Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

4 NÉPŰJSÁG 1962. augusztus 24., péntek Megkarmoltak Egerben akad egy utca, ahol csak nappal, és legfeljebb hold­töltekor járhatnak veszély nél­kül az emberek. Máskor sötét és elhagyatott a környék. A Foglár utcáról van szó. Lépcsősor vezet felfelé, de nem egybefüggően. Három—négy lépcsőfok, majd két—három méter járda váltja egymást, úgy, ahogy az emelkedő kíván­ja. Hogyan lehet itt sötétben is épségben járni? Nehezen, botorkálva és sok buktatóval. De nemcsak láb- és nyaktö­rés fenyegeti a gyanútlan esti vándort, hanem valami más is. A szemét is könnyen kikapar­ják. Nem féltékenységből, ám­bár ... A vadrózsa tövises gallyai a lépcsők fölé hajlanak és köny- nyen „megmagyarázhatatlan” térülést okozhatnak. ,fNincsen rózsa tövis nélkül”, de miért szomorkodik a Foglár utca villany nélkül? (F. L.) — AZ EGRI székesegyház környékének rendezése során az előtte, illetve a mellette levő parkot csőkorláttal ve­szik körül, amelynek négymé­terenkénti szakaszait egy-egy kő virágtartó zárja le. — A RÓZSASZENTMÁRTO- NI Rákóczi Termelőszövetkezei learatott gabonatábláján az egyik keresztbe belecsapott a villám. A tábla mellett húzódó úton motorkerékpárral haladó Gömöri István és Tóth János észrevették a tüzet, azonnal az égő kereszt oltására siettek, s több mint 600 búzakeresztet mentettek meg. (Juhász Miklós) — SZOMBATON DÉL­ELŐTT fél 9 órakor tartja ülését az Egri Városi Tanács. Napirenden: a szocialista munkaverseny szervezése az iparban és a mezőgazdaság­ban. Előadó: Ferencz János vb-elnökhelyettes. =s MEGTÖRTÉNT Kiskörén a falu négy termelőszövetkeze­tének az összevonása. A nagy „közösön” belül a volt terme­lőszövetkezetek üzemegységek­ként maradtak meg. Az összes földterület meghaladja a 8000 holdat, ebből 6050 hold a szántó. — NÉGYSZÁZ MÁZSA csemegeszőlőt értékesítettek eddig a szőlősvidékek ter­melőszövetkezetei. A kedvelt csemegét részint belföldi, ré­szint külföldi piacokra szállí­tották. A HEVESI JÁRÁSBAN teljes egészében befejezték a cséplést. Néhány helyen a me­gyében — így az egri, a péter- vásári járásban — gyorsítani kell a hordást, hogy a cséplés az északi fekvésű községekben is mielőbb befejeződhessen. Oktatási reformunk új vonásai Amikor az elmúlt esztendőben az Országgyűlés megal­kotta első szocialista oktatási törvényünket, lezárult az isko­lareform előkészítésének szakasza. Az elmúlt tanév eredmé­nyeire utal a művelődésügyi miniszter nemrég napvilágot lá­tott utasítása, amely megszabja az 1962—1963-as tanév fő-fel­adatait. Az utasításban több, az iskolai ügyvitel egyszerűsíté­sét szolgáló intézkedés van. Például az általános tanulmányi eredmény „rendűség’’-gel való kifejezésének megszüntetése. Az iskolareform — és az egész magyar nevelésügy e fontos területének — szakértői a következőket mondják a most elő­készítés alatt álló tanév új jelenségeiről. tanév végén hagyják el az is­kolát. Fontos feladat annak megfigyelése, miként állják majd meg a helyüket az üze­mekben és a termelésben. Min­dent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy a gyakorlati élet iga­zolja a szakközépiskolák cél­jainak realitását, s hogy a szak- középiskolákból minél több művelt szakmunkás, szakember kerüljön ki. Az öt plusz egyes rendszer új típusú gimnáziumot jelent Dr. Medgyes Béla, a Műve­lődésügyi Minisztérium szak- oktatási főosztályának helyet­tes vezetője mondja: — Az 1961—1962-es tanév az iskolareform megvalósulásának első esztendeje volt. Az 1961 őszén elfogadott törvény pozi­tív módon döntött egy sor vi­tatott kérdésben. Törvényerőre emelte a gimnáziumok 5+1-es rendszerű átszervezését, szen­tesítette a szakközépiskolák lé­tét. Persze, a reform nem a törvény meghozatalával kezdő­dött. Széleskörű társadalmi összefogással előzetes és ered­ményes kísérletezés folyt. A reform vezető gondolatai az egész társadalom igényeit fe­jezték ki. Az 1961—1962-es tan­évben kiszélesedett az újrend­szerű középiskolai oktatás és lehetővé vált az alapvető elvi kérdések tisztázása. — A gimnáziumi tanulók 67 százaléka járt 5+1-es oktatás keretében a tanulók a hét egy meghatározott napján szakmai előképzést kapnak. Ez az egy nap a tanulók munkára neve­lését szolgálja, de ezáltal végül is közvetlen szakképesítéshez nem juthatnak. Ha azonban gimnáziumi tanulmányaik be­fejeztével szakmai minősítő vizsgát tesznek, rövidébb kép­zési idő alatt megszerezhetik a szakmai képesítést. Erre ez év­ben nyílott lehetőség első íz­ben. Az idei minősítő vizsgák tapasztalatai alapján kerülhet sor a minősítő vizsga és befe­jező képzés rendszerének sza­bályozására. — Az 5+1-es rendszer újtí­pusú gimnáziumot jelent. A szakközépiskola újtípusú kö­zépiskola, amely érettségi bi­zonyítványt és szakmunkás ké­pesítést ad a tanulónak. Az el­múlt tanévben 11 ipari, 3 me­zőgazdasági, 2 kereskedelmi és közgazdasági szakon folyt a képzés. Az új tanévben 54 új szakközépiskolai osztály nyílik az ország különböző helyein. E szakközépiskolák kettős cél­kitűzése folytán az itt tanuló ifjaknak nagyobb megterhelést kell vállalniuk, mint az egyéb középiskolákban járóknak. Az első végző osztályok a jövő A mezőgazdasági szakoktatás megfelelő mértékben kapjon helyet középiskoláinkban Szendrei József, a Művelő­désügyi Minisztérium szakok­tatási főosztályának osztályve­zetője ezeket mondotta: — 1959 őszén kezdték meg működésüket a mezőgazdasági szakközépiskolák. Eddig há­romféle szakágazatban — állat- tenyésztés, kertészet, gépesítés — folyt szakmai képzés. Az új tanévben — a megyék igényei alapján — tovább bővül a szak­ágazatokon belüli szakmai kép­zés az új mezőgazdasági szak­mák oktatásának bevezetésére is sor kerül. Az országban hu­szonkettővel szaporodik ama helységek száma, ahol mező- gazdasági szakközépiskola mű­ködik. Idetartozik majd Sze­ged, Nyíregyháza, Nagykálló, Székesfehérvár, Kisújszállás, Kalocsa, Szentes, Balassagyar­mat, stb. Az országban öt he­lyen kezdi meg működését ..nö­vényvédő gépész” szakközépis­kola és öt helyen nyílik „me­zőgazdasági elektromos beren­dezés-szerelő” szakközépiskola. Mezőgazdasági szakközépisko. Iáink érettségizett szakmunká­sokat képeznek a mezőgazda­ság számára. Tanulólétszá­muk meghaladja a 2000-et. — Közel 30 ezerre nő a szá­ma azoknak, akik a gimnáziu­mi 5 + 1-es szakmai előkép­zés keretében sajátítják el a mezőgazdasági ismeretek közös alapjait, Ezek a számok is mutatják, hogy középisko­láinkban a mezőgazdasági szakmai képzés máris jelentős. Ugyanakkor hangsúlyozni kívá­nom, hogy a szakoktatáson be­iül a mezőgazdasági szakokta­tás súlyának megfelelő mér­tékben kapjon helyet középis­koláinkban. — A mezőgazdasági szakmai képzés és előképzés fejleszté­sét, szervezését több — ma még megoldatlan — probléma fékezi. Ezek közül csupán az üzemék és az iskolák kapcso­latát, a gyakorlati képzés problematikáját, a tanulók gyakorlatra állításának megol­dását vetném fel. E problémá­kat á mezőgazdasági szakmun­kásképzés középiskolai szintre emelése érdekében a Földmű­velésügyi Minisztériummal kö­zösen kell megoldanunk. Több probléma marad még a gya­korlati képzésre rendelkezésre álló idők jobb kihasználása te­kintetében. Őszi, tavaszi, ille­tőleg téli órarend bevezetése látszik' szükségesnek. A gya­korlati képzés lehetőségei, problémái ismeretében, a szak­mai képzésben részt vevők száma fokozott mértékű növe­kedése és egyéb fontos tényező tudatában meg kell határoz­nunk. Egyrészt a gyakorlóker- tek, tanműhelyek szerepét és feladatát kell tisztáznunk a szakmai képzésben. Másrészt a mezőgazdasági szakközépis­kolák irányát és arányát kell meghatároznunk a rendelke­zésre álló tanterembővítési ke­retben. — A mezőgazdasági szakkö­zépiskolák — minden lehető könnyítést is számításba véve — kétségtelenül nagyobb fel­adatot jelentenek a diákok számára, mint az 5 + 1-es gimnáziumok. Persze, ez abból ered, hogy a szakközépisko­lát végzett diák a gimnáziumot végzettéi azonos értékű érett­ségi bizonyítvány mellett még valamely szakmában szakmun­kássá is válik négy év alatt. Hiba lenne ezt nem tudatosíta­ni. De hiba lenne nem rámu­tatni arra is, hogy magas kul­túrájú szakmunkásképzés kul- túrforradalmunk szerve része és a mezőgazdasági termelés és termelékenység növelésének is egyik nélkülözhetetlen felté­tele. A. G. EGRI VÖRÖS CSILLAG Milady bosszúja EGRI BRÖDY A bíró EGRI KERTMOZI Legénylakás GYÖNGYÖSI PUSKIN Aki átmegy a falon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Felmegyek a miniszterhez HATVANI VÖRÖS CSILLAG Legenda a vonaton HATVANI KOSSUTH A kétéltű ember FÜZESABONY Mindenki ártatlan HEVES Kenyér; szerelem, Andalúzia 1962. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK: BERTALAN A távíró készüléket 125 évvel ezelőtt, 1837-ben SAMUEL MORSE amerikai festő és technikus találta fel. Képünkön alul az adó-, háttérben a vevőberendezés látható. A vevőberende­zés fa rámáján, jobb oldalon óraszerkezet volt elhelyezve, mely a középrészen levő papírszalagot mozgatta. Felette az elektro­mágnest és egy ingaszerkezetet függesztett fel. Az inga végén levő tú állandóan érintette a forgó papírszalagot. Morse távíró adó- és vevőberendezése. Foto: Smithsonian Insti­tution, Washington. Az adóberendezés billentyű jének lenyomásakor az áramkör zárult, a vevőberendezés elektromágnese az ingát magáhozrán- totta. Ekkor a tű hosszabb-rövidebb időre kimozdult. Az első Morse-gépek még cikk-cakkos vonalat adtak a papírszalagon, a pont-vonás adását később vezette be a feltaláló. 190 évvel ezelőtt, 1772. augusztus 24-én született GEORG REICHENBACH német hadmérnök és optikus, ö készítette el az első Duna—Rajna csatorna tervét. Jelentősebb találmányai: a körosztógép (1804), a távmérő (1811), valamint a csillagászati teo- dolit (1816). 390 évvel ezelőtt, 1572-ben ezen a napon zajlott le Párizsban a „Szent Bertalan éj”, vagy a „Párizsi vérmennyegző”. Navar- rai Henrik házasságának megünneplésére Párizsba gyűlt 2000 hugenottát (francia protestánsok) a Guise hercegek parancsára lemészárolták. A vérengzés vidékre Is kiterjedt, az egész or­szágban mintegy 10 ezer hugenottát öltek meg, köztük vezérü­ket, GASPARD DE COLIGNY tengernagyot, aki mozgalmával az abszolút királyi hatalom gyengítésére és gz egyes tartományok önkormányzatának kivívására törekedett. 130 évvel ezelőtt, 1832. augusztus 24-én halt meg SADI CAR­NOT francia fizikus. Hődinamikai elmélete szerint az egyes anyagok állapotváltozásai során felszabaduló hőt munkává ala­kíthatjuk át. Carnot fedezte fel a ma Cosinus tétel-nek neve­zett összefüggést a háromszög oldalai és egyik szöge között. 55 évvel ezelőtt, 1907-ben ezen a napon tartotta alakuló kong­resszusát Stuttgartban az IFJÚMUNKÁS INTERNACIONALÉ. TOGO 1956-ban ezen a napon, a Francia Unión belül, önálló köztársasággá lett. Gyöngyös város anyakönyvéből Születtek: Benus Márta, Laska Mária, Drabos János, Kovács András, Szabad Anna, Juhász Ju­lianna, Gamsz Lenke Gabriella, Makula István, Morvái Mária, Tóth Tibor, Öcsai Mihály, Radics Imre, Kanalas Urbán, Koczka Ist­ván, Pap Ibolya Anna, Szulágyi Zoltán, Győri Gabriella, Kis Ist­ván, Kóczián István, Takács Ist­ván, Varga Erzsébet Edit, Balázs Terézia, Czéh Éva, Kalló Melinda Ágota, Szabó Gabriella, Csipes Erzsébet, Hegedűs Erika, Kovács László, Misi Dénes, Tóbiás János, Tóbiás Árpád, Balázs Mária, Trombitás Árpád, Czene Ferenc, Horváth Julianna, Kiss Béla, La­katos Ágnes, Rácz Mária, Deme Anna, Dorner Emese Marianna, Király Ilona, Tóth Gyula, Bara­nya Katalin, Fuxreiter Ildikó, Szedmák Márta, Bonus Mihály, Papp Ildikó, Berényi Erzsébet, Tóth Gyula József, Gunics József, Danyi Csaba, Kerek Tibor, Szőrős Julianna, Tóth' Erzsébet, Marcsó Tibor, Lakatos Sarolta, Molnár Piroska, Csontos János, Rigó László, Novak Imre, Ács Marian­na, Füleki Csaba, Már Gabriellái Hetik István, Knizner Tamás, Papi Gusztáv, Guruz Ágnes. Házasságot kötöttek: Landor Já­nos—Puruczky Mária, Csáki Lász­ló—Juhász Mária, Horváth Gyula —Szabó Magdolna, Csillik Levente Miklós—Zsigri Klára, Varga Sán­dor—Sárközi Julianna;. Molnár Ár­pád— Bodrogi Mária Erzsébet, Bor­sai Miklós István—Tibay Tímea M.j Brenya István—Szatlóczki Agnes, Csépe Sándor—Kurcsinka Zsu­zsanna, Liszka Imre—Tóth Mária, Falcsik János—Bede Emilia Ella, Markó András—Szabó Zsuzsanna. Meghaltak: Molnár Gábor, Mol­nár János, Takács János, Csemer Erzsébet, Igliczki József, özv. Eperjesi Istvánná (Bodor Erzsé­bet), Nagy Mária, Horváth Fe- rencné (Keló Mária), özv. Oláh Jánosné (Danyi Terézia), Petes István, özv. Mailár Sándomé (Hainzl Margit), Szedmák Márta, özv. Szedmák Istvánná (Gyalog Mária), Petes Bálint, Húgai János; özv. Takács Ferencné (Fodor Ró­zái Anna), Vass Mária Magdolna § Jankovics István. IRTA- ÖNODVARI MIKU 39. Ilyenkor összerezzent, hirte­len elkomorodott. Dehát ezt hogy magyarázza meg? Ho­gyan mondja el, hogy első sze­reimé nemcsak hazudott, de otthagyta őt idegenben, meg­gyalázva, belekergette az ön- gyilkosságba. Hogyan vallja be, hogy milyen csúnya folt van a becsületén; engedhet hát akkor ennek az érzésnek, hogy még jobban összebarát­kozzanak, aztán egyszer... ha rájön, János is otthagyja őt, másodszor is keserves csaló­dást okozva ... Ilyenkor foly­tan futni, futni akart, minél messzebbre. Máskor meg, ami­kor nem látta, égett a vágytól, hogy újra a közelében legyen: hallja a hangját, nézze becsü­letes, nyílt arcát. Öh, hány- szór álmodott már róla, s kapta rajta magát, hogy bár­mit csinál, akaratlanul is a fiú jár az eszében. Mindketten gondolataikba merültek. Egymás mellett mentek, rátértek a néptelen ligeti sétányra.' Délután esett, harmat ült a fák zöld levelein. Fejük felett szelídgesztenye virágzott, hódító illattól ter­hes volt a levegő, elkábultak tőle, szívük hevesen kalapált. János ismét megfogta kezét, lassan felemelte és megcsó­kolta. A férfi szája valósággal megperzselte. — Zsuzsa! Most kellett volna elfutnia, de földbe gyökerezett a lába. Csak állt a fiú előtt, boldog remegéssel, szája hangtalanul mozgott. — Szeretlek, Zsuzsa! „Oh, mondd, mondd, még egyszer, tízszer, százszor, ezer­szer! Mondd, hogy szeretsz, én is szeretlek, az első pillanattól fogva 1..” — de egy hang nem jött ki a száján. Behunyta sze­mét és érezte — talán nem is igaz, talán ezt is csak álmod­ja —, hogy erős férfikar öleli át, magához szorítja és forró ajka az övére tapad. Meddig tartott az első csók? Két per­cig? Ot percig? Egy pillanat­nak tűnt csupán. De követte a huszadik, ötvenedik.' S mind­annyiszor: — Szeretsz? — Szeretlek! — Meddig? — Örökké! I — En is __ Fe nséges és gyönyörű volt ez az este. Magukba szívták a virágok bódító illatát, fürödtek szerelmükben és soha ki nem fogytak a csókokból; mindig újra kezdték, egyre heveseb­ben, egyre tüzesebben. Leültek egy padra, a felhők között bujkáló Hóid olykor megvilágította arcukat. Ilyen­kor szétrebbentek egy pilla­natra, s zilálva, felforrósodva várták, hogy a Hold felhő mö­gé bújjon, és ők ismét egymás ajkára tapadjanak. Zsuzsa be­hunyt szemmel, kábultam ült a fiú mellett. Boldogan tűrte simogatását, elringató dédel- getését és azt a nyugtató esti csendet, amelyet nagyritkán egy-egy, fészkébe visszahúzódó madár számycsattogása za­vart meg. Beteljesedett szere­lemmel, odaadással simult a fiúhoz. A teljes ellágyulás, a tökéletes odaadás pillanatai voltak ezek, amikor nem ér­zünk, nem látunk, nem hal­lunk, csak annak a másiknak a lélegzését, csókjának ízét kívánjuk; János is hangtala­nul ült mellette, szerette volna kiokoskodni, hogyan is van ez, milyen nehéz megmagyarázni, szavakban kifejezni azt a mély érzést, amely benne van ... — Zsuzsa... édes! — János... Ismét csak szavak alá rej­tették izgalmukat, amely egy­máshoz űzte őket. — Zsuzsa édes! Nyugodj meg. Felejtsd el rossz emlé­keidet, ne gyötörd magad fe­lesleges szemrehányásokkal, hiszen ami megtörtént, meg­történt. A múltat már úgy­sem tudjuk megváltoztatni Szeretlek és boldoggá akarlak tenni. Bízzál bennem jobban. összekötöm veled a jövőmet, az egész életemet. Zsuzsa ... én feleségül veszlek! Eszre sem vették, hogy késő éjszaka lett, mire ezerszer meg-megállva, hazaértek. Zsu­zsát a csókok íze ringatta el, dalolt, zengett-zsongott, mu­zsikált benne minden, álmá­ban is a férfi szerelmes ölelé­sét érezte és ugyanilyen bol­dogan ébredt fel. Amikor reg­gel a parkon keresztülment, újraélte az esti csókokat, visszacsengtek fülebe a szerel­mes szavak. Milyen más lett a park! Megtelt a szerelmes este emlékeivel. Itt álltak meg el">- ször. Itt csókolta meg a kezét János... amott, azon a pádon sokáig üldögéltek... erről a fáról egy madár röppent fel. Alig bírt a parkból elmoz­dulni, mindenhová az emlékek húzták vissza; hát erre, hát ar­ra emlékszel-e? Mindenre emlékszik. Boldog izgalom az egész napja, a hi­vatalban is. Valaki elhaladt mellette a lépcsőn, nem figyelte meg, most is János járt eszében. Sietett az aktával, benyitott a földszinti te­rembe. Itt a már jól ismert munkazaj fo­gadta. Kívül, a kis ablakok előtt topogtak az ügyfelek: pénzesutalvá­nyokat, ajánlott küldeményeket csúsztattak be: egyszerre há­rom-négy tele­fon is csengett, amely a stemp- lik gyors és ütemes kopogá­sával egységes harmóniába ol­vadt össze. Az aktát az 1-es fiókba tette, s megfordult. Halk sikoly hagyta el az aj­kát. Mintha elektromos áram­ütés érte volna. A hármas ab­laknál annak a férfinak... az orvosnak az alakját pillantotta meg. (Folytatjuk.) )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom