Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

4 NÉPÜJSÁG 1962. szeptember 30., vasárnap Siker » Izgatottan készülődött az öl­tözőben. Bár megpróbált ma­gára nyugalmat erőltetni, de keze a festékrudak súlya alatt is megremegett. A színháznál eltöltött hosszú évek ellenére, a bemutatók izgalma mindig erőt vesz rajta. A közönségtől elválasztó függöny résén csak egyszer, a gongütés után nézett ki: telt ház, állapította meg azonnal. A színpadra lépve, nyuga­lom töltötte el, s mikor először nyitotta szóra száját, elégedett volt önmagával, észre sem vet­te, hogy már a második rész­nek is vége van. A felcsattanó, zúgó taps követeli a szereplő­ket a függöny elé, a reflekto­rok fényében felenged arcán a merev mosoly. Egy szegfűcsokor repül lá­baihoz. (ti.) — SZOMBATON ÜLÉST tartott a Hazafias Népfront egri járási bizottságának el­nöksége. Az értekezleten megtárgyalták a kongresszusi irányelveket, és a munkater­vet, majd kijelölték a soron következő feladatokat is.- TÁNCTANFOLYAM kez­dődik október 8-án Egerben, a Városi Művelődési Házban. A kilenchetes tanfolyamot Bego- vits György és Valkat Emil vezeti. — TEGNAP DÉLELŐTT igazgatósági ülést tartott a Heves megyei Szövetkezeti Baromfikeltető Állomás. Az ülésen az 1963. évi tervet és költségvetést ismertették.- AZ EGRI MÚZEUMI HE­TEK alkalmából tegnap dél­után Bodnár Éva tartott elő­adást az Egri Képtár XVIII— XIX. századbeli magyar fest­ményeiről, ma délelőtt 11 óra­kor pedig a Pedagógiai Főis­kola földszint 7. számú termé­ben dr. Szántó Imre, a főiskola igazgatója tart ünnepi megem­lékezést a vár hősi védelmének 410. évfordulóján, Eger ostro­ma 1552-ben címmel. — AZ ÜJ TERMELÉSI év október elsejével kezdődik a Nyugatbükki Állami Erdő- gazdaságban. Az elmúlt hé­ten megtartott gépszemle si- kérrel járt, egy darab új Sz— 100-as traktort is kapott az erdőgazdaság.- EGY HÓNAP MÚLVA helyezik üzembe a Szarvaskői Szénbányánál a fürdőt. A für­dőt, amely több mint 200 bá­nyásznak biztosítja a tisztál­kodási lehetőséget, több mint egymillió forintos költséggel készült. — TEGNAP DÉLUTÁN rendezték meg az Egri Peda­gógiai Főiskola hagyományos gólya atlétikai versenyét a Dózsa-stadionban, este nagy­szabású gólya-bálon szóra­koztak a főiskola hallgatói. * aa O s o * Egerben, este 7 órakor: A FÖLD GÖMBÖLYŰ (Bródy-bérlet) Hevesen, este fél 3 órakor: GÜL BABA A televízió műsora 9.45: Hétmérföldes kamera. Üttörőhíradó. 10.00: Milyen volt a szünidő? Közvetítés Varsó­ból. 17.00: A fegyveres erők 1962. évi sportünnepsége. Utá­na: A Budapesti Honvéd—Új­pesti Dózsa bajnoki labdarúgó­mérkőzés közvetítése a Nép­stadionból. ■ 20.00: Megemléke­zés a Kínai Népköztársaság megalakulásának 13- évfordu­lójáról. 20.30: Tv-híradó. 20.50: Két szoba összkomfort. Magya­rul beszélő szovjet filmvígjáték. 22.05: Telesport. 22.20: Hírek. Idő járás jelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás vasárnap estig: Változó mennyiségű fel­hőzet, legfeljebb néhány helyen kevés esővel- Gyenge légáram­lás. Reggeli ködök. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 18—22 fok, várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 7-11 fok között. (MTI) Próbál a „véletlenből“ született együttes Az együttes legjobb énekese: Keskeny né. (Kiss Béla felvételei) * «* Milyen szépen fejlődik a kicsike!... . (Endrődi István rajza) Elkészült az asszuáni gát végleges terve idős Molnár Laci bácsi alkotta kórus következik ezután. Há­roméves vótam... száll a szo­morú dal ajkukról, de a dal­lamot, s a bánattal teli életről szóló szöveget már el is kell felejteni, mert az új énekes, Keskenyné, a cigánydalok egyik igazi gyöngyszemét, a Leestek a téli havak kezdetű dalt adja elő máris. A táncosoké aztán újra a színpad. Fergeteges, szédítő az a tánc, amit előadnak. Nincs Lassan indul hazafelé a cso­port. Még Burai Sándorné is, aki az első táncra invitálásnál, fájós szívére hivatkozva, kéret­te magát — maradna akár reg­gelig. Mert csodálatosan szép és végtelenül izgalmas az ilyen prciba: megmutatni, ki mit tud még a régi cigánydalokból, táncokból, s így összeállítani lassacskán, sok türelemmel a „véletlenül” született együttes első műsorát... Weidinger László KAIRO (TASZSZ): Megér­keztek Moszkvából az Asszuá- ni-gát végleges műszaki tervei. A gátat — mint ismeretes — a Szovjetunió segítségével építik és szerelik fel. A végleges terv elkészítésé­ben sok ezer mérnök és tech­nikus, s több tucat tudományos kutatóintézet és vállalat vett részt. Elég megemlíteni, hogy a tervdokumentáció 400 kilo, gramm súlyú. (MTI) Régi cigányballadát ad elő a Mami. A terem másik sarkában egy pattogó ritmusú számnál a fia­talok dugják össze a fejüket. Kört képeznek, s az üresen maradt térségen' egy fiú és egy Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Szeptember 30-án Október l-én Hófehérke és a hét törpe EGRI BRÖDY Szeptember 30-án Viharok bolygója GYÖNGYÖSI PUSKIN Szeptember 30-án Október l-én Elveszett paradicsom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szeptember 30-án Október l-én ördögcsapda HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szeptember 30-án Október l-én Aki átmegy a falon HATVANI KOSSUTH Szeptember 30-án Egy házasság története HEVES Szeptember 30-án A világ minden aranya Október l-én Ludas Matyi FÜZESABONY Szeptember 30-án Az Írnok és az Írógép Október l-én Egy házasság története PETERVASARA Szeptember 30-án Az énekesnő hazatér § n‘ § Ezelőtt már két ízben utaz­tam át Ausztria fővárosán és § akkor is, most is, olyan érze­ssem volt, hogy ugyan Bécs egy smás, egy idegen ország fővá- S rosa, de valahogy mégsem ide- §gen, mégsem más: otthonosan «■ismerős. Nemcsak azért, mert y történelmünk száznyi lapja S íródott Bécs ben és Bécs miatt, §de építkezésének, városképé­inek jellege hasonlít Budapes­tiéhez, s talán ami legjobban § emlékeztet a nem is távoli ^otthonra, — a Duna ifi kes- 2 kény szakasza, amelyet gyé- Sren ívelnek át a szépnek ne­hezen nevezhető hidak. « Az első benyomásokat azon- Sban hamar elmossa a város Sönálló életének ezernyi, per- Scenkint megújuló hatása. A jrszédítő autóforgalom, a már t szinte terhesen zsúfolt rek- §lámfények, amelyek, mint va- Klami ezerkarú hidra, úgy fon- í-ják körül az embert, hogy bi- Szonytalanná válik, hogy meg- § szédül a feje a fények, formák, § színek kavargó kavalkádjától. Azt mondják, Bécsben több Smint 400 ezer autót ‘ tartanak §nya*sárt.«: De-lm-tartja nyil­ván a motorokat, mopedeket, robogókat, a teherautókat, au­tóbuszokat, villamosokat? A forgalom vetekszik Párizséval, a Micky egerek, a bécsi rend­őrök — így nevezik kedélyes bécsiességgel a fehér sapkás, szürkészöld ruhás rend őreit — nyugalma az olaszokéval, határozottsága és udvariassá­ga a moszkvai rendőrökével. Nézgelődöm a Kártnerstras- sen. Keskeny utca, alig széle­sebb, mint a mi Váci ytcánk, jellege olyan, mint a buda­pesti Rákóczi úté, csak éppen az árak... igen... az árak! Aki a bécsi árakban kiismeri magát, az nyugodtan vállal­kozhat a Knósszoszi labirint felfedezésére is. A fényes és rendkívül nagy ízléssel, sok ötlettel mézesléppé varázsolt kirakatok árcédulái kétségbe- ejtik a még nem vásárolni akarót is, különösen, ha meg­szokta, hogy nálunk szabott, ál­lami árak vannak. Ami az egyik üzletben ötven schilling, azt a másikban megkapod negyvenért, a harmadikban hetvenért, a Marahilfenstras- sen esetleg harmincért... Min­den van. Minden kapható! Ja­maicai rum és etiópiai babká­vé, orosz pezsgő és magyar tokaji, olasz esőkabál és angol gépkocsi, francia rúzs és bol­gár rózsaolaj ... Csak az árak, csak az árak, azt tud­nám feledni! Nem kell különösebben gaz­dasági szakembernek lenni, hogy bárki megállapíthassa: Ausztriában most hossz van! Munkanélküliség alig, a bérek viszonylag magasak — a vi­szonylag szót nem kötelező jelzőként, hanem majd mint később kiderül, az igazság teljes jellemzéseként hasz­nálom — nagyarányú az épít­kezés, teljes gőzzel termelnek a gyárak, minden szilárdnak, fényesnek és pompásnak lát­szik. Legalábbis, így mutatja ar­cát a bécsi utca! Álldogálok a Börze vörös épülete előtt — véletlen csak, hogy a Börze épülete vörös színű, mint a vér? — és né­zem a szédítő forgalmat, s né­zem azt is, hogy a mellettem levő kis presszóban, hogyan isszák a limonádét, a kis adag tejeskávét azok, akik egy perc­cel később beszállnak kocsi­Jellegzetes bécsi utca a belvárosból. jukbá. Fülembe cseng egy iménti beszélgetés, amelynek lényege: a bécsi polgárnál ta­karékosabb csak a skót lehet, s akit késő este, vagy éjjel az utcán látsz, az külföldi, oszt­rák aligha. Igen! A második világhábo rúban lényegesen kevesebb A heyesi Járási Művelődési Ház klubtermében teljes a csend. Csupán az igazgató, Szabó Tivadar magyarázó sza­vait hallani néha — meg ter­mészetesen a hosszú asztalt körülülő férfiak papírt tele­rovó tollának, ceruzájának per- cegését, súrlódását. Nagy figyelem mellett folyik az esti oktatás. Részvevői a helybeli cigányzenekarok tag­jai. Fiatalabbak, idősebbek, de egyaránt régi és jó muzsiku­sok, akik most ismerkednek a kottával. Ez a harmadik este, hogy önszorgalomból összegyűlnek ebben a teremben, s ta­nulnak. Most, amikor a táblára írt hangjegyek leírásával vé­geztek — kevés cigányzenész dicsekedhet ezzel a tudomány- nyál —, szolmizálni kezdenek. Szói, mi, re, dó — hangzik szép együttesben, s kialakul az „Er­dő, erdő, de magas a teteje” kezdetű népdal teljes dallama. Mikor hiba nélkül megy a szolmizálás — már vége is az órának, de senki sem tud ha­zamenni, bár este nyolc óra már jócskán elmúlt. Azt mondják, igazi zenészember csak hangszere megszólaltatá­sával tudja kifejezni örömét, vagy bánatát. Nos, a tanuló hevesi cigányok is így lehet­nek, mert egykettőre hegedű kerül a kezükbe, a hangolásra egyenként pendül a cimbalom húrja, hogy aztán kezdetét ve­gye egy rögtönzött hangver­seny. A lassú, búsongó cigányda­lok mindenkit a zenekar köré csalogatnak, s mire gyorsabb melódiák röppenek ki a szá­razfákból, hatalmas gyűrű szo­rong a hirtelen képződött együttes körül. A zenészek hozzá tartozói, fiatal fiúk és lá­nyok, meglett férfiak. Valaki dúdolni, majd énekelni kezdi a dalt. — Halljátok? A Sára — sut- togják többen a szívsizorongar teán szép, szomorú, régi ci­gánydalt. lány kezdi aprózni a tánclépé­seket. A nagyteremben időközben véget ér a filmelőadás. Ideje is, mert a klubterem már szűk­ké vált. A színpadra kell köl­tözni zenekarostul. Ott folyta­tódik az ének, a tánc, igazi ci- gányos sczálajsággal, elevenség­gel. Tíz óra már régen elmúlt, amikor még egyre-másra je­lentkeznek a szerepelni vá­gyók: — Igazgató bácsi — kérlelik Szabó Tivadart — még egy számot szeretnék elénekelni, még egy táncot szeretnék be­mutatni... A Mami — mindenki csak így hívja — a Beteg vagyok, anyám című régi cigányballa­dát énekli, Sára a Kimegyek az állomásra című dallal arat ismét sikert. Hat legény és az benne semmi mesterkéltség, minden motívuma rögtönzés, de törés nélküli egységes kom­pozíció mégis. Szabó Tivadar igazgató hal­kan súgja: — Az elmúlt kedden is így volt. Akkor jöttek ösiize a hoz­zátartozók először az elméleti oktatás végére, s alig hogy megszólalt a zene, egyszer csak énekelni, táncolni kezdett mindenki. Lehettek vagy hat­vanad, miint most. Olyan jól sikerült az este, hogy megál­lapodtunk: megszervezzük á hevesi cigányegyüttest. Aztán fennhangon folytatja: — Mára elég lesz, emberek. Legközelebb egy hét múlva ta­lálkozunk. Ügy készüljön min­denki, hogy november végén, december elején közönség előtt is bemutatjuk, mit tud a he­vesi cigányegyüttes. S 1962. SZEPTEMBER 30., 105 évvel ezelőtt, 1857. szeptem­ber 30-án született HERMANN SUDERMANN német iró, a natu­ralizmus egyik előharcosa. Legsi­kerültebb regénye (FRAU SORGE —- 1887) szűkebb hazájában, a Me- mel-vidéken játszódiK le. Két tör­téneti regénye magyar.il is megje­lent, hatásos jelenetekben bővel­kedő drámáit a század elején njá­ZASSAC, az. egyfelvonásosokbol 230 évvel ezelőtt, 1732-ben. e na­pon született JACQUES NECXER svájci bankár, a francia forrada­lom előtti „ancien régime” pénz­ügyminisztere, aki az udvarnál HERMANN SUDERMANN népszerűtlen pénzügyi reformok­kal kísérelte meg Franciaország pénzügyeit rendbehozni. XV. Lajos 1789 júliusában másodszor bocsátotta el és az ez ellen való tiltakozás hozzájárult a forra­dalom kitöréséhez. 80 évvel ezelőtt, 1882-ben született HANS GEIGER német fizikus. Főleg a radioaktivitást kutatta, 1928-ban W. Müllerrel együtt szer­kesztette meg a GEIGER—MÜLLER SZÁMLÁLÓCSÖVET, amely a a radioaktív és kozmikus sugárzás részecskéinek számlálására szolgál és az atomfizikának ma is egyik legfontosabb mérőesz­köze J. Nuttal együtt felfedezte továbbá azt a törvényt, mely a radioaktív anyagok osztódási ideje és az általuk kibocsátott alfa­sugarak energiája és hatótávolsága között áll fenn. 1926—1929;- ben írta meg a FIZIKA KÉZIKÖNYVE című munkáját. CSALÁDI ÖRÖMÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom