Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

1968. november 9., péntek N E ? 0 J S4 Ö 8 Októberre emlékestünk — Október »»elleniében A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepségei megyénkben Megyénkben mindenütt meg­emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének 45. évfordulójáról. Gyöngyösön Kedden este emlékeztek még a gyöngyösiek a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom év­fordulójáról. A Városi Műve­lődési Házban megtartott ün­nepségen Raft Miklósnak, a városi tanács vb-elnökének megnyitó szavai után Borús József, a Központi Bizottság küldötte mondott ünnepi be­szédet. Októberre emlékezünk — kezdte beszédét Borús József —, arra a 45 év előtti napra, amikor a lánglelkű vezér, Le­nin vezetésével megszületett az emberiség történelmének legnagyobb napja. Októberre emlékezünk ma, Október szel­lemében. Mi történt az elmúlt 45 év alatt? Nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem szerte a világon hatalmas változások tanúi és részesei lehettünk. Nemcsak a szovjet népek, hanem a baráti államok népeinek életében be­következett változások igazol­ják a Nagy Október eszméinek történelmi igazságát, hirdetik a szocializmus fölényét és vilá­gossá teszik a kapitalizmus agonizálását. A sikerek lehető­vé tették, hogy a Szovjetunió­ban kirajzolódjék a kommu­nizmus korszaka. Néhány szemléltető példával igazolta Borús József, a Köz­ponti Bizottság küldötte, a szovjet gazdasági élet törté­nelmi sodrású fejlődését. Ma egy hét alatt annyi villamos energiát termel a Szovjetunió, mint valamikor Oroszország három év alatt Az ipar össz­termelése nyolc nap alatt eléri az 1913-as év termelését. A méreteiben is lenyűgöző ered­mények bizonyítják: a forrada­lom új magaslatra emelte a dolgozó milliók történelmet al­kotó szerepét. Október egyik legnagyobb tanulságát tehát úgy fogalmazhatjuk meg: egyre fokozni kell a párt kap­csolatait a tömegekkel. Ezt a kapcsolatot napról napra erősí­teni kell. A milliók bizalmát csak a marxizmus—leninizmus talaján lehet elnyerni. Ettől eltérni, mindig tévutat jelen­tett, amire nálunk is találunk példát, akár a Rákosi-klikkre, akár a revizionistákra gondo­lunk. De a Téli Palota ostromlói­nak zászlaja ma már példát ad a világ valamennyi népének, mindenekelőtt a gyarmati or­szágok kisemmizett millióinak. Egyre nő a harcuk a szabad­ságért és a függetlenségért. Az imperialisták minden eszköz­zel igyekeznek ezt a harcot akadályozni, mint arra Kuba példája is bizonyíték. A Szov­jetunió ereje léfogta a hábofú lovagjainak kezét — mutatótt rá Börus József. Október eszméi azonban lé- győzhetétlenek, mért a világ dolgozóinak legfőbb vágyait elégítik ki. A mi életünkben is elevenen hatott a Nagy Októbéri Forra­dalom szelleme. Az első ma­gyar proletár államot az ellen- forradalmi túlerő ugyan le­győzte, de nem tudta megsem­misíteni a Kommunisták Ma­gyarországi Pártját. A harc tovább folyt a szabadságért, amit 1945 hozott el számunk­ra. Megkezdtük a szoéializihus építését, aminek útja nem volt virágokkal kirakva, de soha nem voltunk egyedül: mindig Velünk voltak barátaink, akik készek voltak segíteni, há kel­lett. Minden hivalkodás nél­kül megállapíthatjuk, eredmé­nyeinknek ma már komoly nemzetközi visszhangja van. Beszédét a következő gondo­latokkal fejezte be Borús Jó­zsef: — Szívünk teljes melegével köszöntjük ma a Szovjetunió népeit. Meghajtjuk zászlóinkat azok emléke előtt, akik 1945- ben életüket áldozták szabad­ságunkért És mindenekelőtt meghajtjuk zászlóinkat a nagy Lenin előtt! Másnap, november 7-én dél­előtt 10 órakor került sor a szovjet hősi emlékmű megko­szorúzására. A párt, a fegyve­res erők, a városi tanács ve­zetői helyezték el égőpiroe vi­rágokból font koszorúikat elő­ször az emlékmű talapzatára, majd a KISZ, az úttörők, a nő- tanács, a társadalmi szervek, üzemek, termelőszövetkezetek dolgozóinak küldöttei emlékez­tek meg a szovjet hősökről, akiknek vére festette vörösre a csillagos lobogót, a szabadság és függetlenség zászlaját. (ffmf) Hatvanban az üzemekben és iskolákban, valamint a város hivatalaiban házi ünnepségeket rendeztek, s a megemlékezéseken kiosztot­ták a kiváló munkateljesítmé­nyeket elért dolgozók megér­demelt jutalmait. | ' Hatodikén délután, a város politikai, társadalmi szervei­nek, valamint a fegyveres tes­tületeknek és iskoláknak kép­viselői bensőséges ünnepségen megkoszorúzták a szovjét hősi emlékműveket. Ezután a Vö­rösmarty Művelődési Házban megrendezett díszünnepségen Rácz Béláné, a Párttötténéti intézet munkatársa tartott ün­nepi bészédet. Az ünnepség után a hatvár.i zeneiskola, a gimnázium és az irodalmi színpad tagjáinak közreműködésével színes kul­túrműsorra került sór. Hevesen hatodikén délután öt órákor, mintegy 400 úttörő és KISZ- fiatal fáklyás felvonulásával kezdődtek az ünnepségek. Ez­után a Járási Művelődési Ház­ban ünnepélyes megemléke­zést rendeztek, amelynek elő­adója Kiss István, a községi pártszervezet titkára vólt. A beszéd után á kultúrműsorban a járási székhely úttörő- éS KISZ-fiataljái léptek fel. Hetedikén reggél 8 órakor a járási székhelyen megkoszorúz­ták a hősi emlékművet. Füzesabonyban ugyancsak november hatodi­kén került sor a díszünnepség­re, a Járási Művelődési Ház zsúfolásig megtöltött nagyter­mében. Itt Szabó Sándor, a já­rási pártbizottság munkatársa tartott ünnepi beszédet. A be­széd után úttörők köszöntötték a forradalom évfordulóját, majd kultúrműsor következett. November 7-én, délelőtt 9 óra­kor a járási párt-, tanács, ál­lami és társadalmi szervek a község dolgozóinak képviselői­vel együtt megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Pétervásárán november 6-án este, a mozi­helyiségben gyűltek össze több mint 800-an, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójának köszöntésére. Gödi. Imrének, a Párttörténeti Inté­zet titkárának ünnepi beszéde után úttörők és KISZ-fiatalok adtak műsort. Mire a díszünnepségnek vé­ge lett, fényárban úszott a já­rási székhely főtere és a szov­jet hősi emlékmű. Ekkor ke­rült sor a megemlékezés ko­szorúinak, virágcsokrainak el­helyezésére. Egerben Fellebbezés egy határozat ellen AZ ügy dióhéjban is elférne: a Hatvani MÁV Pályafenntar­tás lí. alapszervezete 1962. márciusi taggyűlésén Halász Sándort kizárta a párt sorai­ból. A határozattal egyetértett a Hatvani MÁV pártbizottsá­ga, s egyetértétt — akkor — a járási párt-végrehajtó bizottság is. S ha még hozzávesszük, hogy Halász Sándor munkájá­ban aligha érdemelte volna ki az „élenjáró” címet, s amellett több ízben összetévesztette munkahelyét az italbolttal, — é sótok írója is rátehetné a pe­csétet — ha joga lenne erre —, a kizárási határozatra. Hogy most mégis fellebbe­zek az Ítélet ellen, azt mint kommunista kötelességemnek, s ezt a fellebbezést a hozzáva­ló indoklással megírni, tanul- ságszánásnak tekintem. Ha­lász Sándor pártból való ki­zárásával, e kizárás jóváhagyá­sával nem értek egyet, mert, bár éppén az ügy főszereplőjé­vel beszélni nem tudtam, de azokkal, akik ebben az ügy­ben döntöttek, vagy legalábbis részesei a döntésnek, — azok­kal igen. S ezek a beszélgeté­sek meggyőztek arról, hogy Halász Sándorral sfcemben he­lyesen lépett fel alapszerveze­te: magatartása, munkája sok mindenbén nem egyezik a kommunisták példamutatásá­ról alkotott felfógással. Nem törekedni a lehető leg­jobb munkára — ez nem kom­munista vonás. Munkahelyen inni, vagy éppen az ivás miatt elaludni, — ez aztán még kevésbé az. S mindezt több ízben, mun­katársai, közvetlen felettesei figyelmeztetése után is — mindez aligha vet jó fényt Ha­lász Sándorra. Ezek után ki vi­tathatná annak helyességét, hogy pártszervezete „fülön csípte” a 23 éves, fiatal párt­tagot és taggyűlés elé vitte dol­gát? A taggyűlés megtárgyal­ta ügyét és a vezetőség javas­latára a legszigorúbb pártbün­tetést szabta ki: Halász Sán­dort kizárta a párt tagjai sorá­ból. Ezt a büntetést hagyták jó­vá a felsőbb pártszervek, ille­tőleg ennek a büntetésnek sú­lyosságával foglalkozik most Ismét a járási pártbizottság. Foglalkozik: nem szégyellve, hogy már egyszer hozott dön­tést! Mert ez a büntetés túlságo­san szigorú. Fiatal párttagról, fiatal emberről van szó, aki­nek még semmiféle pártbünte­tése nem volt, aki egyébként a KISZ-ben jó és odaadó mun­kát végzett, akiről felettesei is elmondták: — Végső soron lehetett vele bánni... De az is igaz, hogy a párt- büntetés meghozatala előtt sem a pártszervezet, sem en­nek vezetősége „nem bánt” Halász Sándorral, nem figyel­meztette,, nem vitatta magatar­tásét, nem ellenőrizte tevé­kenységét. Ehelyett az első „tárgyaláson”, a legszigorúbb büntetést szabta ki, olyan szi­gorút, amely aem az elköve­tett „bűnök”, sem a megélt évek számával nincs és nem is lehet arányban. Halász Sándor, mint jól dol­gozó KISZ-tag lett a párt tag­jelöltje, s miután — elvtársai szerint —, a hivatalos tagje- löltségi idő alatt nem fejlő­dött megfelelően, még hat hó­napot töltött el a KISZ-ben dolgozva, mint tagjelölt. Nem­régen lett párttag: tele tapász- talatlansággal és korával is in­dokolható emberi gyengesé­gekkel ... Vajon helyesen, kel­lően megfontolva döntöttek-e az elvtársak Hatvanban, ami­kor meghozták a döntést? Va­jon ez a döntés egyenes arány­ban áll-e Halász Sándor hibái­val és korával? Vajon nevél-é, jellemet alakít-e, s valóban jó példát ad-e a hatvani elvtár­sak határozata? Kérdések, amelyekre csak nem-mel lehet válaszolni! A párt szervezeti szabályza­ta meglehetősen széles skálát biztosít a magáról megfeledke­zett kommunista elleni fe­gyelmi eljárás számára. Az el­követett hibák arányában! 8 itt .nem a pártbüntetés ténye, hanem az arányok ellen felleb­bez e sorok írója, s kéri a fel­sőbb pártszerveket, vizsgálják valóban felül a döntést is, lel­kiismeretüket is. Ne szégyell­jenek szembenézni egy elha­markodottan meghozott hatá­rozat természetszerű következ­ményeivel. Ez az önkritikus szembenézés legalább olyan példaadóan nevelő hatású a kommunisták, különösen a fia­talabbak számára, mint a he­lyesen megválasztott pártbün­tetés. Igaz, Halász Sándor kőmü* vés már nem dolgozik Hat­vanban. De hol van az előírva, hogy az embert nem követheti nyomon saját igazsága, elvtár­sai segítő keze —, hogy való­ban emberré, kommunistává váljék! Gyurkó Géza Kereskedni kelll Értekezlet a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Főigazgatóságán (Tudósitónktól.) Kereskedni kell: ez volt az egyik fő mondanivalója annak a tartalmas beszámolónak, amelyet az egész ország élelmi­szer kiskereskedelmi vállala­tainak vezetői és a tanácsok kereskedelmi osztályai számá­ra tartott a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Fő- igazgatósága. Kívülálló számá­ra talán kicsit furcsának tűnik, hogy miért kell ezt hangsú­lyozni, de a felsorolt számok világosan bizonyítják: egyre javuló áruellátásunk következ­tében az élelmiszerboltok ve­A Gyöngyösi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyalta A földművesszövetkezetek munkája, az oltványfelvásárlás helyzete és az OTP gyöngyösi fiókjának tevékenysége a kis­lakásépítési akciók lebonyolí­tásában: ezek a tárgykörök szabták meg a Gyöngyösi Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­ságának ülését csütörtökön délelőtt. Pethes István vb-elnök ve­zetésével vitatták mag a vb tagjai a jelentéseket, amelye­ket sorrendben Széles János, a Földművesszövetkezetek Já­rási Központjának vezetője, Varga László, az Ültetvény Tervező Vállalat csoportveze­tője és Körösi Géza, az OTP gyöngyösi fiókjának vezetője terjesztett elő. A vb tagjai közül a vitában részt vettek Komjáti József né, Szepesi Andrásáé, dr. Nagy -Lajos, Győrbiró Ferenc, Árvái 'Béla és Kiss János vb-tifckár. zetőinek ma már gondosan kell tanulmányozniok vevőik igényét, mert ezek bizony meg­nézik, mire adják ki a forin­tot. Amíg néhány évvel ezelőtt elsősorban az volt a fontos, hogy legyen élelmiszer, ma mindinkább előtérbe kerül a választék. Ezért kell „keres­kedni” a beszerzésnél is, a ve­vők kiszolgálásánál is. „Gyakran általánosítanak, ha egy-egy megtévedt keres­kedelmi dolgozó visszaél a ve­vő bizalmával és megkárosítja. Pedig a kereskedelmi dolgozók túlnyomó többsége becsületes ember” — hangsúlyozta a be­számoló —, „éppen ezért a vál­lalatok vezetőire vár az a fel­adat, hogy ne tűrjenek semmi­féle lazaságot.” A beszámolónak ehhez a ré­széhez szólt hozzá megyei ta­nácsunk küldötte is, aki el­mondta, hogy a fogyasztók ér­dekvédelmét jelenti az is, hogy a péksütemények súlyát lemé­rik az átvételkor, hiszen a szú­rópróbák azt mutatták, hogy a zsemlye, kifli gyakran volt súly-hiányos, még 10 százalé­kos eltérést is találtak. Az értekezlet részvevői jó módszernek tartották, hogy a Heves megyei Tanács időnként bevonja az ellenőrzésbe a Ke­reskedelmi Minőségvizsgáló Intézetet is. Tőzsér elvtárs, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi vezetője, ugyancsak hasonló módszert ajánlott: a nagykereskedelmi vállalattal, a FÜSZÉRT-tel kö­zös boltellenőrzés sokat lendí­tett az ellátáson. Sok szó esett az élettanilag ér­tékesebb cikkek gyors növeke­déséről: megyénkben is ez év első felében 30 százalékkal több csokoládé és kakaó, a bol­tokban háromszor annyi kávé és 68 százalékkal több citrom fogyott, mint előző év azonos időszakában. Figyelemre méltó tanácsot is kaptak az élelmiszer vállalatok vezetői — és ez nálunk, mint nagy idegenforgalmú megyében különösen érdekes: vezessék be egyes boltokban a vendég­látóipari szolgáltatásokat. Lás­sák el a fogyasztókat, kirándu­lókat, turistákat ott, ahol nincs a közelben vendéglátó egység. Ezen valóban érdemes elgon­dolkodni, sőt a boltok nyitva­tartási idejét is ennek figye­lembevételével kell felülvizs­gálni. A megyénkből meghívott szakemberek sok értékes ötlet­tel gazdagabban tértek haza, amikkel segíteni tudják az el­látást. Ők maguk is tettek javaslatokat. Egyet közülük — amely népgazdasági megtaka­rítást is jelenthet — a felettes szervek külön is tanulmányoz­nak. November 7*én nyitották meg a termelőszövetkezeti dokumentációs kiállítást a megye politikai és társadalmi életének vezetőt, valamint az üzemek, termelőszövetkeze­tek, hivaz'ok, intézmények, iskolák küldöttségei megkoszorúzták a szovjet emlékműveket. Képünkön: Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Házsor j.'nosné, a városi pártbizottság titkára és Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizott­ság titkára a koszorúzást ünnepségen. November 7-én, délelőtt 11 órakor az Egri Tanárképző Fő­iskola dísztermében ünnepé­lyes keretek között megnyitot- I ták a termelőszövetkezeti do­kumentációs kiállítást. A megyei tanács vb mező- gazdasági és művelődésügyi osztálya, valamint a megyei múzeum által az MSZMP VIII. kongresszusának tiszteletére rendezett kiállítást Bíró József, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára nyitotta meg. Bíró elvtárs megnyitójában rámutatott, hogy ez a kiállítás híven tükrözi azt a fejlődést. amely termelőszövetkezeteink­ben az utóbbi évek során vég­bement. A kiállítás híven do­kumentálja a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét, amely az el­múlt aszályos évek ellenére is bebizonyította életképességét. Köszönetét mondott a kiállítás rendezőinek, kivitelezőinek és reményét fejezte ki, hogy a megyéből sok szövetkezeti gaz­da tekinti majd meg a kiállí­tás gazdag anyagát. (SZ...V)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom