Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-03 / 258. szám
19(52. novsmbw 3., szombat NíPC.is4n J» Közel másfél millió forint jövedelem almából Hidegebbre fordult az idő. A kiskörei Dózsa Termelőszövetkezet tanyáján a ládahalmok között jól felöltözött asz- szonyok, férfiak dolgoznak, végzik az almaválogatást, csomagolást. Oláh László brigádvezető ott serénykedik közöttük, utasításokat, tanácsokat ad, hogyan kell szakszerűen a munkákat elvégezni. Az irányító feladatokon kívül azonban jut arra is ideje, hogy a MÉK káli kirendeltségének felvásárlási felügyelőjével megbeszélje a jövő heti szállításokat. Tudniillik: a kiskörei Dózsa Termelőszövetkezetből szinte naponta nagy mennyiségű almát szállítanak exportra, s ez a faladat nagy körültekintést, szervezettséget követel meg a dolgozóktól. — Az idén nem panaszkodhatunk. A kedvezőtlen időjárás ellenére is elég jó termést adott az alma — indokolja a brigádvezető a nagy munka okát —, hiszen ez ideig a 162 hold gyümölcsösünkről 53 vagon almát szedtünk már le, s hosszú ideje folyamatosan megy a szállítás, és annak előkészítése — mutat a csomagoló asszonyok felé kezével. A kártevők elleni védekezési munkák időbeni végzésével elérték a kisköreiek, hogy az alma nagy része export-szállításra kerül. Hétfajta alma terem a kiskörei termelőszövetkezet gyümölcsösében és a szedést már elvégezték, s a felgyülemlett gyümölcsöt mindennap 50 asszony osztályozza nagy türelemmel. Naponta így két vagon almát tudnak útba bocsátani a vasútállomásról Csehszlovákiába, Romániába. Tizennégy vagon almát szállítottak már a szomszédos országoknak a kisköreiek. Oláh László brigádvezetö elégedett Horváth Erzsébet munkájával. Tatai Sándorné és A brigádtagok többsége nem először végzi ezt a munkát, az elmúlt évben is több száz vagon almát készítettek előszállításra, úgy, hogy az alma csomagolásába még a családtagokat is bevonták. A lelkes, becsületes, szorgalmas munkának meg is van ebben az évben az eredménye mert az idén' az alma egymilliónégyszázezer forintot jőve- delmez a kiskörei tsz-tagok- nak, a helybeli Dózsa Termelőszövetkezetnek. Szabó Lajos cÁ szem az cmha d^úgu kiiuíse MEGDÖBBENTŐ számok bizonyítják csak itt a megyében is, hogy az emberek mennyire nem vigyáznak szemük épségére. Az az igazság, hogy a legjobban azt becsüli meg mindenki, aminek hiányában rájön annak hallatlan értékére. Addig amíg az ember látja a kelő napot, amíg elolvashatja az újságot, amíg nyugodtan végezheti a munkáját, addig talán észre sem veszi, mit jelent a szem. Ha azonban vigyázatlansága következtében kórházi ápolásra szorul, de ne menjünk ilyen messzire — csak bizonyos időre be kell kötni, máris rádöbben a sérült: jobban kell vigyázni, nem játék a szem világa! Az egri megyei kórház szemészeti osztályán 1962-ben feldolgoztuk az utóbbi két és fél év szemsérüléses betegeinek adatait. Csak a friss sérülteket vettük tekintetbe a régi sérültek nélkül. így is hallatlanul nagy szám, félezernél több jött ki végeredményül, pedig azt is hozzá kell tennem, hogy nem mindenfajta sérülést, csak bizonyos baleseteket dolgoztunk fel. A többi között feleletet akartunk kapni arra, hogy milyen arányban származnak a sérülések a különböző foglalkozási ágakból. A statisztikai számok felsorolása általában unalmas dolog, de néha elkerülhetetlen a szemléltetéshez. Jelen esetben izgalmas, de megdöbbentő tényeket tartalmaznak. Nézzük csak! Az iparból származik az esetek 18,5 százaléka, a mező- gazdaságból majdnem kétszer annyi: 31,5 százalék. A háztartás körüli és magánéletből még több: 34 százalék! Az iparnál valamivel kevesebb, de abszolút számban mégis nagyon sok az iskolai és a játékból eredő szemsérülések arányszáma: 15 százalék. A közlekedési balesetek százaléka csupán: egy, de itt meg kell jegyezni, hogy a balesetesek általában más sérüléseik miatt először a sebészetre kerülnek, vagy oda, ahol az életveszélytől kell megmenteni őket. ELSŐ MEGGONDOLÁSRA az ember azt várná, hogy a legnagyobb számot az ' iparból kapja. Ám ez, amint látjuk, csak a harmadik helyen szerepel a rangsorban. És nem el- gondolkoztató-e, hogy az iparival majdnem egyenlő számú a játékból eredő gyermek- szemsérülés? Sokféle találgatásra és lehetőségre ad alkalmat gondolatainkban ez a néhány tényszám, azonban mint; mindennek, az ipari sérülések viszonylagosan alacsonyabb számának is megvan a maga alapos oka. Az ipar területén egyre erőteljesebb a baleset elleni védekezés propagandája, s ennek nyomán egyre több dolgozó látja be, hogy mindez azért történik, mert az ember a legdrágább kincs, és az egészségre vigyázni — ma már kötelesség! Vagy ki engedheti meg magának azt a luxust, hogy ezreket vegyen igénybe az állam kasszájából kezeltetésére csak azért, mert vigyázatlan volt?! Ebben az órában, amikor ezeket a sorokat írom, osztályomon 28 súlyos beteg között 8 komoly szemsérült van. Ezek mindegyike elkerülhette volna a kórházi kezelést, a bajt, ha egy kicsit gondol magára, ha vigyáz. Egy 38 éves férfinak motorbegyújtó szíj szakította át egyik szemgolyóját. Egy nyolcéves fiú építkezés körül súlyos mészmaródást szenvedett az egyik szemén, egy 12 éves fiúnak drót szúrta át az egyik szemét. Egy 48 éves férfi drótot akart vágni, és saját zsebkésével szúrta át egyik szemét. EGY 22 ÉVES férfit ugyancsak gondatlanságból értmészmaródás, míg egy 31 éves fia* talember évekkel ezelőtt robbanásos szemsérüléssel került kórházba, s most az újult ki, 8 vált súlyossá a valamikori gondatlanság. Egy 14 éves fiú bokornyesés közben szúrta meg a szemét, egy másik betegem motorkerékpárral drótok közé szaladt, s így szakította szét az egyik szemét. Egyszer már szóltam arról, hogy felelőtlenség az állam terhére nem vigyázni magunkra. Ha ezt nem is vesszük alapul, mégis az az igazság, hogy az ember vigyázatlansága sokezer forintos kárt okoz, kiesést jelent országos viszonylatban, de még ez is mi ahhoz képest, hogy elvesztik esetleg szemük világát, vagy veszélyeztetik a másét. A felmérések azt igazolták, hogy a szemsérülések 3/4 részét el lehetne kerülni egy kis gondossággal, egy kis figyelemmel, sőt — fegyelemmel, önfegyelemmel. Az élet minden területén be kell tartani a baleset elkerülésére vonatkozó szabályokat, s akkor kevesebb szerencsétlen ember lesz, mert nyilvánvaló, hogy aki megrokkan, bármilyen társadalmi segítséget kap is ahhoz, hogy megtalálja helyét az életben — szerencsétlenné válik a maga számára. Igaz, hogy a sérültek nagyobb részének szemét ma már megmenti az orvostudomány, de ez nem vigasztalja azokat, akik vigyázatlanságból elvesztik szemük világát. NEM PLAKÁTSZÖVEG, ha az orvos ezt mondja: Emberek! Vigyázzatok a szemetekre!, hanem annak a felhívásai aki nagyon sok sz sdést látott, aki nagyon sokszor hallotta emberek ajkáról a ‘kétségbeesett kiáltást: „Miért nem vigyáztam jobban?” Dr. Varga Béla, megyei vez. szemészfőorvoij l nyújt az egri új színház építkezéseihez, ennek mintegy viszonzásául a színház művészgárdája időnként műsort ad a vállalat dolgozódnak. így kerül most sor, november 6-án egy ünnepi szórakoztató estre Budapesten, a VILLÉRT kul- túrházában, amelyen Spányik Éva, Szabó Ottó, Bencze István, Lengyel János, Lőrinczi Éva és Vayai Erzsi lépnek fel. ★ Hol itt, hol ott tűnik fél, néhány nap óta Egerben Le- hoczky Éva, ismert művésznő, akit — amint már közöltünk — az egri Gárdonyi Géza Színház egy operettre, a Bajadérra szerződtetett. Megkezdte énekpróbáit. hogy novemberben még több időt töltsön váró* sunkban, amikor már a közös próbák ideje is éljön. A Bajádért a szegedi Nem-i zeti Színház rendezője, Komor István állítja színpadra. ★ November 23-ára ismét ősbemutatóra készül a színház. Színre kerül Blazsek Karácsonyi vőlegény cfmű szatirikus,- mai tárgyú vígjátéka, Koza- róczy József rendezésében. Főbb szerepeit Petőházi Mik* lós, Vayai Erzsi, Dávid Agnet és Mendelényi Vilmos játsszák.' A vígjáték próbái már folynak. (á) JtLáuf u...! — Hallottál már ilyet? Azt mondják hogy szemellenzősek vagyunk! (Fülöp György rajzai „AMIKOR férjhez mentem, négy asszony osztozott egy konyhán. Most fürdőszobás lakása van a tehenésznek.” — Varga Istvánná fejezte ki így azt a hatalmas változást, amely a • kétútközi emberek életében bekövetkezett. S ennél találóbban talán nem is lehetne jellemezni, milyen nagy utat tettek meg, amíg az uradalom bérese a mezőgazdasági szakmunkás rangjára emelkedett. Göröngyös volt ez az út és nehéz. Volt több kenyér és szűkösebb esztendő, éppen úgy, mint mások életében, de mégis mindig egy-egy lépést tettek előbbre. Először csak szétköltöztek a közös konyháról, átalakítgatták a régi lakásokat. Később új házak épültek, egyik-másik épp a sok sanyarúságot látott cselédlakások köveiből. Az uj lakásokba új bútor került és a szekrények polcain Összébb rakódott a nagyanyáktól örökölt szegényes vászonholmi, hogy helyet adjon a damaszt ágyneműnek. A borítékokban több lett a pénz és a növekvő jómóddal új kívánságok ébredtek a szivekben. Az emberek, akik addig csak a kenyér éhségét ismerték, megtanulták, lehet szomjúhozni a szépet, a tudást is. Hogyan kezdődött, értől ma már egyik sem tudna számot adni. KIK VOLTAK az első kultúrmunkások? Nevek után kutat emlékezetében Varga István, aki őslakosnak számít itt FÉNYEK A PUSZTÁN De alig tud összeszedni egyet- kettőt. Fiatalok voltak és már szárnyra keltek innen a gazdaságból. Inkább az előadásokra emlékeznek, amelyek itt, a puszta kellős közepén, a kultúra első pislákoló fényeit jelentették. Az emberek cserélődtek, elkerültek innen, de maradt a kívánság, évről évre megszervezni a fiatalokból a színjátszó gárdát, a tánccsoportot. S a fiúk és lányok, akik esztendőről esztendőre eljönnek ide, amíg csak férjhez nem mennek, vagy meg nem házasodnak — mert ez a faluban való megállapodást jelenti életükben —, minden évben megszervezik a maguk csoportját, s a gazdaság minden évben újabb meglepetéssel várja őket. Most, hogy kint jártam, már klubszobát találtam, ahol estéről estére összejönnek énekelni, táncolni, színdarabot próbálni a fiatalok. De sokszor „öregek” is. öreg alatt, természetesen nem hajlott korú emberekre kell gondolni — magyarázza dr. Komlódi Gyuláné, aki tanítónő és afféle „kultúr- mindenes” is egy személyben —, mert itt az idősebb korosztályt a negyven—ötvenévesek jelentik. S belőlük is kevés van. A fiatalok gazdasága ez. Sokan itt ismerkednek össze, s itt telepednek le a házasság után. ök alkotják a gazdaság magvát. Nem vagyunk mi elzárva a világtól — mondja, és sorolja is, hogy minden héten egyszer mozi van, kéthetenként műsoros klubest. Ilyenkor szerepel a tánccsoport, kis jeleneteket tanulnak be. A televízió is a rendszeres szórakozást szolgálja, ha adás van. Illetve, ahogy az egyik fiatal megjegyezte, amikor jó műsor van. Mert a kulturális igény már a minőséget is számon tartja. A másik két hétben, amikor helyben nincs klubest, felkerekednek, s a gazdaság központjába, Pusztaszikszóra utaznak. Ott látták legutóbb a Gárdonyi Géza Színház tájelőadását. NEHÉZSÉG adódik itt is, mint mindenütt. Legfeljebb csak másfajta. Néha szűknek bizonyul a kultúrterem, amely nappal az ebédlő céljait szolgálja. Az előadások idejére a fiatalok leleményessége varázsol színpadot a terem végébe, s a függönyt egyelőre lepedők helyettesítik. De egyszer majd lesz, mondják egymásnak — és nekem is. Hiszen más sem lett azonnal és hibamentesen. Életük megszokott rendjében sem egyszerre kapott helyet a kultúra, hanem fokozatosan. Szorosan a kulturális igények növekedéséhez tartozik az is. hogy az alig 130 lakost számláló telepen, (az állandó lakosokat értem ez alatt, s ebben a számban a csecsemők is benne foglaltatnak) a felnőtt lakosság jó része tanul, vagy tanulni akar. Hárman mező- gazdasági technikumot végeznek — köztük a gazdaság egyik fiatal brigádvezetője, Zsák János —, mert beosztásuk megköveteli, hogy tanuljanak. Három fiatal mezőgazdasági szakmunkás lesz, hárman pedig már szakmunkások — vadászok. Harmincán az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát akarják elvégezni. Do- moszlai István, a KISZ-titkár, így magyarázza a hirtelen támadt tanulási „lázat”: 4—S elemi ma már a tehenésznek sem elég. Bonyolult gépekkel dolgozunk, érteni keli hozzá. Ennek pedig az az alapja, hogy tanuljunk. A jelentkezők tehát ide is megvannak, úgy tudom, azóta a pedagógus is — egy helybeli, kettő pedig Füzesabonyból jár majd ki. PUSZTA. Ez a fogalom húsz esztendővel ezelőtt a nyomort jelentette. A közös konyhákat, a babona és a kulturá- latlanság fészkét, ahol tudatlan maradt a gyerek. Most csupán a lakott területtől való távolságot fejezi ki, mert a kultúra fénye ide is bevilágít. Deák Rózsi Gyorsan haladnak az alma válogatásával az asszonyok. Ma este az egri közönség előtt mégegyszer bemutatásra kerül Salacrou A Föld gömbölyű című tragikomédiája, ezután már csak Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban mutatják be, november 5-én. ★ Ha már Budapestnél tartunk, érdekes elmondani, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház és a budapesti VILLÉRT Vállalat szocialista szerződést kötött, amelynek értelmében a vállalat műszaki segítséget
