Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-30 / 229. szám
W62. szentcmber 3f£, vasStoaf» NCPŰJ8ÜG A FÖLD GÖMBÖLYŰ Mint már közöltük, a Gárdonyi Géza Színház bemutatta Salacrou: A Föld gömbölyű című tragikomédiáját. Képeink az előadás két mozzanatát örökítik megzelhető, hogy dsals erről a pártszervezetről szóltak volna ellene? Elképzelhető* hogy mla azok a körülmények jellemzik a szövetségi politikát, amiket elmondott. Hogy egyetemi pro-: fesszoraink tudatosan rombolják társadalmi rendszerünket és ezt mindenki tétlenül tudomásul veszi? Hihető az, hogy egyetemi tanáraink üldözik a munkás- és parasztszármazású fiataljainkat és csialk az egykori főispán gyermekének örvendeznek? Nincs egyetlen ;,igaz” sem közöttük? Sértésnek iis súlyosaik ezek a vádak. Nem hihetem, hogy így gondolta végig hozzászólását. Sajnálom,' hogy azon! a pártértekezleten senki sem mondotta meg világosan: támadja szövetségi politikánkat, rágalmazza egyetemi rendszerünket, becsületében megsérti profesz- szorainkat és teszi mindezt a tények ismeretének hiányában. Ne haragudjon, hogy én most szókimondó voltam. Kötelességem volt elmondani a véleményemet, csupán azért, hogy a könnyen mondott általánosítások könnyelműségétől megóvjak becsületes, jóhiszemű, de tájékozatlan elvtársakat. ívj ég valamit: a hibát semmilyen formájában nem védem, akkor sem, ha a felvételi vizsgákon fordult elő. De idézett hozzászólása nem meglevő hibát állított közipontba, hanem olyan irányelv helyességét vonta kétségbe, amit slőzőleg elfogadott. . G. M. , csak az értelmiségi származási fiatalok lehetnének az egye tem hallgatói. Nem tudom, érdemes-e to vább folytatnom a megjegyzé seket. Azt hiszem, fölösleges A következtetésemet azonbar nem hallgathatom el. Aki csupán annyit tesz, hogj igent bólint a kongresszus: irányelveknek, még nem teti eleget, . sőt: semmit nem tett Pártunk politikáját nemcsak passzívan kell szemlélni hanem cselekvőén kell végre hajtani. Mindenekelőtt a párt. tagoknak, a kommunistáknak Ehhez viszont az is kell, hogj. elemezzék az irányelveket. Ha úgy tetszik: minden szavát külön értelmezzék. Hiszed az előbb elmondod epizód súlyos vádakat tartalmaz, olyanokat, amelyeknek, ha csupán kis hányada is igaz lenne, a leghatározottabban kellene fellépnünk ellene. Helyes a szövetségi politikánk? Helyes. Csak éppen az a baj, hogy a munkásoknak és a parasztoknak semmi jó nem származik belőle. Ki állítja ezt? Ne haragudjon, P. Gy. elvtárs, ezt kell szavaiból következtetnem — hogy ön. Feltételezem, nem gondol1 ta át eléggé a hozzászólását. Gondolom, segíteni akart. Jelezni akart olyan veszélyt, ami, a szavai szerint, általánosságban fellelhető nálunk. Ha ss igata lenne, eikép— Édesanyám, tőlem olyanokat kérdeztek, amikről a gimnáziumban nem is hallottam. Csak a legnehezebb dolgokat, amikhez viszonyítva az én kitűnő érettségim eltörpül. Nem vettek fel. Még egyszer: ezt nem én találtam ki, P. Gy. elvtárs idézte a pártértekezleten. Szavai nyomán mozgolódás támadt, s azt sem titkolom: a megjegyzések azt mutatták, hogy a jelenlevők nagy többsége reálisan ítélte meg a hallott történetet. Pedig hát... Tsmerek olyan statisztikai adatot, amely szerint az egyetemi és főiskolai hallgatók több mint fele munkás- és parasztsaülők leszármazottja. Azt is hallottam, hogy a felvételi vizsgán senkinek sem mondták meg, hogy felvették-e, vagy elutasították, hanem csak írásban értesítették ki a döntésről. Ügy tudom, hogy az osztályellenséggel szemben nem vagyunk ma stem elnézőek. Ellenséget nem tűrünk meg, s főként nem adunk neki egyetemi katedrát. Profesz- szoraink közül viszont nagyon sokan kaptak Kossuth-díjat. Az egyetemeken és főiskoláinkon pártszervezetek is működnek. Véleményem szerint ezek a pártszervezetek bizonyára felfigyeltek volna arra, ha csak a deklasszálódott osztályok gyermekei jutnának be az egyetemre, de még-arra is,- ha Csak protekcióval ?... Hadd idézzem a hozzászólás néhány gondolatát. Czólott pedig arról, hogy ^ ma az egyetemre, nevezetesen az orvostudományira: csupán protekcióval lehet bekerülni. A volt uralkodó osztály gyermekei és az értelmiségi szülők fiai-lányai jutnak be. A vizsgabizottság profesz- szorai nemcsak „csattogó fogakkal, hanem villogó szemekkel is fogadják” azokat a fiatalokat, akik munkáscsaládból származnak, különösen, ha az apa párttag. Elmondotta P. Gy. elvtárs, hogy ismerősének kislánya édesanyjával együtt ment fel a felvételire. A bizottságtól kijövök azonnal mondták, hogy őket felvették-e, vagy sem. A volt főispán (így mondotta) gyermekét felvették, a gyárimunkásét nem. A szóban forgó kislány, ezt tapasztalva, így szólt édesanyjához. — Édesanyám, engem itt nem vesznek fel. Az én apám munkás. Figyelted? Csak azokat vették fel, akiknek az apja orvos, tanár, mérnök, vagy földbirtokos volt. Aztán ő is bement a vizsga- bizottság elé. Ekkor következett a , .fogcsatto gt atás, a szemek villantása”, hiszen a bizottság tagjai az iratokból értesültek arról, hogy a kislány apja munkás és párttag. Es mi történt? A kislány ezzel jött Ws á f tJ a valaki azt mondana ^ neki, hogy balos, hogy ^szemben áll a párt szövetségi ^politikájával, nemcsak meglepődne, hanem meg is sértődbe. Ilyet állítani róla, a régi párttagról. Sőt: az is tény, í hogy a pártgyűlésen elég nagy «tetszéssel fogadták hozzászólá- fsát, és senki sem mutatott ró ^— hol, milyen vonatkozásban pll szemben a párt politikájá- pal, a VIII. pártkongresszus ^ irányelveivel. Miután a pártgyűlésen csak ^ mint újságíró vettem részt, pem mondhattam meg a véle- ^ ményemet. Elmondom most, pnnál is inkább, mert hasonló pézetekkel nemcsak ezen az ^értekezleten találkoztam, hapern máskor is, más pártta- > goknál is, s a vita ilyenkor min- pig éles volt, de csak szűk ha- ^ tósugarú. ^ Hogyan is állunk azzal a ^ protekcióval az egyetemi fel- pételeknél, még közelebbről: ^ miért nem kerülhetnek ma ^ munkás és parasztgyerekek az ^ egyetemre, miért üldözik az ^ egyetemen a kommunista szü- í lök gyermekét? 1 A kérdéssorozat már az első ^ hallásra is félszísszenést vált pi és komolytalannak tűnik. ^ Pedig elhangzott, pártérte- pezleten hangzott el, s a bizo- ^ nyitókként felsorakoztatott ^ példák ellen nem tiltakozott ^ senki, a párttitkár elvtárs is psak annyiban válaszolt mind- prre, hogy továbbra is a párt «szövetségi politikájának helyességét bizonygatta, mint ^ olyat, aminek megvalósításá- prt minden párttagnak kötél es- ^sége harcába. ból lehetőivé vált a mezőgazda ság gyorsabb ütemű szociálist: átszervezése, másfelől jó ér zékkel választotta ki azokat a: intézkedéseket, amelyek a tör. ténelmi folyamat gyors és úgyszólván teljesen zavartalan le folyását elősegítették. Folytathatjuk a sort a szocializmus építésének egyél kérdéseivel és rendre bebizonyíthatjuk, hogy csak a realitásokhoz való ragaszkodás, a: összes tényezők gondos mérlegelése hozhat és hoz egészséges gyümölcsöt- Az ellenforradalom után jelentősen emelkedett a magyar dolgozó nép élet- színvonala. Statisztikai megállapítások szerint ma magasabb, mint eddig bármikor, jóllehet különböző előre nerr látott, időjárási és egyéb tényezők időnként és átmenetileg kedvezőtlenül befolyásolják. A párt az elmúlt években mindig megmondotta és megmondja, mikor tudjuk és mikoi nem tudjuk emelni az élet- színvonalat, mennyit gyarapodtak az elosztandó javak és mit kell tennünk ahhoz, hogy tovább gyarapodjanak Irányelveink most is világosan beszélnek a második ötéves terv első két esztendejének gazdasági eredményeiről és jelzik, milyen feladatokat kell elvégeznünk, és milyen fejlődéssel számolhatunk a most következő három esztendőben. A párt mindig őszintén és nyíltan beszél és ez a magyarázata annak, hogy dolgozó népünk ma bizalommal viseltetik politikánk iránt, s bár nem örömmel, de mindenesetre megértéssel fogadja az időnként jelentkező esetleges nehézségeket is. A VIII. kongresszus irányelvei beszámolnak a társadalmunkban végbement hatalmas történelmi átalakulásról, leszögezik, hogy megteremtődtek a szocialista népi-nemzeti egység kialakításának feltételei, összegezik a gazdasági fejlődésünk eredményeit és megállapítják, hogy leraktuk a szocializmus alapjait. A szocializmus alapjainak lerakását kimondhattuk volna előbb is, már akkor, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Mégsem tettük, mert úgy véltük, hogy bár a megállapítás elméletileg igaz, vámunk kell leszögezésével addig, amíg fiatal nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk valamelyest megszilárdul és így a szocializmus alapjai lerakásának már az egyszerű dolgozó emberek számára is világosan érthető, kézzel fogható jelentősége van. Ügy hisszük, ez egyik legérzékletesebb példája mai politikánk realitásának, mértéktartásának. Mostanában gyakran tapasztaljuk, hogy a szocializmus építésében elért eredményeinket nemcsak barátaink, hanem — bár kényszeredetten és fanyalogva — józanabb gondolkodású ellenfeleink is elismerik. Nem egy tekintélyes nyugati polgári lapban olvashatunk hazánkban járt újságíróik tollából származó cikkeket arról. hogy Magyarországon a politikai hangulat jó, az emberek derűsen, nyugodtan élnek, bíznak a jövőben, a dolgozó nép jól táplálkozik, csinosan öltözködik, és jó kedvvel szórakozik. Az elért eredmények azonban semmiképpen sem adhatnak okot arra, hogy megfeledkezzünk a mértéktartásról és körültekintésről, mert ez elen gedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokat is jól megoldjuk. Továbbra is gondosan figyelembe kell vennünk adottságainkat, lehetőségeinket, óvakodnunk kell a valóságtól elszakadt ábrándoktól, az irreális számoktól, a ma még teljesíthetetlen ígéretekről, vagy igényekről. Olyan terveket kell készítenünk, amelyek az erők maximális megfeszítését, a tartalékok és lehetőségek maximális kihasználását követelik ugyan, de mindenképpen megvalósíthatók. A mértéktartás és a valóságérzés, a szerénység nem mond ellent annak, hogy az erők mozgósítására ösztönző terveket dolgozzunk ki. A tervek azonban sohasem mehetnek túl az ésszesrűség határain, mindig összhangban kell lenniök az ország, a megye, a járás, vagy a város adottságaival, teljesítőképességével. A szocializmus építése, második ötéves tervünk végrehajtása, a béke védelme a magyar dolgozó népre is számos kötelezettséget ró. E három feladat megoldása mind az egész dolgozó népnek, mind az egyes emberek érdeke. Az élet, a tények és- az érvek népünk többségét már meggyőzték erről. A magyar nép politikai öntudata, tájékozottsága nagyot nőtt az elmúlt években. Népünk megszokta és megszerette a párt higgadt, meggyőző, szavakkal és tényekkel egyaránt érvelő stüusát. Bízik a pártban, meid immár hatesztendős tapasztalatai bizonyítják, hogy a szavak és a tettek összhangban vannak. A párt pedig óvja, politikájával és tetteivel gyarapítja ezt a bizalmat. Darvasi István A valóság talaján Népi ülnökök tanácskozása Gyöngyösön A Gyöngyösi Járásbíróság | népi ülnökei tegnap tartották ! megbeszélésüket dr. Reményi Jenő bírósági elnökhelyettes vezetésével, amiikor az elmúlt hónapban folytatott tárgyalások tapasztalatait összegezték. Szabó Elememé a gyermek- tartási perekben hozott döntéseket elemezte, de arról is szólott, előfordul még, hogy a felek tiszteletlenek a bíróság tagjaival szemben. Azt a még fellelhető nézetet, hogy az ülnökök lényegében csak létszám szempontjából vannak ott a tárgyaláson, Kiss Pál cáfolta meg. Zámoó György arról szólt, hogy olykor a vezető beosztású dolgozóik tanúként való megídézése körül 'támadt bonyodalom, mivel közülük néhányan nem érzik kötelességüknek a megjelenést. A népi ülnökök munkájának je-| len tőségét Borossi Ferencné is hangsúlyozta. Végül dr. Reményi Jenő foglalkozott a járásbíróság különböző tanácsainak múlt havi munkájával, majd esküt tett az a hat népi ülnök, akik októberben vesznek részt a járásbíróság munkájában. Egy hónappal előbbrehozták az évvégi államkölcsön- sorsolásokat A pénzügyminiszter határozata alapján az idei utolsó ál- lamkölcsönsorsolásokat nem decemberben, hanem már novemberben tartja neg az Országos Takarékpénztár. A húzás idejének előbbrehozásával az a cél, hogy az évi törlesztési programban előírt összeg még abban az évben kifizetésre kerüljön. A 2, a 3. és a 4. Békekölcsön húzását tehát novemberben, várhatóan 25-én és 26-án tartják. Jövőre a korábbi gyakorlatnak megfelelően, negyedévenként rendezik továbbra is a húzásokat, az utolsót azonban már szintén novemberben. Az 1., az 5. és a 6. Békekölcsönt 1963. márciusában és szeptemberében, a 2., a 3., és a 4. Békekölcsönt pedig — a mostani módosítással — júniusban és novemberben tartják. Érdekesség még a jövő évi sorsolásoknál, hogy a kölcsönöknél a törlesztési tervben fokozottabban érvényesül a növekvő irányzat, s így az ideinél többet, mintegy 440 millió forintot sorsolnak ki. (MTI) Kongresszusi irányelvein visszhangja azt bizonyítj; hogy népünk látja és nagyr becsüli a párt politikáját im már évek óta jellemző mérték tartást és valóságérzéket. Bá fejlődésünk nem mentes ne hézségektől, az bizonyos, hog a helyes, a körülményekkel é lehetőségekkel számoló politi ka az elmúlt hat évben zökke nőmentes politikai és gazda sági haladást biztosított é megóvott bennünket a na gyobb megrázkódtatásoktól . valamint attól, hogy előre lát ható, de figyelmen kívül ha gyott eshetőségek miatt aká politikánk, akár gazdaságpoli tikánk számottevő módosításá ra kényszerüljünk. Az MSZMP korrigálta mind azokat a hibákat, ^melyeket a: MDP vezetpi annak Idején el követtek és ezzel egyidejűiéi helyes politikát dolgozott ki. t követendő utat, az alkalmazan dó módszereket a marxizmus- leninizmus általános érvény! törvényeinek viszonyainkká egybehangolt alkalmazása se gített megtalálni. Vizsgálhatjul politikánk, vagy gazdaságpoli tikánk bármely kérdését, az találjuk, hogy a párt mindany nyiszor megtalálta a helyzet hez leginkább illő, a legjobbat megfelelő megoldást. Csak a példa kedvéért emlékeztetünk e helyt arra, hogj az ellenforradalom után a kon szolidáció, a munkáshatalon megszilárdítása volt a legelsc feladat. Ennek viszont a korábban meglazult munkás paraszt szövetség helyreállttá sa volt az egyik legfontosabt feltétele. A pártnak tehát figyelembe kellett vennie az agrárpolitikában az ellenforradalom előtti években elkövetett különböző hibákat, korrigálnia kellett azokat, mert e; volt szükséges egyrészt a parasztság megrendült bizalmának helyreállításához, másrészt annak a politikai tőkének összegyűjtéséhez, amely később lehetővé tette a mező- gazdaság szocialista átszervezésének folytatását és befejezését. Az első agrárpolitikai in tézkedések tehát a fent említett célt szolgálták és hamarosan meg is hozták az eredményt. Következtetésként tehát azt lehet mondani, hogy s párt az ellenforradalmat követő első időkben agrárpolitikáját is fő feladatnak, a munkáshatalom megszilárdításának rendelte alá. Hasonlóan reális megfontolások jellemezték a párt politikáját a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. Abból indultunk ki. hogy amennyire lehet, meg kell könnyítettünk a parasztság számára a nagy elhatározást. Ezért hozott a párt és a kormány határozatokat a földjáradék fizetéséről, a termelőszövetkezeti parasztság társadalombiztosításáról, az öregekről való gondoskodásáról. Ezért születtek intézkedések az anyagi ösztönzés elvének a mezőgazdaságban való fokozottabb érvényesüléséről, a rugalmasabb jövedelemelosztásról, a vezetőknek a tagság belátása szerinti demokratikus kiválasztásáról. És az élet Ismét bebizonyította, hogy a párt egyfelől helyesen látta meg az időpontot, amikor újMunkaversenyre hívták ki a gépállomások dolgozóit az iparból a mezőgazdaságba kerülő új traktorosok Tegnap délelőtt az egri AKÖV kultúrtermében búcsúztatták azt a 30 AKÖV-dolgo- zót, akik két hónapra gépállomásokra mennek dolgozni. A rövid ünnepség keretén belül Bodor Imre, az egri AKÖV igazgatóhelyettese mondott beszédet, majd Boza Jenő, az Egri Gépállomás igazgatója és Simon Mihály, a Füzesabonyi Gépállomás agroncmusa ismertette a dolgozókkal a gépállomásnál rájuk váró feladatot Az ünnepség ideje alatt még Öten jelentkeztek telefonon, akik szintén traktorosnak akarnak menni. A hétfőn munkába álló AKÖV-dolgozók munkaversenyre hívták ki a *3épá Horn ások dolgozóit.
