Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-14 / 215. szám
4 NÉPÉJS AG 1962. szeptember 14., péntek Álom-meccs Sokat ehettem vacsorára, ■mert Adenauerrel álmodtam. Különös álom volt, de csak annyira emlékszem, hogy a fent említett kancellár egy futballmérkőzésen partjelzői tisztet töltött be, és mindig fekete színű zászlóval integetett egy magas, nagyorrú játékosnak, aki futtában francia salátát evett. Az egyik kapu előtt nagy tumultus, s egyszerre felordít a közönség: — Gól!!! — Nem gól!... — így az ellenpárt. — De Gaulle! Kérdés, hogy a francia kapus beveszi-e az ilyen „helyzetet”. A szurkolók többen vannak. (G) — SZERDA délelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztályán értekezletet tartottak a megye járási és városi mezőgazdasági osztályvezetői. Az értekezleten a soron következő mezőgazdasági feladatokat beszélték meg. — NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt az R—09-es erőgépre szerelhető 20 fűkasza érkezett az AGROKER központjába. A munkagépek elosztását már megkezdték. Ebből a szállítmányból kapott gépet többek között a szihalmi és a mező- tárkányi szövetkezet is. — NŐI ÉS FÉRFI fodrász részleget nyitott a napokban Heréden a Hatvani Fodrász Ktsz. A csányi részleg után ez a második, amit a második félév során létesítettek a megyében a hálózatfejlesztési program keretében. — AZ IDEI Országos Mező- gazdasági Kiállításon az atkári Űj Elet Tsz sertései nagydíjat nyertek. Legújabb értesüléseink szerint, a tiszanánai Petőfi Tsz lucemamagja is elnyerte a kiállítás nagydíját. — KEDVES VENDÉG látogat Egerbe a jövő héten a gyerekekhez. A Budapesti Állami Bábszínház csütörtökön délelőtt 10 órakor és délután fél 3-kor előadást tart a Városi Művelődési Ház nagytermében. A címe: Jancsi és Juliska. — A MEGYEI felvásárlási kirendeltség értékelte a tsz-ek első félévi áruértékesítési tervteljesítését. Az értékelés szerint első helyen a pétervásári járás tsz-ei állnak, második helyen az egri járás, és a harmadik helyen pedig a hevesi járás szövetkezetei. A városok versenyében Hatvan város éli az első helyen. Épül a kultúra hajléka Kömlőn Az építők azt mondják: november 30-ra végeznek munkájukkal NAGY JÁNOS, a kömlői Művelődési Otthon építőinek brigádvezetője kalauzol az állványokkal, még beépítendő anyagokkal, ajtókkal, ablakokkal teli épületben. — Ez a kőpadlós rész, amely a jövőben az előcsarnok szerepét tölti be, tulajdonképpen a régi mozihelyiség — mondja. — Ez állt rendelkezésre a kultúra céljaira eddig Kömlőn. Azt már nem is kellett kérdeznie: ugye milyen kicsi volt? — első tekintetre el tudtuk képzelni, hogy alig száz-százötven ember fért be egyszerre a szűk, korszerűtlen épületbe. A volt moziterem azonban ma már egészen más képet mutat. Egyik végéből „levágtak”, ez lesz a könyvtár, olvasószoba, a fal mellett egy hosz- szú részen magasabb szintre emelték a padlót — a büfépult kerül ide. Tágas helyet kapott a ruhatár, amely egy egész oldalfolyosót foglal el. Az utcai bejárattól jobbra és balra egy- egy helyiségben az iroda és a szakköri szoba található majd. Az első benyomás az utcáról érkezve és sebtében körülpillantva ez: nagyon szép lesz a művelődés új hajléka Kömlőn. A továbbiak is ennek az érzésnek adnák igazat. Nagy János brigádvezető tovább kísér: — Menjünk a nagyterembe — mondja. — Kétszázhetven személyre lehet itt a színpad felé lejtősödő nézőtéren ülőhelyet felállítani. AZT MÁR NEM mondja — látni kell —, milyen korszerű itt minden. Télen a meleg levegőt egy ventillátoros szerkezet fújja be a nézőtérre. A be- fúvó nyílás a terem teljes szélességében a mozi gépház alatt ásítozik. Torkát díszrács fedi majd el. A világítótestek helyét a mennyezetbe süllyesztették. Annyi hely van a fénycsövek részére, hogy a nagyterem a két oszlopsor között teljes kivilágítás esetén nappali fényben fürdik majd. A terem végében félig elkészült a színpad is. Területe száz négyzetméteres, előtte a mély zenekari árok is olyan kényelmes, hogy a Gárdonyi Géza Színház zenekarának sem lesz elhelyezkedési gondja. — A színészek számára két öltözőt is építettünk — mutat a színpadról nyíló ajtókra kísérőnk. Ezek már a helyükön vannak, de van itt még sok beépíteni való, nem beszélve a vakolások befejezéséről, a festésről, különböző szerelési munkák elvégzéséről. Mikor lesznek ezekkel készen az építőmunkások? — November 30-ra végezni akarunk mindennel — tájékoztat a brigádvezető —, mert ha ma még elég nagy is a rendet> Uj tsz-akadémiák a Az elmúlt oktatási éveben a gyöngyösi járásban is általában jó eredménnyel működtek a tsz-akadémiák. Volt rá azonban példa, hogy az illetékes szervek nem ügyeltek kellő gonddal a már megszervezett tsz-akadémiák működésére, s De Gaulle: — Szorosabbra kell húzni a köteléket Bonn és Párizs között. — Húzd, Szepi, te nagyobb hatással vagy a tábornokra! lenség az épületben, nincsenek különösebb gondjaink. Egyedül a lakatos munkák elvégzése késik. A mozi gépház belsejét például azért nem tudtuk mindeddig kialakítani, mert nem kaptuk meg a szükséges vasajtókat... A járási tanácsnál azt mondták, hogy december 31-re számítanak a kömlői művelődési otthon átadására. Az építők viszont november 30-ra fogad- koznak. Ahogy búcsúzóul még egyszer végignézek a régi mozihelyiséghez ragasztott új, nagyszerű termen — s közben eszembe jut, hogy a kömlőiek jelenleg egy volt tsz-helyiség apró, harminc-negyven személyes kultúrtermében láthatnak csupán filmeket —, arra kell gondolnom, hogy a község lakói, de főleg a fiatalok szívesen meghívnák a kőműveseket, szerelőket szilveszteri mulatságukra, az új művelődési otthonba, ha addig valóban már ők lehetnének itt az „urak”... AZ ÉPÍTÖMUNKÁSOK pedig meg is érdemelnék ezt a meghívást. (W. L.) gyöngyösi járásban ennek következtében az érdeklődés is lanyhult, sőt: Vámos- györk, Gyöngyöshalász és Gyöngyöstarján esetében ez az akadémiai oktatás meghiúsulásig jutott el. A járárási pártbizóttság éppen a fenti tapasztalat miatt határozott úgy, hogy az élőbb említett három községben az idén fokozottabb figyelmet keli fordítani a jól bevált tsz- ákadémiai oktatásra, el kell érni, hogy ezekben a községekben is eredményes munka folyjék az új oktatási évben. EGRI VÖRÖS CSILLAG Randevú/ Koppenhágában EGRI BRODY Diákok voltunk EGRI KERTMOZI A pokol szolgálatában GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Eltűnt egy asszony GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagyváros örömei HATVANI VÖRÖS CSILLAG Keresztesek (I.—II. rész) HATVANI KOSSUTH Darázsfészek HEVES Kővirág FÜZESABONY Májusi fagy 1962. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK: SZERÉNKE 115 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 14-én született PAVEL JAB- LOCSKOV orosz elektrotechnikus, a közúti világítástechnika egyik úttörője, aki 1876-ban olyan különleges, szénrudas Ivlámpát szerkesztett, mely állandó egyenletes fényt adott. Az „orosz fényt”, vagy otthoni elnevezése szerint a „Jablocskov-gyertyát” először Párizs, majd Pétervár utcáin alkal- mázták. 250 évvel ezelőtt, 1712-ben halt meg GIOVANNI CASSINI olasz csillagász. Meghatározta a Nap parallaxisát — azt a szöget, amely alatt a Napról a Föld pályájának sugara látszik — felfedezte a Sa- turnus négy holdját és az úgynevezett ,,zodiákus fény” jelenségét. 145 évvel ezelőtt, 1817-ben e napon született THEODOR STORM német költő. Fiatalkori barátság fűzte Mommsenhez, együtt adták Pavel Jablocskov elektromos^ els° verskötetüket. Szülőföldjé- „gyertyája”. Foto: Politechni-ról, Schleswig-Holsteinbpl mene- kai Múzeum, Moszkva. küjnie kellett, ez élmény hatasara müvei melankólikusak. Lirajara a mély érzelmek kifejezése jellemző, novellái miatt a német irodalom egyik legművészibb elbeszélőjeként tartják számon. 110 évvel ezelőtt, 1852-ben halt meg WELLINGTON (Arthur Wellesley) angol hadvezér. A napóleoni háborúk idején, 1812-ben Madridot foglalta el, majd Toulousé-nál megverte a franciákat. Napóleonnak az Elba szigetéről történt visszatérése után a Belgiumban gyülekező szövetséges hadak parancsnoka lett és 1815. június 13-án a waterlóoi csatában végleg leverte, majd Párizsba bevonult. Később, mint politikus, az Anglia létérdekét jelentő reformok állandó ellenzése miatt teljesen elvesztette a harctereken szerzett népszerűségét. 1959-ben a szovjet rakétatechnika világraszóló sikereként ezen a napon érte el a Holdat az első kozmikus rakéta. FILM: Diákok voltunk Egy filozófusnak készülő diák és egy gimnazista szerel* me áll a film középpontjában. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be, szép, tember 14—16-ig. !^\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\NNv\\\\\\\XV>\\\\\VCVNWCSNVÄWNWVVCi^^ Visszafelé vezet az út? Útvesztőben a felsőtárkányi termelőszövetkezet 1/ ét napot töltöttem Fel- sőtárkányban. S most, hogy meg akarom írni a látottakat, tapasztaltakat, jövök rá, hogy kevés idő volt az ott soknak tartott két nap. Kevés volt, mert egy termelőszövetkezet visszaesésének, lemaradásának okát, fejlődésének gátjait kellett megkeresnem, de mindezt teljes egészében nem tudtam megtalálni, minthogy a járási tanács, a járási pártbizottság sem találta meg már hosszú ideje. Szinte házról házra jártam a falut, beszéltem szövetkezeti tagokkal, végighallgattam ezernyi problémájukat, beszéltem a tsz vezetőségével, a tanács dolgozóival, telejegyeztem egy egész füzetet, s most nagy feladatot jelent mindebből összerakni az igazat. Az igazat? Az igazságot! — Nem tsz ez, kérem, hanem bűnfészek... — mondja legyintve Bóta Sándor tsz-tag, akit először kerestem fel a községbe érkezésem után. — Regényt lehetne belőle írni... S aztán, hogy faggatóra re- szem, és leülünk az asztal mellé a szobában, kibuggyan belőle a panasz: — Traktoros iskolára szerettem volna menni, de hiába adtam be a jelentkezést, még el sem küldték. Jártam Sza t\adszálláson,' ott mondták meg, hogy oda semmiféle papír nem érkezett Felsőtárkány- ból. Azután újabb és újabb sérelem. Panasz a vezetőségre, az ellenőrző bizottságra, a többi tagokra, mindenkire. Megkérdem az egyik lélegzetvételnyi szünetben: — Magának mennyi munkaegysége van? S a válasz: — Aratáskor teljesítettem 58-at, előtte sem, utána sem jártam dolgozni, a traktoros iskola miatt. üs ugyanez, csak más szöveggel, más sérelemmel ismétlődik minden helyen. Az egyiknek a háztáji kiosztása jelent panaszt, a másiknak a munkaegység jóváírása, a harmadiknak az elnök viselkedése, a negyediknek a vezetők túl sok munkaegysége, stb... — Visszafelé fejlődik ez a tsz — magyarázza később a tanácselnök, s mindjárt példákkal is igazolja állítását: — 1960-ban 28 forintot fizettek egy munkaegységre, a- valy 24 forintot, s hogy ebben az évben mennyit sikerül majd megvalósítani a tervezett 30 forintból, ezt ma senki sem tudja megmondani. A rossz gazdálkodás eredménye, hogy 300 ezer forint körül van a kiesésük... Mi történt, s mi történik a felsőtárkányi Dózsa Tsz-ben? Mi az oka eredménytelen gazdálkodásuknak, viszályuknak, meg nem értésüknek? Mi az oka, hogy itt visszafelé forog a fejlődés kereke? A válasz már nem ilyen egyszerű a feltett kérdésekre, s a megértéshez szükséges egy kis visszapillantás... A felsőtárkányi Dózsa Tsz 1950 februárjában alakult, és 1960-ban egyesítette a község lakosságát. A tsz 1275 holdon gazdálkodik, 208 taggal. A termelőszövetkezet legnagyobb jövedelmét a mészégetés biztosítja, de jelentősen beleszól a jövedelmük alakulásába az állatállomány és a növénytermesztés hozama is. A közös gazdaság 1960-ig lényegében jól dolgozott Ha lassan is, de gyarapodott, fejlődött. A fejlődés óta azonban komoly problémák kísérik, amelyek megoldását a mai napig sem sikerült megtalálni. Tavaly novemberében új elnök, Pallagi Imre tanácsi dolgozó került a szövetkezet élére, mert sokan hitték: ha új vezetőség lesz, a munka is jobban megy majd. Ennek ellenére, minden maradt a régiben, sőt, tovább mélyült a „válság”, nem tudnák a kettőről a háromra haladni ma sem. Az elmérgesedett, régi keletű ügyekből már nehéz kibogozni az igazságot, nehéz eligazodni ezek szövevényében, mégis, annak a kívülálló dolgozónak van igaza, aki a következőképpen magyarázta meg a jelenlegi helyzetet: — A tagság eivódása, személyi ellentéte a baj oka. A tsz-tagok még má is úgy ítélik meg egymást, hogy a szövetkezetbe lépés előtt ki mi volt: szegényparaszt, vagy középparaszt, s hány hold volt a nevén a telekkönyvben. Az egymás közötti régi, de elmérgesedett viták, valódi, vagy vélt sérelmek még csak tovább fokozzák az amúgy is meglevő ellentéteket. így van ez Bajzák J. József elnökhelyettes és Bóta Sándor tsz-tag esetében is. Bajzák középparaszt volt, Bóta pedig a napszámosa. Még abban az időben összeveszték, s most kígyót-békát mondanak egymásra. C mit tesz a községi párt^ szervezet? — Keveset. Gyenge, nincs ereje ahhoz, hogy ezeket a vitákat megszüntesse. — így ye- lékedik erről a tanácselnök, a tsz elnöke és a helyettese is. — De ellentét van a volt és az új elnök között is — mondják a falubeliek. — Az új elnök mindig az elmúlt évek hibáit említi, az előrehaladás gátjaként, a volt elnök, Bűkondi József pedig a jelenlegi vezetők hanyagságát hangsúlyozza. íme a példa! — Tavaly 120 hold kukoricából csak 100 holdat tudtak egyszer rnegkapálni, 20 holdat egyszer sem. 1960—61-ben sárban szántottak a traktorok, és 14 vagon kukoricakiesésük lett. Nem építettek semmit nem művelték gyümölcsösüké:, fenyvesüket, az egész határ elperjésedett. Ez év tavaszán az ő hibájuk miatt 150 ezer forinttal fizettünk többet a gépi munkákért, mert a tavasszal mindent újra kellett szántanunk. — így magyarázza az idei sikertelenség okát Pallagi Imre elnök, de a jelenlegi vezetés egyetlen hibáját sem ismeri el. — Az idén 20 hold cukorrépából öt hold termés a hanyag egyelés miatt kiesett. Hasonló okok miatt, a tervezett 23 vagon búzából sem termett 15 vagonnál több. A 20 ezer csibéből nem lesz több a felénél. Nem tudják teljesíteni szarvasmarha-, s sertéshizlalási tervüket. Tönkretették a jövedelmet a oltvánnyal, pocsékolják a munkaegységet — ezt pedig Bakondi József volt elnök, a mészégetők brigádvezetője állítja, aki viszont az elmúlt év hibáját nem ismeri el. Mindkettőjüknek igaza van bizonyos mértékig. Tény, hogy az elmúlt évben sem ment úgy a munka, ahogyan mennie kellett volna, de ebben az évben sem. Tavaly is sok volt a hiba, az idén is —, sőt, ebben az évben még több is. 198 hektoliter tejből egy litert sem adtak el az államnak, mondván: Felsőtárkányban nincs tejfelvásárló, s úgy értékesítik a tejet, ahogy akarják. Ezenkívül nem tudják kihasználni a fogataikat, súlyos a tákarmányhélyzetük, az állatok elhelyezése pedig jelenlegi állapotában megengedhetetlen. A községben van a tsz „majorja”. A szétrúgott oldalú, betört ablakű istállókban zsúfoltan vannak elhelyezve az állatok, közelükben pedig a szalmakazlak. Egy eldobott égő cigarettavég lángba boríthatja a tanyát, sőt: a községet is. Ám nemcsak a gazdasági helyzete rossz a termelőszövetkezetnek, hanem rossz az ügyvitele is. A 72 éves Juhász Antal könyvelő, már koránál fogva sem tud eleget tenni feladatának, gyakran betegeskedik, így sokszor nem napra kész a könyvelés. A pénztár- könyv hiányos, a bizonylati fegyelem gyenge. A járási tanács, a népi ellenőrök, a bank több szőr tartott már itt ellenőrzést, mindig találtak jelentős hibákat, de nem büntették meg érte a felelősöket, és ők sem tanultak a problémákból Igya mai napig fizetik a napidíjat, pedig a közgyűlésnek erről határozata nincs, elszámolják az útiköltséget akkor is, ha nincs menetjegy, mint például Bakondi József esetében is, akinek 120 forint költséget autóbusz menetjegy leadása nélkül fizettek ki. Továbbra is 50—100 forintokban bizonyla- tozzák a munkaegység-előlegeket, holott minden hónapban fizetnek rendszeresen 10 forint munkaegység-előleget, s van aki 3000 forintot is kap kézhez. így érthetetlen, hogy egyesek, akkor amikor éppen meggondolják magukat, 50—100 forint előlegeket vesznek fel •
