Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-08 / 184. szám

1962. augusztus 8., NÉPÚJSÁG Mi kapható és mi nem az AGROKER-nél ? 94 erőgépet, 25 öntözőberendezést, 15 ezer tonna műtrágyát kapott Heves megye az első félévben Egy esztendővel ezelőtt ala­kult meg három vállalat egye­sülése révén a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, ismertebb ne­vén az AGROKER. Megyénk közös gazdaságait, állami gaz­daságait, gépállomásait látják el az igényeknek megfelelően gépekkel, alkatrészekkel, de fel- ' adatuk közé tartozik a mező- gazdasági üzemek műtrágyával és más egyéb szerekkel való ellátása is. Tegnap felkerestük Joó Imrét, az AGROKER igaz­gatóját, s arra kértük nyilat­kozzék az AGROKER munká­járól, ismertessenek meg ben­nünket közelebbről is eredmé­nyeikkel, problémáikkal, fela­dataikkal ... — Vállalatunk egy éve fog­lalkozik a megye mezőgazda- sági üzemeinek géppel, alkat­résszel, műtrágyával és vegy­szerrel való ellátásával, — kezdte nyilatkozatát Joó Imre, majd így folytatta: — De ha közelről is meg akarunk ismer­kedni feladatainkkal, akkor kü- lön-külön kell beszélni ezekről. Leghelyesebb, ha mindjárt a gépellátásról szólunk, mivel napjaink legfontosabb tenni­valói közé tartozik a szövetke­zetek gépesítése. Az első félévben 94 erőgépet szállítottunk ki a gazdaságok­ba. Ebből 74-et a tsz-ek kaptak, 20-at pedig a gépállomások. Harminc Utos, 15 Zetor, hét DT, nyolc UR-28-as és tizenöt Sz—100-as erőgépet adtunk át — hogy csak a legfontosabba­kat említsem, — ebben az év­ben. A második félévben még 4.0 erőgépre lehet számítani. Eb­ből a szállítmányból kapnak majd gépet többek között Dem- jén, Novaj, Fedémes és Terpes közös gazdaságai. Erőgép-ellátásunkban nincs különösebb probléma. Csupán az UR 28-as erőgépek szállítá­sa késik. 28-at rendeltünk be­lőle, július elején jelezték kül­dését, de még nem érkezett meg. Reméljük, hogy néhány napon belül megjön. — Milyen a megye mun­kagép-ellátása? — Itt már több zökkenő mu­tatkozik. Az idén 25 kombájn­nal növeltük a megye gépállo­mányát, de a szükséges más egyéb mezőgazdasági munka­gépeket is igyekeztünk besze­rezni. Van gyűrűshenger, sima- henger, disztiller, eke minden típusból a raktárunkban, csu­pán a szántóföldi kultivátor- ból, porozó-permetezőből, s a Zetorhoz szükséges ekéből nem tudjuk a keresletet kielégíteni. Azért nem, mert ezek többsé­gét külföldről szerezzük be, és sem Csehszlovákia, sem pedig az NDK nem szállította le idő­re a megrendelt gépeket. Újságként említhetem meg, hogy két Orkán típusú silózó­gép, négy KBV-2 kukoricakom­bájn érkezett, s ezeket máris megküldtük a gazdaságoknak. A kukoricakombájn — me­gyénkben először — a Füzes­abonyi Állami Gazdaságban mutatja majd be tudományát. A munkagépek közül ma már egyre jobban tért hódít az ön­tözőberendezés. Megyénkben is nagy szükség van ezekre a gé­pekre. A kereslet is nagy. Eb­ben az évben 25 öntözőberen­dezést tudtunk átadni a gaz­daságoknak, de még nyolcra számítunk. Egyetlen probléma itt, hogy kevés a cső. 700—1200 méter között adunk minden géphez, de sok olyan gazdasá­gunk van, amelyik a 7—8 ki­lométer hosszú csőhálózatot is megvenné, ha tudnánk nekik biztosítani. Bízunk abban, hogy ez a probléma is hamarosan megoldódik. — Sok panasz hangzott el gépállomásaink részéről az alkatrész-ellátásra. Valóban ennyire súlyos a helyzet? Az elmúlt évekhez viszo­nyítva sokat fejlődött az alkat­rész-ellátás megyénkben. Je­lenleg 95 százalékosnak mond­hatjuk. A hazai ^gyártmányú gépekhez minden alkatrészt biztosítani tudunk, szinte kor­látlanul. Raktárunk közel 30 millió forint értékben 8—9 ezer féle alkatrészt tud bármikor ki­adni. Óriási mennyiség ez! Te­hát az elhangzott panasz nem mindig felelt meg a valóság­nak. Tény azonban az. hogy vannak problémáink az anyag- ellátásban. A külföldről be­szerzett gépeknél fordul leg­inkább elő. Késve kapjuk a szállítmányt, vagy keveset ka­punk belőle. Például nincs T-28-as blokkunk, Szuper-Ze- tor főtengelyünk, Szuper-Ze- tor ZZ-2899 és 2807-es jobb és baloldali tengely-fogaskere­künk, láncfeszítő kerekünk a DT-54-es géphez, — de mindez az előbbiekből adódik. Tudo­másunk szerint megyénkben emiatt 10 gép áll. Megemlíthe­tem, hogy az aratás, csépiéi idején ügyeleti szolgálatot tar­tunk motoros futárral, úgy­hogy órák alatt — ha szüksé­ges — az igényelt alkatrészt kiszállítjuk. — Biztosított-e a megye műtrágya-ellátása? — Igen! Az első félévben ki tudtuk elégíteni az igényeket. Gazdaságaink 1400 tonna péti­sót, 9280 tonna nitrogént, 3220 tonna foszfát és 740 tonna ká­lisó tartalmú műtrágyát kap­tak. Terven felül Egerből, a Merengő utcából 420 vagon bioszupertrágyával is a szövet­kezetek segítségére siettünk. A második félévben 14 210 tonna műtrágyára lehet még számí­tani. Befejezésül szeretnénk még azt is elmondani, hogy ebben az évben 2375 tonna rézgáli- cot vittek ki a gazdaságok és használtak el permetezéshez, mégis 63 vagonnal megmaradt belőle. Viszont Vitigrán-t, amelyet egyre jóbban megked­velnek szövetkezeteink, mért nem kell hozzá mész — nem tudtunk kellő mennyiségben biztosítani a megye gazdasága­inak. Éppen ezért jövőre ebből a szerből többet rendelünk. A növényvédőszerek közül csu­pán a Dikonirt nem tudtuk kellő időben kiadhi az igény­lőknek, mert a gyártó cég má­jus 14-én szállította le, s ez miár késői időpont volt. Jövőre még zökkenőmentesebb, még szervezettebb munkát szeret­nénk végezni, hogy a megye mezőgazdasági üzemeinek igé­nyét ki tudjuk elégíteni, — fe­jezte be nyilatkozatát az AGROKER igazgatója. Fazekas István ... hogy Anglia egyik leg- exkluzívabb kasztját a ma­gasrangú közhivatalnokok alkotják, akiket nem „felső tízezer”-nek neveznek, ha­nem „háromezer adminiszt­rátornak”. — tgy lelkende­zik róluk az Obsever: „Véle­ményüket nem befolyásolja az, hogy miként vélekedik róluk a sajtó, a közvéle­mény, s hogy „ezek” mit ho­gyan értékelnek. Keményen állják, ha nevetség tárgyává válr k, vagy neheztelnek rájuk. — És még büszkék is erre a hősies keménységre! Vagy még a hagyományos angol hidegvérnél is hidegvérűb­bek? (— zár) Mosógépet, porszívót és edényeket kölcsönösnek a földművesssövetkesetek Figyelembe véve a lakosság igényeit, a földművesszövet­kezetek mind több mosógépet, porszívót és különböző edé­nyeket bocsátanak a dolgozók rendelkezésére. Eddig földmű­vesszövetkezeteink mintegy 35 mosógépet, nyolc porszívót, három parkettkefélőt és négy falihengert tudnak már köl­csönözni, viszonylag igen ala­csony díj ellenében. Esküvőkhöz, ünnepi vacso­rákhoz falvainkban szintén lehet edényt kérni a földmű­vesszövetkezettől és legutóbb már arról kaptunk hírt, hogy megyénkben 34 helyen szer­vezte meg a földművesszövet­kezet az edény- és étkészlet­kölcsönzést. ,A háztáji gyümölcsösök és szőlők jobb gondozása érdeké­ben nyolc községben mér per­metezőgéppel segít a földmű­vesszövetkezet. A rádió- és te­levízió-javítást ma már csak­nem mindenütt megszervez­ték, így a meghibásodott ké­szülékeket nem kell városba vinni, hanem azt a helyszínen javítják meg. Az Egri Cipész Ktsz-szel együttműködve több Eger környéki faluban szerveztek már cipőjavítást, olyképpen, hogy a javításra szoruló láb­beliket a falvakban össze­gyűjtik és a földművesszövet­kezet azokat megjavítva jut­tatja vissza tulajdonosaikhoz. A falusi lakosság szolgáltatás­ba való fokozottabb bevonása a földművesszövetkezetek jö­vőbeni célkitűzései között sze­repel. Boros Lajos A Fínomszerelvénygyár szaktechnikusai me»állták helyűket A nyár derekán tartottunk már, amikor vizsgákra került sor a szaktechnikumban. Dup­lán melege volt tehát a Fi- noms2erelvénygyár dolgozói­nak, amikor a vizsgabizottság elé álltak, hogy számot adja­nak egy esztendei tanulásuk eredményeiről. Nem azt kérdezték, hogy ki milyen beosztásban dolgozik, mennyi a munkája és mikor ér rá tanulni. A szaktechni­kumban nagyobb a követel­mény, hozzáértést, biztos szak­tudást követelnek a vizsgázók­tól. A kérdésekre szabatosan, zökkenőmentesen peregtek a válaszok. A Finomszerelvény- gyár dolgozóinak többsége be­csülettel helytállt: 3,61 volt a tanulmányi átlag. A Kohó- és Gépipari Minisztérium elége­dett volt az eredményekkel, megdicsérte a bervai „diáko­kat”. Kitűnő eredményt ért el Sándor Sándor, a technológiai osztály dolgozója. Szép felele­tekkel rukkolt ki Füge Mik­lós, a szelepciklus művezető­je, Csattos Imre, az idegen árucsoport dolgozója, és töb­ben is dicséretet érdemelnek szorgos tanulásuk, az elméleti tudás elismerésre méltó gya­rapításáért. Reméljük, nem árulunk el titkot, a gyár igazgatójának asztalán a szaktechnikumban sikeres vizsgát tettek névso­rát láttuk. A nevek után 400 és 200 forintos jutalmakat is láttunk. Az elért eredménye­kért és további buzdításként ennyi jutalmat kaptak a ber­vai „öreg diákok”. 3 IÍÉP HÍR A nagy író születésének 63. évfordulóján Cojimarban, tt havannai tartomány egyik festői halászfalujában, bensőséges ünnepségen emlékezett meg a kubai nép Hemingwayről. A múlt évben elhúnyt író szerette a kubai embereket, vezetőjü­ket, Fidel Castrót és lelkes híve volt a kubai forradalomnak. Számos művét írta Kubában, így az egyik legismertebb regé­nyét is, az „öreg halász és a tenger”-t. A képen: E. Heming­way és Fidel Castro találkozása 1960 nyarán. ir A négy perui küldött, akit hazájában persona non grata«V nak tekintenek és nem engednek haza, mert részt vettek a moszkvai békekongresszuson, megérkezett az amsterdami re­pülőtérre Dél-Amerikából. A peruiak néhány napig Hollan­diában maradnak, majd Santiago de Chilébe indulnak. A képen: a négy perui, balszélen egy pap, eg\jr holland idegen­ellenőrzési rendőrrel a repülőtéren. it A spanyol kormány eddig felügyelet alatt tartotta a Spa­nyolországba menekült OAS-vezéreket egy szigeten. Ezt az ellenőrzést most megszüntették, a francia fasiszták pedig Madridba utazhattak. A képen: Lagaillarde és Sarrien. (MTI Külföldi Képszolgálat) autójuk is van s hajlandók velem egyet kocsikázni. A má­sik is megerősítette ezt, de elébb az italboltba mentünk egy áldomásra, ahol meglepőd­ve tapasztaltam, a redőny le van húzva. Ez a Sirigyó, szid­tam Vácról jött alkalmazotta­mat, teljesen megbízhatatlan, biztos rájött a régi kleptoma­nia s a piacon tapogatja a zse­beket. De nem ott volt, hanem az idegen vendégek karéjá­ban és éppen azt magyarázta, mennyivel egészségesebb a húsz fokos pálinka, mint a mérges eredetileg szállított. A tárgyaláson azután már nem kérték az erkölcsi bizcí- nyítványt, áthelyeztek a rákos­keresztúri alkoholmentes „Gyűjtőcske” étterembe, köz­vetlenül a temető mellett. Itt meglehetősein meglepődtem, amikor jó pár hónap múlva ebédosztásmál találkoztam az osztályvezető kartárssal, kérte, ha lehet, vigyem be a kony­hára edénymosogatónak, mert én már ott is olyan .vezetőféle voltam. Na jó, ígértem meg a kollé­gának, pedig nem érdemelte meg. Ha akkor jobban erőlteti az erkölcsi bizonyítványt, ta­lán még mindig becsületes köz­munkakerülő lehetnék... Nagy S. József Unkát is ittak, de ezen is segí­tettünk. A kártékony hitelesítő vonal alá egy tájékoztató vo­nalat karcoltunk, hogy eddig és ne tovább. A pálinkába csil­lapító nedveket kevertünk. A teljesen elázott vendégek szá­mára hideg vizet szervíroz­tunk, mely éppúgy oltja a szomjat, s az árkülönbözetet sem kellett megfizetniök. Egy­szer kijött az osztályvezető kar­társ is, de csak úgy barátilag, mutattam neki néhány pálinka mintát, melytől nagyon berúg­nának a vendégek, ha nem vé­denénk őket, de mi egész jól álltuk a sarat, s a kis kocsi­mat, azt a használt vacakot ides egykomám hozzám na­gyon is méltatlannak találta. A házikóm avatásán is részt vett a kartárs és pohárköszöntőjé­ben mondta, hogy az érdem el­nyeri jutalmát. De én nekem nagyon nem tetszett két befu­rakodott alak az ünnepségen, idegen nagyhatalom kémjei, vagy mik lehettek s kérdeztem pártfogómat, kik ezek az indí- ; ánok, merthogy nem isznak, ; csak figyelnek. Az egyik aztán : odajött hozzám, nem szólt, ■ csak kacsintott, mutatta, hogy Egy gebines siralmai is lett és Erédi első ténykedés­ként elkezdett udvarolni a pénztárosnőnek, aki ennek ha­tására rohamosan javult, már nem szólt utána a többet fize­tő vendégnek. A panaszköny­vet kiakasztotta ~Z crnyékszék- be és megtanulta az eszményi blokkolást, amely több figyel­met igényelt ugyan, viszont spórolás nélkül megvehette azt a csini kardigánt, amiért hetek óta szakadt a szíve. Az antialkoholista csapost pedig, arra való hivatkozással, hogy rossz reklám a vendégek számára, áthelyeztettem egy tejcsárdába, sajnos, ott jött rá, mit is vesztett s most ő az egyik leghűségesebb vendégem. Minden nagyon jól ment vol­na, ha nem tűnik fel a láthatá­ron egy ellenőr, de egy olyan igazinak látszó, míg ki nem de­rült, hogy mi valahonnan is­merjük egymást. Elrettenve fi­gyelte a tobzódó alkoholistákat s szemöldökének vonásából lát­tam, hogy tetteket vár tőlem. Ez meg is történt. A vérvörös kadar világosabb ósiller lett, a fehér bor még fehérebb, de a vendégek még így sem akart -k megjavulni. Persze, mert pá­Alighogy szabadultam meg­szokott börtönömből, rögtön munkába álltam, nehogy el­kapjanak közveszélyes munka­kerülésért. Mint afféle minden­hez értő ember, először minisz­ter akartam lenni, de hiányos volt a protekcióm, így csupán az egeresi italbolt vezetését bízták rám. — Erkölcsi bizonyítványa van? — érdeklődött a kereske­delmi osztály vezetője. — Hát már hogyne volna — húztam ki magam — majd be­hozom, ha megtalálom. — Büntetve természetesen nem volt? — állították a mun­kaügyin meggyőzően, úgy hogy hittem nekik, csakugyan, az ember ahogy öregszik, egyre feledékenyebb lesz. Alighogy átvettem a züllés­nek indult boltot felvirágozás- ra, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a személyzet teljességgel használhatatlan. A pénztáros­nő, ha többet fizet a vendég, utána szól. Az egyik csapos antialkoholista, a másik vona­lig méri a pálinkát, még jó, hogy a takarítónő nem takarí­tott, legalább volt valami örö­mem. Ez, persze, így nem me­hetett tovább, mondta a Zse- melye Frédi is, átutazóban a legközelebbi tárgyalásig velem együtt működni a közért. Így

Next

/
Oldalképek
Tartalom