Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
1*62. szeptember 2., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 98680 család, 347856 ember él a megyében A városokban 1049, a falvakban 1063 nő jut 1000 férfira Megjelent a népszámlálás Heves megyei kötete Augusztus hónap végén a Statisztikai Kiadó Vállalat megjelentette a „Heves megye személyi és családi adatai” című kötetet, amely az 1960-as népszámlálás részletes1 adatainak feldolgozását tartalmazza, községi és járási bontásban. A könyv sok tekintetben figyelemre méltó, hiszen olyan régen keresett kérdésekre ad választ, mint az egyes területek foglalkoztatottsági viszonyai, lakosságunk iskolai végzettsége, a családok száma, társadalmi és gazdasági összetétele, stb. Heves megye területe 1960. január 1-én 3638 négyzetkilométer volt, lakossága pedig 347 856 fő. Megyénk területe az ország területének 3,9 százaléka, a lakosság az ország lakosságának 3,5 százaléka. A népsűrűség 96 fő volt, négyzetkilométerenként, több a megyék országos átlagánál. (84 fő). Az 1949 óta eltelt 11 év alatt a népesség száma 31 600 fővel, 10 százalékkal emelkedett. A természetes szaporodás az eltelt 11 év alatt 27 300 fő volt. Ebben az időszakban jelentős volt az elvándoroltak és bevándoroltak száma is, de a bevándoroltak száma 4300 fővel meghaladta az elvándoroltakét. A népesség 24 százaléka a városokban, 76 százaléka megyénk 117 községében él. A városok népessége 23 százalékkal, a községek népessége 6 százalékkal növekedett. váltaké pedig több mint kétszeresére növekedett. Ma a 15 évesnél idősebb népesség 17,8 százaléka nőtlen, illetve hajadon, 70,3 százaléka házas, 10,6 százaléka özvegy és 1,6 százaléka elvált családi állapotú. A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett. A 10 éves és ennél idősebb népességből az ími-olvasni nem tudók aránya 6 százalékról 4 százalékra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség több mint egynegyede végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az egyetemi végzettségűek száma 3828 fő volt. A városokban a népesség iskolázottsága jobb, mint a községekben. Például az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya a községekben 14 százalék, a városokban 23 százalék. 1960. január 1-én a népesség 52 százaléka (181 600 fő) volt a kereső. A keresők száma a 11 év alatt 24 százalékkal nőtt. Ma száz keresőre 92 eltartott jut, az 1941. évi 120 eltartottal szemben. A keresők számának emelkedésén belül nagyobb arányú a nők foglalkoztatottságának növekedése. A városokban a nők 38 százaléka, a községekben 32 százaléka a kereső. A keresőknek 82 százaléka fizikai, 11 százaléka szellemi foglalkozású. 7 százaléka pedig nyugdíjas, járulékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai munkát végzők 48 százaléka mezőgazdasági, 19 százaléka ipari jellegű foglalkozást folytat. A fizikai munkát végzőkből legtöbb nőt a kereskedelem és vendéglátóipar foglalkoztat, a szellemi foglal- kozásúakon belül a nők aránya az irodai dolgozók és a kulturális-egészségügyi szak-alkalmazottak között a legmagasabb. A megye lakosságának 87 százaléka családokban él. A megyében 98 680 család volt a népszámlálás időpontjában. A 2—3 tagú családok aránya 1949-ről 1960-ra nőtt. Tehát a 100 családra jutó családtagok száma 351-ről 313-ra csökkent. Ma a 2—3 tagú családok aránya 68 százalék, a 4 tagú családoké mintegy 20 százalék, a többi 5, illetve ennél több családtagú. 100 családra 1949- ben 143 gyermek jutott, ma 114. A családokban élő gyermekek 73 százaléka 15 évesnél fiatalabb. A megyében 611 külterületi település van, és a külterületeken 19 893 fő él. A külterületi népesség 24 százaléka a városokhoz, 76 százaléka a községekhez tartozó külterületeken él. A népszámlálás adatait az igazgatóság az 1961. évről kiadott évkönyvében részletesen feldolgozta. Az évkönyv október hón a óban jelenik meg. és igazgatóságunkon még megrendelhető. Központi Statisztikai Hivatal He\os megyei Igazgatósága A népességből 168 924 volt a férfiak, és 178 932 a nők száma. 1000 férfira 1059 nő jutott, kevesebb, mint az országos átlag. Az utolsó népszámlálás óta a férfiak száma 12 Kiváló ifjú mérnökök, technikusok a Szerszám- és Készülékgyárban százalékkal, a nőké 8 százalékkal emelkedett. A községekben 1063, a városokban 1049 volt az 1000 férfira jutó nők száma. A népesség korösszetétele az országoshoz hasonló. A lakosság 24 százaléka gyermekkorú, 62 százaléka 15—59 éves, és 14 százaléka öregkorú. Az 1949-es népszámlálás óta az öregkorú- ak aránya növekedett, a gyermekkorú aké változatlan maradt. Ez azt jelenti, hogy megyénkben az átlagos életkor nőtt. Az elmúlt 11 év alatt lényeges változás állott be a 15 éves és idősebb népesség családi állapota szerinti összetételben. A nőtlenek és hajadonok száma 12 százalékkal csökkent, a házasoké 18 százalékkal, az elA KISZ kezdeményezésére a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban is bekapcsolódtak a fiatal műszakiak a kiváló ifjú mérnök és kiváló ifjú technikus cím megszerzéséért folyó mozgalomba. A verseny első szakasza most lezárult s a vezetőség a gyári KlSZ-bi- zottsággal együtt a napokban értékelte az elért eredményeket. A fiatalok közül jó munkájukkal Sántha Imre és Szabó József nyerték el a kiváló ifjú mérnök, Pólyák György, Ben- csik László, Palla József, és Szikora József a kiváló ifjú technikus címet. A közeljövőben sor kerül a szakma ifjú mestere cimért folyó verseny értékelésére is, a részvevők most készítik az értékelés alapjául szolgáló vizsgamunkákat. Új élelmiszerbolt nyílt Hatvanban , Űj önkiszolgáló boltot nyitott a földművesszövetkezet Hatvaniban. Tavaly országos verseny zajlott le a földművesszövetkezeti boltok között s a versenyben Heves megye szerezte meg az első helyezést: a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját és az első helyezettnek járó 54 000 forintot. A pénzen a MÉSZÖV Hatvanban új élelmiszerboltot nyitott. Egy tiszta PETÖFIBÁNYA, Szabadság utca 4.: egyszerű földszintes ház, egy az itt álló megannyi saját tulajdonú bányász-ikerla- kások közül, az emeletes bérházak szomszédságában. Takaros kis házacska. Tenyérnyi udvara csupa virág. Mindmind a gondos, rendszerető házigazdát dicséri. S a házigazda nem más, mint Horváth István, frontmester. Itt, ebben a Szabadság utcai házacskában él családjával, hosszú évek óta. Őszinte, nyílt tekintetű, magas, szikár, dús, fekete hajú férfi. Mindig kész a jókedvre, a csendes, jóízű beszélgetésekre, s pillanatok alatt az idegent is, akit megismert, szívébe fogadja. Mindig kész a jókedvre, s Horváth Istvánnak most különösen sok oka van, hogy örüljön: kitüntetett bányász! Mutatja a szépformájű meghívót, amit talán egy negyedórája kapott kézhez. A meghívó a parlamentbe invitálja, ahol majd mellére tűzik a Munka Érdemérem kitün- tést. Helytállásáért, becsületes, lelkiismeretes munkájáért, mindazért a nemes és értékes cselekedetért, amit bábányászélet nyászéletében eddig tett. Harmincöt éves még, de már hosszú út áll mögötte. Húsz- esztendős bányászélet. Küzdelem a föld elemeivel, láthatatlan veszélyek ellen — a szénért. Az etesi bányatelepről indult el Horváth István, a nógrádi bányászfalucskából, onnét, ahonnan Ursitz József, Kos- suth-díjas főmérnök. A kőkúti lejtősakna volt első állomáshelye. Itt ismerkedett meg a föld alatti birodalommal. Korán érezte a jelentkező sors nehezét; alig múlt 14 éves. hogy munkára kényszerült. HATAN VOLTAK testvérek: 4 fiú és 2 lány. Többi testvére is a bányával jegyezte el magát. Két testvére a nógrádi bányák munkása; harmadik testvére pedig itt a Petőfi-altárónál villamos mozdonyvezető. Két évtizednyi időt töltött már Horváth István a föld alatt. Szenvedélyesen szereti szakmáját, szereti a bányát. S volt is kától örökölnie, tanulnia ezt a szenvedélyes szereteted hiszen apja is bányász volt, 35 évi szolgálat után, 54 éves korában vonult nyugdíjba. jutalma... Kitüntetésre, jutalomra aligha gondolt Horváth István. Mindig elvégezte, amit rábíztak, s nemcsak annyit tett, amenyit megkívántak, de a szükségesnél többet is. Ahogyan becsülete és lekiismerete diktálta. Ezért tisztelik és becsülik, szeretik munkatársai, vezetői. Horváth Istvánra mindig számítani, építeni lehet. Több kitüntetés birtokosa. Sztahanovista oklevél, kiváló dolgozó jelvény, oklevél, bányászati érdemérem. Sztahanovista oklevele is van, kemény munkával fizetett érte, nem semmiért kapta. JÖZAN, TISZTA életű bányászember Horváth István. Szocialista ember — nyugodtan állíthatjuk. Nemcsak önmagával, de másokkal is törődik. Négyszer nyerte már el az irányítása alatt dolgozó csapatokkal a szocialista címet és oklevelet. Nagy ünnep számára ez a mostani bányásznap. Tegnap, szombaton délben mellére tűzték az Országház kupolacsarnokában a Munka Érdemérem kitüntetést. Egy tiszta bányászélet jutalma ez! (pataky) —— — r Uiban a csillagok felé (Csillagászati hét Heves megyében) SZERTE AZ ORSZÁGBAN szeptember 3 és 8-a között távcsövek irányulnak a csillagos égre. A TIT országos szervezetének csillagászati szakosztálya kezdeményezésére a Heves megyei szervezet is bekapcsolódik ezen országos mozgalomba. Egernek nagyszerű csillagászati hagyományai vannak. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a „Líceum?’ tornyában Európát járt kiváló szakemberek annak a kornak legjobb műszereivel végezték tudományos kutatásaikat. A régi kutatók nyomában a TIT Heves megyei csillagászati szakosztálya szerényebb körülmények között halad. Munkáik egyelőre az ismeretterjesztésre szorítkozik. Igyekszik a szakosztály azt a hatalmas érdeklődésit kielégíteni, amit a kultúrforradalom lázában a természettudományok felé dolgozó népünk tanúsít. A csillagászati héten előadóink nemcsak Egerben, de Gyöngyösön^ Hatvanban és Hevesen is a csillagászat legújabb eredményeit fogják ismertetni. Űtban a csillagok felé — fejtegetni fogják azokat a problémákat, amelyeket a kiváló szovjet tudósok és technikusok oldottak meg, az űrutazás hősei pedig a gyakorlatban hajtottak végre — a világűr meghódítása kezdetén. Kutatják azokat a törvényszerűségeket, amelyek elvezetnek bennünket Földünk s az egész naprendszer keletkezésének, fejlődésének a megismeréséhez. Azon a nyomon vagyunk, hogy a Napból érkező sugárzás sok-sok bennünket érő hatását, földi megnyilvánulásait észlelni, mérni tudjuk. Egy lépéssel tovább is megyünk, megismerkedünk „csillagvárosunkkal”, a tejútrendszerrel, ahonnan egyelőre csak rádiósugarak útján nyerhetünk tájékozódást. A tudományágak közül éppen a csillagászat az a terület, ahol az elmúlt békés évtized alatt tudósaink a legtöbb maradandó értéket alkottak. E PROBLÉMÁKRÓL esik szó a csillagászati héten, szeptember első hetében. Csendes utca,-zajos házak Ostoros/ békétlenek... Ugye, kedves olvasó, milyen csendes, békés ez az utca, amelyet a képen láthatsz? Dobó utca. Ostoros. S w ha ebből az utcából — tisztelet a szerencsére több kivételnek — valaki megjelenik a tanácsházán, a tanács elnöke legszívesebben az ablakon ugrana ki. — Én már rém tudok itt mit csinálni - tárja szét a karját, s ha nem szégyenné egy kegyetlen cifrát káromkodna. Bartók Kálmán párttitkár meg egyenes levelet írt a ............................. sz erkesztőségbe, hogy talán mi tudunk segiteni a falu, azazhogy inkább a Dobó utca békéjének visszaállításában. Nos, jártam Ostoroson, úgy mentem oda, mint egy győzhetetlen hadvezér és úgy jöttem vissza, mintha engem is fejbevertek volna, mint a 72 éves özvegy Lévainét. Én itt igazságot tenni nem tudok, csak tanulságként megírni Ebben a faluban, a modern házak tövében, az emberi ostobaság sorjázik, mint a libák a kapu előtt, amelynek vagy húsz esztendeje még csak lehetett okát adni, de most még lehet a történetnek — 40 centi széles földdarabért, ama bizonyos a „jussom nem hagyom” indokát sem. Ebben az utcában szomszéd a szomszédot szidja és az erősebb megveri a gyengébbet és a gyengébb megmérgezi az erősebb jószágait. Ebben az utcában nincs egy becsületes, valamire való ember, ha hinni lehetne az utcabelieknek, mert annyi szépet, annyi jót, azazhogy annyi mocskot összehord- tak egymásra. Ebben az utcában, ahol éppenhogy szövetkezeti tagok laknak — ha hinni y.v'v. . . . ........................v----ig azságért cipelik törvénybe egymást az emberek és keserítik meg a nap minden percét, — ha csak tehetik. — Jaj, kedveském. Írja csak meg, mert ezek megölik egymást — bólogat Lévai néni, amikor az utca bajáról faggatom... — Tudja, az asszonyok hercehurcáiják egymást ... Engem is megvert a Balogh Sándomé háromszor is, még a törvény előtt is volt. Mert beszakította a fejemet, kedveském... Hunyadi Lászlóné és Szerencsi Sándor, Nyilas János- né, Balogh Sándor, de legfőképpen Hegyi Sándor és Képes János családja mutatja meg igazán országnak-világ- nak, hogyan lehet egyetlen utcában annyit civódni, hogy egy országnak is elegendő lenne. De hát végtére is Hegyi Sándor miért verte meg Képes Jánost, miért kellett az egyiknek fizetnie 17 ezer forint kártérítést? Hogy abból se tanuljanak? Miért verte meg Baloghné Özv. Lévai Lászlónét és miért eteti gyógyszerrel Nyilas Jánosné Szerencsiék és miért Szerencsiék Nyilasék jószágát? 1957-ben Szerencsiék negyven centivel beljebb tolták a kerítést, ez az egyik, és a fészer hátsó falán a csurgás Nyilasék udvarára folyt, — ez volt a másik ok. — Ami az én igazságom, ázt én nem engedem — ezt mondja Nyilas Jánosné és nem is engedte. Leszedte a zsindelyt a fészerről, s visszatolta a kerítést, talán egy kicsit visszább is... Perpatvar, törvény, mérnöki felmérés, így kezdődött és úgy folytatódott, hogy a kerítésvitába ez is beleszólt, meg amaz is. S, hogy teljesebb legyen a zűrzavar, Hegyiék és Képesék is felfedezték, hogy baj van a kerítéssel, ők is gyorsan mérnököt hozattak, egyik is, másik is, s hiába mért a két mérnök egyformán, az igazságuk nem bizonyult egyformának, mármint ahogy a szomszédok mérték azt a bizonyos igazságot. Mindennek lassan már félévtizede és lám, Öt esztendeje < a Dobó utca 35. lakosa — is- j mét tisztelet a kevés kivétel-* nek — nem tud zöldágra ver-J gődni egymással, illetőleg | csak ággal, bottal tud vergőd-! ni egymással. Negyven centi, földért. Kerítésért. J Járom az utcát, szikrázó 4 napfényben és mégis megbor-« zongom: dohot érzek és söté-J tét. A múlt doha, sötétsége ez, < amely ölésre is késztette fiát j az apa ellen, egy maroknyi« földért, perbe állított testvért,) sógort, hogy még a halálukban ) is egymást átkozzák. Egy rab-j ló kor szellemének sarjúi vol-« tak azok és önvédelem is a) nagyobb hal ellen, vagy a na-| gyobbra nőni akaró hal ellen...* De mo6t 1962-t élünk. A fe-; nébe is azzal a negyven centi-♦ vei. Nyilasmé lesz gazdagabb. J vagy Szerencsiné szegényebb?« Hát most az egész határ, a fa-) lu, az egész ország az övékéi ha nem is értik még, ha nem J is hiszik még, — de az övéké... ♦ Teli kamra előtt egy darabka) száraz kenyérért hajbakapni, 4 még az oktalan gyerkőc sem« teszi azt... Csak a Dobó ut-) caiak. De talán nem is baj, ha ♦ marakodnak. Marakodjanak is.J Ha jönnek idegen, más ország-« beliek, elvisszük őket majd Os- ) torosra, a Dobó utcába, és meg- ♦ mutatjuk a 35 itteni lakost: J — „Nézzék, kedves vendé-, geink, valamikor ilyen volt a); magyar falu, lelkileg, szellemi- 4 leg ... Most ezt az utcát a múlt J élő múzeumának tartjuk fel...”« Ha csak kőiben a Dobó utca)' összeférhetetlen iei nem ke-»1 rülnek jobb belátásra. — em-J1 béri értelemre egymás iránt. «, Gyarkó Géza «1 A csillagaszati hét programja: Szeptember 3-án, hétfőn Gyöngyösön dr. Zétényi Endres a csillagászati szakosztály elnöke Séta a tej úton című előadása. Előadás után távcsöves bemutató. Szeptember 4-én, kedden Gyöngyösön Rónai Kálmán középiskolai tanár Ütban a csillagok felé című előadása. Mindkét előadás helye a Művelődési ház, kezdete 19 órakor. Szeptember 5-én, szerdán Hevesen Vidó Imre főiskolai tanársegéd Űrhajósok nyomában című előadása. Az előadás helye a Művelődési Ház, kezdete 19 ónkor. Szeptember 6-án, csütörtökön Hatvanban Suba János főiskolai adjunktus Van-e élet a Földön kívül? című előadása. Szeptember 7-én, pénteken Hatvanban Kiss István középiskolai tanár Ütban a világűr felé című előadása. Mindkét előadás helye a Művelődést Ház, kezdete 19 órakor. Szeptember 7-én, pénteken Egerben dr. Udvarhelyi Károly kandidátus, főiskolai tanszékvezető A naprendszer keletkezése című előadása. Szeptember 8-án, szombaton Egerben Darvas Andor főiskolai tanszékvezető a nap- tevékenység földi hatásai című előadása. Előadás után távcsöves bemutatót tart dr. Zétényi Endre. Mindkét előadás helye a Pedagógiai Főiskola, kezdete 19 órakor. Dr. Zétényi Endre Nőtt a biztosítottak száma Az Állami Biztosító Gyöngyös város fiókjának első félévi munkájáról készített statisztika több érdekes adatot elárul. Kitűnik a jelentésből az is, hogy az elmúlt hat hónap alatt városunk üzemeiben jelentősen megnövekedett a biztosítottak száma. A Vas- és Fémipari Vállalatnál 160 dolgozóból 145, a Vlátravasútnál 85 dolgozóból 13, a Magasépítőknél kétezer dolgozóból 1300-an kötöttek általános biztosítást. A város légy termelőszövetkezetének agjai is nagyobb részt ren- lelkeznek általános biztosi- ággal.
