Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

1962. november 1., csütörtök SÉPÜJSAG 5 Kisfiúk — nagy hangszerek kar munkájában, akkór a kép­zéssel azért itt baj van. Nem a szaktudással, az kiváló —. hanem azzal, hogy a karmester kénytelen minden gyerekkel a kétórás próbaidő alatt foglal­kozni, s az alatt, a többi bizony unatkozik, vagy nézegeti ma­gát .a fényeshelikon tölcséré­ben. Nagy pénz az, amit a hangszerekre fordítottak, most a kultúrháznak valami úton- módon kapcsolatot kellene te­remtenie a gyöngyösi zeneisko­lával, s biztosítani a rendsze­res, hatékony képzést a kis fúvósok számára, akik legna­gyobb része egyáltalán — még a nyolcadik elvégzése után sem akar megválni a zenekar­tól, a hangszerétől. Ezt a nagy lelkesedést feltétlenül úgy kell kiaknázni, hogy abból a gyere­keknek haszna, a közösségnek öröme legyen. Könnyebb erre megoldást találni, mint ezt a sok pénzt annak idején megteremteni! össze kell fogniuk a markazi szülőknek, segíteni kell a kul- túrotthonnak, mert ha már ott töltik idejüket, akkor ne esse­nek a dilettantizmus veszélyé­be, hanem tanuljanak meg iga­zában muzsikálni egy kevés anyagi áldozattal. APA ÉS FIA KIPUFOGÓJÁBÓL fekete füstöt eregetve, messze hal­latszó bugással kapaszkodik fel a domb tetejére a DT— 54-es. Meredek a lejtő, s a tel­jes gáztól az egész masina re­meg, míg a mögé akasztott ve­tőgép éles tárcsájával keskeny csíkokat húz a porzó földbe, s a kicsiny barázdák mélyén apró mag lapul. A traktor en­gedelmesen fordul a sor vét gén vissza a táblába, a gép és gazdája jól megértik egymást, pedig még csak egy hónapja dolgoznak együtt. Egy hónap... A naptárban alig több mint a négy hetet tartalmazó oldal,, s itt, kint a határban, a szántóföldeken át­dolgozott éjszakákat és nappa­lokat jelent, újabb holdak szántását és vetését végezte el a két Sdlyi András, apa és fia, a rövid, de eredmények­ben gazdag egy hónap alatt. Amikor meghallották, hogy munkahelyükről, az Özdi Ko­hászati Üzemből traktorosokat keresnek a termelőszöveitkeze- tekbe,i a két Sályi elsőként je­lentkezett. Mindketten falu­jukba kerültek, s egy gépen váltják egymást éjszakai mun káról nappalira és fordítva Figyelemre méltó átalakulás Az ifjúságról Ludason még ezelőtt három-négy hónappal is csak olyan formában lehe­tett beszélni, hogy ,.megvan...” de hogyan él, mit csinál, hol szórakozik? Erről még a falu vezetői is keserű szájízzel nyi­latkoztak. Érthető volt elkese­redésük, mert egyedül az ital­bolt helyisége fogadta magáiba fiataljainkat. Nem volt ter­mük, ahol megbeszélhették vol­na közös problémáikat, ahol összejöhettek volna estéről es­tére. Így természetesen a KISZ-élet is pangott, mert a tagság nem tudott hol tanács­kozni egymással. Látták ezt a falu vezetői is, és tudták, hogy megoldást kell találni. Ügy is történt. Helyiséget kapott a szervezet, s ez alapjában meg­változtatta a helyzetet. Közösen kezdtük el a takarí­Tanulnak a tófalusi gazdák ESTELEDIK. A korén le­szálló sötétség feketébe öltöz­teti Tófalu utcáit és házait. Ki­gyulladnak a lámpák, és az egész napos fárasztó munka után kezdetét veszi a falu esti élete. A tanácsháza épületének ablakán messzire szűrődik ki a fény, s odabenn a tanácste­remben vigam duruzsol a kályha, barátságos meleggel árasztva »1 a termet. Már gyülekeznek az emberek, s hangos jó estéttel szinté egy­másnak adják a kilincset. Nem kell sokat várni, együtt van a hallgatóság, és máris kezdőd­het a termelőszövetkezeti aka. démia első évfolyamának első, megnyitó élőadása. Termelőszövetkezeti akadé­mia eddig még nem volt a fa­luban, ea az első kísérlet. Lét­rejöttével kapcsolatban el­mondhatjuk, hogy maga a ter­melés, a gyakorati élet tette szükségessé, hogy a népműve­lés egy ilyen oktatási forma szervezésével segítse a helybeli Béke Tsz termelőmunkáját. A termelőszövetkezetben tudva­levőleg jó állattenyésztési munka folyik, de ahhoz, hogy szakszerűbb munkával még nagyobb eredményeket tudja­nak elérni, szükség van tanu­lásra, továbbképzésre is. Beiratkoztak, és el 1® jöttek mindannyian a fejősök, borjú­éi baromfinevelők, állatgondo­zók, hogy a 14 előadásból álló akadémia keretében bővítsék szakismeretüket, gyárapíthas- sák tudásukat. A hallgatók közt van Pocsai János, a szövet­kezet elnöke és ugyanígy jó példával jár elől Birgenstock István agronómus is. AZ AKADÉMIA állatte­nyésztési jellegű, és ha a tema­tikáját nézzük, azt látjuk, hogy az előadók — tanárok, ál­latorvosok, a Kompolti Kísér­leti Intézet szakemberei. A ba­romfi, a sertés és a szarvas­marha tenyésztéséről, az állat­betegségekről, az állati ter­mékek hozamának növeléséről tartanak változatos, filmekkel és kísérleti eszközökkel szem­léltetett előadásokat. A most megnyitó előadáson mindenek­előtt Kovács Emil, a községi művelődési otthon igazgatója szól néhány szót, beszól a ta­nulás, a továbbképzés fontos­ságáról és elmondja, hogy ez a tsz-akadémia miként járul hozzá az állattenyésztők szak-! tudásának növeléséhez. Később; az előadóké a »zó. Az előadó; — Morvái András feldebrői! biológia szakos tanár — az élő; szervezet átalános felépítésé-; ről, anatómiájáról, az állati és! növényi sejtek, szövetek fel-! építéséről beszél. Morvái elv-; társ gyakorlott, jó előadó, egye-! temen tanul ő maga is és sza-! vai mindvégig lekötik a hall-; gatóiság figyelmét, érdekődé-; sét. A téma eléggé elvont, el-! méletl jellegű és ezért a szem-! lélteüés eszközét is igénybe kell; venni, hogy a tea-tagok min-! dent megértsenek. Előkerül a! kréta és az előadó gyakorlott,; gyors mozdulatokkal vázolja! fel az állati és növényi sejtek! alakját, részeit, felépítését. ; Sok mindenről szó esik még; ezen az estén', többek között a! jóindulatú és káros daganatok-; ról, a rákosodás problémáié-; ről. Az idő közben a késő esti- órákba nyúlik, de nem lankad! a figyelem és az előadás után; kérdésekből is kitűnik, hogy a; Szövetkezeti állatenyésztőket! érdekli a tudomány. ; Bíró Józsi bácsi azt kérdezi:; milyen alapvető különbség van. az állati és növényi sejtek kő-; zötí? Egy újabb kérdés a rá-; kosodással kapcsolatos problé­mákra kér választ. Az előadást minden alkalom-; mai, s így most is filmvetítés­követi. A művelődési otthon igazgatója állattenyésztési té-; májú kisfilmeket rendelt erre­az alkalomra és a hallgatóság érdeklődéssel nézi végig. KÉSŐKE JÄK, mire a tan­folyam hallgatói hazafelé in­dulnak. Az első előadás után valamennyien úgy érezhetik: érdemes volt eljönni, sok újat, hasznosat tanultak, nem ve­szett kárba a mai este. Császár István tást, festést, közösen hoztuk rendbe — most már — saját termünket, öröm volt nézni a lelkesedést. Rövid időn beiül elkészültünk. Teremavatást rendeztünk és utána minden szombaton rendszeresen össze­jöttünk. Kezdetben nem volt nagy a létszám, de később egy­re többen jöttek. És egyre töb­ben kérték felvételüket a KISZ-be. Olyan problémákat oldottunk meg közösen', amik­hez bizalom és felelősségtudat kellett. Természetesen, ez to­vább szilárdította fiataljaink között a kapcsolatot. A fiatalok saját lemezjátszójukat, rádió­jukat, televíziójukat hozták el a közös szórakozáshoz. Majd tevékenyen bekapcsolódtunk a helyi tsz munkájába, hogy a fenti berendezési tárgyakra pénzt gyűjtsünk. Három hónap alatt olyan változás ment vég­be, ami alig volt hihető. Árva maradt a kocsmai biliárdasz­tal; fiataljaink megtalálták végre helyüket. Most már ott tartunk, hogy termünk kezd egyre szőkébb lenni a növekvő létszám miatt. Ez az újabb megoldásra váró kérdés nem szomorít el ben­nünket, sőt, bizakodással be­szélünk a ludasi fiatalság jövő­jéről. Ivonyi Tibor, KISZ-titkár Pétervásárán dolgoznak már ötödik hete. Sem az apának, sem a fiá­nak nem volt idegen a trak­toros munka, mindketten dol­goztak már erőgéppel. Az apa a nyári munkák idején rend­szeresen kér üzemétől fizetet­ten szabadságot, s ilyenkor a cséplési munkákban segit a helyi termelőszövetkezetnek. A tsz vezetősége most is öröm­mel fogadta a hírt, hogy a két Sályi Pétervásárára jön dol­gozni, segít az őszi munkák­ban. RA IS SZOLGÁLTÁK Sá­lyiék az előlegezett bizalomra, meat teljesítményük nemhogy eléri a gépállomási dolgozók átlagát, de még túl is szárnyal­ja azt. ötven hold szántást és 150 hold vetést végeztek eddig el, pedig közben három napig géphiba miatt álltak is. Gressai Sándor, a Pétervá- sári Gépállomás főmérnöke, elégedett a munka minőségé­vel: — Meg van az előírt négy centiméter — emelkedik fel a mérőveisszővel a kezében* a vetett sor mellől a főmérnök. Jelenleg lazább talajú föl­dön dolgoznak, nines nagyon igénybe véve a gép, de a kö- töttebb talajokon naponta többször is el kell végezni az első számú karbantartást a géphibák megelőzésére. — Kevés az olajom — jegy­zi meg idősebb Sályi András a főmérnöknek. — Este, ha végez, ne felejt­sen el szólni a raktárosnak — figyelmezteti a traktorost Gressai Sándor. A gép kezelője figyelemmel kíséri a traktor működését, _ a legkisebb hibát is azonnal je­lenti, de a gépállomás vezetői is igyekeznek a hibákat meg­szüntetni, a gépállást mini­málisra csökkenteni. A héten a fiatalabb Sályi az éjszakás. Apja mosolyogva, némi büszkeséggel mondja: — Rosszabb éjszaka dolgoz­ni, ez tény. Jöbban oda kell figyelni, mert a sötétben ne­hezebben vehető ki a már el-1 vetett terület, és az idő is mintha éjszaka lassabban tel­ne. Húzódozott is eleinte a fiú az éjszakai munkától, de most már a második műszakban! is teljesíti a normát. DECEMBER TIZEDIKÉIG maradnak Sályi Andrásék a Pétervásári Gépállomáson, ön­ként tett vállalásuk ekkor jár le. A már elvégzett munka után joggal következtethetünk! arra, hogy a még hátra levő több mint egy hónap alatt tó a két muníkás-traktoros — apa, és fia — a jelenflegi eredmé- nyékhez hasonlóim jó munkát végez majd. Tóth István Egerben is nagy sikert aratott az újítási vándorkiállítás Tegnap de. 10-kor nyílt meg Egerben a nagyállomáson a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztériumhoz tartozó üzemek és vállalatok dolgozóinak újí­tási vándorkiállítása. E hónap 9-től indult el útjára az or­szágban, két vasúti kocában. Célja, hogy az ország nagy te­rületén! megismerjék az embe­rek azokat az újításokat, ame­lyek könnyebbé, s ugyanakkor termelékenyebbé teszik a mun­kát. ízlésesen berendezett vasúti kocsikban maketteken, model­leken, és fényképeken mutat­ják be az elmúlt év, és az idei első félév újításait. A közle­kedés területén hirdeti egy felirat — 199 dolgozó érte el a kiváló újítók arany, ezüst, il­letve bronz fokozatát az elmúlt évben. Az idei első félév újítá­sainak népgazdasági eredmé­nyé 44 millió 127 ezer forint volt. A kiállításon számos válla­lat között Heves megyei dol­gozók újításai is szerepelnek. A legtöbb modell szemléltető, működő. A Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat­nál Lánczi Rezsőnek és Faze­kas Sándornak a javaslata alapján született a 48. XIV. rendszerű rugalmas csúcssínes átszerelési kitérő. Ennek alkal­mazásával megszűnt a gyökle­mezek, és forgeiemezek nehéz­kes szerelése, ami a gyártási költségeket növelte. Fontos he­lyet foglalnak el az újítási mozgalomban a selej tanyagok felhasználása is megfelelő át­dolgozás után. Gazsó Imre, Tóth Sándor és Juhász József, az egri 4. sz. AKÖV dolgozói­nak javaslata alapján született a féltdob felújítása selejt- anyagból. A 4. számú AKÖV dolgozóinak számos más újítá­sa isi szerepel a kiállításon. Postai vonatkozású újításokkal is bőven taálkozhatunk. El­mondhatjuk, hogy a Heves me­gyében levő KPM-üzemek és vállalatok dolgozói is kivették részüket az újítási mozgalom­ból, méghozzá figyelemre mél­tó eredménnyel. 38 helyen mutatják be az újítási vándorkiállítást. Eddig megtekintették Budapesten!, Vácott, Hatvanban, Salgótan» jánban, Gyöngyösön. Jelenleg Egerben van, s innen ma este A GYŰRŰ Nagyon tragikus történet míg az egyetlen Ga­lagonya egész héten át betáblázott dél­utánokkal rendelke­zett, amelyeknek programjában válla­lati, szakszervezeti, MNDSZ-beli és egyéb­ben értekezletek sze­repeltek meglehetősen sűrűn és éjszaluikat Ígérőén is. Galagonya bölcs homloka mögött nagyszerű terv fogant, ujjai egy nagyszerű dobozkát fogtak, és belehelyezve a jegy aranyló gyűrűjét, a postára loholt. — Kérem szépen — mondta szerelemtől el­fúló hangon, kissé asztmásán, mert nem­csak szerelme, de asztmája is volt — ezt a kis dobozkát szeretném postára ad­ni... — Mi van benne? — kérdezte a posta bájos tündére. — Gyűrű — vála­szolt szemérmesen Galagonya. — Arany? — Természetesen indignálódott a sze­mérmes szerelmes a vád gyanújától is, mintha ő réz-, vagy akár ezüstgyűrűt kül­dene .., — Akkor értékbiz­tosítást kellene fizet­ni... Ha valóban arany és nem is akár­milyen — mondta a posta tündére ... És az értékbiztosí­tás 400 forint erejéig azon módon meg is történt, miután az aranygyűrű valóban nem akármilyen, ha­nem nagyszülőktől örökölt, a nehéz idők­ben elásott ereklye volt. — Utánvétellel ké­rem — rebegte még Galagonya, miután észrevette, hogy pénztárcája a hivatal­ban maradt. — Kérem — bólin­tott a posta tündére és a kis csomag úljá- r.t indult, hogy né­hány nap múlva visz- saa is jöjjön. Ibolyka visszaküld­te a jegygyűrűi. Galagonya letörten nézte a kis csomagot és nem értette, hová lett a nagy szerelem. Nem értette, hogy Ibolyka mélységes kétségbeeséssel szem­lélte a csomag fel­iratát: „400 forintra" — biztosítva. Ibolykának — ki úgy vélte, hogy a fel­irat fizetendő is — nem volt négyszáz fo­rintja, s ha volt is, nem értékbiztosítás-, ra. A nagy szerelem nem ért níeg négyszáz- forintot. Az élet megy to­vább, a csór,.agak ii a postán, csak Gala-’, qonya marad aggle-' génynek, vérző sebbel- szívében és egy négy-* száz: forintra egykor* biztosított aranygyú-; rűvel a fiókjában. 1 Mert az élet és a; gyűrűk sorsa is kiszá-J míthatatlan! j (gyurkó) 4 összeültünk és beszélgettünk, amíg a gyerekek kinn szalad­gáltak, hogy friss levegővel telítsék a tüdejüket. — Skoda Pista már a máso­dik hangszerrel próbálkozik — mondja a karmester —, de Halasi Tamás te felcserélte a zongorát a harsonával.­— Ki tanítja őket? — kér­dem. — Én — válaszol Csiba Ist­ván. — Én, mert itt nincs ze­neiskola. s más nem jár ki raj­tam kívül Gyöngyösről. Jó kezekben van a zenekar, de azért most nem szabad el­hallgatni valamit. Ha egy köz­ség közössége ennyit áldoz ar­ra, hogy a gyerekek kedvük­nek megfelelően részt vehesse­nek a drága hangszerek birto- > kában egy állandó jellegű zene­A kisfiú, aki megszólaltatja a nagy tubát — Nem kétpófárá fújjuk, hanem ázt az izmodat szorítsd az akaratod alá, amelyik a száj körül helyezkedik el! oktatja Csiba István, a marka- zi kisfiút, aki alig éri él a kla­rinét billentyűjét, s a nagy igyekezettől majd kicsattansz arca. — Nem jól tartód! Ne a fe­jedet üsd le, haném a hang­szert emeld egy kicsit a karod­dal! — így a másikat, s egy­kettőre minden hangszeren vé­gigszalad egy­szer, hogy lássa, minden rend­ben van-e? Mert tanítvá­nyai bizony kis­fiúk, markazi úttörők, akik arra a merész elhatározásra jutottak, hogy megpróbálnak sikert aratni a nehéz fúvós hangszereken. Első próbálko­zásuk a megyei úttorözenekan fesztiválon nagy feltűnést kel­tett. Hogyne! Hiszen egyedül ők képviselték a megyében az “fajta zenét gyermekvonalon. Akkor inkább csak „valami” volt ebben a kis társaságban, ikik Göcző József igazgató és Halasi János tanácstitkár lel­kes utánjárása nyomán rövid így esztendeje kezükbe vehet­ték a csillogó rezéket. Azóta nagy „karriert” futot­tak, játszottak Siófokon, ahol i tsz nyaraltatta őket. Sok külföldi vendég, de a jnagyar üdülők is szívesen hallgatták a Eélcsendülő térzenét, amelyet i vörös nyakkendő»' pajtások szolgáltattak a népes nyaraló hely főterén. Játszottak a re­pülőnapon Pipishegyen, de ők tették színessé a markazi szü­reti felvonulást is! A hangsze­rek negyvenezer forintot ér­nek, nem számítva azokat, melyek saját tulajdonaik a kis zenészeknek. A tanácsülés an­nak idején megszavazott 17 800 forintot a községfejlesztési alapból, hatezer forintot adott a tsz, háromezerhatezázat a föld­művesszövetkezet, s a többit is előteremtették. Mindezt a próba rövid szü­netében tudtam meg, amikor | Növényvédelmi gépeket | vásárolnak a | földművesszövetkezetek t A megyei tanács, a Hazafias ^Népfront és a MÉSZÖV közös f tervet készített a szórványgyü­fmölcsösök növényvédelmi ; munkáira. ? Az egri, gyöngyösi, parádi, 'verpeléti és hevesi földműves- t szövetkezetek 260 ezer forint ^értékű növényvédelmi gépet fvásárolnak növényvédelmi te- ílepeik részére. A motoros és a magas nyomású permetezőgé- Kpekkel a földművesszövetke- ' zeti brigádok a háztáji gyü- (mölcsösök növényvédelmi ^munkáit végzik majd. Tárgyalás a televízió képernyője előtt i il Mindenütt a világom előfor- í dulnak közlekedési kihágások íés mindenütt törvény elé állít­ják a közlekedési rend ellen f vétőket. j- Újabban az egyesült a Ha­lmokból: Alabamában heten­ként háromszor a televízió köz­vetíti a közlekedési szabályok ellen súlyosan vétők ügyeinek ;tárgyalását. Ez a módszer jól !bevsűt és hozzájárult a közle­kedési balesetek csökkentésé­hez. ; Galagonya János végtelen agglegénysé- Igének a posta preci­zitása az oka. Az óva­tosság, a szabályok, >amelyek derékba tör­itek egy nagyszerű Iszerelmet, immáron >örökös emlékké tettek légy Ibolya nevet Ga­lagonya, és egy Já- nos nevet Pucuska lIbolya számára. A lszeretem, a posta út- 'Jai kifűrkészhetetle- nek. íme a történet, ltanuljanak belőle a Iszerelmesek, a postá­sok és a szabályzat- Urók... > Történt vala, im­máron jó néhány esz­tendeje, hogy Gala­gonya János elhatá­rozta: feleségül veszi lés ennek első lépése­ként jegygyűrűvel övezi Ibolykát és uj­jait. Sajnos, a jegy- Cváltásnak két akadá­lya is volt, egyik, hogy Ibolyka az or- Iszág másik részén iepekedett egyetlen > Galagonyája után,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom