Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

2 NEPÜJSÄO 1962. november 9„ péntek Káprázatos díszszemle, színpompás felvonulás Moszkvában {folytatás az 1. oldalról.) felvevők, araikor megjelennek a rakéták. A hosszúkás, he­gyes, szivar-alakú légvédelmi rakéták, amelyek Powers U-—2 gépét egyetlen találattal meg­semmisítették, a legkülönbö­zőbb távolságú önjáró rakéta­gépezetek utárt feltűnik a szov­jet hadsereg legfontosabb fegyverneme, a hadászati ra­kétacsapatok néhány óriás­rakétája. •Ilyen rakétákkal lőtték fél a gzputnyikokat, a lunyikókat, a VóSztok-flrhájókat, ilyen ra­kéta vitte pályájára a Mars fe­lé száguldó, önműködő bolygó­közi állomást. Ilyen rakéták találták el tévedhetetlen pon­tossággal a Csendes-óceán 12 ezer kilométer távolságra fek­vő, kijelölt térségét. A nyuga­ti Zaj tóban T—2-nek nevezett óriásrakéták lassan, méltóság- teljesen vonulnak el á Mauzó­leum előtt. Ezután a kubai forradalom indulójával lép el a téren az e2ertagú, összevont katónaz?* nekar, s ezzel befejeződik a a nagyszabású díszszemle. A felvonulás A kialakult hagyományok­nak megfelelően a sportolók nyitják meg a moszkvai dolgo­zók nagyszabású felvonulását. Zászlós autók hozzák a felira­tokat: „1917! - Minden hatal- mát a szovjeteknek!" Elhalad­nak a téren a szövetséges köz­társaságok zászlait vivő motor­kerékpárosok, majd megjele­nik az SZKP huszonkettedik kongresszusán elfogadott párt­program jelszavait hirdető hat tábla: béke, munka, szabadság, egyenlőség, testvériség, boldog­ság. Ezt a hat szót kiáltja egy­szerre hétezer fiatal a tribün felé. A sportolók lassan betöltik az egész teret. Felhangzik Jev­tusenko egyik népszerű dala és megkezdődik a sportolók be­mutatója. A tornászok rúd- és csillagmutatványaikkal arat­nak nagy tapsot, majd a Szov­jet Honvédelmi Sportszövetség tagjai a Történelmi Múzeum felől „felbocsétjék” a Vosztök- Űrhajók mását. A Vösztok-rakétákból a tri­bün előtt váratlanül úttörők bújnak elő és piros nyakken­dő» kisgyermekek, virággal kezükben, a mouzóleum mell­védjére futnak a párt és a kor­mány vezetőihez. Hruscsov és az elnökség többi tagja meg­hatottan veszi át a virágot, megöleli és megcsókolja a ki­csinyekét. Üj egyenruhájukban, új jel­vényeikkel tűnnek fél a téren a népi rendfenntartó alakula­tok komszomolista tágjai, majd a Moszkvai hajnal kezdetű dal hangjai mellett ők is elvonul­nak a tribünök elől. Moszkva város zászlaját, a kerületek transzparenseit hoz­zák ezután az üzemek legjobb dolgozói. Vége-hossZá nincs a hullámzó, éneklő, táncoló, vi­rágcsokrokkal és zászlókkal in­tegető tömegnek, Rengeteg a Lenin-kép, gyakran feltűnnek' az űrhajósod portréi. Sok jel­szó a szocialista országokat él­teti. Gyakran látható Dobi Ist­ván és Kádár János arcképe a hdromszlnű magyar zászló kí­séretében. Elsöprő lelkesedéssel töltik be a nagy teret a Lumumba Egyetem afrikai, latin-ameri­kai, ázsiai diákjai, sok száz ku­bai egyetemista, s a tribünök­ről megannyi hang kiáltja fe­léjük: „Viva Cuba!" A színpompás felvonulás több mint három árán át tar­tott. (MTI) Demokrata párti győzelem azUSd-ban Straus» és a szójabab WASHINGTON (MÍT): A hírügynökségek csütörtök reg­geli jelentéséi szerint, befeje­ződött a választásokra bocsá­tott szenátusi mandátumokra leadott szavazatok összeszá­molása. A 39 szenátusi man­dátum közül 25 a Demokrata Pártnak, 14 pedig a Köztársa­sági Pártnak jutott; eszerint a 160 tagú szenátusban 68 de­mokrata és 32 republikánus szenátor foglal helyet. A legutóbbi jelentések sze­rint a képviselőház 435 mandá­tumából eddig a demokraták 258-at, a köztársaságiak pedig 176-ot kaptak. Egy mandátum sorsáról még nem érkezett tu­dósítás. Nem ismeretes továb­bá még három kormányzói tisztség sórsa Sérti. Eddigi je­lentések szerint a 36 kormány­zói tisztségből 19 jutott á de­mokratáknak, 13 pedig a köz­társaságiaknak. Kennedy elnök szerdán rö­vid nyilatkozatot tett: kijelen­tette: „Bátorítás számomra a keddi választások eredménye. Az országra és a kongresszus­ra nagy feladatok várnak a következő két évben, biztos Va­gyok bénne, hógy a kongresz- szus e feladatokat megfelelően és határozottan fogja megol­dani.” (MTI) Jemeni helyzetjelentés A MEN hírügynökség sza- naai jelentése szerint Hajdani miniszterelnökhelyettes fogad­ta Robert Stookey amerikai ügyvivőt és a Jemen ellen irá­nyuló szaud-arábiaí—-Jordániái agresszióról szólva hangsúlyoz­ta, hogy SZaud király kormá­nya Nagran és Dzsizan Ősi je­meni várost és környékét ka­tonai támaszpontként használ­ja fel a Jemeni Arab Köztár­saság ellen. Ezt bizonyítja a két ország csapatainak az a Tanácskozik a Bolgár Kommunista Párt kongresszusa Csütörtökön folytatta tanács­kozásait a Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusa. Elsőnek a Bolgár Népi Föld­A világ népe! üdvösük a szovjetek országát MOSZKVA (TASZSZ): Az Októberi Forradalom 45. év­fordulója alkalmából különbö­ző országok vezető államfér- fiai jókívánságaikat és üdvöz­letüket küldték Hruscsov szov­jet kormányfőnek és Brezs- nyevnek, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnö­kének. Mao Ce-tung, Líu Sao-csl, Csu Te és Csou En-laj, a Kí­nai Népköztársaság vezetői üd­vözletükben megállapítják, hogy Kína és a Szovjetunió népeinek barátsága és össze- forrottsága örök és megbont­hatatlan. Antonin Novotny és Viliam Siroky, Csehszlovákia vezetői üdvözletükben hangsúlyozzák: a szovjet nép történelmi győ­zelmei ékesen bizonyítják, hogy a Nagy Október es?méi legyőzhetetlenek. Lengyelország vezető állam- férfiai — W. Gomulka, A. Za- wadzki és J. Cyrankletvlcz — üzenetükben sikereket kíván­nak a Szovjetunió népeinek, grandiózus építő munkájukhoz. Walter Ulbricht, Otto Gro­tewohl, Johannes Dieckmann és Erich Correns üzenetükben a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói nevében, Kim ír Szén és COj Jen Gén a koreai nép nevében forró testvéri üdvözletét küldött. Ugyancsak üdvözölte Hrus­csov szovjet kormányfőt Nehru indiai miniszterelnök, a köz- társasági elnök nevében Djuan- da indonéz miniszterelnőkhe- lyettes és Ne Win tábornok, a Burmái Forradalmi Tanács és forradalmi kormány elnöke. (MTI) műves Szövetség — a több mint 60 éve működő paraszt­párt — delegációja köszöntöt­te Georgi Trajkov titkár veze­tésével az egybegyűlteket. Éles szavakkal bélyegezte meg Vlko Cservenkov és Anton Jugov népellenes tevékenységét, az ország parasztságának támoga­tásáról biztosította a kommu­nista pártot és Központi Bi­zottságát. A beszámolók feletti vitában Sztánkó Todorov, a párt poli­tikai bizottságának tagja rá­mutatott, hogy a Bolgár Kom­munista Párt számára az SZKP XX. és XXII. kongresz- szusa világító torony a szocia­lizmus és a kommunizmus építéséért vívott harcban. „Nyolcadik kongresszusunk a párt dimitrovi vonalának dia­dala” — mondotta. A szónok a továbbiakban arról beszélt, hogy a párt vé­gigvitte a Vlko Cservenkov személyi kultusza elleni har­cot. Annak idején Anton Jugov belügyminisztersége alatt durva törvénysértések történtek. Az időben tartóztat­ták le Trajcso Kosztovot, a párt titkárát, kémkedés és pártellenes tevékenység vádjá­val. Az áprilist plénumtót kezdve Jugov makacsul fellé­pett a párt vonala ellen, ajkai• matlánnak bizonyult a rábízott magas tisztség betöltésére. Nem felelt meg elképzelései­nek az, hogy erősödjék a párt Központi Bizottságának és el­ső titkárának szerepe. Durva, erőszakos, adminisztratív mód­szereket alkalmazott az egyes miniszterekkel szemben. Meg­alázta az embereket. A minisz­tertanács munkájában a for­malizmus és bürokratizmus lett úrrá. Jugov nem volt ké­pes a lenini elvek és módsze­rek alapján vezetni. A minisz­tertanács nem hozott intézke­déseket az államapparátus el­bürokratizálódása ellen. Az elmúlt időszakban sokkal nagyobb sikereket értüntk vol­na el, ha a minisztertanács munkáját nem akadályozta volna Cservenkov személyi kultuszának szelleme. Zsivköv, a párt első titkára, mély elvi- séget, következetességet tanúsí­tott a párt helyes vonalának védelmében, a frakciói csoport elleni harcban, s vezetésével a Központi Bizottság végérvé­nyesen leszámolt a pártellenes csoporttal. (MTI) nemrég kudarcba fulladt kí­sérlete is, hogy elfoglalja Ha- rad térségét. Mint a TAS2S2 jelenti, Bajdani közölte még, hogy Szaud-Arábia és Jordá­nia most újabb agresszió cél­jából csapatókat vont össze Dzsizan térségében. DzsiZant annak idején elszakították Je­mentől és az ott élő jemeniek most azzal a kéréssel fordul­tak a jemeni köztársaság kor­mányához, hogy szabadítsa meg őket Szaud király elnyo­mó rendszerétől, a nyomortól ás a rabságtól. A TAS2SZ MEN-t.udósítás alapján közli, hogy Husszein Jordániái király a napokban a Jemennel szomszédos Bei- han angol protektorátus terü­letén tanácskozott a helyi ve­zetőkkel és Hasszán volt jeme­ni trónörökössel. A tudósítás hó'—áfűzl, hogy a napokban háromezer Jordániái katona, Illetve tiszt érkezett Beihanba. Mint a kairói rádió közölte, az EAK elnöki tanácsa szerdán Nasszer elnökletével megvitat­ta a jemeni helyzetet, valamint á Szaud-Arábia és az EAK kö­zötti diplomáciai kapcsolatok megszakításával kapcsolatos fejleményeket. Az AFP értesü­lésé szerint Abdel Kader Hátem, az EAK államminisz­tere szerdán kijelentette, hogy Szaud király a diplomá­ciai kapcsolatok megszakításá­val többek között leplezni pró­bálja azokat a vereségeket, amelyeket zsoldosai a jemeni forradalmi- csapatoktól elszen­vedtek. (MTI) A minap érdekes vendég Járt BöfinbáH, a hadügymi­nisztériumban. Sötét ruhá­ba öltözött, sima modorú úr. Nem kisebb nagyság, mint Csatig Kaj-seknek, a Tajvan szigetén lapuló Kuomintang- khkk főnökének a — szaká­csa. Nyugat-Németorseágban mindenki tudja, hogy Strauss hadügyminiszter szereti a ha­sát és jókorákat szeret falni, — Csatig Kaj-sek szakácsának: látogatása mégis meglehetős feltűnést keltett a sok vihar­hoz szokott bonni körökben is. Olyannyira, hogy a had­ügyminisztérium kénytelen volt félhivatalos magyará­zattal is szolgálni. Eszerint Csang Kaj-sek szakácsa a szójabab készítésének egy kü­lönleges módját ajánlotta fel Straussnak. Az ajánlatot el­fogadták — és kiadták az uta­sítást az újjászülető tenger­alattjáró flottá kapitányának, hogy hajóikon rendezzenek be kis szójabab-kerteket. Minek az új nyugatnémet haditengerészet tengeralattjá­róin szójábab-kertészet? — kérdezheti a gyanútlan olva­só. A hadügyminisztérium er­re sem késlekedett a félhiva­talos Válasszal. A szójabab- ültetvényekre azért van szük­ség, hogyha „nagyobb hábo­rús konfliktus esetén a nyu­gatnémet tengeralattjáróknak sokáig kell a víz felszíne alatt maradniok”, a legénység ak­kor is megfelelő mennyiségű friss főzelékhez és vitamin­hoz jusson... Az ember szeme könnybe lábad. Milyen megható kép! A világon egy atomkonflik­tus romjai füstölögnek — és a pusztulás közepette a ten­ger habjaiból felmerül egy nyugatnémet tengeralattjáró, — fedélzetén erőtől duzzadó rohamosztagos legényekkel, akik Strauss jóvoltából min­dig friss vitaminhoz jutottak. Ennél hasznosabb már csak aZ lenne, hogyha ez a tenger­alattjáró még a háború kitö­rése előtt Strauss hadügymi­nisztert is a fedélzetére venné és egy kissé tovább maradna a víz alatt, mint ameddig a szójabab tart. A világ — és benne a nyugatnémetek is — jónéhány árnyalattal nyűgöd- tabban tekintenének a szója­bab-mentes jövőbe... Készül az „űr-KRESZ" Az emberi, ész és kéz egyre újabb és újabb alkotásai in dúlnak útnak a Világűr távolá­A november 6-i amerikai " „félidős” kongresszusi választások nem hoztak sem- nüféle meglepetést. A törvény- hozás két házában — a képvi­selőházban és a szenátusban — a korábbi erőviszonyok rögzí­tődtek, Kennedy elnök Demok­rata Pártja legfeljebb egy-két mandátummal erősítette meg helyzetét ellenfeleivel, a köz- társaságiakkal szemben. A képviselőházban 259 demokra­ta párti politikus szerzett mandátumot * (pontosan ugyan­ennyi volt eddig is), a republi­kánusok pedig 176 helyhez ju­tottak, kettővel kevesebbhez a réginél. Éppen ezzel a két hellyel lett kevesebb a tör­vényhozók száma, miután az 1960-as népszámlálás eredmé­nyei alapján 437-ről 435-re csökkentették a mandátumo­kat. A szenátusban a demokra­ták valamivel megszilárdítot­ták helyzetüket, s így kéthar­mados többségük árnyalatnyi­val erőteljesebb lett: most 68 szenátoruk van (korábban 64 volt), a köztársaságiaknak pe­dig 32 (az eddigi 36-tal szem­ben). Az eredmények alapján a Demokrata Pártnak biztosí­tott az abszolút többsége a tör­vényhozás mindkét házában. A mostani törvényhozási vá­lasztást éles csatározás előzte meg. A régi és igaz tételt nem árt minduntalan hangsúlyozni: az alapelvek tekintetében az amerikai politikai „váltógaz- daság” két nagy pártja jófor­mán semmiben sem különbö­zik egymástól. Mind a demok­raták, mind a köztársaságiak a nagytőkés monopóliumok ér­dekeit testesítik meg. Belső vi­szonylatban a kizsákmányolás lehetőségeinek változatlan fenntartása a céljuk, a nemzet­Választás Qmerikában — meglepetések nélkül közi politikában pedig az ame­rikai imperializmus törekvései­nek végrehajtása. Ha különb­ségeket keresünk, ezt legfel­jebb abban találhatjuk meg, hogy a demokraták módszerei hajlékonyabbak, kevésbé dur­vák, a köztársaságiak pedig úgy viselkednek, ahogy annak idején hírhedt külügyminiszte­rüket, John Foster Dullest em­legették: elefánt a porcelán- boltban. Olyan világban pe­dig, amelyben itt-ott mindig bukkannak fel szélesebb kiter­jedéssel fenyegető helyi konf­liktusok. nem mindegy, hogy melyik módszer érvényesül. L”zt a tételt bebizonyította a választás előtt elural­kodott, izzásig hevült világ- helyzet problémáinak kezelése. Kennedy elnök személyesen rpaga is ádáz ellensége a for­radalmi Kubának, kétéves el­nöksége alatt mindent megtett, hogy megfojtsa Castro rendsze­rét. Ennek ellenére minden bi­zonnyal nem nyúlt volna olyan szélsőséges eszközökhöz, ame­lyek a nukleáris világkataszt­rófa kirobbanásával fenyeget­tek. ha köztársasági párti bel­politikai ellenfelei nem kény­szerítik rá saját harcmódjukat. Mert a kubai kérdés az idei amerikai választást hadjárat kulcsproblémájává vált. A re­publikánusok a mérgezett nyi­lak özönét zúdították az el­nökre: „gyengekezűséggel”, „határozatlansággal" vádol­ták, szemére vetették, hogy tű­ri az amerikai féltekén a „kommunizmus térhódítását”. Eisenhower szeméivesen ís csa­tasorba állt, hogy felszítsák a hisztéria-hangulatot, mérgez­zék az átlagpolgár gondolkodá­sát, belesúlykolják Kuba fegy­veres megtámadásának elke­rülhetetlenségét. Azt remélték ettől, hogy alapvetően befolyá­solhatják a választások légkö­rét, éppen a legdöntőbb pilla­natban elhódíthatják a vokso- kat a demokratáktól. Kennedy kezdetben nem vet­te fel a kesztyűt. A támadás megindulásakor több sajtóér­tekezleten is reálisan nyilatko­zott. — Kifejtette, hogy Kuba nem fenyegeti az Egyesült Ál­lamok biztonságát, az ott állo­másozó szovjet fegyverek kizá­rólag védelmi jellegűek. Ké­sőbb azonban maga is határo­zatlanná vált, elvesztette egyensúlyérzékét és alkalmaz­kodott az ellenfél meghatároz­ta harcmodorhoz. A ..gyenge­ség” vádjának ellensúlyozásé­ra élére állt az uszításnak, míg október 22-én meghozta végzetes döntését a Karib-ten- ger blokád alá vételéről. Ez volt az a pont azonban, amikor az amerikai átlagpolgár is megrémült a várható követ­kezményektől, hogy esetleg sa­ját földjén háborús pusztulá­sokkal kell szembenéznie, s ez erőteljesen befolyásolta hangu­latát. Kennedynek, ha a vá­lasztásokat meg akarta nyerni, meg kellett fordítania a szél­járást, olyan lépést tennie, amely elhárítja a közvetlen háborús veszélyt. Cégeredményben neki nem sokat kellett tennie, hi­szen a szovjet diplomácia te­relte a2 eseményeket a kibon­takozás irányába. Hruscsov egymás után kínálta fel az al­kalmakat a békés rendezésre. Ennek hatására a hirtelen jött veszély gyorsan el is hárult, Kennedynek csupán a megol­dási javaslatok között kellett választania. S miután a nagyon elmérgesedett kubai viszály­ban felülkerekedett a józan belátás, a kölcsönös engedmé­nyek szelleme, a Demokrata Párt a tizenkettedik órában úgy léphetett választói elé, mint a katasztrófa elhárítója. Győzelmének egyik legfőbb oka éppen ebben kereshető, a szavazók többsége az új kong­resszus megválasztásával a féktelenül agresszív, a legmeg- gondolatlanabb kalandokat is vállaló republikánus irány­vonalat utasította el. Ezt egyébként megerősíti az is, hogy Richard Nixon a kali­forniai kormányzóválasztáson megsemmisítő vereséget szen­vedett. Nixon, aki Eisenhower alelnöke volt és a köztársasá­giak ellenjelöltje Kennedyvel szemben az 1960-as elnökvá­lasztásokon, Kaliforniát szán­ta arra, hogy előkészítse máso­dik elnökjelöltségét. Személyé­ben valóban a legagresszívebb amerikai körök szándékai kap­nak képviseletet. Külpolitikai elképzeléseiben egyenes foly­tatója Dulles örökségének, a háborús szakadék szélén tán­colás politikájának. Ha sike­rült volna elnyernie Kalifornia kormányzói tisztét, nagyobb súllyal indulhatott volna 1964- ben az elnökválasztásokon. Nixon azonban Kaliforniában csatát vesztett Brown-nal, a demokrata párti jelölttel szem­ben, s ezzel nemcsak a kor­mányzóságtól kell búcsúznia, de — általános amerikai véle­mény Szerint — a politikai élettől is. Teljesen bukott em­bernek tekinthető, aki felett eljárt az idő. A z igazság kedvéért azt ** is hozzá kell tenni, hogy Nixon kaliforniai buká­sát más tényezők is előmozdí­tották. Kennedy tudta, hogy a republikánusokkal Kaliforniá­ban kell megvívnia a döntő csatát, s ezért egyéb eszközö­ket is igénybe vett. Ez az ál­lam az Egyesült Államok de­mokrata párti kormányzatá­nak „dédelgetett gyermeke”, a fokozott katonai kiadások oroszlánrészét Kalifornia kap­ja, a legzsírosabb megrendelé­sek ide jutnak. Az egész ame­rikai hadiköltségvetés 24.6 szá­zaléka Kaliforniába ömlik, a fegyverkezési kutatások 41 szá­zalékát az itteni vállalatokra bízzék. Brown nagymértékben ennek is köszönheti győzelmét Nixon lelett. E tényből pedig logikusan levonható az a kö­vetkeztetés, hogy a kongresz- szus demokrata párti többsége egymagában még egyáltalán nem alkalmas az amerikai ag­resszív külpolitikai irányvonal megváltoztatására. Kennedy mostani választási győzelme megkönnyíti, hogy a kubai vál­ság meaoldása tovább haladjon az eddig megkezdett úton a hosszútávra szóló rendezés fe­lé. de nyilvánvaló: a nemzet­közt kérdések átfogóbb nor­malizálása közben még nagy akadályokat kell leküzdeni. Várkónyi Tibor ba. Talán már az az idő sincs messze, amikor a földi ember személyesen is kapcsolatba ke­rül az űr egy részével és ab­ban az idegen égitestekkel. Ennek a jövendőnek a köze­ledése új feladatok elé állítja a jogászokat is: meg kell alkot- niok az új tudományt, a világ­űrjogot. Ebben a munkában részt vesznek a magyar szak­emberek is. Nagy feladatok várnak a jo­gászokra. Ki kell dolgoznioka szabályokat, hogy az űrben egyik állam se sérthesse a má­sik jogos érdekéit. Siessenek egymás bajba jutott űrhajósai­nak segítségére, az űrhajókat lássák el felségjélzéssel, és minden mesterséges égitest el­indítását jelentsék be egy még meghatározandó szervnek. Tisztázandó, hogy az űrhajó a felbocsátó ország területének része-e, mint például a tengeri hajók fedélzete. Tisztázni kell azt is, hogy csak államok, vagy „masze­kok” Is felküldhetik-e az űrbe az emberi kéz alkotásait, amint ez például a Telstar esetében történt. Meg kell ál­lapodni abban is, hogy ki ren­delkezzék az Idegen égitesten esetleg találandó kincsekkel. Ki kell dolgozni az űrbéli köz­lekedés szabályait, az „űr- KRESZ"-t. Meg kell osztani a rádió-hullámhosszokat a földi és az űrbéli feladatok között, s az utóbbiakat szét kell parcel­lázni az űrt békésen felhasz­náló államok között. Ugyanak­kor meg kell tiltani az űrbéli rádiózás esetleges zavarását. A valamely égitesten esetleg találandó értelmes lények és az ember között: viszonylatok jo­gi szabályozása olyan távoli kérdés, iiinn előreláthatóan mér e-.ik a jövendő nemzedé­kek jogászainak kell majd tör- niök a fejüket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom