Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
4 NÉPŰJSAG 1963. szeptember 1., szombat Bemutatjuk SZÁSZl ANDRÁST, a rózsaszentmártoni bánya vájárát, a szocialista címért versenyző brigád vezetőjét. F-4-es gépen, gyorsvágathajtáson dolgoznak. Teljesítményük kiváló és a brigád 66 993 forint megtakarítást ért el az első félévben. Mi a siker titka? Bányamunkára termett emberek, erő, akarat van bennük. Pontosan betartják a technológiai utasításokat, a brigádvezető szavának foganatja van. — MA DÉLUTÁN egy órakor a pélyi Aranykalász Termelőszövetkezet közgyűlést tart. A közgyűlésen az aratási és cséplési munkát értékelik, majd délután a községi kultúrházban moziműsorral és ünnepi vacsorával kedveskednek a nyári munkákban élenjáróknak. ★ s= VISZONTLÁTOGAT ÁSR A hívták meg megyénk termelő- szövetkezeteinek könyvelőit a tegnap Visontán, Halmajugrán és Karácsondon járt Borsod megyei tsz-könyvelők. Az 55 főből álló csoport, akik Pári Kálmánnak, a Borsod megyei tanács termelőszövetkezeti főkönyvelőjének vezetésével látogattak el megyénkbe, elégedettek voltak a három község termelőszövetkezeteiben látottakkal. Köveslígethy Radó emlékezetére Jelen időszakban, éppen a csillagászati héten emlékezünk meg hazánk e kiváló csillagászáról és geofizikusáról, alti 100 éve, 1862. szeptember 1-én született, Veronában, mivel édesapját a katonaélet éppen Olaszországba szólította. Gyermekéveit viszont Bajoroszág- ban töltötte, s csak 11 éves korában került haza, Pozsonyban telepedtek meg, a középis kólái tanulmányokat ott végezte. A matematikát, fizikát, s a csillagászatot hamar megkedvelte, a nagy diák a nyári szünidőt arra használta fel, hogy Ogyallán, az ottani Csillagászati Intézetben foglalatoskodott. 18 éves korában a bécsi egyetemre iratkozott be, ahol — előrelátható volt — matematikai, csillagászati és fizikai előadásokat hallgatott a kiváló előadóktól. 1883-ban már annyira előrehaladt a tanulásban, hogy a következő évfolyamokat magánúton végezhette. Az Ogyallai csillagvizsgáló fizetett munkatársa lett. O- gyallán korának kiváló csillagásza, Konkoly-Thege Miklós vendégszeretőt élvezte, a gazdagon felszerelt csillagdában dolgozott, ott kapta életpályájára a legtöbb sugalmazást. Nemsokára Budapestre, az egyetemre került, ahol 1888- ban tanársegéd, majd 1895-ben megbízott egyetemi tanár lett. Életpályája meredeken felfelé ívelt, 1896-ban már az Akadémia levelező tagja volt. Különösen a csillagászatot művelte nagy buzgalommal. E tárgyat az egyetemen kívül, még a továbbképző tanfolyamokon is tanította. Tartott népszerűsítő előadásokat is, az ún. „szabad lyceumokban” (ma ezeket szabad egyetemeiknek nevezzük). Mint tudományos ismeretterjesztő, az egri Albert Ferenc csillagász nyomdokain haladt. Foglalkozott azzal a gondolattal is, hogy Uránia néven „tudományos színházat” létesít. Ezt az intézményt olyannak képzelte el, ahol az előadók rendszeresen hirdetnék a tudományos ismereteket. A TIT előhírnökét vehetjük észre tervei között. A tudományos népszerűsítést az adott viszonyok között mégis hathatósan szolgálta, a csillagászati és asztrofizikai tárgyú cikkei meghaladják a háromszázat. Hogy azok tényleg ismeretterjesztő cikkek voltak, elárulja egyik írásmű címe: „Kirándulás a Hóidba, 1897.” Az ő idejében kiadott lexikonok csillagászati fejezeteit is Kövesli- gethy írta. Maradandó csillagászati művei közül kettőt említünk. „A Föld és a csillagvilág”, mely népszerű kiadásban jelent meg. Másik kiadványa: „A matematikai és csillagászati földrajz”, kézikönyve. Ez a mű egyetemi hallgatók részére készült. Benne számokkal és képletekkel szántotta keresztül a világűr végtelenjét. Mint a címből is kitűnik, a csillagászatot matematikai alapon tárgyalta. Ma, a szputnyikok korában, az elektromos számológépek segítségével bizonyára azok között lenne, akik nyomon követik a mesterséges holdakat és bolygókat a világűrben. E hatalmas kötet már nem forog kézben. De a századforduló idején óriási űrt töltött be. Lóczy Lajos, a kiváló kortárs írta e könyv megjelenésekor, hogy a felsőoktatásnak egyik legnagyobb baja a tudományos kézikönyvek hiánya. E fogyatékosságon segített akkor ezen műve. Benne az egyes csillagászati problémákat kronológiai sorrendben közelítette meg, mindent ábrázolt, hogy maradandót nyújtson olvasóinak. Könyve hat szakaszra terjed. Az elsőt matematikai előkészítőül iktatta be. Majd az égboltot írta le a látszólagos mozgásával. Részletesen ismertette a Napot, a Földet, s Holdat, főleg ezek mozgástörvényeit. Végezetül, mint geofizikus, földmágnességgel is foglalkozott, majd a földgömb ábrázolási módszereit tanította könyvében. A földrengés kutatás terén elért eredményeivel világviszonylatban is a legkiválóbbak közé tartozik. A budapesti egyetemen ő szervezte meg a Földrengési Obszervatóriumot. Kölföldi előadásai páratlan sikerűek voltak. Könyvei alapján Kövesli- gethy, mint matematikus-csillagász alkotott maradandót. Az égi mechanika alapos ismerője volt. Kozmogóniai kérdéseket is érintett „Az égitestek fejlődése és a Föld kora” című értekezésében. (Mat. és Term, tud. Értesítő, 1901.). A részletesen ismertetett kézikönyvében szólott a Naprendszer keletkezéséről is. A Laplace-féle hipotézist, mint a Naprendszer keletkezésére vonatkozó elméletet „elég jónak” minősítette. De egyes fogyatékosságaira már ő is rámutatott. Ma élő tanítványai rajongással emlegetik nevét, aki nagy akarattal, erős elhatározással tett szert páratlan tudásra, hazánk határán is túlterjedő tudományos tekintély? re. Dr. Zétényi Endre főiskolai docens 1962. SZEPTEMBER 1.: EGYED 25 évvel ezelőtt, 1937. szeptember 1-én halt meg PIERRE COUBERTIN francia pedagógus, a modern olimpia megalapítója (1894), majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke 1894— 1925-ig. Kezdeményezésére az első újkori olimpiát 1896-ban Athénben tartották meg. Az olimpia megalapítására vonatkozó emlékiratai magyarul is megj elentek. 100 évvel ezelőtt, 1862-ben, ezen a napon született KÖVESLIGETI RADÖ fizikus és csillagász, aki főleg a földrengéskutatás terén szerzett maradandó érdemeket. Budapesten ő alapította meg az első szeizmográfiai intézményt (Földrengésszámolási Intézet) és az egyetemi Földrengési obszervatóriumot. Főbb művei: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve (1899), Seis- monomia (1906). 525 évvel ezelőtt, 1437 szeptemberében zajlott le az erdélyi parasztfelkelés során az apáti csata. A parasztság mozgalmának leverésére az erdélyi magyar, székely és szász nemesség ekkor alapította meg az Un. „kápolnai uniót”. 1919-ben. ezen a napon alakult meg az AMERIKAI KOMMUNISTA PART. 1939-ben, ezep a napon robbantották ki a német fasiszták Lengyelország megtámadásával a II. világháborút. Kéthónapos szünet után ismét minden szombaton jelentkezünk színházi krónikánkkal, amelynek sorain keresztül tájékoztatjuk a színházlátogató közönséget mindarról, ami a színházban történik. Elsőnek, mondhatnánk úgy is — beköszöntőnek szeretnénk bemutatni a színház új drámai hősnőjét, Spányik Éva Jászai-díjas színésznőt. Akkor találkoztam vele, amikor első próbájáról jött le a városba és ismerkedett a nevezetességekkel. Aztán betértünk a Bist- róba és egy kicsit beszélgettünk, honnan jött, mik a vágyai, tervei. — öt évet töltöttem Pécsett. Miskolcon kezdtem, Debrecenben is játszottam, de úgy érzem, a Mecsek aljában for- rottam drámai hősnővé. Ez nem jelenti azt, hogy csupán ebben a szerepkörben érzem jól magam, mert szeretem a modern darabokat, a magyar drámákat, sőt a vígjátékokat is. Nagy reményekkel érkeztem ebbe a városba, az első benyomásaim arra engednek következtetni, hogy itt lehet érdekeset, izgalmasat alkotni. Miket játszottam? A Lady Machbeth, Stuart Máriát, Sa- lemi boszorkányok-ban. Itt a Medea-tól várok sokat, régi vágyam ennek a címszerepe. Megtudtam még azt is, hogy 14 éve játszik, hogy Sződliget- re való, és van egy 9 éves kisfia. Azt hiszem, egyelőre elég ennyi, hiszen az évad folyamán úgyis különböző arcát mutatja majd a közönségnek. Még nem nyílt meg a színház kapuja, de bent, az öltözőben, színpadon már folyik az élet. A Gül baba próbáit vezeti Kozaróczy József rendező, s a zenekar is kezdi megtalálni a „hangot”, Somoss István karmester vezénylése nyomán. Somoss Zsuzsa, akinek kitűnő koreográfiájában a Savoy-ban gyönyörködhettünk, újabb ötletekkel, újabb alkotással lép majd közönség elé a darabban. Bencze István, az új bonviván, ebben a darabban mutatkozik be. Leilát, a török leányt Büros Gyöngyi alakítja. A díszlet Székely István terveiből készül. Még egy érdekes hír, ami öregbíti a színház nevét. — Ebben az évben bekapcsolódott a színház — a fővárosi peremkerületi előadásokba, amely kerületekben eddig csali a budapesti színházak tartottak előadást. Az elsőre október 13-án, a MOM kultúrott- honban kerül majd sor, ahol Salacrou: Máglyák Firenzében című darabját mutatják be. (á) 5=5 ííSí’l íqjjjiiás käzöti Nem a változatosság kedvéért következik most próza a sok kép után. Más oka van ennek. Egyszerűen arról van szó, hogy az itt következő, nagyon kedves élményemet nem tudom fényképekkel dokumentálni. Ma már magam sem tudom, miért, talán mert este történt, s kevés volt a fény, vagy egyszerűen nem akartam megtörni fényképezéssel a váratlanul jött élmények percéit. De kezdjük az elején ... Kétnapos tartózkodás után búcsút mondtam Bukarestnek, s Giurgiunál a Román Népköz- társaságnak is, hogy vonatunkkal az emeletes, új, nagy Duna- hídon áthaladva, a határállomáson, Russenál, üdvözöljem Bulgáriát. Rövid vámvizsgálat, s az expressz máris indul tovább a végállomás, Várna felé. Közel hatórás utazás után érkeztünk a Fekete-tenger egyik legnagyobb és legszebb üdülőhelyére, Várnába. Az állomáson autóbusz várt, s irány, a tengerpart, a nemzetközi újságíró üdülő. Gyönyörű csillagos éjszaka, éjfél után. Bár nagyon kíváncsian vártuk a tengert, mégis — csupán tisztes távolból — szobánk erkélyéről integettünk üdvözletét, s a sötéten csillogó víztömeg halk morajlással válaszolt. Másnap kezdődött tíznapos várnai üdülésünk. Az üdülőben mintegy másfélszáz vendég: csehszlovák, lengyel, szovjet, német, bolgár és magyar újságírók, illetve feleségek, férjek és gyermekek. Mi, magyarok voltunk a legkevesebben — mindössze hatan — és a legszerényebbek, hiszen csupán tíz napra jöttünk, s nem húszra, mint a többiek, nem is repülőgéppel, hanem vonattal. Az első nap ismerkedéssel telt, délben ebéd, délután fürdés a tengerben, este vacsora. Még tagjainkban éreztük a hosszú utazás fáradalmait, nem szoktuk meg a hőséget, s nem volt ínyünkre a vacsora sem. Csipegettük az elénk rakott ételeket, s már az első este visszasírtuk a hazait. 1200 kilométerre voltunk az otthontól. A vacsora után kezdődött tengerparti utazásom egyik felejthetetlen élménye. Gyuri bácsi, az üdülő párttitkára — aki a 30-as években Budapesten, egy kertészetben dolgozott — hozta a hírt, valahogy így: — Ti, magyarok, készüljetek, jött telefon, hogy a nektek vezetőtök, a János Kádár eljön látogatni titeket... Kerülni akarom most a nagy szavakat, nem is illenek útizéppontjába kerültünk, s lázas izgalommal siettünk átöltözni. Mi, férfiak, sötét ruhát öltöttünk, plusz fehér ing, nyakkendő, a nők (mert mondanom sem kell, a feleségek is elkísértek a tengerparti üdülésre) estélyiruhában díszelegve várták a megtisztelő látogatást. A hallban mindenki rólunk beszélt. Volt, akik nem hitték el, hogy egy kormányelnök eljön látogatóba hat honfitársához. Kissé szorongó, izgalmas s várakozásteljes percek következtek. Majd jött egy autó, kiszálltak a vendégek, mi elhadartuk neveinket, Kádár elvtárs bemutatott feleségének, kimentünk a teraszra, összetoltunk két asztalt, leültünk, s — „hogy vagyunk, mi újság, hogy telik Gyuri bácsi szabad idejében szülőt termel. beszámolóm stílusához, de képzeljék meglepetésünket. Hat magyar, igaz, barátok között, de mégis messze idegenben, s egyszer csak jön egy üzenet, hogy a magyar kormány elnöke, a párt első titkára, néhány perc múlva érkezik, hogy meglátogasson bennünket. Ügy gondolom, ehhez nem kell különösebb kommentár. Egyszerre az érdeklődés köingujjra vetkőzve ültünk az asztalnál, éppen úgy, mint ő, a kormány elnöke, felengedett a hangulat, megkezdődött a beszélgetés, úgy igazán, mint amikor egymás között van az ember, mintha egy tegnap félbehagyott eszmecserét folytatnánk egymással. Az asszonyok körülülték a kormányelnök feleségét, gyorsan asztalra állították a sport- presszókat, s míg a spiritusztabletta csípős szaga keveredett a friss kávé illatával, megbeszélték a kosztkörüli problémákat, megvitatták a különböző recepteket, a befőzés és a második műszak gondjait, s természetesen, közben ügyesen — igaz, finoman is —, úgy asszonymódra, szapulták a férfiakat. Mi, férfiak pedig megtármellett, sok mindenről szó esett. Politikáról, gazdasági ügyekről éppen úgy, mint az újságírók munkájáról, Eger idegenforgalmáról, megbeszéltük Salamon Béla bácsi humoros cikkeit, a Fradi és az MTK legújabb góljait, de szóba kerültek a filmek, színházak, a fiatalok és a pedagógusok is. Aztán, természetesen, köz- ben-közben koccantak a poharak, ittunk a kormányelnök és feleségének egészségére, aztán az újságírók, majd az újságíró feleségek egészségére is. A zenekar is előszedte minden „magyar tudását”, s a csárdást táncdallal, magyar nótákkal keverve szorgoskodott az asztal körüL A szomszéd asztaloktól is gyakran emelgették poharaikat az üdülés” — kezdődött a beszélgetés. Az izgalmas szorongás egy percig tartott csupán, aztán Kádár elvtárs leszedette a nyakkendőket, sőt a zakókat is levetettük és amikorra már A nemzetközi újságíró üdülő gyaltuk „az ország ügyes-bajos dolgait”. Igaz, nem hivatalosan, sőt még csak félhivatalosan sem, hiszen a párt első titkára is pihenni jött Várnába. A magyarosan főzött feketekávé, és a néhány pohár bor a magyar kormány elnöke felé a baráti nemzetek újságírói, s a köszöntések pergőtüzében mi nagyon büszkék voltunk. Márkusz László' Következik: Papa, mama, ő meg ...
