Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

1962. augusztus 28., kedd NÉPCJÍSAG ft elé, nem egyszer azok elé, alak maguk is követelték, hogy „gyorsabban és nagyobbat”, — s megmondani: emberek sókat markoltunk és keveset fog­tunk. Az ilyesféle politikának semmi teteje, csak szemfény­vesztés, félrevezetés, csak ar­ra jó, hogy a dolgozó emberek­ben meglevő hallatlan energiát idő előtt kiégesse, irreális cé­lokra pazarolja és eredmény helyett kudarcot szüreteljen. Pártunk politikájára — ép­pen az elmúlt évek igazolták — az volt és az ma is a jel­lemző, hogy mindig csak any- nyi lépést jelölt ki, ahány lé­pésre „biztosított” volt a me­net. Mindig csak olyan célokat, amelyeknek eléréséhez megér­tek a reális feltételek, s ennék alapján mindig csak annyit és akkor ígért, amennyit és ami­kor megvalósítani is lehetett. Az elmúlt fél évtized alatt a pártot senki sem foghatta ha­zugságon! Az elmúlt fél évti­zed alatt, amit a kommunis­ták, a párt és az állam veze­tői megígértek, az rendre, sor­ban, a megígért időre meg is valósult. Nem azért, mert ezek a vezetők csadálatos em­berek, de azért, mert reálisak, ismerik népünk anyagi, erköl­csi erejét, gazdasági adottsá­gainkat és íme: légvárak he­lyett az idén 20 százalékkal több lakóházat építünk ebben az országban. Voltak, akik aggodalmasan figyelték: nem gyors-e a szö­vetkezetek szervezése? Inkább várjunk még egy-két évet — mondták. S nem vártunk. De voltak, akik azt mondták, fe­lesleges a sok vita, érvelés, ke­ményen fellépni és meglesz a szövetkezet mindenütt. Nem léptünk fel „keményen”, ha­nem vitatkoztunk, érveltünk és meglett a szövetkezet minde­. nütt az országban, s volt, van ' erőnk a szövetkezeti mozgalom- gazdasági, politikai megerősí­ti tésóre. Tehát semmi célja, értelme a c türelmetlenségnek? Dehogy . nincs. A jószándékú, mondhat, nánk, reális türelmetlenség éle. tünk egyik kovásza. Legyünk ■ türelmetlenek, mert nehezen, t akadozva megy az új techno- . lógia alkalmazása, vagy beve- , zetése az üzemben. Legyünk türelmetlenek, mert késve, akadozva végzik a korszerű ag­- rotechnikai munkákat. Le- : gyünk türelmetlenek, mert job- ban, helyesebben kellene meg­- szervezni a népművelő mun­- kát, mert még több könyvet- kell elsősorban a falusi lakos- , ság kezébe adni, mert még ■ jobb filmeket kell készíteni, : mert... mert... Nagyon sok 5 ilyen „mert” van, amelyért éí- amely miatt helyes, sőt, célsze- . rű Is „türelmetlennek” lenni i Ne tűrjük a lustaságot, a ma­- radiságot, a kényelmet, a meg­- szokottat! Ne tűrjük, a tudat­- lanságot, a tájékozatlanságot, a- hozzá nem értést,, a bürokrá­- ciát. Legyünk türelmetlenek ; velük szemben ... t Mert ezek olyan akadályok, amelyeket leküzdve, valóban ’ gyorsabban haladhatunk előre ■ és mind nagyobb feladatokai- tűzhetünk magunk elé. Mi fok- ! ról fokra, hágunk egyre fel­jebb a kommunizmus ormai , felé... Futni? Ostobaság. Ki- . merülünk és még kapaszkodni j sem lesz erőnk. Mindig olyan tempóban, s mindig olyar j hegygerinc felé, amelyre meg­építettük már útjainkat, ame­lyek elérésére van már erőnk , és képességünk. , A céltalan türelmetlenség . gél, az oktalan nagyot akarás j sál mit sem érünk. Gyurkó Géza MEZEI EMELETRÁÉPÍTÉS Dandármunka idején a Füzesabonyi Gépállomáson Tizenkilenc traktor áli műszaki fejlesztés miatt — Nyolo hónap alatt 46 traktoros ment el a gépállomásról Kevés ember található ilyen­tájt a Füzesabonyi Gépállo­máson. A traktorok és a traktorosok kint a termelőszö­vetkezetekben dolgoznak, végzik a mind sürgősebbé vá­ló nyár végi munkát. Simon elvtárs, a gépállomás igazga­tóhelyettese arról tájékoztat, hogy 130 erőgépük van, amelyből 57 szánt, a többi pe­dig silózásnál, szalmalehúzás­nál, műtrágyaszórásnál fog­lalatoskodik. Meg tudjuk azt is, hogy a munkagépek közül jelen pillanatban 19 áll mű­szaki kiesés miatt. Az igaz­gatóhelyettes véleménye sze­rint ezeken a gépeken ugyan csupán egy-két napi Javíta­nivaló van, azonban most mégis nagy szükség lenne mindegyikre. Ezekben a napokban és he­tekben nagy feladatok állnak a gépállomás előtt, hiszen a nyári gabonabetakarítás elhú­zódása miatt jelentős lemara­dás van a szántásoknál, a többi talajmunkáknál is. Ép­pen ezért hallottuk különös sajnálattal, hogy a gépállomá­son Négy körmös traktor emborhiány miatt áll. — Kevés a traktoros! Az igazgatóhelyettes elmondja azt is, hogy gépállomásunkon je­lenleg 147 traktoros van. Ha meggondoljuk, hogy az erő­gépek száma 130, akkor vilá­gosan kitűnik, hogy mindösz- sze 17 traktorossal van több, mint amennyi gép. Most, amikor a szó 6zoros értelmében minden perc drá­ga, szükség lenne arra, hogy a gépek két műszakban men­jenek, szántsanak, végezzék a talajmunkát, s itt a Füzes­abonyi Gépállomáson a 130 •traktor közül csupán 23 megy két műszakban, noha az igaz­gatóhelyettes véleménye sze­rint 70 gép dolgozhatna így, ha lenne elég traktoros. — Hol vannak a traktoro­sok? Erre á kérdésre ez a vá­lasz: Elvándorolnak. Ponto­sabban szólva, van a gépállo­másnak ' egy törzsgárdája, az idős, régi traktorosok, akik­nek egyike-másika már el­múlt tíz éve, hogy itt teljesít szolgálatot, viszont a fiatalok állandóan vándorolnak. Egy hamarjában kigyűjtött statisz­tikai számadat igazolja is ezt az állítást. Ez év januárjától augusztus végéig, csupán a Fü­zesabonyi Gépállomásról 46 traktoros ment el, akiknek jelentős része ma a termelő- szövetkezetben dolgozik ugyan, de nem a szakmájá­ban. Ahhoz tehát, hogy meg tud­ják gyorsítani a gépállomá­son a munkát, hogy két mű­szakba tudjanak állítani mi­nél több erőgépet elsősorban emberre, traktorosra lenne ssükség. Az illetékeseknek tehát nem lehet sürgősebb dolguk, mint felkutatni a termelőszövetke­zetekben a traktoristákat és elérni, hogy azok minél na­gyobb számban menjenek vissza a gépállomásokra. A munkát akadályozza még az itt-ott mutatkozó alkatrész- hiány, amely különösen jelen­tős a silózógépeknél, hiszen ezekben a napokban elkerül­hetetlenül szükség volna mindegyikre. Külföldi ekeva­sak, jugoszláv, lengyel és más nemzetiségű” mezőgazdasági gépek, alkatrészei hiányoznak leginkább és nem egyszer elő­fordul, hogy egy-egy ilyen al­katrészhiány miatt napokig állnak a gépek, traktorok. A munkák dandárja idején tehát a helyzetkép a Füzes­abonyi Gépállomáson nem éppen a legrózsásabb. A törzs­gárda mindent megtesz ugyan a munkák jó elvégzése érde­kében, azonban az említett problémákkal, sajnos, szá­molni kell. Az aratás, a#sép- lés, és általában a gabona­betakarítás idején a gépállo­más dolgozói jó munkát vé­geztek, viszont mindent el kell követniük annak érdeké­ben, hogy behozzák a lemara­dást, a szántás terén is. Értesültünk még arról, hogy a gépállomásnak tíz silózógépé van, amelyből jelenleg öt dolgozik, a többi még javítás alatt áll. Elmondják ugyan a gépállo­más vezetői, hogy a többi öt gép is munkához lát néhány nap múlva, hiszen a silózás egyre sürget. Reméljük, hogy az elkövet­kezendő napokban, hetekben részint a gépállomás vezetői, részint pedig az illetékes szervek megpróbálnak meg­oldást keresni mind a trakto­ros, mind a gépalkatrész prob­lémára és rövid időn belül a Füzesabonyi Gépállomáson is a jelenleginek kétszeresére tudják emelni a két műszak­ban dolgozó traktorok számát és harcban a szárazsággal a gépállomás dolgozói is meg­tesznek mindent annak érde­kében, hogy behozzák az ed­digi lemaradást. Szalay István Hét ifj első osztállyal, nyolc új tanerővel felkészülten várja a tanévnyitást az egri Gárdonyi gimnázium (Szegő Gizi rajza) Ügy is mondhatnánk; most van az iskola „finis”-ben. Minden folyosón bútortologa­tás, festők, takarítóik han­goskodása jelzi, hogy szeptem­ber 3-ig már Igen rövid az idő, ési emiatt sürgős a munka . A szeptember harmadiki nyitás­ra már mindennek tisztán, ki­fogástalan rendben a helyén kell lenni. Az igazgatói irodában meg­szokott a rend és tisztaság. Augusztus 20-a óta, szinte rendes napi foglalkozás van, intézése „halasztott” ügyeiknek. — A munka itt folyamatos — mondja Pap Sándor, a gim­názium igazgatója — minden napnak megvan a maga „sür­gős” intézni valója. Tegnap [volt az első munkaértekezlet, javítóvizsgák 28—29-én, pót­beíratások 30-án, alakuló érte­kezlet 31-én, szeptember 3-án ünnepélyes megnyitó és 4-én tanítás. A bőséges program mellett még 30-án lesz egy épü­letrész átadása, ugyanis ekkor vesszük át a Csiky Sándor ut­cai új iskola első és második emeletének 8 tantermét. Éppen az új iskola iránti ér­deklődés jelenti jövetelünk célját és csupán az asztalon ál­ló három, vörös, selyem zász­lócska az, ami még az igazga­tói irodában leköti érdeklődé­sünket. A zászlókon „A KISZ Központi Bizottságának Emlék Zászlaja” felirat ékeskedik. A történetet a kaposfői építőtá­borban szerzett kitüntetésekről ről az igazgató mondja el: — Negyvenfős csapattal vet­tünk részt, a Latinka Sándor Rendes András, a bö­gölyfalvi tsz elnöke, úgy határozott reggeli borotválkozás közben, hogy teljes napját az adminisztrációnak szen­teli. Igaz, volna teendő bőven a határban is, dehát néha le is kell rögzíteni az elvégzett munkát, s ami lénye­gesebb: el kell tervez­ni az elkövetkező na­pok, hetek elvégzendő munkáit. Ebben a ké­sőn jött nyárban külö­nösen fontos a helyes munkaszervezés. Az idén szívesebben és lel­kesebben dolgoznak a tagok, mint tavaly, s ez még nagyobb fele­lősséget ró egy rendes elnökre. Elsőnek foglalt he­lyet a tsz-irodában, s gondosan előkészítette a munkájához szüksé­ges holmikat. Alig fo­gott azonban dolgához, autó állt meg az utcán, s rövidesen mejlent az irodában a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának vezetője. Pálinkás jóreggelt-tel köszöntött az elnökre — nem minden célza­tosság nélkül. Rendes András (nem hiába volt már harmadik éve el­nök) meg is értette ezt a szép magyar köszön­tést. s hamarosan ösz- szekoccantak a stam­pedlik. — Hogy megy a munka, elnök elvtárs? ennyit, mert a járás küldötte sietett. Rendes András kissé bosszankodva . nézett órájára, s nagy lendü­lettel fogott munkához, hogy a kétórás késést behozza. Alig percent meg azonban kezében a rás: menne, ha hagyná­tok dolgozni az embert! A szívélyes búcsú csak ebéd után következett be, s Rendes András már eleve letett arról, hogy elvégzi az egész, arra a napra tervezett munkáját. BOGOLYFALVA nii... SF" — hangzott el az első, tartalmában újnak, egyáltalán nem mond­ható kérdés. — Megy, ha visszük — «olt az egykedvű vá­lasz — különösen, ha jól visszük! Ezután sorra elkér­dezte a járás embere, hogy mi van a földben és mi hiányzik még, majd felhívta a figyel­met a helyes munka- szervezésre, végül kö­zösen megállapodtak az eső mielőbbi szükség- szerűségében. Amikor betette maga mögött az ajtót, az óra fél tízet mutatott, de csak azért toll, amikor újabb au­tó jelent meg az iroda előtt és rövidesen egy újságíró szerencséltette jelenlétével az elnököt. Lelkes fiatalember volt, szóbőségét és beszéd- technikáját tekintve, nagyra hivatott férfiú. Hatalmas kérdéskomp­lexumot zúdított az el­nökre, melyből egyet­len lényegesebb kül- és belpolitikai probléma sem maradt ki. Bár an­nál a kérdésnél, — ami krónikusan hasonlított az előző látogató kér­déséhez — annál a bi­zonyos: hogy megy a munká-nál, már azt gondolta Rendes And­Rövid negyedóra nyal­tán, — amikor megje­lent az Állami Biztosí­tó ügynöke — már vég­képp letett mindenről. Az Allaforgalmi Válla­lat délután bejött kül­döttének jelenlétét már teljes nyugalommal fo­gadta, míg az estefelé beköszöntő dísztollke- reskedelmi ügynökkel, határozottan kedves hangon beszélgetett. Ellenben még délben elhatározta, hogy estére rendkívüli közgyűlést hív össze. A tagok — akik fáradtan tértek haza a határból — kis­sé meglepődtek elnö­kük ötletén, de gondol­,------------ ifjúsági építőtábor­rá «, hogy fontos dolog-'<jban, Kaposfőn. A brigádok ról van szó, elmentek a% Kalina István, Sedon Béla és közgyűlésre. Rendes^ Jakab Béla tanárok vezetésé- András — miután élné- $ vél vettek részt a tábor 25 bri- zést kért a tagoktól e^gádjának versenyében és a hirtelen összehívott^három első helyezést sikerült közgyűlésért m feZso-^elhozníok. rolta az aznapi látoga-fy — A lányok Békéscsaba mel. tóinak névsorát, tartóz-4 lett, a Felsőnyomási Állami kodási idejét,'s határo-í Gazdaságban, kukorica címe- zottan kijelentette le-í rezésen dolgoztak. Irlanda Be­mondást szándékát, hajzsőné és Lajthner Györgyné azonnyomban nem rá-^ tanárok vezetésével. Zászló- lasztanak mellé egy dl- % kát ugyan ők nem hoztak, de elnököt, akinek kizáró-$ jó eredménnyel, derekasan vet- lag az lesz a dolga,ki részüket a munkából, hogy a látogatókkal és ^ szorgalmasan dolgoztak. egyéb érdeklődőkkel % Ezek után az igzagató ka- foglalkozzon. A tagok ^lauzolása mellett tekintettük megértették elnökük^meg az új iskolát, melyet a ré- súlyos problémáját, sígi épület első emelet! folyosó- eleget tettek kérésének. ^ járói egy üvegezett átjáró-fo- Bögölyfalván igy \ Ivosó köt össze. Persze, a rö megoldódott ez a nehézí^útJs- ~ 0t^nk ~ , £ tájékoztatással telik, örömmel probléma, s ha akadna f ú1ságolja Pap Sándor, hogy az még tsz az országban, % új iskolaévvel zenetagozatú 'ahol hasonló nehézség osztály nyílik a gimnázium­gekkel küzdenek, mele- i ban- .. í — A hét uj első osztály gén ajánljuk a bagoly- / megoszlás szerint: egy zene, falviak ötletének meg-4egy kezdő orosz, egy fiú reál, valósítását. í három leány humán és egy Persze, van egy má- 2 orosz nyelvészeti osztály kap sik megoldás is, de ^helyet az új iskolaépületben. ezen már ne a tsz-ta-% Az iskolaszemlét az épület gok gondolkodjanak, ^második emeletén kezdjük, hanem a látogatók! % ahol már gyalult a parkett és Zeke Gyula ' tiszták az ablakok, ahol a tan­termek kifogástalanul takarít­va várják a megnyitást. Az 55 —60 négyzetméteres, tágas tantermekbe, szögbe állított ablakok vetítik a fényt és a világosságot. A széles folyo­sókon pormentes szekrények zárják a tanulók felső ruháit Itt még a fogasokat szerelik, a villanyszerélők pedig a lám­pák elhelyezésével munkál« kodnak. Megérkeztek az új, tantermi berendezések is, ame« lyeket gondos kezek időre he« lyükre állítanak. Az emeleteken 4—í tanterem áll a tanítás rendelkezésére, azonkívül két hivatali helyi­ség, kémiai és biológiai előadó termek és szertárak. A föld­szinten helyet kapott még egy szolgálati, illetve igazgatói la­kás is. Természetesen, egy-két helyiség a gyakorlati oktatás céljait is szolgálja, aszerint, hogy év közben melyik tago­zatnak lesz éppen égetően szüksége tanteremre. — Az idén politechnikai ta­gozatunk is bővül — mondja az igazgató — ugyanis a Heves megyei Háziipari Szövetkezet patronálásával megindul a szövőosztály, sőt, indul egy ba­romfikelttető osztályunk is. A politechnika keretében az idén: dísznövény, zöldségter­melő, gombás, villanyszerelő, nyomdász, könyvkötő, sző­nyegkészítő, női szabó és asz­talos tagozatú első osztályok indulnak. Az ének és zeneta- nitás is, mint politechnikai szak indul szeptemberben. Az ének és zenetagozat szaktanárai ellátását az idén a Zeneiskola biztosítja, a jövő évtől kezdő­dően azonban már ezekre a szakokra is külön tanári stá­tuszt kapunk. Egyetlen kérdésünk vart még: — Elégedett-e az igazgató1 ság az új épülettel? — A legteljesebb mértékben elégedettek vagyunk. A Heves megyei Építőipari Vállalat re1 kordidő alatt készült el az épü­lettel és a terveknek megfele­lően. Most egy éve még nem hittünk abban, hogy az idén már taníthatunk a szép, m» dern, új iskolában. Okos Miklós Az újságolvasó, érdeklődő emberek táborában — és ez a tábor egyre növekszik — ezekben a napokban mind nagyobb érdeklődést és ezzel párhuzamosan széleskörű esz­mecserét idézett élő a párt megjelent kongresszusi té­zisei. Elismerő nyilatko­zatok egész sora: hogy ezek a tézisek napvilágot lát­tak; hogy az egész nép elé tár­ták őket; hogy az egész nép ügyévé teszi a párt a maga ügyét; hogy a tézisek nagysze­rű eredményeket rögzítenek és legalább ilyeneket vázolnak fel a tennivalók sorában. Nos, ezekben a vitákban a sokfajta megfogalmazás kö­zött olyasfajta véleményekkel is lehetett és minden bdzony- nyal lehet is majd találkozni, mely szerint... „jók ezek a tézisek, helyesek a célok... De talán mindezt lehetne gyorsab­ban is..Mintha csak azt mondanák: „gyerünk már gyorsabban azzal a szocializ­mussal!” Hát gyerünk, ha lehet. Hát nagyobb célokat, közelebbi ha­táridőkkel, — ha lehet. De va­jon lehet-e? Vajon adva van­nak-e azok a lehetőségek a tár. sadalom gazdasági politikai, ideológiai „magtárában”, ame­lyek lehetővé tennék, hogy a tézisekben, a párt általános politikájában megfogalmazott­nál gyorsabban és nagyobb fel. adatokat megoldva haladjunk előre a szocializmus teljes fel­építéséig? Nos, volt idő, amikor ebben az országban egy nap alatt akartuk azt megvalósítani, amire lehetőségeink szerint legalább egy hónap, ha nem kettő kellett volna. Volt idő, amikor úgy gondoltuk, hogy nincs a világnak az a terméke és terménye a narancstól a gu­mipitypangig. a repülőgéptől az acélig és az atomreaktorig, amit mi meg ne tudnánk, s fő­leg amit nekünk ne volna ér­demes és célravezető megcsi­nálni. A „vas és acél” orszá­gának ez a korai fantazmagó­riája odaveszett, hogy ugyan nem ettük meg a tyúkot, de az mégsem tojt nekünk holnapra aranytojást, egyszerűen azért, mert nagyobbra sikerült a „tyúk”, mint amennyi szemes terményünk volt eltartására, nevelésére. Könnyű dolog volna, s az adott pillanatban rendkívül népszerű is, mindent megígér­ni, olyan terveket felvázolni, hogy már hallani, is ájulásig gyönyörűség. Aztán eltelik egy idő, néhány hónap, vagy né­hány év, s oda kell állni a nép Jószándékú türelmetlenség

Next

/
Oldalképek
Tartalom