Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
4 NEPOJSAG 1062. november 1., csütörtök Holló László esztergályost, a hatvani MÁV Fűtőház dolgozóját. A fiatal esztergályost szeretik az üzemben, mert a rábízott munkát mindig a legnagyobb szorgalommal végzi el. Jó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szakma ifjú mestere aranyfokozatának tulajdonosa. — MA DÉLELŐTT ülést tart a Hevesi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb megtárgyalja a járási könyvtár munkáját és a tsz-beru- házások problémáit. — 370 HOLD kukoricát takarított be a bükkszenterzsé- beti Petőfi Tsz-ben a női munkacsapat. Legjobban dolgoztak: Dudás Ágostonná, Király Bertalanná és Utasai József né. — 393 VAGONT törlesztettek eddigi adósságukból az Egercsehi Bányaüzem dolgozói; a kongresszus tiszteletére hátralevő adósságukat törlesztik és teljesitik évi mun- kaverseny-vállalásukat. — EGY HÓNAPJA termel a Hevesi Háziipari Szövetkezet egercsehi szövőrészlege. A részleg 22 nőt foglalkoztat. Jól hajad a munka, már exportra is termelnek ízléses, fekete mintás asztalterítőket. — 60 SZABOLCS-SZAT- MÄR megyei termelőszövetkezeti főkönyvelő kétnapos tapasztalatcserére érkezett megyénkbe. Holnap Demjén- be, Verpelétre és Novajra látogatnak el a vendégek. — AZ EGRI OTTHON Kisvendéglő helyiségében tartja meg szombaton november 7-i ünnepségét a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat. Az este hét órakor kezdődő ünnepségen Tóth László, a vállalat igazgatója mond ünnepi beszédet, ezután a vállalat kultúrcsoportja ad rövid műsort. Előadják Gádor Bélának A peleskei nótárius visz- szatér című színművét. — MEGTÖRTÉNT az Egerben létesítendő fedett uszoda helykijelölése: a sportuszoda helyén fogják megépíteni. — 75 SZÁZALÉKBAN végeztek termelőszövetkezeteink a cukorrépa betakarításával. Ez a munka is jó ütemben halad, és így a cukorrépaföldeken is folytatódhat a mélyszántás. A televízió műsora 17,30: Beszélgessünk oroszul. Nyelvlecke haladóknak. 17.50: Kicsinyek műsora. 1. Pöttyös Panni pöttyei, képes mese. 2. Morcos mester táncba kezd .. Bábjelenet. 18,20: Találkozás. A Színház- és Filmművészeti Főiskola kisfilmje. 18,35: Az ismeretlen Budapest. — 19,05: Telesport. 19,30: Tv-híradó. 19,45: A jövő hét műsora. 19,55: Ahány ház — annyi rejtvény... Történelmi rejtvénysorozat I. 20,25: A negyvenegyedik. Magyarul beszélő szovjet film. 14 éven alul ‘ nem ajánlott film. 22,00: Hírek. Tv-híradó ismétlés. (MTI) rr A Federico Garcia Lorca: Donna Rosita Rosita szerelmes fiatal lány. Unokafivére rajongásig szereti őt, esküvel ígér hűséget és elmegy. Vissza nem jön; Rosita sorsa a beteljesületlen várakozás. Lorca drámai költeményében ott szorong-fojtogat az érzés, az egész Spanyolország fájdalmas élete. Kik alkotják ezt a század eleji, múlt századi Spanyolországot Lorcánál? A szépségre áhítozó, rózsák közötti széplélek-nagybácsi: a nagynéni, aki semmiről sem tehet; a dada, aki cserfes nyelvével a józanságot hirdeti, a hétköznapok kétszerkettőnégyét; a hűséget hazugon adó unokafivér, aki nem jön visz- sza a tengerentúlról; a Mano- la-lányok, akiket Rosita szépségében és szerelmében bízva kigúnyol s akik női mesterkedéssel mind férjhez mennek; a vénkisasszonyok anyjukkal együtt, akik majd csaknem szívszélhüdést .kapnak, amikor anyjuk kifecáegi szegénységüket és látszatraélésüket; az Ayola-lányok, akik éppúgy gúnyolódnak Rosita hervadásán és örökös menyasszonyságán, mint ahogy ő tette ezt fiatalságában mások rovására; a professzor, aki nagyképű és öntelt, mert személyiségének fontosságát csak ő hangsúlyozza; dón Martin, aki nyomorék s akit semmibe vettek, de nyugtatóan hat a játékban és az életben, mert mégiscsak férfi; s nem utolsósorban az egyik Manola-lány fia, aki hetykén vágja Rosita elébe fiatalos szeleburdiságát, mintha ezzel is azt bizonyítaná, hogy a vaskos és erős élet nem az elmúlt ideáloknak kedvez. Miért soroltam fel a jellemeket ebből a drámai költeményből? Mert ez a tartalom, a jellemek egymásutáni felvonulása egy lírai hangú, fűszeres illatú, rózsaszirom finomságú drámai költeményben. Rosita sorsa a rosa mu- tabile sorsa: hajnalban élénken virít, délben színét váltja opálosra, estére kifehéredik, éjszaka meg lehullatja szirmait. Lorca drámai költeménye — nyelvezete és visszatérő utalásai miatt a virágokra — csupa lebegés. Minden mondat, minden virág és szóvirág, szirom tiszta illat, zene, fojtott áramlás. Rosita hisz a testte- len szerelem diadalában, tizenöt évig és még sok évig vár a férfi ígéretének beteljesedésére. Benne, lelkében nem változik semmi, csak elmerül minden. A külső világban házak épülnek, a nagybácsi meghal, mások férjhez mennek. Nagynénje és Rosita kiköltöznek, éjjel és lopva a virágos kerttel szolgáló házból, mert a szegénység megöli a szépséget, az öregséget bújni készteti a könyörület nélküli élet. A szomorú és megindítóan szép szöveg, zenélő nyelv hallatán a rádió mellett ülő hallgató látni szeretné a művészek arcát, annyi átszellemült- séggel mondja el Rosita a Ma- nola-lányoknak balladai szépségű kioktatását, de látni kellene a dada arcát is, amikor a mindenükből kikopott nagynénit és Rositát vigasztalni igyekszik. Végh György fordítását és Török Tamás rendezését együtt kell dicsérnünk. A dallamos és színes fordítást a rendező ügyes kézzel használta. Váradi Hédi Rositája Lorca lelkét közvetítette: a szerelem boldogságát és a hangtalanná forduló tragédiát, a magányt elhitete velünk. Rosita józan ellentétét Gobbi Hilda dadája jelentette: nagy rutinnal oldotta meg az általa jól elgondolt jellemet. Pécsi Sándor nagybácsija valahogy „kilógott” a lorcai világból: nem az ő hangját kívánta a spanyol férfi. Bulla Elma anyai jósága szelíden húzódott meg Rosita és a dada megett. Kállai Ferenc unokafivére puha- szívű és v szenvedélymentes, nem ilyennek véljük a szerelmes spanyolt, aki nem állja ígéretét. Peéry Pirit, Balázs Samut és Agárdi Gábort kell említenünk az epizódszereplők közüL (farkas) EGRI VÖRÖS CSILLAG Pillantás a hídról EGRI BÉKE Nem nősülök GYÖNGYÖSI PUSKIN Revüparádé GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Két j,N” úr HATVANI VÖRÖS CSILLAG Lopott boldogság HATVANI KOSSUTH Öt nap öt éjjel f*?í IIMHÁZ; • AA O S O (2^ * ‘ Egerbe^ este 7 órakor: GÜL BABA Több mint háromszázezer látogató a jubiláló egri várban A védelmi harcok győzelmének négyszáztizedik évfordulóját ünneplő egri várban az idén minden előző évinél na- gyob volt a látogatottság. Az elmúlt háromnegyed évben több mint háromszázezren tekintették meg a vár kazamatáit, és a múzeumokat, többen, mint az egész előző évben. A három nyári hónapban az érdeklődés meghaladta a százötvenezret. Legnagyobb volt a forgalom az iskolai kirándulások szezonjában, májusban, amikor hatvahkétezer-ötszázan érkeztek a várba, de szeptemberben is csaknem negyvenezren látogattak a kazamatákat. Nagy számban érkeztek Egerbe az ország minden részéből termelőszövetkezeti gazdák autóbuszokkal és1 különvo- natokkal is, s ez jelentősen növelte a látogatottságot. Tovább növekedett a fővárosi lakosság és a diákifjúság érdeklődése is a jubileumát ünneplő vár iránt. A hazai látogatók mellett több ezer külföldi is fölkérnie az egri vár gazdagon berendezett múzeumait. Számos kináduló- csoport a látogatás alkalmával virágokat és koszorúkat helyezett el a vár kazamatáiban a vár hős védőinek emlékét jelző márvány táblákon. (k) 1962. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK: MARIANNA 50 évvel ezelőtt, 1912 novemberében halt meg DMITRIJ MAMIN- SZIBIRJAK orosz író, akinek művel a múlt század második fele Oroszországának életét festik. Különösen mesterien ábrázolta az Ural vidék társadalmát a kialakulásban levő kapitalizmus idején (Privalovok milliói, Hegyi fészek; Préda, Arany, Kenyér). Igen népszerűek voltak továbbá gyermek- meséi, amelyek közül sokat magyarra Is lefordítottak. 40 évvel ezelőtt, 1922. november l-én halt meg ALFRED CAPUS francia író. Novelláiban, regényeiben és színműveiben derűs hangon a párizsi polgár életét ábrázolta. 500 évvel ezelőtt, 1462 novemberében ítélték halálra FRAN-» COIS VILLON-t, a középkor legkiválóbb francia lírikusát, akinek költeményei az akkori alvilág reális rajzát adják. Verseinek első kiadása 1489-ben jelent meg. Kalandos élete sokat foglalkoztatta a széplrókat és az irodalomkritikusokat. Erőteljes, népies hangú verseit a Kis testamentum (1456) és a Nagy testamentum (1461) foglalta össze. Balladáiban saját csavargó életét, szerelmeit, nyomorát írta le. Születésének és halálának pontos ideje nem ismeretes. Dmitrij Mamin-Szibirjak FILM - FILM - FILM - FILM - FILM Az elnök úr látogatása Megrázó történet egy kisfiúról, akit nem szeretnek. Magyarul beszélő lengyel film, amelyet az egri Bródy mutat be, november 2—3 6—7-én, és a hatvani Kossuth, november 3—U-vg. , OOBOZf tMREt Idő járás jelen tés Várható időjárás csütörtök estig: felhős, párás idő, esőkkel. Mérsékelt, változó irányú szél. Fagymentes éjszaka. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2—6, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap, keleten 12—15, nyugaton 8—11 fok között. (MTI) 21. Madaras idegesen köhögött, mintha félre nyelte volna a borát. Könnyebbedni kívánt volna, s egy kicsit talán panaszkodni is: de Palinák hol innen csíp bele, hol onnan, mint a réten rejtőző fű közt megbúvó csalán. — Magának mégis jobb! — mondta kurtán, s kiitta egészen a borát, ment volna innen: megette a fene, ha ez így folytatódik, lassan a határ minden sállkából rákiabálják, hogy ét* fuserálja az Aranykalászt. Palinak nevetett, hangosan és élesen, már a nevetés is replika volt. — Jobb? Igaz, mert én nem ígértem nekik negyven forintos munkaegységet! — Ehhez semmi köze! Hogy mit ígértem, az az én dolgom! — Ne mérgelődjön. Én se mérgelődtem, amikor rám olvasta, hogy üzletember vagyok ... — A pap megdöfte ujjúval az elnök mellét, köze- lébb hajolt, s kajánul folytatta: — Látja, mindenik mesterségnek megvan a jó oldala. Az enyémnek az, hogy csupa olyasmit ígérek, amit itt a földön nem lehet számon (kérni. Tessék, húzódzkodjanak fal az égre, s vizsgálják meg, hogy igazat mondtam-e? Ez az egy, ez jó minálunk... A mi intézményünk majd kétezer évvel öregebb az Aranykalásznál: de hozzánk még senki sem jött vissza reklamálni. — Hogy az ördögbe jött volna! Onnan! , — De a maga mesterségének is van jó oldala ... — Honnan tudja? — Mindenki tudja... Az én harangozóm, Lipták, ha felmegy a toronyba, és sokáig piszmog, sose tudom, mit csinál: iszik-e, vagy alszik, vagy... — Én nem vagyok harangozó ... — Nem, mert azt rosszul fizetik. — Halija, olyat mondok ám... — Türelem! Szóval, az elnöki szék már jó magasan van: sokáig el lehet üldögélni benne, mire észreveszik, hogy aki benne ül, nem csinál semmit. Madaras káromkodott, s az asztalra vert, de furcsamód nem tudta magát belelovalni a mérgelődésbe: hűvöset érzett a gyomrában, mintha nem is bort, hanem rengeteg hideg vizet ivott volna, s ez a lankasz- tó hűvösség felkúszott; a mellébe, meg a fejébe. — Ha valamelyik embere.. vagy a felsőbbség mondana ilyet — felelte, hangosan, csinált haraggal — akkor se nyelném le. — Hát nem mindegy, hogy ki mondja? Igaz-e, vagy nem, nem igaz: csak ez a fontos. — És maga? Mi a fenét csinál? Lig-lóg a világban, Lip- táknét szorongatja... — Hát a szőlőm? Kinek van ilyen szőlője? — Mert oda van a borért! De a valódi mestersége, a papi ... hát abba nem szakad bele, a vak is látja: de volna csák egy szigorú főnöke, áld ráncba szedné! — Van nékem, nem is egy az esperes, a püspök, a... — Én nem ilyen álvezérekre gondolok! Egy igazi főnökre! Palinák felállt. Sokáig szúrósan, szinte ellenségesen nézett az elnök szeme közé' aztán visszaült a helyére, bort töltött, és tűnődve mondta— Vagy úgy... Kiugratná a nyulat a bokorból, mi? — Az elnökéhez ütötte a maga poharát, s az ajtó nyílásán kibá- mult a nyíló időbe. — Nézze, maga okos ember: majd azt is megérti, ha ugyan nem érti máris, hogy egy falut nem lehet méltóságos tehetetlenséggel eldirigálni. — Ezt tartsa meg magának! Ezt nem .kérdeztem! — Akkor már tudja, . csak szégyellj ... Erély kell, jó beosztás, és mozgatni mindenkit! De igaz is) maga a főnökömre kíváncsi. Letette a poharát. Kerek és piros arca, mintha valamitől meggyűrődőtt volna. — Maga mit gondol? — kérdezte, makacsul lesve az elnök arcát. — De ne a betanított választ mondja, hanem az igazit: amelyet este, elalvás előtt is vállal, mikor nem tudja biztosan, hogy megébred-e másnap ... Nos, Madaras elvtárs? Mit gondol? Van? — Én még nem találkoztam véle. — Én se... Lehet, hogy nincs is. — Szája bizonytalan, fiús grimaszba rándult. — De ha mégis van, és én nem hiszek henne, abból bajom lehet. Madaras a fejét rázogatta, mint a kutya, ha víz folyik a fülébe. Voltaképpen ezt a választ várta a paptól, vagy valami hasonlót: de amikor megkapta, emésztlíetetlenül tömören és cinikusan józanul, a félelméből eredő emberi függések tartalmára és esetlegességére is vonatkoztatva, ez az egyetlen mondat eldugította fejében a gondolatok útjáb mint a mederbe hengerített kő a csermely folyását. — És ezt — kérdezte döbbenten — ki meri mondani? nem fél? — Csak négyszemközt mondom. Maga úgysem adja tovább. De ha igen ... akkor Is, ki hiszi el? Egy pap nem mondhat ilyet, ezt felelik, hát kár is terjeszteni. Már nevetett megint, rezdü- letlen kézzel emelte fel a mázas kancsót, és magasból csorgatta bele a bort a poharakba, vékony sugárban, élvezettel. De az elnök már nem ivott, nem kellett neki. Az imént kezdődött hűvösség bejárta lassan minden porcikáját, a hazug nyugalom lappangó lázai is kihűltek benne mind: egyszerre megundorodott a játéktól, és nem volt maradása, menekülnie kellett innen, mint a kártyásnak az asztaltól, amelynél nemcsalt a pénzétől fosztották meg, hanem a nyerési illúziójától is. — Rettenetes ember maga — mondta a papnak. — Miért? Mert kimondom, amit gondolok? Szerintem, ez nagyon tisztességes dolog. — Kimondja, hogy nem hisz "senkiben, semmiben ... Hogyan tud élni? Mi tartja magában a lelket? Palinák elutasítólag intett. — Ne haragudjon, kedves elnököm, de maga — legalábbis az utóbbi hónapokban — nemigen szerzett jogot rá, hogy engem morálra és igazmondásra oktasson. — Hát, majd megmutatom! — fakadt ki Madaras, szinte felszökve székéről, olyan friss mozdulattal, amelyet tőle már régóta nem látott senki. — Vegye tudomásul, hogy én nem vagyok csaló! — Bocsánat, én ezt nem is mondtam... — És igenis, megmutatom! Az istenit! Egyáltalán nem tudta, hogy mit akar megmutatni. Csak fájt benne valami, nyilallott élesen, mintha valaki óvatlanul megy a sötétben, és egyszer csak kőbe üti a lábát: jaj- dulna először, a fájdalom nem hagyja gondolkodni, de már az idegeiben elindult a dühös akarat, hogy azt a követ majd kiássa, és félreveti az útról. (Folytatjuk.)
