Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-02 / 179. szám
Í962. augusztus 2„ csütörtök NEFÜJSAG Nem ma és nem tegnap kezdődött. Hónapokkal ezelőtt érkeztek az első hírek Egercse- hiből: az aknászok méltatlanul bánnak a bányászokkal; nem veszik emberszámba őket; durvák, nyersek, arrogánsak, kevés tisztességes szót hallanak tőlük a föld alatti munkahelyeken... Nos, mi és mennyi igaz mindebből? Az általánosítás — túlzás. De nem minden igazság nélkül! S az egercsehi panaszokban mélységes igazságokat fedezhet fel az ember. Három névből - egy... Két napon át vizsgálódtunk, sok bányásszal beszélgettünk. Három nevet emlegettek az emberek: Burkovics Ferenc, Bokor Béla és Érsek Ferenc aknászok nevét. Érsek Ferencet mindjárt ki is húzhatjuk a „listáról”. Akik őrá panaszt emelnek, csak olyanok lehetnek, mint Murányi Béla, aki másodmagával egy teljes műszakon át egyebet se csinált, minthogy három darab vasat rabolt ki, s egy tartóácsodatot szerelt be; vagy mint Tóth Lajos, aki nyolcórás munkaidejében mindössze egy süveget rakott fel munkahelyén, s egy csille szenet küldött felszínre. Csak a lógósok, a munka nehezétől elhúzódók panaszkodnak kemény és kérlelhetetlen szavaiért; de nem találni közöttük olyanra, aki, bár kötelességét teljesítette, szidást kapott érte! Burkovics Ferenc esetében már másként áll a helyzet. A Bokor Béláról hallott panaszok pedig egyenesen elszomorítóak. Őrá hallani a legtöbb panaszt, az ő nevét emlegetik a bányászok leginkább, elkeseredve. S az alapos ekük is megvan erre. A könnycsepp Idős vájár kopogtat a főmérnöki iroda ajtaján, Berecz Rudi bácsi. Ritkán látni őt az iroda bútorai között, a szövettel bevont puha székre sem úgy ül le, mint otthon. Ismerik őt nagyon jói, csendes, szerény ember, több mint 25 éve dolgozik a föld alatt. Miért jött? Furcsa, hogy soha PANASZ ÉS MAGYARÁZAT Egy vájár könnyezik ... Elburjánzik a rossz! kis tudós még senki meg nem bántotta, nem sértette, s éppen erről szól a panasza. Ügy mondja el lassan, hogy a vezető aknász, akár egy pendelyes gyerekkel, félórás bányásszal beszélt vele; s még szeméből is kipottyan a könnye... Ki volt az az aknász, akire Berecz Rudi bácsi panaszkodott? Bokor Béla. r Bár elsőnek említettem, ez a „könnyes” eset utójátéka csupán Bokor Béla helytelen, meggondolatlan magatartásának. Maga is beismeri, hogy nem „kivételes idegállapot” nála ez a mostani, természetéből fakad. Ideges, hirtelen robbanásra kész ember. Hangja, mikor „csendesen” beszél is, betölti az ereszke légterét. Nem nézi a kort, az embert, elkapja a hév, s alaposan „odamond”. — Később, lehet, magam is megbánom! — mondja; (én elhiszem szavait, bár egyetlen esetet sem tart számon a krónika, hogy a megsértett embertől bocsánatot és elnézést kért volna, viselkedése miatt). Azt mondják a bányászok — s ezt Gubán Gyula, az üzem pártbizottságának titkára is megerősíti, hozzátéve mindjárt, hogy a pártszervezet foglalkozott az esettel — egy taggyűlésen Bokor Béla vezetőaknász karon fogta egyik emberét. „Gyerünk, neked már rég a bányában lenne a helyed!” Mikor ezt az önkényes eljárását kifogásolta a taggyűlést vezető Dénes g. József, még ő kapta a letorkoló kioktatást: én üzemi pártbizottsági tag vagyok, ellenőrzési jogom van a tagyűléseken! Alapos fejmosást kapott viselkedéséért. És nem valami sokat használt. Még most, utólag is — ahelyett, hogy belátná: helytelenül járt el! — magyarázkodik. Magyarázatra és magyarázkodásra mindig akad lehetőség. Ám, akármennyire is helytálló — vagy kevésbé az — Bokor Béla magyarázata, az emberben önkéntelenül is az a kérdés vetődik fel: hogyan viselkedhet a bányászokkal, ha taggyűlésen is ennyire elragadtatja magát. Sajnos, méltatlan viselkedése odáig fajulhatott, hogy az idős vájár szeméből is kipottyant a könnycsepp.Veszélyt rejt magában ez a méltatlan magatartás. ' ez a veszély több oldalú ... Bokor Béla nemcsak aknász, de kommunista, párttag; s bármit is tesz, azt úgy könyvelik el, hogy a' kommunista tette. Mert mit mondanak az emberek Bokor Béla vezetőaknász- ról beszélgetve? „Ilyenek a kommunisták!” Valóban: ilyenek?! Nemcsak a többi aknászra vet ez a magatartás rossz fényt — a kommunista embert mindjárt azonosítják magával az egész párttal. S mi szükség van arra, hogy ilyen kapcsolatokban tegyék? Jelentkezik a veszély onnan is, hogy az „őrmesteri” hangnem ragadós, több aknász is kezdi átvenni a rossz stílust. Gyűléseken is többször nyilvánítottak már olyan véleményt: az emberekkel csak így lehet bánni, mert ezt érdemlik! Hogyan, hát kicsodák, micsodák a csehi bányászok? S hol élnek azok, akik ostoba, trónfosztott nézeteket akarnak piedesztálra emelni? És ha majd nem használ (nem is vezethet célra) a durva szó, a szitkozódás és káromkodás, akkor talán a testi fenyítéket alkalmazzák? Emberséges fegyelmet! Mi az oka, hogy egyes aknászok, felrúgva a szocialista együttélés szabályait, megengedhetetlen módon viselkednek és beszélnek a bányászokkal? — Idegesek az emberek ... a terv miatt — szinte egybehangzóan ez a vezetők véleménye. Lehet is okuk az idegeskedésre, több mint hatszáz tonna lemaradásuk van, s még csak a munkahelyi kapacitások biztosításának hiányára sem hivatkozhatnak. A tervlemaradás azonban nem az igazi ok! Volt már Éger- csehi nehezebb körülmények között is, s akkor nem hallatszottak éhhez a mostanihoz hasonló panaszok!! Laza a munkafegyelem? Ha a fegyelmi felelősségre vonások számát nézzük, könnyen azt hihetjük (41 dolgozó kapott fegyelmit az első félévben!) Soha ennyi fegyelmi — Egy nagy kérésünk lenne. Nem is tudom, hogy mondjam el. Lala, a barátom — mutatott egy fiúra —, munkásőr és elvesztette a pisztolyát Már beszerezte az alkatrészeket, csak nem tudja összerakni. Kellene egy minta... Mi addig odaadjuk a személyi igazolványunkat — tette hozzá gyorsan. — Szerezzen nekünk egy pisztolyt... Holnap visszahozzuk!... Novák figyelmesen hallgatott. De a végén majdnem felnevetett. — „Hát azért kellettünk mi nektek? ... Ezért kellett a „közelebbi” katonaismerős... Ez a nyiszlett jam- pec, ez munkásőr? — ... Ejnye, az anyátokat — mérgesedett föl —, hát ti azt hiszitek, hogy én hülye vagyok? Hogy engem ilyen köny- nyen át lehet ejteni?... Pisztoly kéne a Lalának? ... No, most okosan — nyugtatta magát. Az utolsó „randevú" Megígérte, utána néz a dolognak és rohant föl. — Karesz... Karesz... — lihegte és berántotta Villósit az egyik tanterembe. — Te, ezeknek pisztoly kell! Villási érezte már, hogy a nő körül valami nincs rendben, de most ő is megdöbbent. Fegyver? Ez komoly dolog! - tegyünk egy próbát! Lerohantak a kapuhoz. A nő — a Mara — újra elmondta a mesét. A két katona egymásra nézett. — Tár is kell hozzá? — kérdezte óvatosan Novák. — Persze, persze! — vágták rá nyomban. Már nem volt semmi kétség. _ • Azzal mentek föl, hogy létszámellenőrzés van, tíz perc múlva visszajönnek. Aztán rohantak és jelentették a parancsnoknak. S másnap az egyik étteremben lejátszódott az utolsó randevú. Novák az utasítás szerint megígérte előző este, hogy kiviszi a pisztolyt az étterembe. Elfogódottan lépegetett az utcán. Mindjárt odaérek. Még húsz méter ... még tizenöt... és ha már van náluk fegyver? És ha többen is vannak? ... Odaért a bejárathoz. Körülnézett. A kapu alól és az utcáról biztató pillantásokkal találkozott. Belépett. A társaság már ott ült az egyik asztalnál. Hozzájuk lépett. — Elhoztad?! — ugrottak föl, be sem várva, hogy leüljön. Novák végignézett rajtuk. A kezüket leste. Az első gyanús mozdulatra széket vágok hozzájuk! — határozta el magát. Leült. Sört rendelt. Mindenkinek. S el-j mondta, hogy pisztolyt most nem tudott; hozni, mert náluk bent „valami készül!” Itták a sört. A lány dühösen sajnálkozott.! Novák meg majdnem elfelejtette, hogy mi, következik. — Most, hogy megyek el? Az a mamlasz j Lala valamit szorongat az asztal alatt. Bele-j rúgjak a kezébe? ... Nem ... Elindulok . és ha ezek hátulról belém lőnek?... No,! egye fene, elindulok... Ez a Mara mintha i észrevett volna valamit... Nagyon szikrázik j a szeme! És rálépett a Lala lábára... Láttam ... Tizenkét lépés még nem volt, mint most. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a fegyelmezetlenkedők száma növekedett volna — az ellenőrzés lett szigorúbb; most már nem hunynak szemet a legapróbb vétségek fölött sem. Bokor Béla vezetőaknász azt mondja: fegyelmet kell tartani, a bánya nem szórakozóhely! Teljes mértékben igazat adunk szavainak: fegyelmet kell tartani, hiszen, aki a bányába leszáll, arra különböző veszélyek leselkednek, s ha valaki figyelmetlen — életével fizethet. Fegyelmet kell tartani, de nem mindegy, hogy hogyan!! Káromkodásokkal, hangoskodva, az emberek önérzetébe, becsületébe gázolva, ne várjanak tudatos fegyelmet. Emberséges fegyelem kell! Emberséges fegyelem, amely őszinteségre és kölcsönös bizalomra alapozott. Emberséges fegyelem, amelynek kötelékében bányász és aknász kölcsönösen megbecsüli egymást. Higgyék el, Egercsehi- ben sem tesz jót a vezetők tekintélyének az ilyen méltatlan és felelőtlen viselkedés! Pataky Dezső Munkában a két kis „tudós”. Saepiember 3-án kexdedik a% úf tanév A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az 1962/63-as tanév kezdésének eredetileg tervezett szeptember 1-i időpontja megváltozik. A legújabb miniszteri rendelet értelmében a tanévnyitó ünnepségeket mind űz általános, mind a középiskolákban szeptember 3-án, hétfőn kell megtartani. Az eb ső tanítási nap szeptember 4-e, kedd. (MTI) Fölállt. Még megígérte, hogy holnap még egyszer megpróbálja a dolgot, aztán elbúcsúzott. Indult az ajtó felé — tizenkét lépés... még nyolc... még öt!... Nem mozdul senki... Nagy csörrenés... — Novak legyökerezik... A pultnál a mosogatóba esett egy pohár. „Még három!” Hatalmas reccsenés... A pincér káromkodik. Belerúgott egy asztal lábába. „Még kettő!” A Mara hangját hallotta, ahogy súg valamit a másik kettőnek. „Még egy!”... Érezte, hogy figyelik, de már nem tudta érzékelni, hogy honnan. Most! Felrántotta az ajtót és kiugrott. Hozzáléptek. — Ott vannak a hátsó asztalnál — motyogta és belekarolt Villási őrvezetőbe. Eddig tart a történet. Novák Ferenc tartalékos tizedes és Villási Károly őrvezető kiválóra vizsgáztak éberségből. Segítségükkel egy katonai adatok birtokában levő bandát tettek ártalmatlanná. Villási Károly őrvezető elvtárs híradó rajparancsnok. Szorgalmas, rendszerető ember, jó parancsnok. Üjoncaiból ugyanilyen éber katonákat nevel. Novák elvtárs a napokban szerelt le és telefonműszerész egy budapesti központban. Szerény, csendes, jó szakmunkás. A két katonát a honvédelmi miniszter elvtárs a „Haza Szolgálatáért Emlékérem” bronz fokozatával tüntette ki, s példaképül állította őket a hadsereg személyi állománya elé. Szakoly Gábor Ülést tartott a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és ott hallottuk, hogy megyénkben 1606 népi ellenőr dolgozik. Minden járási székhelyein népi ellenőrzési bizottság működik és majdnem minden községben népi ellenőrök dolgoznak, a közérdekre vigyáznak, a társadalmi tulajdon felett őrködnek. A megszervezett népi ellenőrzési bizottságok, valamint a népi ellenőri hálózat kialakítása a legszélesebb mértékben biztosította az ellenőrzés társadalmi jellegét. Munkások és parasztok, műszaki és pénzügyi dolgozók, a vállalatok és intézmények legtapasztaltabb szakembereiből tevődik össze a népi ellenőri hálózat. Ma már elmondhatjuk, hogy nálunk megvalósult az „ezerszemű” ellenőrzés. Hevesen sokan panaszkodtak, hogy pókhálós, piszkos a pékműhely, a higiénia alapvető követelményednek sem tesznek eleget. A panasz jogos. Be a népi ellenőrzési bizottság nemcsak megállapításokat tett, azonnali intézkedésre hívta fel a Sütőipari Vállalatot. A vállalat igazoló jelentést küldött, de nem változtatott a tűrhetetlen helyzeten. A népi ellenőrzési bizottság most erélyesebb rendszabályokhoz nyúl. A népi ellenőrök éberségének és intézkedésének köszönhető, hogy az idén rendszeresen fűtötték a gépállomások munkásszállásait, idejében cserélték a lepedőket. Az elmúlt félév alatt 51? helyen 41 vizsgálatot tartottak és 152 közérdekű bejelentés érkezett a népi ellenőrökhöz. Miben jelölhetjük meg a népi ellenőrzés célját és lényegét? Következetesen és szervezetten ellenőrizni a párt és a kormány határozatait, megszüntetni a lehetőségeket, amelyek a szabálytalanságra és visszaélésre vezethetnek, lezárni azokat a csatornákat, ahol nemtörődömség, mulasztás önző anyagi érdek, vagy vétkes magatartás miatt elfolyik a népgazdaság életereje, meg kell szüntetni minden visszahúzó erőt, amely fejlődésünk útjában áll. Állami és helyi ipari vállalatoknál, a kereskedelemben és egyéb szerveknél eddig is és jelenleg is működik különféle ellenőrző szerv. Igaz... de ezer okot és érvet lehetne felsorolni, hogy sem a belső, sem a felügyeleti hatóság ellenőrzése nem elég hatékony. Ez az ellenőrzési forma a függőségi viszony az elvtelen baráti kapcsolatok és különböző érdekösszefonódások miatt bizonyos mértékben ellaposodott. Nem érvényesült kellő mértékben az ellenőrök szaktudása, még kevésbé felelőssége. A régi típusú ellenőrzés feltárt ugyan hibákat, de a felelősség nyílt és bátor felvetésének hiányában a hibák maradtak, a második, majd a harmadik ellenőrzés is „megállapította” ugyanazokat. Másrészt a legtöbb helyi ipari vállalatnál nincs belső ellenőrzés, a taná- osok ellenőrzését pedig egysíkúnak kell mondanunk, mert ezt lényegileg a pénzügyi osztály gyakorolja. A pénzügyi oszttály, a tanács függetlenített vezetői illetőleg más osztályai között nincs kellő együttműködés. Ilyen körülmények köAhorá alig lehet beférni a% egri könyvesboltban Tegnap reggel furcsa — ám egy hónap óta nem szokatlan — esemény tartóztatott néhány embert az egri Gárdonyi könyvesbolt előtt. Egyszerűen nem lehetett belépni. A mindig csinos, kedvesen hangulatos könyvesboltban most toronymagasan állnak a bálák — megérkeztek a tankönyvek. No, nem most először, hiszen mint. előbb már jeleztem, egy kis mondattöredékkel, egy hónapja folyik ez a nagy munka. Megjön az áru, az ezrekre menő tankönyv. Szeredi Marika, Bukucs Anna és Suha Andomé átveszi az árut, szortírozza a kétszáz- ötfajta könyvet, aztán jön a neheze: az iskolák megrendelése szerint összerakni, s kiszállíttatni. Eddig 324 ezer forint értékű tankönyvet, mintegy 70 000 darabot vettek egyenként, vagy csomagonként kézbe, s minden igyekezetük arra irányul, hogy az iskolák jó időben megkapják tanulóik számára a nélkülözhetetlen könyveket. Nagy részüket már kiszállították az általános iskolákhoz, s most a középiskolás könyveken a sor. Aztán sok-sok türelemmel válaszolni kell az ostromlók kérdéseire: — Tessék nekem adni harmadikot, kisfiúnak való könyvet! — jön egy idős néni. — Majd az iskolában meg tetszenek kapni! — válaszol Szeredi Marika. — De nagyon várja ám a kis- unokám! Azért hoztam be a tojást eladni, hogy meg tudjam venni a könyvét! — kesereg a mama. ...És ez így megy napról napra, a sok munka mellett ott a sok vevő, hiszen ez természetes, mert elsősorban könyvesbolt a Gárdonyi bolt, de hát. . . évek kellenek az új megszokásához!! (á) I zött — és a korlátozott létszám miatt — nem képzelhető el, hogy a pénzügyi vizsgálat a vezetés színvonalát kellő mértékben felmérje, kielégítő segítséget adjon és a gazdálkodás lényegét szolgálja. Szükség van a belső ellenőrzésre és a felügyeleti szerv rendszeres vizsgálataira, sőt elmélyültebbé, szakszerűbbé kell tenni azok -elemzését. De szükség van a népi ellenőrzésre, jóllehet az ellenőrzések számát csökkenteni kell. Körültekintőbb, alaposabb vizs- gálatokra van szükség, jobban össze kell hangolni az ellenőr- ző szervek munkáját. A vizsgált vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek és intézményeknek mellébeszélés és magyarázkodás nélkül haladéktalan nul hozzá kell kezdeniük a hiányosságok és mulasztások kijavításához. A társadalmi ellenőrzés legnagyobb előnye hogy mindig és mindenütt jelen lehet, gyorsan és hatékonyan intézkedhet. Megnyugtató és biztató jel, hogy a népi ellenőrzés függetlenített és társadalmi munkásainak politikai és szakmai képzettségének növelésére nagy gondot fordítanak, jobb kapcsolatot igyekszenek teremteni a párt- és tömegszervezetekn kel, jobban együtt kívánnak működni az ügyészséggel, rendőrséggel és az ellenőrzést gyakorló egyéb intézményekkel. A dolgozók széles rétegének bevonásával megvalósult az „ezerszemű” ellenőrzés, a társadalom összefogásával és személyes példamutatással a baj •kát is megszüntethetjük. Dr. Fazekas László 16 új ten^erésztiszt Szerdán a Magyar Hajózás Székházában új tiszteket avattak. Dr. Bélay József, a Közlekedés*- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályának vezetője átadta 16 új fiatal tengerésztisztnek az okleveleket. A szerdai ünnepségen „a közlekedés kiváló dolgozója” kitüntetést kapta dr. Halten- berger Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, aki 25 éve ta-> nítja a tengerésztiszti iskolán a „.légtünettan és tengerrajz”, továbbá „tengerészeti földrajz” tantárgyakat és Molnár János tudományos osztályvezető, aki ugyancsak 25 éve oktatja a hallgatókat a hajózási rádióismeretekre. (MTI) „Ezerszemű" ellenőrzés