Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

I9«2. november 28., szerda

N t P P l 8 40

KIÜRÜLTEK

a kongresszusi terem padsorai, a küldöttek visz- szatértek munkahelyeikre, de az a fontos mondanivaló, amely a tanácskozás napjaiban elhangzott, eljutott szinte a legeldugottabb községekbe is. Az alaphangot a kommunisták nagy tanácskozása adta meg, de visszhangja máris érezhetően visszaverődik az emberek véleményében, terveiben. Ezt tapasztaltuk, amikor az andor- naktályai Búzakalász Termelőszövetkezet tagjait és vezetőit kérdeztük a kongresszuson elhangzottakról.

A közös gazdaság székházába sokan betérnek ezekben a napokban egy kicsit melegedni, beszélgetni, s ha már együtt vannak az andornaki határ gazdái, nem tudják megállni, hogy helyeslésüket, aggályaikat, vágyaikat, véleményüket el nem mondják a pártról, annak politikájáról.

Átázott kabátját száritgatva Kerekes Károly állatgondozó így summázta véleményét:

— A rádióban hallgattam a felszólalókat, s mondhatom, jólesett, hogy milyen bátran és őszintén mondják el véleményüket az emberek. Úgy érzem, nagy szó ez, hiszen annak idején, az 50-es években, én is jártam gyűlésekre, tanácstag voltam, de akkor nemigen lehetett ilyen nyíltan a hibákról beszélni.

Most meg, ha nem is jót mond az ember, ha téved is, meghallgatják, vitatkoznak vele, hogy elvtársam, vagy barátom, ez nem így van, s miért nincs így...

— Ha meghallgatják az embert, szívesen eljár a gyűlésekre — erősíti meg Kerekes Károly szavait az irodában üldögélő fogatos. «— így aztán már odáig jutottunk, hogy a parasztakadémián annyian vannak, hogy le se lehet ülni. A pártoktatásra is sokan járnak ... szívesen járnak.

■— Nahát, kell Is a tanulás, mert itt a közösben, másképp megy a munka, más a követelmény.

— Meg az elvek miatt is jó, ha tanul az ember, legalább tudja, hová is tartozik — vélekedik Kerekes Károly. Aztán egy példát hoz bizonyításul.

— Újévkor lesz két éve, hogy beléptem a szövetkezetbe, a tehenem is beadtam annak idején a közösbe, megszokhatta volna, de néha még hazaballag a csordáról. Kicsit úgy vannak még ezzel az emberek is, bár elégedettek itt, de időnként még a szokásokban a vélekedésben a régimódit használják ... hátrafelé is tekingetnek.

BOGOS LAJOSNE |

galmasabb a szövetkezet asz- szonyai közül, így vélekedik:

— Mi, asszonyok is, kedvel kaptunk a tanuláshoz, a politiECHO

záláshoz. s most, hogy olvasgatjuk Kádár elvtárs beszédét, azt mondjuk, így van ez a valóságban is, ez kedvet ad mindenkinek a politikához. Most már nem csodálkozik az előadó, hogy kezdetben csak én voltam az egyedüli asszony a pártoktatáson, most meg már tíznél is többen vagyunk.

A tanulás itt is mindennapi szükségletté vált, s az emberek, akik szinte egész évben egymással versenyezve vették ki részüket a közös munkából, s most megnyugtató híreket adnak tovább a várható részesedésről, a maguk példáját sorolva bizonygatják a kongresz- szuson elhangzottak igazságát rendszerünk erősségéről, a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeiről.

fogatos

| VARGA SÁNDOR

______ kér

sz

ót

— A politikához én nem nagyon értek, keveset hallottam a kongresszusról is, de ami körülöttem történik, az többet ér minden szónoklatnál. Én tizennyolc évig cselédeskedtem, gatyás ingben jártam, a gyerekeim meg mesteremberek lettek, a lányom gimnáziumban tanul, én magam annyi pénzt, terményt kapok jó három és félszáz munkaegységem után — számolják ki jó negyven forintjával —, hogy ha gyárban dolgoznék se keresnék többet.

De azt mondja meg, miért nem tudták ezt korábban is így csinálni? — kérdezi szinte felháborodottan, a személyi kultusz idején alkalmazott „nad- rágszíj”-politikára, a helytelen módszerekre célozva, amelynek megszűnését a maga módján örömmel üdvözölte Varga Sándor fogatos is.

— Az igaz is, hogy a fiataloknak, meg nekürtk is más a sorsunk, s <ia dolgozunk, a számításunk itthon is megtaláljuk. Én mégis azt mondom, hogy a magam részéről csalódtam. Egy hónap múlva 65. évembe lépek. A legöregebb kocsis vagyok a tsz-ben. De nem mehetek nyugdíjba, mert hetven évben állapították meg a korhatárt. Hát én gondoltam, hogy a kongresszuson legalább öt évet lefaragnak ebből ...

Így önti csalódottságát szavakba Varga János idős fogatos, őszintén, kertelés nélkül -*» ahogy a kongresszus felszólalóitól „tanulta”. Varga János tehát nem kapott reményeire kedvező választ a kongresszustól, de végül is a társaival folytatott beszélgetés, vita alapján elfogadta, hogy az emberek vágyainak teljesítésének ma még határt szab az ország anyagi ereje, lehetősége. •

A véleményekből mégis az csendült ki, s ezt megerősítette Prokai Lajosné, Bögösné, s a beszélgetés többi részvevője is, hogy megértették, helyesen értették a kongresszus mondanivalóját, s a legfőbb kérdésekben egyetértenek a párt politikájával.

CZIFRA MIKLÓS

szavaival élve; miután a gyakorlatban is meggyőződtünk róla, hogy a párt politikája megegyezik elképzeléseinkkel, őszinte támogatásunkról biztosíthatjuk a pártszervezetet, hogy egyetértésünket, akaratunkat tettekre váltjuk majd a párt politikájának megvalósításában. A közös gazdaság embereinek gondolat-echója így adja vissza szinte torzítás nélkül a kongresszus mondanivaló ját.

Kovács Endre

F

E

i

Ő

s

z

A

K

A

D

Á

S

146falusi könyvtárban függetlenített könyvtáros

A tanácsi és a szakszervezeti könyvtárak hálózata évről évre fejlődik, s számuk jelenleg már meghaladja a 9100-at. Az illetékes szervek az idén erőfeszítéseket tettek, hogy a szétaprózott könyvtárakat összevonják, s a különböző társadalmi és állami szervek tulajdonában levő párkötetes kézikönyvtárak helyett letéti könyvtárakat alakítsanak. Ennek eredményeként országosan az elmúlt évekhez viszonyítva mintegy 700-zal csökkent a kézikönyvtárak száma, ugyanakkor jelentősen nőtt a nagyobb könyvtárak könyvállománya.

A falusi könyvtárak fejlődésében jelentős eredménynek számít, hogy eddig már 72 nagyközség kapott függetlenített könyvtárost. Számuk jövőre újabb 74-gyel gyarapszik, s így 146, ötezer lakosnál nagyobb községnek lesz önálló könyvtárosa. (MTI)

Amikor a példaadónak példát mutatnak • . •

Állami gazdaságaink egyik legfontosabb feladata, hogy

termelőszövetkezeteinknek példát mutassanak a nagyüzemi gazdálkodásban. Mi sok esetben biztatjuk szövetkezeteinket: menjenek tanulni, vegyenek jó példát állami gazdaságainktól és tapasztalataikat hasznosítsák is mindennapi munkájukban. Az állami gazdaságok munkája, az elért eredmények, a legtöbb esetben tényleg példaként állhatnak szövetkezeteink előtt.

A szóban forgó eset azonban, sajnos, kivétel. Arról van ugyanis szó, hogy az Agrártudományi Egyetem gödöllői gazdaságának nagygombosi körzetében, Lőrinci község mellett, még mindig a földben van 1&—20 hold cukorrépa. A megye termelő- szövetkezetei viszont már régen túl vannak a cukorrépa betakarításán, és a szövetkezeti gazdák, akik arra járnak, most azon tanakodnak, hogy miféle „új módszert” vezetett be ez a gazdaság, hogy még november végén is a földben tartja cukorrépáját'.' Szeretnénk megnyugtatni a termelőszövetkezeteket, hogy nincs szó semmiféle új mód szerről, és meg kell mondanunk azt is, hogy ebien az esetben az Agrártudományi Egyetem gödöllői gazdasága mulasztást követett el, rossz példát mutatott.

A gazdaságtól azt a választ kaptuk, hogy eleinte esőt vártak, amikor megjött az eső, nem volt munkaerő, most viszont „nem engedi az idő”, hogy kiszedjék a még földben levő cukorrépát.

Nem tudjuk valójában, a néhány ok közül melyik volt az igazi, de annyi bizonyos hogy ez esetben az Agrártu dományi Egyetem gödöllő gazdaságának illetékesei bál ran fordulhatnak jó példáért hasznos módszerékért me gyénk szövetkezetéihez. El végre: tanulni, s okulni soha sem szégyen!

(szalay)

Korszerűen végezzük szttlfiink felújítását

HAZÁNKBAN a szőlőtermelés elterjedésével a sűrű ültetési forma alakult ki (60x50, 80x60, 100x100 cm), egyrészt azért, mert a téli fagyveszély miatt a tőkén csak akkora termőfelületet alakítottak ki, amennyit télire földdel be lehet takarni, másrészt azért, mert így tudták a területen a legnagyobb terméshozamot elérni.

A sűrűbb ültetés a kézi erővél való művelésnél nem okozott problémát, a tőke támasz- tékául pedig nem is jöhetett számba más, mint a legolcsóbb anyag, á fakaró.

Az 1914—20-as évek után kezdték alkalmazni a szőlőművelésnél a lóvontatta munkaeszközöket, részben a termelési költségek csökkentése, részben a munka könnyítése céljából. Ehhez már a sortávolságot szélesíteni kellett, ezért ettől kezdve a szőlőket 100—120 centiméter sortávolságra telepítették.

A gépipar fejlődésével a szőlőkbe is bevonult a gép. Eleinte a szőlő jelenlegi telepítési formájához alkalmazkodva, keskeny nyomtávú traktorokkal próbálkoztak. Rájöttek azonban arra, hogy szűk sortávolság mellett megfelelő gépet nem lehet konstruálni. Legalább 140—180 centiméteres sortávolság és huzalos támasz kell ahhoz, hogy a sorköztjáró traktor munkát tudjon végezni. Ekkor olyan traktort készítettek, amelynek a teste magas lábakon állva, a szőlő teteje felett halad, tengelye széles, kerekei minden második sorban haladva, a 120 centiméteres sorokban is elférnek. Ez az úgynevezett hídastraktor, — noha jól dolgozik, egyszerre négy sort művel —, nehézkessége miatt mégsem elégítette ki a szőlőtermelőket.

A SORKÖZJARÖ kis trakto- ; vestrágya nélkülözhetősége és

rok és a hidastraktorok alkal mazása ellen szólt még az, hogy ebben az esetben a szőlő műveléséhez a szántóföld műveléstől eltérő gépekre van szükség, holott az lenne a legcélszerűbb és úgy lehetne a gépeket kihasználni, ha egyforma géptípusokat alkalmaznánk a gazdaságokban. Ehhez pedig a szőlőket legalább 240 centiméteres sortávolságra kell telepíteni, mert ilyen sortávolság mellett már ugyanazokat a gépeket lehet alkalmazni, mint amilyeneket a szántóföldi művelésnél használnak.

A jelenlegi hagyományos telepítésű művelési és támaszforma — holdanként 5600 tőkével — jól bevált, magas terméshozamot biztosít. Egyúttal az is megállapítható, hogy az egri és a Mátra alji borvidék lejtőin levő szőlőkben a termő- terület téli betakarásának nincs nagy jelentősége, mert az öregebb szőlők termőfelületeit évtizedek óta nem tudjuk télire betakarni földdel, mégsem érte azokat komolyabb fagykár.

Viszont azt is meg kell állapítani, hogy ez a hagyományos művelési forma rendkívül munkaigényes, emiatt a világpiaci szintnél jóval drágábban termelünk. Ezt az árat csak a legkiválóbb minőséget termő szőlők térítik meg. Amíg a mezőgazdaság más munkaterületein gépesítéssel igyekszünk kiküszöbölni a nehéz testi munkát, a szőlőnél ez a hagyományos művelési mód mellett nem lehetséges. Mindezek miatt a hagyományos művelési módot hosszabb ideig fenntartani már felesleges. Korszerűbb formát kell találni a szőlő művelésére!

A SZŐLŐ sortávolságát legalább 240 centiméterre kell növelni és huzaltámaszt kell £ alkalmazni, hogy a szőlőt megfelelően gépesíthessük. Így ^már a nehéz testi munkák na- ígyobb részét — a talaj munkáikat és a növényvédelmet — £ géppel végezhetjük. Továbbra fs megmarad azonban még a £ nehéz munkákból a sorok ta- f ajmunkája és a metszés, vala- Jjmint a kötözés és a szüret.

^ A külföldi tapasztalatok iga- zolják, hogy terméshozamban fém marad le a széles sorú te- £ lepítés a hagyományossal őszemben. Igaz ugyan, hogy a < hagyományos 5700 tőkével ^szemben a 24x80 centiméteres felépítésnél csak 3000 tőkénk fesz, de a termőfelület — miivel a téli fagykár veszélye cse- ^ kély — kordonkarók, vagy ^ szálvesszők alkalmazásával ^ kiegyenlíthető.

^ A 240 centiméteres sortávol- íságú szőlő telepítésénél a ter- 4 méshozam tekintetében még J nincs tapasztalatunk, de mun- ^ kaigényesség, gépesíthetőség ^szempont jóból kétségtelenül

főbb a hagyományosnál.

2 Van még egy jobb telepíté- fési, illetve művelési forma: a |„Móser-féle magas kordon”.

£ Korszerűvé teszi ezt a tele- «pítési formát: az olcsó telepí- fés, a gépesíthetőség, a kevés munkaerő-szükséglet, a szercAlkM&t

gyök a tisztaságra. Azok az ágyneműk, amiket használnak, a nagyanyámat is kiszolgálták, maguknak sem veszek másikat. Ha elszakítják: kötelesek

megjavítani.

Havonta egy levelet írhatnak a legközelebbi hazzátartozónak: csak ajánlottan adhatják fel. Üjságot, folyóiratot nem járathatnak, mert azok molesztálják a fpbérlőket. A szüleik évente kétszer — két-két órai időtartamra meglátogathatják magukat.

Látom, a doktor úr elhúzta a száját. Ha akar, kereshet más lakást is, nem muszáj pont Vászon Mihályiba betelepedni. Maga meg, doktornő, csak ne csitítgassa a férjét, nem erőszak a palacsintaevés.

Itt jelentős szünetet tartott, s ezt félreértette az orvosgyakornok. Azt hitte, befejezte.

— Igen, kérem, mi... — de nem jutott tovább.

— Várjon. Ha türelmetlen, keressen más lakást. Meg kell mondanom még azt is, hogy allergiás vagyok a zajokra. Este kilenc után le kell csavarni a rádiót, meg persze a villanyt is. Reggel nyolckor aztán be lehet kapcsolni a rádiót.

Vendéget nem fogadhat, ■ italozást, murit nem tűrök a házamnál. Alinak örülök, hogy tanulni akar, készül a szakvizsgákra. De csak módjával, mert drága a villany. A rezsót nem használhatják, a tűzhelyünket sem. Az ablakot csak délben lehet kinyitni, a huzatot nem bírják a bútoraim.

Mielőtt lefekszik, mosson lábat, rsr»ue. a felesége is, kényes vaMit? Hogy nem keresnek mást, mert nem is ismerősek itt? Akkor ne ugráljanak. Hallgassák, amit mondok.

Remélem, gyerek

nem lesz. Ezt is bele fogjuk venni a szerződésbe. A szerződést, persze, hat hónapra kötjük, s utána az én kívánságomra meghosszabbíthatjuk. En a hat hónap alatt is bármikor felmondhatok, ha úgy látom helyesnek.

Ketten csak hétszázötven forintot fizetnek, és ezért használhatják a vödrömet, ha szomjasak és inni akarnak.

Fűteni nem lehet, drága a kályha, de ha maguk hoznak tűzhelyet, akkor fizetni kel! a kéményseprőt is.

Ha kiszállásra mennek, azt két hónappal

előbb be kell jelenteni, addig is ki tudom másnak adni az ágyat. Apropó, ágyat, mert ágy csak egy lesz, elég az is. Nem kell kényes- kedni, fiatalok.

Ebéd után idegen szavakat használni szigorúan tilos. Sem szóban, sem írásban. A könyveiket, amelyeket olvasnak, először be kell mutatniok nekem. En ráírom, hogy e n- gedélyezve, s akkor lehet. Az ismeretségekről, amelyeket munka közben kötnek, természetesen beszámolnak nekem, nem szeretem, ha a lakóim rossz társaságba keverednek.

Moziba havonta egyszer mehetnek, akkor — azt hiszem, ennyit elvárhatok — nekem is hoznak jegyet.

a nagy terméshozam.

A MÓSER-FÉLE magaskor-«

dón sortávolsága három-három és fél méter, tőtávolság pedig 1—1,2 méter. Így olt- ványszükséglete holdanként 1400—1900 között van.

Támberendezése 210 centiméter magas oszlop, amelyen a legalsó huzal 1,3 méter magasságban van kifeszítve, efölött két huzalpár van. A tőke kialakítása, művelése a következőképpen történik:

A tőkén karók mellett 1,3 méter magas törzset nevelne« és ebben a szintben képeznek ki két 60 centiméteres kordonkart és azokat az alsó huzalhoz kötik. Ilyen magasságban történik a termőfelület kialakítása, a metszés. A fejlődő hajtások nagy része önmagától belekapaszkodik a r felső huzalpárokba, majd azt túlnőve, visszahajlik, kisebb része csüngően fejlődik. Ennél a művelési módnál kézi munkára a metszésen és a szüreten kívül nincs szükség, s azok is kényelmesebben, állva végezhetők. A terméshozam lényegesen magasabb a többi művelési formánál, ugyanis a magas kordonnal területegységre átszámítva ugyanolyan ter- mőfelület-nagyság alakítgató ki, mint a hagyományos tőkeművelésnél.

Mivel ennél a művelési formánál a törzs és a termőfélü* let télire nem takarható be< ezért csak olyan helyeken alkalmazható, ahol komolyabb téli fagyoktól nem kell tartani. Az egri és a Mátra aljt borvidék túlnyomó része ilyen, egyébként is, a nálunk hidegebb éghajlatú Ausztriában azt tapasztalták, hogy 1,3 méter magasságon felül jóval kisebb a fagyveszély, mint a talaj felszínén, és az utólsá harminc évben a Moser-féle magas kordonon komolyabb téli fagykár nem volt. Ugyanakkor a késő tavaszi sugárzó fagyok ellen a magas művelés védelmet nyújt.

AZ EGRI és a Mátra alji borvidék e rekonstrukcióját most kezdik meg és az új telepítésekkel 40 évre előre meghatározzuk a szőlő művelési módját is. Nagy hibát követnénk el, ha ezt nem a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően végeznénk. Az egri és a Mátra alji borvidék túlnyomó részén a szőlők felújításának egyúttal a Móser- féle magaskordon művelésre való áttérést is kell jelentenie, így tudunk olyan szőlő nagyüzemeket létrehozni, ahol a termés nagysága, Illetve biztonsága eléri a gyáripar színvonalát, megelőzve ezzel sok más mezőgazdasági termelési ágat.

Dr. Prohászk» Ferenc.

a Gyöngyösi Felsőfoka Szőlőtermesztést és Borászati

Technikum tanszékvezető tankra.

,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ .WWWWVWj

(Eles csengetés) Pil-j lanatra, kérem. Ajtót \ nyitok. Addig leülhet- j nek. (Kimegy.)

Feleség: Drágám, tn-j dód, milyen jó, hogyj egyéves házasok va-\ gyünk, igy már nem\ ragaszkodhatik az elsői éjszaka jogához... i

Vászon (Betoppan.):': Ezt máskor kerüljék.': Nem szeretem, ha a há-‘: tam mögött sustorog- \ nak. Ha nem tetszik.': akkor nézzenek körül.; Ez a pacák is lakástj keres, de egyedül akar] lakni és csak havi ezer-: nyolca van.

Kirúgtam.

Gondolkodási időt ] nem adok. Itt vannak; a bejelentési papírok,: a szerződéseket is el-\ készítettem, csak alá; kell írni őket. Aláírás-] kor ki kell fizetni egyi fél évet előre. Amíg; egyikük kölcsön kér va-\ lahol, addig a másik itt ] marad.

(garas) 1