Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

7

19#í. november 9,, péntek

népojsag

5

v •»

Ülést tartott a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság

íégnftp délelőtt, a megyéi tanács helyiségében, üléét tar- tett a Heves megyei Népi El* lenőrzési Bizottság. Az ülésen a NEB tagjain kívül megjelent Bíró József, őz MíEMP Heves megyei Bizottságának titkára, valamint több meghívott szakember. Az ülést Csepel Károly, a megyei NEB elnöke nyitotta meg, aki ismertette a napirendi pontokat.

A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság első napirendi pontként a második ötéves tervben előirányzott fontosabb növények hozamnöveléséhez szükséges több feltételek biztosításának helyzetét Vizsgálta meg, majd a tejtermelés, kezelés, illetve felvásárlás helyzetéről tárgyalt.

Az első napirendi pont keretében lefolytatott vizsgálat alapján a NEB megállapította, hogy a második ötéves terv első két évében előirányzott növénytermelési hozamok, — kalászosok tekintétében a NEB által megvizsgált gazdaságokban — már megközelítik az ötéves terv végére előirányzott mennyiséget. Az intenzív búzafajták vetésterülete az 1961. évi 8 százalékról 32,7 százalékra emelkedett, az összes búzavetésekhez viszonyítva. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a termelőszövetkezetek* ben a növények hozamnövelése érdekében az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazása sok esetben nem érvényesült. A pillangós virágú szálas takarmányok termesztésében a tervezett terméseredményeket a termelőszövetkezetek nem érték el.

E napirendi pont keretében á NEB ülésén élénk Vita

Meghalt

Eleanor Roosevelt

NEW YORK (Reuter, AP):

Eleanor Roosevelt asszony, Franklin D. Roosevelt volt

amerikai elnök özvegye, szerdán este New Yorkban, 78 éves korában, hosszabb beteg eske- dés után elhunyt.

A Fehér Ház közölte, hogy temetésén Kennedy elnök Is részt vész. (MTI)

bontakozott ki, amelynek keretében felszólalt Bíró József elvtárs is. Beszélt arról, hogy mennyire fontos a mélyszántás, a terméshozamok növelés* szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg végzett „mélyszántások” sok esetben még nem nevezhetők annak, hiszen nem érik el a kellő mélységet. Törekedni kell arra — mondotta —*, hogy az esőzések után traktoraink a kívánt és előírt mélységben szántsák a talajt. .Beszélt a talajerő-utánpótlás fontosságáról, majd rámutatott a pillangós növények termesztésének szükségességére is. A kenyérgabona-vetésterület növelése, vagy csökkenése tárgyában kialakult vitához olyan értelemben szólott hozzá, hogy a kenyérgabona vetésterületének jelenlegi szinten való tartása, a terméshozamok szakadatlan növelése or-1 szigos érdek, és ezért az élkövetkezendő néhány esztendőben a kenyérgabona vetésterülete lényegesen nem csökkenthető.

AZ EGRI TIT-klubban a város képzőművészei — már szinte hagyományosan —- kisebb önálló kiállításon mutatják be újabb munkáikat. E kiállítási lehetőség jelentősége kettős. Egyrészt a képzőművészeket menti meg az asztalfiók számára dolgozó művész el- szürkülésétől, — (hiszen a közönségtől való elszakadás — az élettől való elszakadást, az elefántcsonttoronyba zérkózás veszélyét is jelenti), — másrészt a kiállított művek és az azt kővető viták, kritikák tájékoztatják a közönségét, a ma képzőművészetéről. Ahol a helyi szervek — az esztétikai nevelés jelentőségének tudatában — megfelelő támogatásban részesítik a művészeket, az ott élő lakosság is megszereti, figyelemmel kiséri munkásságukat, s a képzőművészet —- lassan — kulturális életszükségletté válik.

Október folyamán —* az egri képzőművész csoport fiatal pedagógus művésztagja: Be- renczné Saár Zsuzsa legújabb festményei és grafikái fogadták a klub törzslátogatóit és az érdeklődőket. Nagyobb kollektív kiállításokon szereplő képeire is visszaemlékezve megállapíthatjuk, hogy Saár Zsuzsát is foglalkoztatják az országosan is jelentkező képA második napirendi pontban a tejtermelés, kezelés, illetve felvásárlás helyzetének Vizsgálatával foglalkozott a NEB. Megállapítást nyert, hogy a termelőszövetkezetek tejtermelésé jelentősen megno- vekedett, ezzel égy időbéh viszont ném növekedett kielégítően á higiénia, a tisztaság. Számos helyen találhatók piszkos tejeskannák, edények, amelyek nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Kirívó hiányosságokat állapított meg a vizsgálat az Istállók tisztán tartásával kapcsolatban a pélyi Petőfi, a sa- rudi Dózsa, az andornaktályai Petőfi és a bodonyi Mátra- gyöngye termelőszövetkezetekben. A továbbiakban megvitatták azokat a hiányosságokat, amelyek a tej felvásárlásánál, kezelésénél és értékesítésénél tapasztalhatók.

A NEB mindkét napirendi pontra vonatkozóan megfelelő határozatokat hózott.

zőművészeti problémák, mint például a korszerűség, az elvontság foka, stb., stb. Nyilvánvaló, hogy az a kettősség, ami a jelenleg kiállított munkái zömére vonatkoztatható, e problémákból eredő útkeresésre vezethető vissza.

SAAR ZSUZSA alapvetően lírai egyéniség, akit közvetlen környezetének jelenségei: emberek, tájak és tárgyak inspirálnak alkotásra. Még régebbi képein különösebb alakítás nélkül ábrázolta az élményt keltő látványt, ma már — az első benyomás hangulatát megőrizve — tudatosan, a képkialakítás törvényei szerint formálja képpé, nemesíti látomássá azt. A kiállított munkák között még találunk olyanokat, amelyekén á természeti hűség dominál, de a képek többségére a lényeg kiemelés, a motívumok képi értelemben vett rendezése jellemző. Ez a konstruáló törekvés, amelynek eredménye elsősorban a képzőművészeti tartalom hangsúlyozásában jelentkezik —• nála szerencsésen párosul a líraiság- gal. Legkiemelkedőbb művei éppen azok, amelyekben (például a Csónakok cirnfl képe) a képszerű fogalmazás, étköltés mellett a hangulati elemek is érvényesülnek.

Jelzett képének alkonyati

Megnyílt a Heve« megyei képmőművétmek o*ni tárlata

November 7-én, az Októberi forradalom évfordulóján nyitotta meg kapuit a Heves megyei Képzőművészeti Munkacsoport őszi tárlata, a csoport egri, Marx Károly utcai műtermében. A tárlátón tizennyolc festőművész állította ki alkotásait: közel hetven festményt.

Ünnepélyes keretek között nyitották meg a kiállítást. A megnyitón számos érdeklődő jelent meg. Bakó Ferenc, á* Egri Vármúzeum igazgatója tartóit rövid beszédet, amelyben méltatta a tíz éve dolgözó képzőművészeti csoport munkáját.

A csőpórt Ízléses, szép kiállítású katalógust is adott ki á tárlat rendezése alkalmából, amelyben bemutatnak néhány, a kiállításon szereplő képről készült reprodukciót Is.

színhangulatát, ami — feltehetően a kép megfestésére inspirálta — a lényegtelen részletek elhagyásával, a nagyobb távlatok szűkítésével és a motívumok kompozíciós rendjével szuggesztív erejűvé varázsolta. A fentihez hasonló egyszerűsítésre, tömörítésre törekedve természetszerűen jutott el a kiállítás legmesszebb mutató darabjaihoz, amelyeken már atmoszférikus szemlélet helyett a dekoratív felfogás, érvényesül. (Például: Kislányfej, Portré, Egri házak, Aktváz- latók.)

A kiállítás egészét nézve megállapíthatjuk, hogy a fiatal művésznő atmoszférikusán festői, vagy dekoratív felfogású képeit egyaránt úgy alakítja, hogy a vizuális esztétikai hatáson, a látvány gyönyörűségén túl életszerű kifejezést, reális jellemzést is nyújtson. Ezzel árra kényszerítve nézőit, hogy szellemi és érzelmi befogadó készséggel közeledjenek műveihez.

MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy Saár Zsuzsa a maga választotta úton: a lírai elem ég kompozi- T:lós rend összeegyeztetése útján továbbhaladva — tehetségének gazdag kibontakozáséhoz jut el.

Fárkas György,

az Országos Pedagógiai

Intézet docense

(szalay)

Berenczné Saár Zsuzsa kiállítása a TIT-klubban

Aki feketére festi az akácot

Apró kis patak. Vize piszkossárga. Ilyen színű a benne tükröződő ég is. Vérebek cikáznak csivitelve a hatalmas nyárfák között. Nyár van. Lélegzik a föld, s meleg leheletétől meg- rezdűlnek az akácok levelei. Párát izzad a lázas fű, elsat- nyúlva borul a földre.

Egy kivágott akácfa rönkjén ül. Mellette hosszúkás, hengeres bádógédény. Fekete, csillogó festékcsíkok az edény Oldalán, mint az orgonasípok. Az edényben fekete színű olajfesték. Tűnődve nézi a partmenti nyárfákat, akácokat. Homloka ráncos, fekete haja zilált.

— Minden rosszul van elrendezve. Átkozottá3 rosszul — morogja. — Egyhangú zöld. Semmi kedvesség, semmi szín. Még az ég is olyan betegeskék. Tunya, és félénk az egész világ. Nincs erő benne. Semmi akarat. Émelyítő, és zöld> mint a békanyál. Közömbös, mint az elítélt. Mint a napfűrdőző vénlány... Hol van Itt a teremtés? Hol van itt a rendszerező, formáló erő?... Fantáziátlan. Gyáva. Meghunyászkodó. Az évek önmagukat utánozzák, önmagukra testálják a múltat és jövőt. A természetben nincs új, nem tudja önmagát megváltoztatni. Tetszhalott. Nem lehet feltámasztani, nem lehet megölni.

Felugrott.

— Ez... Ez a patak mer! Van benne önállóság. Az ég azt mondja: „kék”. De a patak kineveti! „Nem, nem kék, olyan Színű. amilyenre én akarom... Nézzétek!" A fák í* piszkossárgák, mert ő akarja. — Sóhajtott.

— De nap nap után ezt mondja, ezt mutatja. Mert ő sem tud mást. Ö is önmagában él. Hahahaha... Mert nem ismerik... senki sem ismeri a fekete színt!...

Felkapta a feslfkesedényt, s futott a patak folyása mentén.

— Lám, lehagytam a patakot... De ha megállók, tovább folyik. El kellene zárni, vágy futni, rohanni mindig. Ha elrekesz- tem, kiárad. Ha állandóan futok, elvesztem az erőm... pedig vigyázni kell, nagy munka vár még rám.

Felkacagott újra, s nyelvét az akácokra öltötte. A kanyarnál egy ember állt. Előtte állvány, vászon, kezében ecset, paletta. Megállt mögötte, nézte a készülő képet.

— Nem értem, hogy csinálod — szólalt meg.

— A fák feloldják bennem a színeket. Az ég is. A patak is

— mondta a festő.

— De hiszen ugyanaz a zöld van a képeden, mint a fán! Mert zöld itt minden, köröskörül... S nézd a patak lehagyott... — Mondd — kacsintott hirtelen a festőre — ismered a fekete színt?

— Ismerem.

— Látod azt a fát ott középen? Ahol rengeteg veréb han- cúrozík7

*— Látom.

— Ha az a fa fekete lenne... Gondolkozz rajta. Ha fekete lenné. Hiszen az ég is inkább sárga, mint kék. Annak a fának legjobb a fekete szín... Valamelyik bolond kitalálta a zöldet, s mindent zöldre festett... Barátom: a természetnél fantáziátlanabb, dílettánsabb mestert nem láttam. Semmi ti) hang... Hallasz valamit?

— Kutyaugatást, Autózúgást. Verébcsipogást. Gyerekzsivajt.

— Mást nem?

— Valahol repülőgép zúg.

— De... mást?

■— Mást nem.

— Figyelj. Hallgatózz... És gondolkodj, mert ez a világ csak zöld színt tud adni. De feketét... — legyintett, s elindult. Váratlanul újra felkacagott, élesén, hisztérikusan,' s elkezdett rohanni.

— Nem ismeri. Nem ismeri, csak másolja... hahahaha!...

Egy kis akácbokor előtt megállt. Szinte hőkkenten meredt rá.

— Itt a fű megsárgult. Az ég kékebb. Ennek a bokornak hiányzik a fekete szín. Hogy néz... Gyere, gyere. Majd én... megmutatom.

Lázasan húzta elő az ecsetet, belenyomta a fekete festékbe, s egy csöppet rápőttyentett az egyik zöld tevéire,

— Gyönyörű! — kiáltott fél.

— Mindet... az egészet be kell festeni. Minden levelett A gallyakat is! Az egész bokrot!!

Nekirontott. Tövis vétette meg a kezét. Ráfröccsent a fekete festék. A bokor leveleihez törölte a kezét. Elhajította az ecsetet, s a kezét mártotta bele a festékbe, úgy kente, dörzsölte a leveleket. A kis bokor hajladozott.,. Ű lihegve szórta rá a fekete festéket.

— Gyönyörű lesz!

A festékcseppeken szikrázott a nap.

A festő éppen pakolta össze a holmiját, amikor visszarohant hozzá. Homlokán masza- to$ veríték csörgött. Ég felé állt bozontos fekete haja.

— Gyere... mutatok valamit

— lihegte és megragadta a festő karját. Ragyogott a szeme. Futva vitte magával a kis akácbokorhoz. Fekete volt a bokor. Beteg, csapzott. A fű körülötte feldúlt.

— Nézd, milyen szép,,, Ki lenne képes erre?!

A festő csak állt, értetlenül.

— No... tetszik, ugye? Én csináltam. Átalakítottam. Mindent befestek majd feketére. Van sok festékem. A füveket is... egyenként. A fákat, mindet... Az egész világot!

A festő odalépett a bokorhoz. Megfogott egy levelet. Aztán nézte jeketefestékes ujjait. Szomorúan pillantott az emberre.

— Kár, hogy ragad —- mondta.

Kátai Gábor

Hallottam, továbbadom, — íme, ez a relativitás filozófiája.

Két férfi Üt a préSl- szóban, csendben, kisda formák! Milyen arc és milyen szemek .,, Nézd, és milyen ruganyos a járása .,. Es a keze is

sé unatkozva.

Egy nő lép be.

A nő csinos. Mi több. Kimondottan szép. Mi több. Kimondottan nő. Az egyik férfinak felcsillan a szeme:

— öregem, ezt a nőt nézd. Valahogy ilyen lehet a tökély. Micsoda alak, micsoszép, formásak az ujjal... Barátom, ez a nő fajának legnemesebb példánya — áradozik lelkendezve, titkos reménytelenséggel.

Mire a másik unottan:

— Ugyan, öregem... Ezt is únja valaki...

(—á)

MtiÖtAIDAUúí

Hogyan használjuk fnl gazdaságosan mfitrágy a-ké szleiefnkel ?

MEZŐGAZDASÁGI termelésünk szocialista átalakulása megteremtette a belterjes gazdálkodás előfeltételeit Az ebből következő rohamosait" növekvő műtrágya-lgényeifiket

iparunk ez idő szerint csak részben tudja kielégíteni, lényeges tehát, hogy a rendelkezésre álló műtrágya-mennyiségeket oly módon használjuk fel, hogy azok a legjobb hatásfokkal érvényesülhessenek, Vagyis, hegy az egyes gazdaságoknak és azokon túlmenően az égész népgazdaságnak a legnagyobb hasznot biztosítsák.

Kompolton, csemozjombarna erdőtalajon végzett műtrágyázás! kísérletek eredményei útmutatást adhatnak a Mátra— Bükk alja nagy területein található hasonló típusú kötött talajok műtrágyázásához.

Kísérleteink egyértelműen igazolják, hogy Kompolton a pétisó minden esetben jelentősen növelte a kalászosok és kapások terméshozamát. Megállapítottuk, hogy a kis, illetve közepes pétisó adagok aránylag nagyobb mértékben növelhetik a termést, mint a gazdaságosan alkalmazható maximális adagok. Így kísérleteinkben több év átlagában katasztrális holdanként kiszórt 15Ö kilogramm 20 százalékos pétisó 5,4 mázsával növelte a kukorica után vetett búza szemtermését, míg 250 kilogrammos katasztrális höldankénti pétisó 6,3 mázsával.

TAVASZI ÁRPÁNÁL 50,

100, 150 kilogramm pétisó 2,9, 3,9, Illetve 4,8 mázsa szemterméstöbbletet adott katasztrális holdanként. Kukoricánál a katasztrális höldankénti 200 kilogrammos pétisóadag 4,4 mázsa májusi morzsolt szemtermés- többletét adott, míg a pétisóadag megkétszerezése (katasztrális holdanként 400 kilogramm) a szemterméstöbblétet nem fokozta. Legkisebb mértékben a pillangósok után vétett búza termését növelte a pétisó, ez esetben a pétisó 100 kilogrammja höldankénti 1,6 mázsa; 200 kilogramm kiszórása esetén 2,6 mázsa szemterméstöbbletet eredményezett.

A szuperfoszfát egymagában — pétísó nélkül — egy esetben sem eredményezett termésnövekedést, sőt előfordult, hogy nitrogénben szegény talajon még csökkentetté ts a termést. Pétisóval együtt alkalmazva, kis mértékben elsősorban a pillangós után vetett őszi búza szemtermését növelte.

Fenti felsorolásból kitűnik, hogy a legeredményesebb ku- '(konca után vetett tavasa árpa és őszi búza pétíaóval való műtrágyázása volt. Érdekes, hogy a megíelelőea Sűrű (kát. holdanként 18 000 tő) hibridkukorica jobban meghálálta It pétiső műtrágyázást, mint i pillangósok után vetett őszi búza. A szuperfokaiét, bár kísérleteinkben nem adott számottevő terméstöbbletet, huzamosabb ideig mégsem nélkülözhető, mert a fokozott pétisó használata folytán növekvő termésekkel mind több foszfort viszünk lé szántóinkból és éz talajaink foszforkészleténék kimerüléséhez Vezet. A káliad e talajtípuson nélkülözhetőrtek látszik, használata csak speciális növények alá lehet indokolt (burgonya, dohány).

KÍSÉRLETEINK eredményéből következik, hogy megyénk szántóterületének jelentős hányadát kitevő csere ozjombar- na erdőtalajokon a pétisó használatával növelhetjük termésátlagainkat jelentős mértékben.

Elsősorban az intenzív búzák katasztrális höldankénti jó éld- vetemény utáni 200—250 kilogrammos, valamint a speciális kultúrák pétisó igényét biztosítsuk. Ezt követően a kukorica, vagy gabona Után vetett korai búzafajtáink részére katasztrális holdanként 100—136 kilogramm, a tavaszi árpa részére 50—100 kilogramm péti- sót vegyünk számításba.

Szuperfoszfátot csak olyan területre szórjunk, ahol péti sóval is ffiűtrágyázunk.

A kiszóld pétisó—szuperfóSZ- fát aránya gabonáknál 1:07— 1,0, cukorrépánál 1:1,5. Kukorica alá szuperfoszfátot ne szórjunk, csak ha istállótrágyázunk, mert a szerves trágyával szerves kötésbe jutó foszfor későbbi évékben táplálja majd növényeinket.

A MŰTRÁGYÁK közül a

szuperfoszfátot és kálisót leghelyesebb a tarlóra kiszórni és leszántani. Tapasztalataink szerint kötött talajon a pétisó teljes egészében egy adagban vetés előtt is kiszórható, anélkül, hogy hatása kisebb lenne, mintha azt megosztva alap- és fejtrágya alakjában szórnánk ki. E kiszórási mód előnyé, hógy munkamegtakarítással jár. Kísérleteinkben a tavaszi árpa alá ősszel, a szuperfoszfáttal és kálisóval együtt leszántótt pétisó a tavasszal vetés előtt kiszórttal azonos mértékben növelté a szemtermést. B kiszórási móddal a talaj tavas» taposása csökkenthető.

Pekáry Károly, -„ i,. tud. munkatér»

Tál IJt