Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-26 / 199. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962., augusztus 26., vasárnap Siker — vacsora nélkül Harry Belafonte, a nagy nép­szerűségnek örvendő néger jazzénekes nemrégiben a Geor­gia állambeli Atlantában ven­dégszerepeit. S ha szikrája is élt még benne a reménynek, hogy művészetének tisztelői — legalább az ő személyének ese­tében — elfelejtkeznek fajgyű­löletükről, ez a parányi szikra is elhamvadhatott benne. Mi is történt tulajdonképpen? Abban az étteremben, ahol nagy taps­viharral jutalmazott fellépte után vacsorázni akart — nem szolgálták ki. Énekelni a fehé­reknek — szabad! De ott va­csorázni, ahol ők költik el „est­ebédjüket” — ez elképzelhe­tetlen. Vajon meddig...?! (kyd) — SZOCIALISTA üzem cím elnyeréséért indítottak harcot a Szerszám- és Ké­szülékgyár szerszámüzemé­nek dolgozói. A kongresszus tiszteletére elhatározták, hogy ebben az évben üze­mük minden dolgozóját be­vonják a szocialista munka- verseny-mozgalomba. Jelen­leg az üzemrész 75 százalé­ka szocialista címért ver­senyző brigádtag. _» FOGADÓÓRÁKAT tart minden hétfőn délután 4-től 6 óráig az Egri Szakmaközi Bi­zottság, a szakszervezeti szék­ház 9-es számú szobájában. —t A SZAKMAKÖZI bi­zottság titkárai számára szeptember 10—14-ig bentla­kásos tanfolyamot rendez a Szakszervezetek Heves me­gyei tanácsa. — ÉRTÉKELTE az egersza- lóki Űj Elet Termelőszövetke­zet a kongresszusi munkaver­senyben részt vevő brigádok munkáját. Az értékelés alap­ján a munkaverseny legered­ményesebb dolgozói: Smutzer János, Montvai István és Fin- czere Flórián, akik az aratási időszakban családtagjaikkal együtt több mint 80 munka­egységet teljesítettek. f-ii HATSZÁZ hold nyári mélyszántást terveztek ebben az évben a kisnánai Hunya­di Tsz tagjai. A feladat el­végzésével jól haladnak, mert már 400 holdon befe­jezték ezt a munkát. — 27 HOLD kertészete van á bélapátfalvi Március 15 Tsz- nek. A zöldségféléken kívül más egyéb kertészeti növénye­ket is termelnek. Legutóbb 26 ezer csomó hagymát értékesí­tettek, amely terven felül kö­zel 12 ezer forint hasznot ho­zott a házhoz. Tanévnyitás előtt Dr. Csicsai József nyilatkozata Az űj tanév előtt nyugodtan elmondhatjuk, sok égető prob­lémát megoldottak a helyi ta­nácsok, a művelődésügyi osz­tályok, a társadalmi szervek, hogy az 1962—63-as iskolaév zavartalan menetét biztosítsák. Vannak azonban dolgok, ame­lyeknek megoldása éveket vesz igénybe, s ezek még so­káig nehézséget jelentenek, za­varólag hatnak az iskola ok­tató-nevelő munkájában. Ob­jektív nehézségeknek szokták ezt nevezni, de jelen esetben va­lóban így van, mert kevés tan­terem, kevés szakos nevelő van a megyében, s ennek fel­számolása neim megy egyik napról a másikra. Most, néhány nappal a tan­évnyitó előtt felkerestük dr. Csicsai Józsefet, a Heves me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, aki ál­talános vonatkozású tájékoz­tatójában a következőket mon­dotta el: — Legfontosabb a nevelői létszám biztosítása. Erről el­mondhatom, hogy az abszolút létszám teljes, mindössze 20— 30 üres állásunk van, ame­lyet az idén nem szándéko­zunk képesítés nélküli neve­lőkkel betölteni, mert számí­tunk a következő év végén kikerülő pedagógiai főiskolát végzett tanerőkre. Azonban relatív hiány mégis mutatko­zik, körülbelül 250 szakos ne­velő hiányzik a megyében. E hézag pótlására 170 alsótago- zatos nevelő tanít majd a fel­ső tagozatban, 60—70 képesítés nélküli nevelő pedig menet­közben szakosodik a főiskola különböző tagozatain. A sza­kosellátás javítása terén fel­adatunk, hogy a gyakorló pe­dagógusokat — az alsótagoza­tos nevelőket — az iskola igé­nyeinek és sej át elképzeléseik­nek megfelelő szakon a főis­kolára irányítsuk, mert a má­sodik ötéves terv fejlesztését figyelembe véve, sőt a jelen­legi szakosodókat figyelembe véve 1965-ig 350 szakos neve­lőre lesz szükség. Ez azt je­lenti, hogy addig évente mint­egy 100 szakos nevelő kell. Bár 4,62 százalékkal jobb a helyzetünk szakosellátottság terén az országos átlagnál, mégis csak 1965-re tudjuk el­érni a megközelítő 100 száza­lékot. — Milyenek a tárgyi felté­telek? — Túl sok jót e pillanatban nem mondhatok. A tanítást csak azért tudjuk zavartala­nul megkezdeni!, mert körül­belül 100 szükség-tantermet használnak iskoláink. Záró­jelben megjegyezhetném, hogy ezek már most sem alkalma­sak tanításra. A második öt­éves terv során 87 általános iskolai tantermet építünk ál­lami beruházásból, de ez ke­vés, mert egyrészt a szükség­tantermek felszámolására sem elegendők, másrészt az osztály­fejlesztés is olyan arányú, hogy jövőre rosszabb lesz át­menetileg a tantermi ellátott­ságunk, mint 1960-ban volt. Megyénkben jelenleg egy tan­teremre 54 tanuló jut, orszá­gosan csak 44,5. A váltakozá­st arány— a tanterem kihasz­náltság — az országos 1,48 szá­zalékos átlaggal szemben 1,57 százalékos. Ez évben Hevesve- zekényen két új tanterem, Hatvanban 8 új tanterem és Hevesen 3 tanterem az összes bővülés, ami nem jelent eny­hülést. Emellett 14 műhelyte­rem épül kettős finanszíro­zással, részben községfejlesz­tési alapból, részben társadal­mi munkából és a minisztéri­umnak mintegy 50—60 ezer forintos egyenkénti hozzájá­rulásából. — Mivel különösebb javulás nem várható, jó lenne ha a községek saját erőből támo­gatnák törekvéseinket, mint például Kaiban, ahol jövőre négytantermes új iskola épí­tését kezdik meg, de a község máris megszervezte a társa­dalmi munkát és 8 tantermes iskolát tudnak így építeni. Mátraderecske ugyancsak élen jár ilyen tekintetben, s ha a két község képes erre, úgy gondoljuk másütt is lenne mód új tantermek felépítésére. Sú­lyos problémát, gondot okoz nekünk, hogy bár az iskolák szépítésére, felújítására bőven lenne pénzünk, az építőipari vállalatok nem bírják a mun­kát. A nagyon rossz körülmé­nyek között dolgozó Egri Gyógypedagógiai Intézet mel­lékhelyiségeinek, műhelyeinek, tantermeinek felújítására 500 ezer forintot kaptunk, de nincs kivitelező vállalatunk. Au­gusztus 31-ig mindössze 35—40 százalékát sikerült felhasznál­ni a felújítási keretnek, amely szeptemberre is csak 70 szá­zalékot ér el. — Mujdezen nehézségek el­lenére a tanítás megindul és zavartalanságát biztosítjuk. Néhány helyen ugyan szükség­megoldáshoz folyamodunk míg a felújítás be nem fejeződik, de szükségesnek tartottam eze­ket a nehézségeket felsorolni, mert itt a községek, a szülők támogatására nagy szüksé­günk van — fejezte be tájé­koztatását dr. Csicsai József. Érdekességek as Eurovísióról Az Eurovízió, ez az egész Európát felölelő televíziós közvetítőhálózat valóban ha­talmas szervezet. 1072 televí­ziós közvetítőállomás sugároz­za adásait és 17 európai or­szágban huszonhárom és fél­millió előfizetője van. Az Eurovízió-hálózat teljes hosz- sza 43 430 kilométer. Ebből 3400 kilométer esik a London —Moszkva közti vonalra, amely Franciaország, Bel­gium, Svédország és Finnor­szág adóállomásai útján össze­kapcsolja egymással a nyugati és keleti országokat. 1962. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP IZSÓ 305 évvel ezelőtt, 1657 augusztu­sában halt meg JOHN LILBURNE angol demokrata forradalmár, az angol polgári forradalom Idején a levellerek (egyenlősitők) pártjának vezetője. Demokratikus meggyő­ződése miatt állandó üldöztetés­ben volt része, többször bebörtö­nözték és száműzték hazájából. A leveller-mozgalom célkitűzéseit a Nép szerződése (1648) című pam- fletje szabta meg. Érdekes találmányok és felfedezések: 90 évvel ezelőtt, 1872 augusztu­sában született RICHARD WILL- STÄTTER német kémikus. Kuta­tásai nagy jelentőségűek az alka­loid kémia terén, és fényt derí­tettek a növényekben végbemenő vegyi folyamatokra, ö állította elő először, mesterséges úton, a Kokaint, a Betaint és az Atropint. 1915-ben Nóbel-díjat kapott. 80 évvel ezelőtt, 1882 augusztus 26-án született JAMES FRANCK német fizikus, aki megállapította az elektronok­nak az atomokkal való összeütközésének törvényeit. Munkás­ságáért 1925-ben Nóbel-dijjal tüntették ki. 25 évvel ezelőtt, 1937 augusztusában halt meg ALFRED VILM német mérnök, aki 1907-ben az alumínium, magnézium, réz és mangán ötvözetéből először állította elő a duralumlnlu- mot, melyet nagy szilárdsága, könnyen edzhető volta miatt re­pülőgépalkatrészek .és villamos vezetékek előállítására használ­nak fel. Népművelési lanácskozás Gyöngyösön iilliii! John Lilburne Gyöngyös város és a járás népművelési munkásai, vala­mint a vállalatok és intézmé­nyek vezető, a pártszervezetek titkárai, termel őszövetkezete'k elnökei és a különböző társa­dalmi szervek vezetői együttes tanácskozáson értékelték az el­ÖRDÖG, LILA HAJJAL »•* Kéremszépen —> mondtam szerényen az aranyhajú, tegnap fekete titkárnőnek — Burbulya igazgató kartárssal szeretnék beszélni... — Milyen ügyben? — nézett rám nyolc vizsgálóbíró szemé­vel ... — Hát, hogyis- mondjam, magán ügy lenne... Le­gyen olyan kedves, szólni, hajlandó-e né­hány percet áldozni mekem... A titkárnő felkelt, bement, kijött és kö­zölte velem, hogy Burbulya kartárs ma nem ér rá magán­ügyekkel foglalkozni, jöjjek a jövő hé­ten. — Kéremszépen — mondtam szerényen a vöröshajú, tegnap szőke titkárnőnek — Burbulya igazgató kartárssal szeretnék beszélni... i— Milyen ügyben? — nézett rám nyolc vizsgálóbíró szemé­vel. ., — Hát, hogyis- mondjam, magán ügy lenne ... Legyen olyan kedves szólni, hajlandó-e néhány percet áldozni ne­kem... A titkárnő felkelt, bement, kijött és kö­zölte velem, hogy Burbulya kartárs eb­ben az évben nem ér rá magánügyekkel foglalkozni, jöjjek a jövő évben... — Kéremszépen — mondtam a kissé idősödő, halványlila hajú, tegnap zöld titkárnőnek — Bur­bulya igazgató kar­társsal szeretnék be­szélni ... Magánügy­ben. Legyen olyan kedves szóljon neki... A titkárnő felállt, bebotorkált Burbu- lyához, aztán kijőve közölte velem, hogy ebben az évtizedben nem ér rá az igazgató kartárs magánügyek­kel , foglalkozni... Amikor tíz év múl­va beléptem az irodá­ba, az őszhajú, tisztes matróna, fekete gyászruhában foga­dott ... — Sajnos, Burbulya kartárs, rövid szenve­dés után, három hete meghalt — mondta szipogva és rózsafű­zért vett elő a nya­kából. Annakidején nyak­éknek használta. Kirohantam a te­metőbe, hogy beszél­jek Burbulyávál. Kiüzente az őrrel, hogy csak a feltáma­dás után ér rá, most ne zavarjam ... A feltámadás után meglátogattam Bur- bulyát, utána rohan­tam ... — Igazgató kar­társ ... ha ráérne egy percre ... — Menjen a pur- gatóriumba — för- medt rám dühösen... — Bocsásson meg, talán a pokolba... ez a szólás-mondás — igyekeztem kijavíta­ni. —i Oda én megyek.,. Es ott igazán nem érek rá — szólt és egy női ördög vezeté­sével távozott. Az ör­dögnek lila haja volt! (egri) múlt év népművelési munkád ját, utána az új feladatokat vi­tatták meg. A város részéire Raft Miklós, a városa tanács vb-elnöke, a járás részéről Nagy József, a járási pártbizottság osztályve­zetője tartotta meg a referátu­mot. A városi népművelési tanács­kozáson részt vett Schillinger Attila, a megyei népművelési tanácsadó vezetője is. EGRI VÖRÖS CSILLAG 26—27: Milady bosszúja EGRI BRODY 25—28: A bíró EGRI KERTMOZI 25: Legénylakás 26: A kápó GYÖNGYÖSI PUSKIN 25—26: Aki átmegy a falon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 25—26: A kalandor HATVANT VÖRÖS CSILLAG 25—26: Legenda a vonaton HEVES 25—26: Kenyér, szerelem, Andalúzia pEtervásAra 25—26: Nem ér • nevem HATVANI KOSSUTH 25—26: A kétéltű ember FÜZESABONY 25—26: Mindenki ártatlan 41. Zsuzsa megremegett. Láb­ujjhegyre állva, az adminiszt- rátornő válla fölött egy pilla­nat alatt átfutotta a táviratot. Szeme előtt idegesen vibrál­tak, táncoltak a sorok: „A megrendelések szaporodnak. A kiállítás előkészületei ked­vező stádiumban vannak. Szombaton a déli gyorssal ér­kezem. Szabó Zoltán.” — Jó — mondta Zsuzsa hal­kan, alig érthetően —, magam­mal viszem az összesítőket. Alig várta, hogy az óra mu­tatója a hatos számra érjen és elmenekülhessen valahová, minél messzebb az emberek elől. Sietve átöltözött és el­indult, maga sem tudta merre. Barangolt az utcákon, nem ér­zett sem éhséget, sem fáradt­ságot. Késő este volt, mire ha­zaért. Az anyja kisírt szemmel fogadta. — Veszekedtünk... István bal nem bírok egyedül. Foly­ton csak a kávéház, meg a vendéglő. Két percig sem áll meg itthon. Öltözik és rohan. Csak azt tudnám, honnan van az örökös ivásaatra pénze?... Zsuzsa nem figyelt oda. A saját gondjaival volt elfoglal­va. Alig hallgatta meg anyja sopánkodásait. bement a szo­bába, az ablakhoz ült és még mindig minden ízében remeg­ve kibámult az utcára. — Neked mi bajod van? összerezzent, hátrafordult. Az anyja állt mögötte. — Beteg vagy? — Nem... nem... magam sem tudom. Csak... úgy zúg a fejem. Ma rengeteget dolgoz­tam. Fáradt vagyok és ... és vacsorát sem kérek. Ha csak egy falatot is lenyelnék, meg­fulladnék tóié. — Bántott valaki? — Óh, dehogy .„ senki! Hagyjon magamra édesanyám, — Istenem!... Istenem! — Az anyja kezeit tördelve hát­rált ki a szobából —, mennyi gond, Talán éjfél is lehetett. Még mindig az ablaknál ült. Fejét a tenyerébe hajtotta, csendesen szipogott, amikor az utca esendjét autótzúgás verte fel. A gépkocsi a ház előtt állt meg. Zsuzsi kitekintett a füg­göny mögül. Istvánt taxi hozta haza. Az utcai lámpa fény­kort vetített a háa előtti tér­ségre, tisztán, kivehetően lát­ta, hogy István imbolyogva fellép a járdára és visszakö­szön az autóban ülő embernek. Zsuksa is odatekintett. Be­hunyta a szemét. Az autó ab­lakán egy férfi tekintett ki, találkozott a tekintetük és úgy tűnt, mintha a férfi az első pillanattól fogva őt nézte vol­na .„ Ugyanaz a csontos arc, ugyanaz a fekete csontkeretes szemüveg: az orvos! Nem mer­te kinyitni a szemét. Megigéz- ve, tehetetlen mozdulatlanság­gal állt a függöny mögött. Már nem tudta, hogy álmodik-e, vagy agyonkínzotit idegei űz­nek rossz tréfát vele. Az autó ajtaja becsapódott, a motor felzúgott és eltávolo­dott a ház elől. István az elő­szobában járt. Zsuzsa még mindig nem bírt elmozdulni az ablaktól, ahová a rémület szögezte, a szemét is csak ak­kor nyitotta fel, amikor Ist­ván belépett és felkattintotta a villanyt. Az öccse csapzott, zilált volt. Alig állt a lábán, nem moz­dult el az ajtóiból. Zsuzsa messziről megérezte az erős alkoholszagot, amikor a fiú követelőzve megszólalt: — Adj enni. Éhes vagyok! Reszkető kézzel rakta a ré­szeg fiú elé a vacsorát. — Hol jártál? — Ittunk... a Jázmin bár­ban. — Kivel? — Zoltánnal... a haverom­mal. — Mj az nálad? — Ez? Egy karc... karc nő... Klassz nő, hehehe! S Zsuzsa elé dobta az agyon­törődött lenyomatot. — Neked adom! Kell még több is? ... — Honan vetted? Zoltán adta. Van nála egy bőrönddel és .., pénze is van, hehehe. Taxival hozott haza. Zsuzsa még mindig alig tért magához. Hol a részeg, maga­tehetetlen fiút nézte, s undo­rodva fordult el, de itt meg,.. — Hozzad már a vizet! az ablakból is, a falon függő Istvánt nagyneheaen ágyba« képekről is mintha a csontfke- fektette, de ő nem aludt ezen retes szemüveges férfi, az or- az éjszakán. Lázasain, betegen vos tekintett volna ráhánykolódott az ágyon. Egész — Te.., honnan ismered? éjjel nem merte eloltani a vil­— Sehonnan. Itt lakik a lányt, s valahányszor a szél Bükk szállóban .., Képkeres- megmozgatta odakint az ab- kedő... az öccsét keresi. Fel- laktáblát, összezsugorodott a veti a pénz. Tegnap is vele it- paplan alatt a lehető legki- tam. Hozz egy pohár vizet! sebbre. Árnyképeket vélt lát­Botorkálva, tapogatózva ni a falon, behunyta a sze- ment ki a konyhába. Reszke- mét és percekig nem nyitotta fel. Ilyenkor. Hajnaltájt is­mét autó ment az úton, az ab­lakhoz szaladt, de az autó most nem állt meg, továbbhaladt a ház előtt. Megpróbálta összerakni, amit István mondott: az orvos a Bükk szállóban lakik, tehát nem ma­rad véglegesen Erdőslakom. De az, hogy... képkereskedő, bár egybevág a távirattal, mé­gis ... értbe- hetetlen. Miért nem orvos? tett a félelemtől. Itt i®, min- Abbahagyta az emberek gyó- denütt, minden sarokból az gyításiát, vagy, hogy... — ez orvos arca meredt rá. Kint a a gondolat fészket vert a fa­széi becsapta az ablaktáblát, jében és nem tágított onnan Felkiáltott: — titkolja a foglalkozását? Mi — Jaj! szüksége van rá? (FolytatjvkJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom