Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-02 / 179. szám
4 NEPCJSAG 1962. augusztus 2., csütörtök Tanácsok a nyári napköziottiion-vezetök munkájához A bömbölde este héttől működik Található, illetve, sajnos, hallható Egerben a kertmozi előtt és az egész környéken. Zúg, recseg, dobhártya-szaggató an ordítja a Marinát, a Lehet, hogy szép nem vagyok című slágert, meg még az ördög tudja, mi mindent, — csak éppen azt nem tudni, minek? A kertmozi ugyanis nem néhány napra a városba vetődő cirkusz, amit a lehető legváltozatosabb módszerekkel reklámozni kell, hogy esténként megteljen a sátra. A kertmozi egy állandó intézmény, amelyről mindenki tudja, hogy jó idő esetén estéről estére megnyílnak kapui a szórakozni vágyó emberek előtt. S a kertmoziról mindenki tudja, hogy a város közepén, a lakott terület szívében van, — az emberekről meg köztudott, hogy idegekkel rendelkeznek. De ezek az idegek felmondják lassan a szolgálatot, s ha továbbra is minden este egy órával az előadás megkezdése előtt, — vasárnap még hamarabb, mert pihenőnap — elkezdi teljesen felesleges harsogását a bömbölde és unalomig nyúzza a különböző tánc- dalokat, a környék lakói egytől egyig gumiszobában ébrednek fel gumidominóval játszadozva, (w) — MÉG EBBEN a negyedévben befejezik a Noszvaji Általános iskola felújítási munkálatait. A háromszázhatvanezer forintos költséggel folyó munkák során helyrehozzák a tantermeket és az iskolához tartozó szolgálati lakásokat. ★ — A RECSKI ÉRCBÁNYA Vállalatnál 226 dolgozó vesz részt a munkaversenyben; 37 munkabrigád és 2 szocialista brigád versenyez a bányában. Az ércelőkészítő dolgozói sem maradnak el mögöttük: 4 brigádban 58 fő veszi ki részét a munkaverseny-vállalások -teljesítéséből. ★ — AZ ÉV ELSŐ felében tizennyolc alkalommal pusztított tűzvész a megye területén. A tűzesetek összesen több mint háromszázezer forintnyi kárt okoztak. Legnagyobb veszteség a pétervásári járás községeit és üzemeit sújtotta: több mint 290 ezer forint értékű épület és berendezési tárgy semmisült meg a lángokban. ★ , — MA, AUGUSZTUS 2-ÁN Egerben, a MEDOSZ megyei bizottsága ülést tart. Megtárgyalják a betakarítási munkák tapasztalatait és határoznak a további teendőkről, majd a mezőgazdasági és ipari tanulók helyzetét vitatják meg. ★ — KÉT HIDAT építenek Egerszóláton, összesen négyszáztízezer forintos költséggel. A tervek szerint a hidak még ebben az évben elkészülnek. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK megalakulásával egy időben szükségszerűvé vált a nyári napközi otthonok létrehozása. Az időszaki napközi otthonok száma megyeszerte, évről évre emelkedik, de még mindig több olyan község van, ahol a napközi otthonok szervezése, bővítése feladatként mutatkozik, hiszen ha a termelőszövetkezeti tag édesanya biztos helyen tudja gyermekét, akkor tud csak nyugodtan dolgozni kint a határban. A nyár folyamán működő napközi otthonokban szakképzett óvónők hiánya miatt képesítés nélküli, — sok esetben nyolc általános iskolát végzett, — gyermekszerető lányok, vagy asszonyok látják el az óvónői teendőket. Mi, Eger város óvónői, már korábban elhatároztuk, hogy segítünk a vidéki nyári napköziotthon-vezetők- nek és lehetőséget nyújtunk arra, hogy az egyébként szak- képesítéssel nem rendelkező napköziotthon-vezetők elsajátítsák azokat a legalapvetőbb ismereteket, amelyek egy idénynapközi vezetéséhez feltétlenül szükségesek. Első kérdésként adódik, hogy tulajdonképpen mi is a feladata a nyári napközi otthon vezetőjének? A nyári napközi otthon vezetőinek elsőrendű céljuk, hogy második otthont biztosítsanak a gyerekeknek, el kell émiök, hogy a kicsije jól érezzék magukat a napköziben és szívesen járjanak oda. Köztudomású, hogy ha a gyereket nem foglalkoztatják, akkor sok a fegyelmezetlenség, a rendetlenség, — sok baj van velük. Törekedni kell hát arra, hogy a nyári napközi otthonok minél tartalmasabban töltsék ki a gyermekek idejét olyan foglal- kozásokkal, amelyeket ők maguk is szívesen csinálnak. Az étkezés, valamint a pihenés és a foglalkozásokra szánt időn kívül játszani kell a gyerekekkel, s nem szabad őket magukra hagyni, vagy azt mondani egyszerűen: játszatok egyedül. A nyári napköziotthon-veze- tőknek adniuk kell arra is, hogy kiérdemeljék a szülök szeretetét, bizalmát. Éppen ezért ne sajnálják a fáradságot, hogy mosakodásnál, öltözködésnél jelen legyenek és a gyerekek hazaindulása előtt is ellenőrizzék, tiszta-e minden gyerek, rendben van-e cipőjük, ruhájuk. Így a termelőszövetkezetben dolgozó és munkából hazatérő édesanya örömmel veszi majd tudomásul, hogy gyermeke jó helyen van, törődnek vele a napközi otthonban. Nagyon fontos a következetesség és az ésszerűség elvének betartása. A gyermek megszokja, hogy reggeli, ebéd előtt kezet kell mosnia, de ha csak néha követeljük meg, hogy uzsonna előtt is kezet mosson, akkor soha sem fogja megszokni az étkezés előtti rendszeres kézmosást. Félve kell ügyelni a gyermekek testi épségére, egészségére. Szem előtt kell tartani minden egyes gyermeket és ha a vezetőnek dolga akad, ilyenkor a technikai dolgozókat hívja segítségül a gyermekek közé. Ne történjen meg, hogy a vezető bent van a teremben, valakivel beszélget, a gyerekek pedig az udvaron felügyelet nélkül vannak, verekszenek, rendetlenkednek. Hogyan játsszanak a gyerekek? A GYÜLEKEZÉS egész ideje alatt játék, és a gyermekek tetszése szerint választott foglalkozás folyjék. Ügyelni kell arra, ha korán* reggel érkezik a gyerek, ne játsszék a nedves homokban, mert hamar megfázik. Gondoskodjanak a napköziotthon-vezetők udvari játékokról, amelyeknek legnagyobb részét könnyen és olcsón meg lehet szerezni. Például önkiszolgáló boltot úgy lehet előállítani olcsón, ha minden gyermekkel hozatunk egy-két színes, csokoládés, szappanos dobozt. Egy-két polcot felszerelünk a falra és így kész a „bolt”, amellyel naphosszat is szívesen eljátszanak a gyerekek. A tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben a napköziotthon-vezető és a községi tanács között jó a kapcsolat, akkor a tanács sem zárkózik el a segítségnyújtás elől. Mit tanítsunk a gyermekekkel? ELŐSZÖR IS ARRA kell ügyelni, hogy pontosan tartsák be^ a kötelező foglalkozások időtartamát. A hosszú foglalkozás kifárasztja a gyereket és sok hátránnyal jár. Meséljünk a gyerekeknek, de nagyon vigyázzunk, hogy rémtörténetekkel, boszorkányokkal senki se ijesztgesse őket. A verstanításnál mindenekelőtt a napköziotthon-vezető tanulja meg a verset, s ügyeljen arra, hogy annak szövegét mindenki tisztán és pontosan tanulja meg. Az ábrázolás és kézimunkánál figyelembe kell venni, hogy mindig a valóságnak megfelelő feladatokat adjunk a gyermekeknek. Nagyon fontos a gyermekek egészséges és természetes testtartásra való nevelése. A gyermekek tudjanak felszólításra zárt lábbal, egyenes testtartással néhány másodpercig mozdulatlanul állni, valamint futkározás közben az óvónő felé fordulva, megállni, sorakozni, kört alakítani, stb. A napköziotthon-vezetők a most megjelent „Nyári napközi otthonok vezetése” című segédkönyvben megtalálják az előírt gyakorlatokat. Ha a napközi otthonban jó a napirend, úgy elég idő marad mindenre és a napközi otthon élete is kiegyensúlyozott lesz. Fontos, hogy minden gyerek érezze: őt szeretik ezért a napköziotthon- vezetők, semmiképpen se tegyenek kivételt egyetlen esetben sem. A gyermekeket bántalmazni, pincével, mumussal ijesztgetni teljesen helytelen és tilos! Már az idénynapközi otthonnak is célkitűzése kell, hogy legyen, a gyermekeknek helyes étkezésre való nevelése. Tanulják meg, hogy étkezéskor az asztaltól nem szabad felugrálni, meg kell köszönni az ebédet, stb. Az ' evőeszközzel való bánásmódra is gondolni kell. MINDEZ NÉHÁNY gondolat csupán, de ha betartják a nyári napközi otthonok vezetői, akkor a gyermekek szívesen járnak majd napközibe, a szülők pedig nyugodtak lesznek afelől, hogy munkájuk közben gyermekeikre gondos kezek vigyáznak. Litauszky Lajosné, az egri Arany János úti óvoda vezetője l — Irodalmi pályázati felhívás A Hazafias Népfront és az Országos Takarékpénztár irodalmi pályázatot hirdet városi és falusi témakörből vett, előadásra alkalmas rövid — legfeljebb 3 gépelt oldal — konferansz, jelenet, villámtréfa, stb. megírására, amely alkalmas arra, hogy — az általános takarékosságon belül — az egyéni pénztakarékosságra ösztönözzön, neveljen. Pályázni lehet még meg nem jelent, vagy a rádiónál el nem hangzott művekkel. A beküldött legjobb munkák díja: 1 darab első díj: 1000 forint, 2 darab második díj: 750—750 forint, 2 darab harmadik díj 500—500 forint. A pályadíjat nem nyert, de közlésre alkalmasnak ítélt munkák külön honoráriumban részesülnek. A pályázat beküldési határideje: 1962. szeptember 15. Beküldendő: Hazafias Népfront Művelődési Osztályának, Budapest, V. kerület, Belgrád- rakpart 24. „Takarékossági pályázat” megjelöléssel. (MTI) 1962. AUGUSZTUS 2.-, CSÜTÖRTÖK: LEHEL 40 évvel ezelőtt, 1922. augusztus 2-án halt meg a múlt századvég magyar műszaki értelmiségének európai hírű tagja: BANKI 1 DONAt. Első jelentős mű- I ve a Budapesten felépített gabonaelevátor volt. 1892- ben a belsőégésű motor alapvető törvényeinek megállapítása után Csonka Jánossal együtt benzinmotort készített és ezen alkalmazták első ízben közös találmányukat, a porlasztót. 1917-ben a magyarországi csekély esésű vizek energiájának hasznosítására alkalmas 50 lóerős és 75 százalékos hatásfokú vízturbinát készített. Német és francia nyelvű szakmunkái révén külföld is megismerte munkásságát. Egyik jelentős elméleti munkája: Energiaátalakulások a folyadékokban cí- J mű. 1957-ben emlékére alapították a Bánki-emlékérem kitünte- ■ tést a műszaki eredmények jutalmazására. 35 évvel ezelőtt, 1927. augusztus 2-án tört ki a második forradalmi polgárháború Kínában a Csang Kai-sek által vezetett reakciós Koumintang és a kommunisták népi demokratikus forradalmi mozgalma között. Ennek során zajlott le az ún, ,,nagy menetelés”, amely alatt a Dél-Kínában alakult tanácskormány áttette székhelyét az észak-kínai Jenanba. A MOLDVAI SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 1940- ben ezen a napon alakult meg Kisinyov fővárossal. Bánki-féle vízturbina. Foto: Német Múzeum, München. FILM: } A nagyváros örömei A filmvígjáték villanásokat mutat be a párizsi életből, a nagyváros gondjairól és örömeiről, az őrült hajszáról, amely éjjel-nappal gyötri az embereket. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be augusztus 2—5-ig. Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagyváros örömei EGRI KERTMOZI Az őserdő urai GYÖNGYÖSI PUSKIN Kísértetkastély Spessartban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Alvajáró Bonifác HATVANI VÖRÖS CSILLAG A nagy érettségi HATVANI KOSSUTH Apát keresünk GA IRTA: ONODVARI 22. A volt zászlós most is elragadtatta magát. — Máskülönben Rosenál is van kevés tapasztalatom... nem árt, ha okulsz belőle. Van abban valami, hogy eljött az ezredessel... Dehát én előbb- revalónak tekintek mindent, ami a szolgálattal kapcsolatos és a szolgálat érdekében lemondok arról, hogy ma este átengedd nekem. Nem is tudod, milyen nagy áldozatvállalás ez tőlem. Be kell érnem az ezredes társaságával, aki folyton Elzáról fog fecsegni nekem... .Elza? Horváth elsápadt, elkapta Gyarmathy karját, mint a pelyhet. — Mit beszélsz? Gyarmathy felszisszent és nagyot káromkodott: — Örült, a szentségedet! — és kitépte magát az orvos kezéből. Horváth még mindig úgy1 nézett rá, mint az ugrásra készülő párduc. c/ossfLe I NVIKLÖS ^ Rose csókja — Mit tudsz te Elzáról? Mondj el mindent! Gyarmathy belesápadt a felindulásba. Pillanatok alatt átlátta a helyzetet. Az orvos tekintete sóik mindent elárult. Persze: hiszen Elza szervezte be... Hogy nem gondolt eddig erre!... Horváth beleszeretett, s ügyetlen megjegyzésével elronthat mindent: Kök ner a fejét veszi. érte. Node nem azért Gyarmathy Ferenc ő, hogy ki ne vágja magát! — Mi közöd neked ahhoz a nőhöz? — Szeretem! — U... úgy? — Gyarmathy füttyén tett — ez döntő érv... S kiről beszélsz te tulajdoniképpen? — Elzáról. — Jó, jó: Elza ezer van... Horváth is megcsendesedett. Belátta, hogy elhamarkodta a dolgot: honnan ismernék) Nyu- gat-Németországban az osztrák lányt?... — Bocsáss meg, Ferikém, de tudod, olyan hirtelen érintett. Elmondott mindent. Találkozásaikat, beszélgetéseiket. A karácsony estére megbeszélt randevút, s az arany nyakláncot, amelyet azóta is ott hordoz a zsebében ... — Várom, hogy odaadhassam neki. Feltétlenül megkeresem! Gyarmathynak valóban oka volt a csodálkozásra. Az orvos előadásából kibontakozott előtte a szerelmi viszony. — Micsoda csemege! Micsoda csemege! — csámcsogott magában', de Horváthnak csak annyit mondott: — Megértelek, öregem. Ez a lány azonban, akiről én beszélek alacsony, kövér és fekete ... S előre számolgatta, vérszemet kapva, hogy mennyit kap ezért a felfedezésért Kömer- től... Már a markában érezte az árulásért járó pénzt, amikor az ezredes mosolyogva félbeszakította: — Elkésett, zászlós! Nekünk hosszabb a kezünk és érzékenyebb a fülünk»». Roset a vacsoránál mutatták be Horváthnak. A villaszerű épület földszinti termében terítettek. Csak hárman ültek az asztalnál: Kömer, Gyarmathy és Rose, amikor Horváth belépett. Az ezredes jól számított: Rose azonnal felkeltette az orvos figyelmét, ügyesen kezdte szerepét. Kacérkodva nyújtott kezet Horváthnak. — Rose vagyok. Horváth zavarba jött, alig hallhatóan motyogta el a nevét, s helyet foglalt az asztaluk mellett. Kömer italt töltött a poha-: rába. — Igyék! Mii már előbbre vagyunk. Horvath a lány egészségére koccintott. Fesztelenül, felszabadultan indult meg a beszélgetés, Könner elégedetten dörzsölte kezeit az asztal alatt. — Yes, yes! Minden jól halad! Rose vidám volt, nevetett. — Tegeződjünk, kedvesem! — ajánlotta hirtelen és nagy meglepetést keltve, homlokon csókolta az orvost. — Itt engem mindenki tegez, ez alól te sem lehetsz kivétel. Ismét nevetett, villogtak fehér fogai. Horváth jól megnézte: Rose nem volt szép lány, de nem volt csúnya sem. Érdekes, kellemes jelenség, akit első látásra megjegyez az ember. Könnyű szövetruhát viselt, amelynek szabása kidomborította alakja bájait. Barna haját rövidre vágatva, fiúsán hátrafésülte. Szemei mongol származásra emlékeztettek, noha árja-németnek vallotta magát. A vacsoránál keveset és gyorsan evett, s valahányszor felemelte poharát, Horváth doktorral koccintott először. Gyarmathy irigykedve nézte ezeket a jeleneteket. Rose most az orvoshoz fordult. — Mesélj nekem valamit Magyarországról ö... ö... hogy is hívnak téged? — Károly! { Horváth... — Zoltán! — vágott a szavába Kömer ezredes, aki vacsora óta először szólalt meg. — Szabó Zoltán a neve! Közöltem délután!... — Bocsánat, ezredes úr — mentegetödzött Horváth — nem tudtam, hogy már... — Igen! — mondta Körner, és a hangja szokatlanul kemény volt. — Az ön neve ma dél óta Szabó Zoltán, foglalkozására nézve pedig ügynök. — Óh, ez igen érdekes! — ujjongott Rose. — S mit ügynököl majd, vagy hogy mondják ezt helyesen? — Képzőművészeti alkotásokat értékesítek! — sietett segítségére Horváth, hogy az ezredes előtt helyreüsse előbbi hibáját. (Folytatjuk)
