Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

4 NfiPÜJSAG 1962. szeptember 2., vasárnap LEGENDA A VONATON Hova is menjen a gyerek? — Németre jön a kislányod? - kérdi tőlem valaki. — Nem, mert zeneóra is meg iskola is, nem bírja el a sok túl- órát. ~ Balettre se jön? — Nem. — Külön tornára se akarod be­íratni ? — Nem. — Az én kicsim most már fel­veszi a vivóleckéket is! — Es még mindazt, amit eddig felsoroltál? — ö, hát azt már két éve mind csinálja. — Álmomban, meg ha a tv-ben játszó gyerekeket látok! — szól bele hirtelen a kilencéves kislány kettőnk beszélgetésébe. — Meg szeretnék bukni ebben az évben, mert akkor talán valamiről lemaradhatok - súgja még sietve, amikor a presszó teraszán elköszö­nünk. Ha anyját másképp nem lehet % ^lebeszélni” a túlterhelésről, akkor én szívből drukkolok ennek a kis­lánynak! Bár ... kitűnő volt, ne­héz dolga lesz ... (á) — BEFEJEZTEK az Eger­esein Bányaüzem „Szeptem­ber 2” nevű lejtősaknájának tömedékelését. A tömedéke­lési munkát tervszerűen vé­gezték, s nemcsak arra vi­gyáztak, hogy a munkával határidőre készen legyenek, hanem a biztonságos munká­ra is sok gondot fordítottak; a gyakori üzemzavarral küz­dő lejtősakna tömedékelésé­nél így a legkisebb baleset sem történt. ★ I — ÁTSZERVEZIK az új kul­turális évben az egri Művelő­dési Ház tánccsoportját. A kul- túrcsoportba bevonják az egri középiskolák diákjait is. A tánccsoport vezetésével Borús Violát bízta meg a művelődési ház vezetősége. ★ — FELÚJÍTJÁK az Egri Lakatosárugyár darabolómű­helyét. A felújítási munká­kat az Egri Építőipari Ktsz munkásai végzik el. ★ * 1,5-2 MUNKAEGYSÉGET keresnek naponta átlagosan a kisnánai Hunyadi Termelőszö­vetkezet oltványtermesztő munkacsapatának tagjai. Csí- zik Pál vezetésével 22 női tag alkotja a munkacsapatot. Az asszonyok már elvégezték a szőlő negyedik permetezését és az érés alá kapálást. ★ — SZEPTEMBER harmadl­kán, délelőtt fél kilenc órai kezdettel Egerben, a Szak- szervezeti Székház kistanács­termében kibővített akció­bizottsági ülést tart a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége. Az ülésen a megye ta­lajerőgazdálkodását tárgyal­ják majd meg. Uj magyar iilmtörtónet... Amikor kijöttem a moziból, még óvatosságra intettem ma­gam: semmi túlzott öröm és bizakodás, véletlen kisiklás műve lehet ez csak. Aztán új­ra és újra felidéződtek ben­nem a filmkockák, a szerep­lők gesztusai, a környezet, ahol otthonias magabiztosság­gal mozgott rendező, operatőr, színész és egyszeriben mérges kezdtem lenni — a filmkriti­kákra. Miért, hogy egy rossz magyar filmet élesen, határo­zottan és könyörtelenül ránt a porba a kritika és miért, hogy ez a hosszú idő után olyan ör­vendetesen jó új magyar film elismerést ugyan kapott, de az öröm hangja meg sem közelí­tette a kritikában nemrég fel­csattant felháborodás hangját. „Nem valami különös törté­net ...” — valamiféle ilyen megfogalmazást olvastam e film kapcsán egyik lapunkban. Akkor még nem láttam Rónyi Tamás filmjét, de azóta igen. S egyszerűen nem értem a megállapítást és nem értem az óvatosan dicsérő kritikát sem. Szorgalmas mozi látogató és a film művészetét tisztelő, a ma­gyar film sorsáért aggódó és odaadó néző vagyok csupán — nem filmesztéta, még csak nem is hivatásos filmkritikus. Éppen ezért, vagy ennek elle­nére meg vagyok győződve ar­ról, hogy a „Legenda a vona­ton” nem egyszerűen csak egy jó film, amely derűs és elgon­dolkodtató perceket szerez a nézőknek, nem egy film a sok közül, amely a munkásokról, a munkáról, a mindennapi „szürke” élet ezernyi lírai pil­lanatáról szód szerencsére nem femnkölt, de szerencsére na­gyon őszinte nyelven — ez a film valami újat, valami na­gyon régen vártat hozott, a magyar filmművészet számára. öt férfi, öt munkás, egy bri­gád tagjai, apró kis története­ket mondanak eh hogy a tör­ténetekért cserében helyet kapjanak a zsúfolt munkásvo­naton. Valóban nem „nagy” történetek ezek, nem végzetes tragédiák bontakoznak ki, nem fékezhetetüen emberi ki­es így milyen sokszínű a te életed, milyen változatos vagy tenmagad is, Egyszerűség, keresetlenség, a ma történetének könnyed és minden erőltetést mellőző filmrevitele — ez jellemzi ezt az új magyar alkotást. A film hősei egyáltalán nem hősök, emberek, a mi korunk embe­rei, akiket egy nagy eszme formál, a munka kovácsol ösz- sze, nem éppen könnyen, nem éppen egyenlő mértékben. Nyersek, nemegyszer faragat­lanok, ki nem állhatják a nagyképűséget, a fontosko­dást, a tettekben hisznek és azon mérnek. Jellemükben ko­rántsem aranycsillogásűak, de szívük legmélyén, ki nem mondva, szinte tán? titkolva is, éppen az „aranycsillogás'’ felé törtetnek. öt történetet mondanak el, amelyet semmi más nem fűz össze, mint ahogy a történe­teknek ugyanazok a szereplői, a brigád tagjai, s hogy ezek a kis történetek a vonaton hang­zanak el egy csalafinta ötlet megvalósításaként. És mégis kerek aa egész! A rendező, Rényi Tamás el­ismerésre méltó filmet alko­tott és, hogy most nem ejtek szót a „de”-ről, azt elsősorban azért teszem, mert összehason­líthatatlanul több az, ami az ellentétes kötőszó előtt jó, mint ami utána gyengébben sike­rült. Méltó partnere volt For­gács Ottó, aki kamerájával né­hány nagyszerű képet produ­kált, de sohasem vált öncélú­vá, organikus egységeit alko­tott képeivel, a rendezői el­gondolással. A film főszereplői — Sinko- vits Imre, Szirtes Ádám, Pécsi Ildikó, Bánhidi László, Mada­ras József, Sztankay István. Kautzky József, Lőte Attila, Koncz Gábor — harmonikus és k'-'gy -nsúlyozott játékstí­lusba rr ’kapó természetes­séggé viv k filmre az orszá­got nn i brigád öt történetét: az éh'it-í Egyet azonban kifogásolok: miért hallgatták el a film for­gatókönyvírójának nevét? Még az alapötletért is megérde­melte volna, hogy megismer­kedjék vele a közönség. (Gy G.) Kulturális és sporttalálkozó Mátrafüreden dulatok csapnak össze, Itt nincs elbukás, mint ahogy nincs hősi győzelem sem. Itt mindennapi emberek vannak, olyanok, mint én, vagy te, szürke kis tagjai a nagy tár­sadalomnak, s ott döbbensz rá a nézőtéren, hogy ezek a „szürkék”, milyen sokszínűek A Földművesszövetkezetek Heves megyei Központja, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága és a KPVDSZ megyei bizottsága szeptember 9-én, Mátrafüreden béke és barát­ság-találkozót rendez. A sport- események a sportpályán, a zenés, táncos, kulturális pro­dukciók a szabadtéri színpa­don kerülnek bemutatásra. Délelőtt 9 órakor Kollár La­josnak, a MÉSZÖV főosztály- vezetőjének megnyitója után ünnepi beszédet mond Dezséry László, az Országos Béketanács titkára. Ezt követően tánc-fesztivál lesz a szövetkezeti tánccsopor­tok részvételével. 12 órától a földművesszövetkezetek Heves megyei művészegyüttesének műsora után divatbemutató és délután 3 órától sportműsor, amelyen sor kerül a Hatvani FJK—Hevesi FJK Nyári Kupa mérkőzésre, és a MÉSZÖV— SZÖVOSZ barátságos labda­rúgó-mérkőzésre. Mozik műsora Egri Vörös Csillag: 2— 3-án: Legenda a vonaton Egri Bródy: • 3- án: Micsoda éjszaka Egri Kertmozi: 3-án: Halál a Cukor-szigeten 3-án: Babette háborúba megy Gyöngyösi Puskin: 2- án: Túl fiatal a szerelemre 3- án: Egy év 9 napja Gyöngyösi Szabadság: 2— 3-án: Egy házasság története Hatvani Vörös Csillag: 3— 3-án: Egy asszony meg a lánya Hatvani Kossuth: 3-án: Körhinta Egri Béke: 2—3-án: Julius Caesar Heves: 2- án: Kísértetkastély Spessartban 3- án: Félbeszakadt dal Pétervására: 3-án: Ma éjjel meghal egy város Füzesabony: 3-án: Súlyos döntés 3-án: Kísértetkastély Spessartban 1962. SZEPTEMBER 3, VASÁRNAP: ISTVÁN 110 évvel ezelőtt, 1852. szeptem­ber 2-án született PAUL BOUR- GET francia író és esszéista. Re­gényei lélektani érzésükkel tűn­nek ki, közülük az ÁLLOMÁS­RÓL Állomásra, a tanít­vány, a NAGYVILÁGI DÁMA ciműeket magyarra Is lefordítot­ták. Esszéi közül Baudelaire-t és Stendhalt méltatóak tűnnek ki. 330 évvel ezelőtt, 1632-ben e na­pon halt meg JUSEPE DE RIBE­RA spanyol festő. A naturallsztl- kus ábrázolás mellett gyakran eksztatikus, látomásos ábrázolást alkalmazott (DIOGENESZ, HE- RAKLEITOSZ, Szt. ANDRÁS VER- TANÜSÁGA). 105 évvel ezelőtt, 1057-ben szüle­tett IVAN KABLUKOV orosz fizi­kus és kémikus. Foglalkozott az oldatok kémiájával, 1887-ben a :ermokémla területén azt mu tatta ki, hogy a szerves molekulák képződésekor a hőmérséklet változó. Tankönyve: A SZERVET­LEN KÉMIA ALAPELEMEI. 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e napon halt meg HERY LAWSON ausztráliai költő. Müveiben az egyszerű ausztráliai telepesek ne­héz életét ábrázolta, költeményeivel pedig a kizsákmányolás el­len tltakozott. (A BATYU ROMÁNCA.) 1945. szeptember 2-ához két iontos politikai esemény fűződik: ekkor alakult meg a VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁR­SASÁG és e napon Írták alá JAPÁN FELTÉTEL NÉLKÜLI KA­PITULÁCIÓJÁT. £(jif ikként az a aélemhttfeni PAUL BOURGET ... hogy a puló­vernél jobb és nép­szerűbb divatot nehezen lehetne kitalálni. S hogy véleményemmel egyébként nem ál­lok egyedül, azt pulóverem mellett az is igazolja, hogy másoknak is van pulóvere és nem is akármilyen puló­vere, hanem pon­tosan ugyanolyan, mint az enyém, vagy hogy szerény­telenséggel ne vá­dolhassanak: ne­kem van pontosan ugyanolyan, mint nekik. A pulóver puha, szürke, gyapjú, galléros vagy ép­pen gallértálan és nagy előnye, egy­aránt hordhatja férj és feleség, ha kettő van belőle, és felváltva, ha egy ... Hallottam már olyan esetről is, hogy a négy­tagú családnak egy pulóvere van a mostani szürke sztárból, s ezt hordja az apa, — begombolt inggel, nyakkendővel; a mama, sötét szok­nyával; a fiú, rö­vid nadrághoz, öt pofonnal megfe­nyegetve, ha nem vigyáz rá és a nagylány, valami­féle lecsüngő mü­tyürkével a nya­kában. lm, igazo­lódott a tétel: sok jó ember elfér egy kis helyen, ha az pulóver. Nem tudom, ez irányú kutatásaim még igen kezdetle­ges stádiumban vannak, hogy a pulóvert hol, ki, miért és hogyan találta fel. Azt sem tudom, hogy a pu­lóvert, mint divat­cikket, hol, ki, mi­ért és hogyan használta először. Mindössze annyit tudok, hogy ma már a pulóver annyira hozzátar­tozik az ember­hez, különösen, ha szürke és gyapjú és 'mégis olcsó, mint férj a fele­séghez, a volán az autóhoz és a száz- jóegynéhány forint vásárlási ár a pu­lóverhez. Valamikor egy világ rettegte a magyarok nyilait, mert lovas nemzet voltunk. Aztán egy világ rettegte a csatárok góllövö cipőit, úszóink ha­tározott karcsapá­sait és ökölvívóink még ennél is hatá­rozottabb ökölcsa­pásait. Nos, ame régi dicsőség a múlté, de nem keVl félteni a magyart... Most pulóveres nemzet lettünk, s lobogó, csőnadrá- gos gatyaszárunk felett ott simul a szürke pulcsi, amely alatt éppúgy lehet puhítani a húst, sőt még job­ban is, — ha hagy­ják. Huj, hu), hajrá- pulóver! (egri) IRTA' ÓNODV 47. Zsuzsa később sem emlé­kezett rá, mikor és hogyan jutott vissza az épületbe. Tompult érzésekkel, kábán járt-kelt irodáról irodára. Se­hol nem lelte helyét. Ha szól­tak hozzá, riadtan összerez­zent és összefüggéstelenül vá­laszolt. Folyton az órát leste, melynek mutatója most csi­galassúsággal cammogott kör- be-körbe. Valahányszor meg­csörrent a telefon, Ideges féle­lem szállta meg: félt, hogy Já­nos hívja. Nem tudott volna beszélni vele. Délben nem ebé­delt. Le se ment az étkezdébe. Az aggódás és a félelem össze­szorította a gyomrát, mintha gombóc akadt volna fel a tor­kán, nehezen lélegzett. Csodá­latos, megmagyarázhatatlan érzés: fél attól, hogy János hívja és mégis várja! Ha csör- rent a telefon, riadtan össze­rezzent, ha csend volt. állan­dóan a fekete készüléket le> te... Osszekeven.dert benne a szerelmes vágyakozás az öcs­cséért való aggódással: az or­vos iránt érzett hála a gyűlö­lettel : a hazugság az igazság­gal; a becstelenség a becsüle­tességgel; az egyik percben ar­ra gondolt, hogy felhívja Já­nost és őszintén elmond min­dent, a másikban riadtan el­hessegette magától ezt a gon­dolatot; hiszen akkor szerel­müknek örökre vége! S így? Viaskodtak benne az érzések. ... örökös félelem lesz az élete, amely végül is az öngyil­kosságba, vagy az őrületbe kergeti, keserves csalódást okozva annak a férfinek, aki olyan tisztán, őszintén és ön­zetlenül szereti. ... Szólni kell. Igen, felhív­ja és elmond neki mindent. Beszámol azokról a részletek­ről, amelyekről eddig hallga­tott ... ... Elmondja öngyilkossági kísérlete okát és történetét. Bevallja a szörnyű igazságot... erős lesz és megmondja: gye­reke lett volna... de... az or­vos megoperálta és.., azt re­mélte, hogy soha nem talál- koznaík többet, hiszen a másik férfi, aki erről tudott, meghalt. Az orvosról meg úgy tudta, ott maradt Ausztriában. ...János csodálkozni fog és megveti. ... Milyen jó Is, hogy felta­lálták a telefont... így leg­alább nem látja majd az arcát. Csak a hangját hallja, amíg a kagylót le nem rakja, hogy at­tól kezdve esetleg egy életen át ne találkozzanak útjaik. ... De a nyugalmát vissza­állítja. Attól kezdve nem lesz titka, megszabadul ettől a szörnyű tehertől, amely mázsá- nyl súllyal állandóan ott ül a lelkén, s nem hagyja éjsza­ka, álmában sem nyugodni. ... Megkönnyebbül és halá­los sebet ejt magán egyszerre, nem lesz titka éa örökké sírni fog elvesztett szerelme, másod­szori boldogsága miatt. ... Mit tegyen hát? Ha be­jelenti, lerázza magáról ezt a nyomasztó érzést, de ki tudja, mibe rántja az öccsét? Megbi­lincselik, börtönbe vetik! Egész életében folt lesz a becsületén. ... Mit akar tőle az orvos? Milyen gyalázatos szövetkezés­be vonta be? Hogyan találkoz­tak és hogyan barátkoztak össze? ...Milyen kegyetlen összjá- téka ez a véletlennek? Éppen Istvánnal kellett szövetkez­nie? Minden összeesküdött el­lenük? Nem elég az ő nyomo­rúsága, most az öccse Is bele­került? ...Mi lesz az édesanyjával? Ezt nem éli túl! ... Szép dolog-e, hogy bajba rántja az orvost is? Annakide­jén megmentette. Visszahozta az életbe. Emberfeletti erővel, egész éjszaka küzdött érte. ...Mit tegyen, mit tegyen? ... Vagy hallgasson inkább? ...Talán mégis... tévedés­ről van szó... István is, János is másvalakiről beszél és okta­lan idegeskedésével saját ma­gára hoz bajt... az orvos csak ártatlan dologba vonta be az öccsét és ha elutazik Erdős­lakról, szépen elsimul minden. ...Vagy... menjen el hozzá a szállodába és figyelmeztesse, hogy veszélybe került és nyo­moznak utána? Ez a terv felvillanyozta, megalkuvásra késztette. Addig tízszer is hozzányúlt a telefon­hoz, most, mintha megsütötte volna, elkapta tőle a kezét. El­határozta, hogy cinkosságra lép velük. Az öccse és meg- mentője érdekében. Tudja a címét, elmegy hozzá a szállo­dába. Figyelmezteti és Szabó Zoltán talán ... már aa esti gyorssal elutazik. Megkéri szé­pen és ezzel megmenti saját­magát is. Az orvos, bármi cél­lal tartózkodik Erdőslakon, nem jön Ide többet. Neki is ér­deke... Ezzel az elhatározás­sal lépett ki a kapun. Meg­könnyebbült, hogy János nem telefonált és nem várta. A szálloda felé indult. De az úton ismét gyötrő ide­gességgel szállták meg a gon­dolatok. ...Vajon megnyugszik-e et­től? Az orvos mégis ... nem fog-e visszaélni kiszolgáltatott­ságával? ... Elmegy-e, vagy már ké­ső és ezzel a cinkosságváll»- lással még nagyobb bajba so­dorja mindkettőjüket. ... Becsületes út lesz ez? Já­nos elveszi. Le tudja majd él­ni az életiét egy olyan férfi mellett, aki előtt kettős titkot is kell őriznie? Nyugalmat ad ez? Melyik hát a jó út: a hazugság, vagy az igazság; mire hallgasson; a hála, vagy a gyűlölet érzésére" Kit védjen: Istvánt, az orvost, vagy sajátmagát? Hogyan vá­lassza el egyiket a másiktól'' De jó volna, ha valaki taná­csot adna. Szédelegve ment az utcán mint aki sokat ivott. Kétsze- is elhaladt a szálloda élőt anélkül, hogy észrevette volna Esteledett, gyújtogatták a lám pákát. Ismét t szálloda élőt járt, hirteler elhatározással keresztülhaladt a hosszú elő­csarnokon éí óvatosan meg nyitva aiz ajtót bekukucskált i Jázmin-bárba. István és ar orvos a zongo­ra előtti kfc asztalkánál ül­tek. Az öccsí abban a pilla - natban hajtőt fel egy pohá- italt. Az orvor előtt is ita gyöngyözött. Becsukta az aj­tót, de pillana­tokig nem tudott onnan el­mozdulni. Gondolatai ismét őr­jítő gyorsasággal futkároztak megviselt idegeit fáradság ön tötte el. Valaki udvariasét félretolla. — Szabad lesz, kisasszony

Next

/
Oldalképek
Tartalom