Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

1962. augusztus 24., péntek NÉPÚJSÁG 5 A nyitásig már csak néhány nap van hátra Utolsó simításokat végzik az építők a Mezőgazdasági Kiállításon Belépve a főkapun, a teljes „felfordulás" képe tárul a látogató elé. A zászlókat tartó árbócok még csupaszok, az utakon különböző anyagokkal megrakott teherautók szágul­doznak, sűrűn bólogatnak a daruk az épületanyagok súlya alatt, mindenütt dolgozó, szorgosan tevékenykedő embereket láthatunk: épülnek a pavilonok, helyükre kerülnek a kiállí­tási tárgyak. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szeptember 1-én ünnepli 64. születésnap­ját. A gazdag múlttal rendel­kező kiállítás ez évben meg- ifjodva várja a látogatókat. Jelentős nagyságú területtel gazdagodott a kiállítás, töfc>b új pavilon nyílik, növekedett a kiállításon részt vevő külföldi országok száma. A legnagyobb érdeklődés természetesen az új pavilonok iránt várható, de a hagyomá­nyos bemutatási területeket is átalakították, megszépítették. Külső és belső felújítást vé­geztek a kiállítás főpavilonján. mezőgazdasági termékeiket mutatják be. Filmvetítésre alkalmas ter­met is építettek a főpavilon mellé. Itt különböző szakfil­mek vetítésére kerül majd sor. Még mindenütt építkeznek, szinte nem is tudja az ember, hogy mit nézzen meg. Az egyik gépkocsivezető maga mellé invitál a bőrülésre, az ő kíséretében jutok el a kiállítás egyik új bemutató területére. A kiállítás legifjabb tagja a KISZ-pavilon. Több teljes fa­lat foglal el a termelőszövetke­zetekben dolgozó fiatalok éle­tét bemutató tablósorozat. A főpavilon előtt még dolgoznak az építőmunkások. A hatalmas, több tereimből ál- Az állattenyésztési és a nö- ló épület jelentősen megváltó- vénytermesztési eredményeket zott — előnyére. Ez a pavilon bemutató termelőszövetkeze- bemutatja többek között: a tek már megkezdték a kiállí- szocialista országok mezőgaz- tásra kerülő termékek szállítá- daságának fejlődését és a má- sát. sodik ötéves terv feladatait. Hagyományos színfoltja lesz Minden megye külön területet a kiállításnak a Nemzetközi kap a főpavilonban, ahol a me. Mezőgazdasági Könyvkiállítás gyek a legfontosabb ipari és és vásár. Hét szocialista ország M— - ..........V,wvx\\\\\\\\\\\vtv\w\w vWWWWWWWWW""""""--——— Ma gyar nyitlak, fácánok, őzek külföldön mezőgazdasági szakkönyveinek bemutatására kerül sor. A külföldi kiállítók közül az amsterdaml Philips cég vegy­ipari cikkeit, a bécsi Theo Seitz cég borászati berendezé­seit, a párizsi Unilait cég mű­takarmányait mutatja be. Ter­mészetesen, képviseltetik ma­gukat termékeikkel a szocia­lista országok is. A kertészeti bemutató növe­kedésének igazolásául csak egy számot említek: míg 1959-ben a bemutatásra került dísznövé­nyek száma nyolc volt, addig az idén 239 különféle dísznö­vényt nézhetnek meg a látoga­tók. A harmadik nemzetközi bor­versenyen részt vett 1003 bor­féleséget is bemutatják a me­zőgazdasági kiállításon. Bőven lehetne még sorolni azokat az újdonságokat, ame­lyek minden bizonnyal növelik a Mezőgazdasági Kiállításiránt az érdeklődést. Tóth István „a gengszterek kézikönyve“ A londoni könyvesboltokban 10 schillingért kapható egy „szakkönyv”, amelyet a gengsz­ter kézikönyvének lehetne ne­vezni. Részletesen ismerteti a betörők, zsebtolvajok és kasz- szafúrók „munkáját”, a tűz­fegyverek kezelését, az okirat­hamisítás titkait, valamint a rendőrök előtti szimulálás mó­dozatait. w* Mire készül a római zsinat? * Teljes a titoktartás — Ellentmondó hírek a pápa szándékairól — Magnetofonra veszik a vitát ...hogy a nyugatnémetek a szovjet űrsikereknek csak technikai vonatkozásaiért lelkesedhetnek legálisan, „ma­gasabb” helyről leintettek minden más jellegű ovációt. Eszébe jut az embernek a példázat a kutyáról és a ka­ravánról... A bonni „lelkesedés" tó­nusa amúgy sem befolyásol­ja az űrkutatás fejlődését, de talán a német nép véle­ményét sem túlzottan. zár Üveg, amely keményebb az acélnál, de könnyebb az alumíniumnál A szovjet tudósok olyan kristályüveg-fajtát állítottak elő, amely keményebb az acélnál, de könnyebb az alu­míniumnál. Ezt az üvegfajtát, amelynek tulajdonságai felül­múlják az eddig ismert összes anyagokét, „szitall”-nak ne­vezték el. A „szitall”-nák számos jó tulajdonsága van. Rendkívül ellenálló a magas hőmérsék­letre, egyes fajtái csupán 1450 C foknál magasabb hőmérsék­leten kezdenek lágyulni. Haj­lítási szilárdságuk 300 kilo­gramm négyzetcentiméteren­ként. Az anyag hajlítási szi­lárdsága 4—5-ször nagyobb, mint a közönséges üvegé, a szilárdság és a fajsúly közötti arány pedig 1,5—2-ször na­gyobb, mint a legkiválóbb acélé. A szitallból készült cik­kek és építmények ellenállnak az 1000 C fokos hirtelen hő­emelkedésnek, vagy hőcsökke­nésnek is. Szitallból készült edényekben ezer órán át tart­ható nitrogénsav és kénsav keverék. Negyvennyolc óra alatt, 300 C fok hőmérsékle­ten még a legerősebb klórösz- szetételek sem gyakoroltak látható hatást a kristályüveg­re. A szitallnak nagy jövője van a kohóiparban, a rádió- technikában, a bányaiparban és más iparágakban, a közle­kedésben és az orvostudo­mányban. Ezek után nem tartozik már a fantasztikum területére a kristályüvegből készült belső­égésű motor, dugattyú, gáz­turbina, golyóscsapágy, stb. sem. A „Le Monde” című párizsi lap három cikkből álló soro­zatot közölt „Róma a zsinat előestéjén" címmel. Ugyanis: október 11-re hívták össze Ró­mába a római katolikus egy­házi zsinatot. Ebből a cikkso­rozatból készült az alábbi ki­vonat: AZ ELŐKÉSZÜLETEK Tizenkét bizottság és három titkárság dolgozik az előké­születeken. A zsinat színhelye a Szent Péter bazilika. A megállapodások értelmé­ben magnetofonra veszik az egész vitát — ez az első egy­házi összejövetel, ahol a tech­nikát ilyen arányban igénybe veszik. A zsinat hivatalos nyelve a latin lesz, de a felszólalók anyanyelvűket is használhat­ják, mert sokan a részvevők közül (az angolszász országok, Ázsia, Afrika képviíelői nem katolikus megfigyelők, újság­írók, stb.) nem tudnak elég jól latinul, tehát ezen a nyel­ven nem tudnak vitázni. Az előkészületek a legna­gyobb titokban folynak. Mivel magyarázzák ezt? XXIII. Já­nos pápa a zsinat megnyitása előtt lép 82. évébe, s ha nem tud teljes mértékben részt venni a tanácskozáson, ekkor a zsinat más irányba is tere­lődhet — tehát jobb a dönté­seket és a vita anyagát titok­ban tartani. VÁLTOZIK-E AZ EGYHÁZ ARCULATA? A találgatásokra a titoktar­tás miatt tehát sok lehetőség van. Az egyik hír például ar­ról szól, hogy a pápa az újí­tások híve, sőt politikailag tá­mogatta az olasz „balrafordu- lás”-t, a másik verzió szerint viszont konzervatív és mere­ven ragaszkodik a hagyomá­nyokhoz, hallani sem akar ar­ról, hogy engedélyezzék a pa­pok nősülését, amiről egyházi körökben olyan sok szó esik. Az újságírók a zsinattal kap­csolatban csak néhány kiszi­várgott hírre támaszkodhat­nak és arra a szűkszavú nyi­latkozatra, amelyet Felici bí­boros tett, mely szerint a pá­pa a zsinat segítségével alap­jában akarja megváltoztatni a római katolikus egyház arcu­latát és a különböző egyházak közötti viszonyt. HEVES VITÁK VARHATÓK Egyházi berkekben heves vi­tákra számítanak a zsinaton. Az egyik vitát a hollandi egy­ház nyílt levele váltja majd ki. A levél szerint ugyanis a pápa csalhatatlanságának dog­mája hem a pápa személyére, hanem az egyházra, a zsinat­ra, a püspöki karra vonatko­zik. Bizonyára, sok vitára ad al­kalmat de Chardin atya könyve, melyet máris „eret­neknek” nyilvánítottak, de nem helyezték indexre, amit azzal indokolnak, hogy egy­házi körökben a könyvnek be­folyásos védnökei akadtak. Az „eretnekek” egyik állítása: az Isten nem teremtette meg mai formájában a világot, hanem csak elindította a fejlődés út­ján. Egy másik állítás, hogy Krisztus nemcsak emberi és isteni lényeggel rendelkezik} hanem kozmikus lényeggel Nagy vitát vált majd ki aZ a pápai intézkedés, hogy 1963- tól teológiákon, egyházi egye­temeken előadás csak latin nyelven tartható, s a püspö­kök feladata minden ellenvé­lemény elhallgattatása. MIRŐL LESZ SZÓ A ZSINATON? A bizottságok mintegy 70 határozatot készítenek elő. Ezeket a Szentszék leghíre­sebb jogászai fogalmazzák meg. Valószínű, ezek közül 17 az egyház és az állam, meg a különféle egyházak viszonyát rögzíti. Kiszivárgott hírek szerint újítás lesz az, hogy a zsinat kimondja: a többi egy­ház tagjait nem nevezik „el­szakadt keresztényeknek”, ha­nem „testvéreknek, akik még nem vesznek részt teljes egé­szében az Ür által létrehozott és óhajtott egységben”. Vihart kever majd az a ja­vaslat is bizonyára a főpap­ság körében, hogy a püspöki és az ' érseki tisztségek betöl­tését felső korhatárhoz kötik, megváltoztatják az indexet, törlik a szerzetesek szegény­ségi fogadalmát, stb. Egyesek lehetőnek tartják a püspökök hatalmának növelését is. A zsinaton mintegy 2500-an vesznek részt, közülük 150-en a sárga, 50-en pedig a néger fajt képviselik. Egyik leggazdaságosabb exportcikkünk: az élővad KAREL BERAN: Méltán sorolják a magyar erdőségeket, mezőket Európa legjobb vadas területei közé. Messze földről, mind nagyobb számban jönnek vendég vadá­szok szarvaslesre, muflon, 5z, és vaddisznó vadászatra, de szívesen kapják puskavégre a jóízű pecsenyét adó. szőrmés és szárnyas apróvadakat is. Mindez a nagymúltú vadászati kultúránkat és a jól szervezett vadgazdálkodást dicséri, de egyúttal azt is mutatja, hogy vaddal, ezzel az igen értékes, élő természeti kincsünkkel, az eddiginél is sokkal jobban kell gazdálkodnunk. Gábor József, a Magyar Vadkereskedelmi Vállalat igaz­gatója legutóbbi tájékoztatásá­ban elmondotta: az utóbbi .években következetesen töre­kedtek arra, hogy anyagilag, is érdekeltté tegyék a vadásztár­saságokat az élővad befogásá­ban. Egy példa erre: az éló- nyúl átvételi árát a korábbi 75 forintról 90 forintra emelték. A vállalat a közeljövőben újabb anyagi előnyökhöz kí­vánja juttatni az élővad befo­gására vállalkozó vadásztársa­ságokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vadászterüle­tek nagy része alkalmas élő­vad befogására. A MAVAD a befogáshoz szükséges felszere­léseket — hálókat, ládákat, ko sarakat — a helyszínre szál­lítva, ingyen bocsátja a vadász- társaságok rendelkezésére. Sőt, ahol m'ncs kellő gyakorla­tuk a helyi vadászoknak, oda befogó mestereket küldenek. Az é’ővad befogásával nyert többMiövedelem lehetőséget fcd a vadásztársaságoknak a vadállomány további fejlesztő-^ sére, új vadászati kultúra ki-^ alakítására, a szükséges bérén- ^ dezések, eszközök beszerzésére.^ A magyar élővad iránt kül-| földön mutatkozó érdeklődésreg jellemző, hogy például az 19613 —62-es idényben élőnyúlból 3 négyszer, élőfogolyból hatszor^ annyit exportáltunk, mint az^ 1951—52-es évben. Legjobb vá- ^ sárlóink: Franciaország és ^ Olaszország, de mind többet^ igényel Svájc, Ausztria és a ^ Német Szövetségi Köztársaság^ is. A kitűnően honosodó, szí-4 lárd alkatú magyar apróvadat g az ottani állomány feljavító-g sára, megerősítésére használják^ a nyugati országok saságai, rezervátumai, de élöfá-^ cánból és nyúlból is az eddigi-^ nél lényegesen többet ex por- < tálhatnánk, önként adódik a í feladat: a kedvező exportlehe-g tőségeket teljes mértékben ki« kell használnunk. Nem helyes például az az^ arány, hogy nyúlból évente^ félmilliót lőnek ki, élve pedig ^ ennek alig tizedrészét adják ál^ a felvásárló szerveknek. Az élőfácán és a fogolyex- ^ port további fejlesztése érdeké-^ ben a MAVAD Franciaország-^ ból 20 speciális fácán, illetve^ fogoly tojás-kel tető gépet vásá- ^ rolt. A gépek alkalmazásával a£ kihasználatlan fácán, illetve f >• golytojások ezreit menthetik« meg évente. Népgazdaságunknak nagy ^ hasznot hoz az apróvad-export, ^ éppen ezért a jövőben annak ^ növelésére kell törekednünk. Ingyen nyaralás __ Dosszul nézel ki, fiam — állapította meg bácsikám. — Kicsit pihenned kéne. — Látod, fölajánlhatnád néki a vikendházunikat — je­gyezte meg a nagynéném kegyesen. — Ragyogó ötlet — lelkesedett bácsikám. — Közel van az erdőhöz és a folyóhoz, egész biztos ra­gyogóan éreznéd magad, és még pénzbe se kerülne — hang­súlyozta nagynéném. — A szomszéd városkában vásárolhatsz konzerveket, és vehetsz egy új tűzhelylapot, mert a régi el­repedt. — Vehetnél egy új ablaküveget is. A baloldali felső ab­lak ugyanis kitört, az éjszaikák pedig néha hűvösek. Száz szónak is egy a vége, megkaptam a kulcsot, és út- nak indultam. Megtaláltam a vikendházat, az erdőt, a folyót, no, meg a repedt tűzhelylapot és a törtött ablakot. Hétfőn megjavítottam mind a kettőt. Kedden levelet kaptam. Bácsikám felhívta a figyelmemet, hogy biztos éde­sebb lenne az álmom, ha kimeszelném a szobát. Nénikém azt üzente, hogy alaposan takarítsak ki, s a nagyobb nyomaték kedvéért emlékeztetett az öreg Konfucius mondására: min­den helyet olyan állapotban hagyjunk el, amilyenben érke­zésünk pillanatában volt. A levél vége félé mintegy mellé­kesen megjegyezték: s ha már a meszelésnél tartasz, megcsi­nálhatnád mindjárt a konyhát is, hiszen az egész ház olyan kicsi. Czerdán és csütörtökön meszeltem. Pénteken újabb ^ levelet kaptam, amelyben millió csók előrebocsá­tásával közölték, jó lenne, ha megnézném a szivattyús ku­tat is, mert legutóbb, mintha nem húzott volna elég jól. Ta­lán a dugattyúkkal van valami baj. Szombaton megérkezett a bácsikám. Megdicsért és jó­ízűen elfogyasztotta élelmiszerkészletemet. — Olyan kényelmesen élsz itt, mint valami előkelő szállodában, és úgyszólván semmibe sem kerül neked — csa­pott kedélyesen a vállamra. — De tudod, a padlóra is rá­férne egy kis súrolás. Zavartan elnézést kértem, amiért erre még nem került sor, a szivattyús kút ugyanis nagyon sok időt vett el. — De most legalább pompásan húz — ismerte el nagy­bátyám. — Csak jó lenne kicsit befesteni, mert már nagyon kopott. S ha marad a festékből, felhasználhatod a kerítéshez, nehogy kárbavesszen. D étfőn bekutyagoltam a szomszéd városkába és meg- “ vettem a festéket. Kedden bemázoltam a kutat és a kerítést. Szerdán a tetőt fedtem be kátránypapírral. A hét végéig a kertben dolgoztam, mert nénikém nem szereti, ha tele van gazzal. Szombaton, amikor végre a folyóhoz mehet­tem volna, újabb levél érkezett: „Képzeld, milyen szórakozott a nagybátyád — írta né­nikém. — Felajánlotta főnökének vikendházunkat, és egy he­tet tévedett. Azért ne siess az elutazással, hiszen csak vasár­nap délután érkezünk, hogy ne kelljen zsúfolt vonaton utaz­nunk. Beolajozhatnád kicsit a kertkaput, mert nagyon nyi­korog, és nagybátyád főnöke rettenetesen ideges. Ne felejtsd el a bölcs Konfucius mondását! örülök, hogy kellemesen üdültél, szépen összeszedted magad, s ami a legfontosabb, nem pazaroltál feleslegesen pénzt.” T emondtam arról, hogy a folyóhoz menjek. Leültem -Lj a küszöbre és elgondolkoztam a bölcs Konfucius intelmén. Netán neki is volt a folyó mellett egy vikendháza? Talán ő is felajánlotta az unokaöccsének, és annak kötötte a lelkére, hogy olyan állapotban hagyja el, amilyenben találta. Ezután felálltam és munkához láttam. Először is lekapartam a festéket a kerítésről és a kútról A dugattyúról eltávolítottam a tömítést. A háztetőről lesza­kítottam a kátránypapírt. Bemocskoltam a falakat, föltúrtam a kertet és széttörtem a tűzhely lapját. Vasárnap délután, indulás előtt, nyugodt lelkiismerettel tettem az asztalra a következő szövegű cédulát. „Tanácsoto­kat megfogadtam. Konfucius boldog lehet: mindent úgy hagytam hátra, ahogyan érkezésemkor találtam.” Elindultam. De hirtelen eszembe jutott egy súlyos mu­lasztásom. Gyorsan visszafordultam, felvettem egy követ és bevertem a baloldali felső ablakot. Útközben találkoztam rokonaimmal. Egy szigorú kiné­zésű úr és annak hitvese társaságában érkeztek. „A mi 'e- rék unokaöcsénk” — mutattak be. Hangosan, hogy a többiek is jól hallják, megkérdeztem bácsikámat: — Minden évben ilyen sok itt a lódarázs? — S feleletet sem várva, gyorsan elköszöntem és siettem a pályaudvarra­Még mielőtt a vonat befutott volna, megjelent az állo­máson a bácsikámmal és nénikémmel érkezett házaspár. Mi­vel izgatott beszélgetésüket nem akartam zavarni, messze elkerültem őket. Ozabadságom utolsó hetét a hegyek között töltöttem ü és — megtakarítottam egy csomó pénzt. Rokonaimról egyelőre nem tudok semmi közelebbit. Nyilván, nincs idejük írni. Hollósi Tibor fordítása /

Next

/
Oldalképek
Tartalom