozott négyszög kerül a parlagot jelző lila folt helyébe — jövőre szántó lesz a pusztaságból. Krajczár Imre pülések előkészítésének esztendeje volt. — Igen jelentős az — hangsúlyozza —, hogy kötelékrepülésben tudtuk ellenőrizni a súlytalanság hatását különböző adottságokból rendelkező emberi szervezetekre. Az űrhajósok jól érzik magukat, élettani működésük nem szenvedett semmiféle zavart. Mindez azt bizonyítja, hogy orvos- tudományi szempontból már most lehetséges az ember utazása a Holdba. Ami az ilyen utazás tartamát illeti, körülbelül annyi időt vesz igénybe, mint amennyit And- rijan Nyikolajev töltött űrhajóján, s a minimális naptevékenység időszakában, amikof nem lesznek veszélyes sugárzásokat előidéző napkitörések, a repülés feltételei is hasonlóak lesznek. Az 1963. évi űrkutatásokról szólva Blaganravov cikkében bejelenti, hogy „mindenekelőtt befejezik az idei esztendő eredményeinek feldolgozását, s ezekből levonják a tudományos következtetéseket, természetesen — fűzte hozzá — folytatjuk a Hold, a bolygók és a világűr viszonyainak kutatását. (MTI) FAREDŐNYOK minden méretben kaphatók, illetve megrendelhetők a TÜZÉP-telepeken. A redőnyök fogyasztói ára: automatikus fa- redőny 337,— Ft/m2 hevederes faredőny 315,— Ft/m2 Egyedi méreteknél 10 százalék felár. iVVWbVtfW’rfVWaVWV W talaj további pusztulását, és több mint száz holdat javasoltak átadni az erdészetnek. — Összesen több mint hétezer hold. Ennyiről mutatták ki, hogy a magyar földművelés érdekében töbet kell dolgozni a földeken, mint eddig — vagy éppen semmit sem: mert az illető parcella teljesen értéktelen. Hétezer hold: a tiszta nyereség körülbelül akkora, mint a sarudi Kossuth Termelőszövetkezet területe. öthőnapos vizsgálat után a tiszta nyereség: egy nagy’ területű termelőszövetkezet. És az ár? A VIZSGÁLAT ldecl. _________________ segvetése: ny olcvanezer forint. Nyolcvan- ezer forintért 7364 hold „poty- tyant az égből”. És a nyolcvanezer is megtérül: hiszen a rendeltetésének, minőségének megfelelően művelt föld megsokszorozza a jövedelmet. Több mint hétezer hold: és ebben nincs benne az a földterület, amelyen a művelési ág megváltoztatására „terven felül” is javaslatot tettek. — Mert több helyütt — például Gyöngyöstarjánon, Gyöngyöspatán — javasolták, hogy még a „terves vizsgálat” (arra csak két év múlva kerül sor) előtt törjék fel a több mint háromszáz holdnyi, szántóművelésre is alkalmas legelőt. Javasolták — s a szakemberekből álló bizottságok javaslatait elfogadták, határozattá Az égből pottyant hétezer hold hol kell sürgősen talajjavító munkálatokat végezni, melyik parcellát kell átadni az erdő- gazdaságnak, és hol nem érdemes semmivel sem próbálkozni: meg kell elégedni azzal, amit ez a föld, mint legelő ad. Tavaly megjelent a törvény, s 1962. június 15-én megkezdődött a „végrehajtás”. Földrendező bizottságokat szerveztek, tervet készítettek a megye hatszázharmincezer katasztrális hold termőterületének „újraértékelésére”. A terv (és a törvény) szerint négy év alatt kell újra feltérképezni Heves megyét. 116 község és három város határát kell tábláról táblára újra felmérni: erről holdról holdra megállapítani: a talaj- viszonyoknak milyen művelési ág, milyen növénykultúra felelne meg leginkább. A „tervidőszak” első negyede már lezárult. Az idén harminc község határát vizsgálták meg a földrendezők: összesen 143 716 holdat. — Huszonhét- ezer holddal többet, mint amennyit 1945-ben a földosztáskor juttattak a parasztoknak. A földrendezők 38 esetben, 452 hold területre tettek javaslatot, hogy állítsák vissza a régi művelési formát, 3266 holdról állapították meg, hogy érdemes lenne megváltoztatni a művelési ágat, 1654 holddal kell növelni a szántóterületet, Negyedfélszáz holdnyi parlag feltörését határozták el, másfélezer hold földről úgy döntöttek, hogy sürgős intézkedésekkel kell megakadályozni a keserítette, s amikor az ipar, a kereskedelem, a közigazgatás könnyebbnek ígérkező kenyeret kínált: otthagyta a földet Puszta lett a termőföld. Az, aki nem hagyta ott: az is feladta a reménytelen küzdelmet a szikkel, az erózióval, a szárazsággal — eladta az ekét nem szántott többé. Másfél-két évtizedes lassú elfordulás a földtől... ÉS AZ EMBEREK évr51 —;--------------------------- evre má s ^minőségű, haszhosítású földből éltek, mint amiről fizették az adót. A térkép szántóföldet tudott ott — ahol egykét szarvasmarha legelt, a gazda gabonában fizetett arról a földről, ahol még széna sem termett. Egy-egy ember „elhagyott”, nem művelt egy-két holdat, száz paraszt százszor annyit: és amikor megalakultak a termelőszövetkezetek, kezdődtek a nagy viták az adóhivatalokkal: és most már százholdakra „ment a játék” — érdemes volt érte. Százholdakra, ezrekre, tízezrekre, százezrekre: mert a vita nemcsak községi, hanem járási, megyei és országos szinten is folyt. A vitára — közmegelégedésre kellett pontot tenni. Ezért hozták tavaly az 1961/6-os törvényt, amely intézkedik az ország termőterületének újra-feltérképezésé- röl. Újra meg kell határozni, melyik parcella milyen művelésre alkalmas, hol lehet belterjesen gazdálkodni, hol van szükség talajvédő növényekre, MAGÁNOS I íSénteskút _________________! ágaskodik a pusztában. Körülötte kopár minden, a fű is vékonyan borítja az elhagyott parlagot, mint a vizet a ráöntött finom olaj. Pár lépésre odébb felpú- posodik a föld: a szétszedett és összedőlt vályogház romjait az idő, az eső, a hó, a fagy és a napsütés minden emberi beavatkozás nélkül „belegyúrták” az udvarba, ahonnan „kibányászták” a vályognak- valót, amikor építették a házat. Valamikor laktak itt. Tizenhat-tizennyolc évvel ezelőtt magános házakból álló tanyavilág terjeszkedett Besenyő- telek környékén, ma már alig laknak néhányan az úttól, orvostól, iskoláktól, mindentől távol eső hajlékokban. A lakók beköltöztek a falvakba, városokba. Dormánd, Besenyőtelek, Kétútköz, Poroszló, Füzesabony felszívták a nagy területen élő, kis létszámú .lakosságot. Az emberek felkerekedtek, elbontották a házat, az istállót és elhagyták a földet. Ma már csak a régi kataszteri térképek tanúskodnak arról, hogy itt valamikor kukoricát, rozsot termeltek. Csak a szakember szeme veszi észre a vízlevezető csatornák nyomait: aki először jár erre, azt hiheti, itt sohasem termett más, csak kóró. A bőséges őszi esők, a havazás, a földnek csak a színét változtatták meg, a nyári szárazság okozta nagy repedések még mindig látszanak. Vigasztalan látvány — annak is, aki csak egyszer nézi végig a határt. A gazdája is megunta, az ö életét is megIV égy évvel ezelőtt, 1953.1 L január 1-én, Fidel Castro felkelői úgy nyomultak be Havannába, mint a legen- 1 dás Sierra Maestra felől meg- indult szélroham. Kubában győzött a forradalom. Az Egyesült Állaínoktól ágyúlövésnyi- re fekvő kis sziget szertefosz- j latta a „földrajzi fatalizmus” | legendáját, azt a legendát,) hogy a latin-amerikai országoknak a sors egyszer s mindenkorra „a nagy északi szomszéd” nyersanyagfüggvényének szerepét szánta. A forradalmárok még le se rázták magukról a hegyi utak porát, máris • hozzáláttak a „hétköznapi” munkához. Megvalósult a parasztok nagy álma: földet kaptak. Nagy álom volt/ ez, hiszen régebben a megművelt földnek csaknem a fele a birtokosok, 1,5 százalékának tulajdonában volt. Kuba a forradalom óta eltelt röpke négy esztendő alatt az amerikai kontinens legműveltebb országa lett. Monopóliumok uralmát felszámolva, a Szovjetunió és a többi szocialista állam segítségével megkezdte a nehézipar alapjainak lerakását. A kubai forradalmárok nem érték be csupán demokratikus átalakításokkal. 1962. végén e sorok írója a havannai televizió stúdiójában tartózkodott, amikor Fidel Castro, Kuba nemzeti hőse, emlékezetes beszédét tartotta. Honfitársainak milliói a képernyők köré tódulva, a késő éjszakai órákban lelkesen fogadták Fidel Castro azon szavait, hogy Kuba vezérlő csillaga a nagy marxista—leninista tanítás, hogy Kuba bátran fog haladni az októberi forradalom törte úton, a szocializmus útján. Természetesen nem min- den kubainak voltak ínyére ezek a szavak. A körülmények folytán, egy évvel ezelőtt kubai emigránsok utaztak repülőgépen Havannából Mexikóba. — Mi késztette önöket arra, hogy elhagyják hazájukat? Talán a „szabad világ” eszméihez való vonzalom? — érdeklődtem. — „Eszmék?” — ugyan ... — legyintettek útitársaim. — Naiv ember maga ... Kiderült, hogy az egyiknek kisajátították a cukornádültetvényét, a másiknak bezárták a kártyabarlangját, a har-
