Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-22 / 195. szám

1962. augusztus 22., szerda NÉPÚJSÁG 3 Tudósítások az alkotmánynapi ünnepségekről (Folytatás az l. oldalról) 1959 óta 25 ezer traktort, 5500 kombájnt, 11 000 új vetőgépet adott iparunk a mezőgazda­ságnak. Ezeket a gépeket nagyrészt a termelőszövetke­zetek maguk vásárolták meg, ezzel is könnyebbé, termelé­kenyebbé téve a munkát Ismertette, hogy a rossz idő­járás következtében kenyér- gabonánk kevesebb lesz a ter­vezettnél, így szükség lesz az idén is behozatalra. Ez azt je­lenti, hogy más területen ta­karékoskodnunk kell, hogy ezt a kiesést pótolhassuk. Ezek után a termelőszövetkezetek megszilárdulásáról beszélt, arról, hogy ma már egyre in­kább az jellemző a termelő­szövetkezetekre, hogy ott egy­mást megértve, közös akarat­tal munkálkodnak a közös gazdaság felvirágoztatásán. Végezetül arról beszélt, mi­lyen nagy jelentősége van al­kotmányunknak, amelynek be­tartása biztosítja, hogy ebben az országban minden becsü­letes, törvényt tisztelő ember nyugodtan élhet, s ma már ismeretlen fogalom nálunk a létbizonytalanság. Beszéde "befejező részében méltatta a VIII. pártkong­resszus jelentőségét. A párt célja — mondotta, állandóan növelni a dolgozók jólétét, erősíteni a demokráciát, aktív építőmunkát végezni és meg­óvni a békét. Jobban akarunk élni, elérni azt, hogy a kul­túra és a tudomány terén na­gyobb eredményeink szülesse­nek, hogy fiaink és leányaink boldog, nyugodt légkörben él­hessenek — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét. Kácsor Jánosné zárszavai után a nagygyűlés részvevői i Körhinta című filmet nézték meg. így ünnepeltek a füzesabonyi járás tsz-parasztjai Úszta Gyula elvtárs Hevesen Gyöngyörű, napsütéses reg­gelre ébredt Heves község la­kossága augusztus 20-án, alkot­mányunk születésének 13. ün­nepnapján. Tíz órakor kezdő­dött az ünnepi nagygyűlés, de már jóval tíz óra előtt gyüle­kezni kezdtek az emberek a falu központjá­ban fekvő park árnyas fái alatt, a gyűlés szín­helyén. Zászlók­kal, díszes transzparen­sekkel vonult ki a hét tsz tag­sága, az állami gazdaságok dolgozói. Szép színfoltja volt az ünneplő tö­megnek a Házi­ipari Szövetke­zet lányainak, asszonyainak népes csoportja, akik saját szö- vésű, népi hím­zésű ruhákat öltöttek ma­gukra. Hat-hétszázan gyűltek össze a nagygyűlés szín­helyén, de a környező ta­nyákról, közsé­gekből is eljöt­tek néhányan, hogy meghall­gassák IJszta Gyula altábor­nagy elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját, a honvédelmi miniszter első he-1 lyettesét, Heves megye ország- gyűlési képviselőjét. — Különös jelentőségű ez az ünnep — kezdte beszédét Úsz­ta elvtárs —, olyan alkotmányt ünnepiünk, amelyhez fogható nincs még egy a magyar nép történetében. Ezeréves fejlődé­sünk vívmánya a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya. Az alkotmány jelentőségének méltatása után Úszta elvtárs szocialista építőmunkánk eddi­gi történetéről szólva, kemény szavakkal bírálta a társadal­munktól idegen személyi kultusz korszakát, hatásait. Igen sok még a tennivalónk, mondotta, hogy az emlékezetünkből is kitörölhessük azokat a gyászos és szégyenteljes esztendőket, amelyek során a szocialista törvényességet lábbal tiporták, ártatlan embereket ítéltek el. Ez az időszak azonban már el­múlt, s itt az ideje, hogy ne hátra, hanem előre nézzünk! Alkotmányunk születése óta maga Heves község is nagyot lépett előre fejlődésében. Meg­változott jó viszonyainkat je­lenti az. hogy Hevesen 1947 óta 594 új lakást építettek fel, _ s jelenleg is 16 új lakás építése folyik. S míg a felszabadulás előtt csak 18 pedagógus volt a faluban, ma 67 pedagógus ta­nítja az ifjúságot, s e pedagó­gusok 97 százaléka szakképzett. S az az adat sem lebecsülendő az életszínvonal vizsgálatakor, hogy ma Heves községben 147 televíziótulajdonost tartanak számon, s a rádiók száma több ezerre tehető. — Ezek létezését is fenyegeti a háború, az őrült fegyverke­zési hajsza — mondotta Úszta elvtáns, amely a nyugati impe­rialista hatalmaknál tapasztal­ható. Mi békét akarunk, s hí­vei vagyunk az általános és teljes leszerelés megvalósításá­nak! A nyugati hidegháborús propagandagépezet a háborús veszély szítását, fokozását a Szovjetunióra hárítja. S mit lát az emberiség? Azt, hogy a szovjet tudomány fölénye vi­tathatatlan, sorra aratja dia­dalait a világűr meghódításá­ban, korszerű rakétái, űrhajói vannak; ám ezeket a korszerű eszközöket — amelyeket a ha­ditechnikában is felhasznál­hatna — a Szovjetunió békés célokra alkalmazza. Nem fe­nyeget és nem félemlít meg senkit. A világ ezt látja, s a világot többé nem lehet be­csapni. Nyikolajev és Popo- vics űrhajósok mostani sike­res útja is legfényesebb bizo­nyítéka annak, mennyire bé­kések a Szovjetunió szándé­kai. Befejezésül Úszta elvtárs a párt közelgő VIII. kongresszu­sának irányelveiről szólott, s azokról a feladatokról, ame­lyek megvalósítása parasztsá­gunkra vár. Összefogásra szó­lított fel mindenkit, összefo­gásra, egységes akaratra, amely egy újabb világégésnek gátat emelhet, amely lehetet­lenné teszi, hogy újabb ártat­lan milliók pusztuljanak el a háború országútján. Az ünnepi beszédet benső­séges események követték: a termelőszövetkezetek képvi­selői új kenyeret nyújtottak át Úszta Gyula elvtársnak, a járási pártbizottság titkárá­nak, Srankó László elvtárs­nak; majd az Egyesült Izzó képviselői nyújtották át aján­dékukat — fényképalbumot, amelyben a gyár életét örökí­tették meg — a község veze­tőinek. Délután három órakor gaz­dag, színvonalas kultúrműsor szórakoztatta a hevesieket. Füzesabonyban Füzesabonyban augusztus 19-én, vasárnap este, a Mus­kátli Étterem kerthelyiségében rendezték meg alkotmányunk ünnepét. A kerthelyiség min­den ülőhelye megtelt, akik pe­dig kintrekedtek, azok az ut­cáról hallgatták hangszórón az ünnepi beszédet. Az ünnepségen Tóth István, füzesabonyi községi párttitkár üdvözölte a jelenlevőket, rövi­den méltatta népi demokrati­kus államéletünk alapokmá­nyát, a tizenhárom évvel ez­előtt törvénnyé emelt magyar alkotmányt, majd felkérte Bor- bándi Jánost, néphadseregünk vezérőrnagyát, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, az ünnepi beszéd megtartására. Lelkes tapssal üdvözölte Füzes­abony népe Borbánéi elvtár­sat, amikor a mikrofon elé lépett. Bevezetőben beszélt alkot­mányunk születésnapjáról, 1949. augusztus 20-áról, amikor az ország lakossága megillető- dötten fordult a parlament felé és örömmel üdvözölte az új magyar alkotmányt. Beszélt arról is, hogy ma Magyarország dolgozóinak 94,5 százaléka már a szocialista szektorban keresi kenyerét és építi boldog jövőjét. — A parasztságunk belátta a nagyüzemi, korszerű gazdálko­dás fontösságát. Az ipar, a munkásság segíti parasztságun­kat. Korszerű gépeket gyárta­nak a mezőgazdasági munkák megkönnyítésére és jelentősen növelik a műtrágya-gyártást a jobb és több termés biztosí­tására. Alkotmányunk ünnepe a munkás-paraszt szövetség Ünnepe is — mondotta, majd részletesen foglalkozott a má­sodik ötéves terv feladatai tel­jesítésének fontosságával. Borbándi elvtárs befejezés­ként éltette alkotmányunk ün­nepét, a világbékét és a Szov­jetuniót. A jelenlevők taps­viharral köszönték meg az ér­tékes, tartalmas ünnepi beszé­det, majd kultúrműsor követ­kezett. Mezőtárkányban A járás legnagyobb szabású és legszebb ünnepi rendezvé­nye azonban Mezőtárkány köz­ségben zajlott le, ahol Bíró József elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára mondott ün­nepi köszöntőt. Az idei alkot­mánynapi ünnepre szépen fel­készült a falu népe. Már a kora reggeli órákban ünnepi díszt öltött a tanácsháza kert­je, ahol az ünnepség megren­dezésére sor került. Délelőtt kilenc órakor a község vezetői a tanácsháza előtt fogadták Bíró elvtársat és a megyei kül­dötteket, majd röviddel utánuk érkezett meg Halzangin Nyana elvtárs, a Mongol Népköztársa­ság magyarországi nagykövet­ségének titkára. A község la­kossága meghívta erre az ün­nepségre a község területén jelenleg kútfúrást végző Or­szágos Vízkutató és Fúró Vál­lalat munkásainak képviselőit, akik szintén örömmel tettek eleget a szíves meghívásnak. A községben 11 órakor vette kezdetét az ünnepi nagygyűlés. Több mint ezer mezőtárkányi lakos — zömében termelőszö­vetkezeti , paraszt — hallgatta meg Bíró József elvtárs ünnepi beszédét, aki méltatta a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nyának jelentőségét népünk életében és elmondotta, hogy alkotmányunk fennállásának 13 esztendeje alatt milyen si­kereket értünk el a szocializ­mus építésében. Bíró elvtárs beszéde után Halzangin Nyana elvtárs emel­kedett szólásra és a testvéri mongol nép baráti üdvözletét, valamint jókívánságait tolmá­csolta a magyar népnek, a köz­ség lakosságának. A község két termelőszövet­kezetének tagsága a legszebb terményeikből válogatott aján­dékokat nyújtott át az ünnep­ség vendégeinek. Az új búzá­ból sütött kenyeret Cseh Jó­zsef, a községi tanács elnöke szelte fel ünnepélyesen és meg­kínálta vele a vendégeket. A kenyér mellé dinnyét és külön ajándékkosarakban paprikát, paradicsomot és egyéb termé­keket adtak a vendégeknek. Kultúrműsor követte az ün­nepséget, utána a művelődési otthonban került sor a dísz­Ünnepi nagygyűlés Gyöngyösön A televízió műsora 15,15: Közvetítés Lipcséből, az úszó-, műugrf labda EB-ről. 18,05: Ifjúsági műsor. Lányok a kirakatban. Nyílt tár­gyalás az érettségizett lányok problémáiról. 19,30: Tv Világhíradó. 19.50: Utazzunk együtt (3.). Nyári rejtvényműsor. 20,20: Apát keresünk. Magya­rul beszélő csehszlovák film. Kb. 21,40: Tv Világhíradó ismétlés. Hírek. Hűvös, virgonc szél cibálta a gyöngyösi épületek homlok­zatára kitűzött háromszínű és vörös zászlókat az alkotmány ünnepének reggelén. A rend­kívüli meleg időjáráshoz szo­kott emberek fázósan gom­bolták be ünneplő ruhájukat. Csak a Fő tér körül kerékpá­rozó versenyzőknek volt me­legük, akik az augusztus 20. tiszteletére rendezett ház­tömb körüli kerékpár-verse­nyen vettek részt. A napsütésben csillanva surrogtak a kerekek és a ver­senyláztól fűtött fiatalok lel­kesen taposták a pedált. A nézőközönség száma messze elmaradt az ilyen látványos versenynél megszokott mö­gött. Csak az izgalmas fordu­lókban verődtek össze har- mincan-negyvenen. De ezek a nézők is csakhamar megin­dultak a városi művelődési ház felé, hogy pontosabban megjelenjenek a fél tízre hir­detett ünnepi nagygyűlésen. Pontosan fél tízkor, amikor a tanácsi és pártszervek, va­lamint a néphadsereg képvi­selői elfoglalták helyüket a Magyar Népköztársaság címe­rével díszített színpadon fel­állított elnökségi asztal mel­lett, a nézőtér széksorai már zsúfolásig megteltek. Mintha életre kelt volna alkotmá­nyunk szövege, a nézőtéren munkások, parasztok vállt vállnak vetve álltak, amikor felcsendültek a himnusz hang­jai. Molnár Mihály, a Hazafias .Népfront elnöke nyitotta meg az ünnepi gyűlést, majd György Gyula, a kohó- és gép­ipari miniszter helyettese emelkedett szólásra. Nagyhatású beszédben mél­tatta a nap jelentőségét, hogy mit jelent a dolgozó nép al­kotmánya, nemzeti létünknek ez az alaptörvénye az évszá­zados kizsákmányoltság, el­nyomatás után. Mit jelent né­pünknek az új kenyér ünne­pe, amit ezen a napon, mint a munkások és dolgozó pa­rasztok testvéri összefogásá­nak jelképét szegünk meg. Megemlékezett a továbbiak­ban azokról a hatalmas erő­feszítésekről, amelyeket ha­zánk és népünk a forradalmi munkás-paraszt kormány és a párt vezetésével a szocializ­mus megvalósításáért és a bé­ke fenntartásáért tesz. A nagy tapssal fogadott ün­nepi beszéd után a gyöngyösi négy termelőszövetkezet, a Dimitrov, a Hazafias Nép­front, a Mátragyöngye és az Oj Élet fiataljai díszes gyü­mölcskosarat adtak át György Gyulának. Molnár Mihály zárszavai után az Internacionálé hang­jaival ért véget az alkotmá­nyunk tiszteletére rendezett nagygyűlés. És kint az utcán vidáman lengtek a napsütésben a zászlók, hirdetve, hogy új ha­zában, új élet virágzott ki a nép alkotmányának talajából. Hirdetve, hogy Gyöngyösön ebben az ősi városban is, gyö­keret vert és dúsan virágzik az az új élet, amely, megszün­tette az emberpiacot, de fel­építette az 'új városrészt, ké­nyelmes lakásaival, megszün­tette a kulákok, a bankok és az egyházi nagybirtok testet- lelket gúzsbakötő uralmát, de felépítette a Kitérőgyárat és a Szerszám- és Készülékgyárat. Gyöngyös dolgozói még az esti órákban is ünneplőbe öl­tözötten sétálgattak az ünnep­lőbe öltözött város utcáin. Együtt ünnepeltek velünk a Gyöngyösön tartózkodó szov­jet és lengyel turistacsoportok is, akik testvéri szívvel kíván­tak népünknék további sike­reket. M. I. ebédre, majd a délutáni órák« ban a vendégek meglátogatták a termelőszövetkezetek gazda­ságát és egészen az esti órákig elbeszélgettek a község lakosai­val. Besenyőtelek községben Báru kúti- Károly, a járási munkás­őrség parancsnoka mondott ün? népi beszédet a község termei lőszövetkezeti parasztsága előtt. Tófalun Szabó Sándor, a já­rási pártbizottság kiküldötte emlékezett meg alkotmányunk 13. születésnapjáról. Az ünnepi rendezvény alkalmából került sor Kovács Emil pedagógus­nak, a község művelődési ott­hona igazgatójának kitünteté­sére, aki kiváló kulturális mun­kájáért kapta meg a méltó el­ismerést. Kápolnán Délelőtt fél 10-kor már zsú­folásig megtöltötték az ünnep­lők a kápolnai kultúrotthon nagytermét, az ünnepség szín­helyét. Bencsura Ferenc, a Ha­zafias Népfront községi elnö- kének megnyitó szavai után Nagy Sándor, a Füzesabonyi Állami Gazdaság párttitkára emelkedett szólásra, majd Fü- löp Istvánnak, az Alkotmány Tsz elnökének szavai után ke­rült sor az új kenyér átadásá­ra. Hasonló keretek között zaja lottak le az alkotmánynapi ün­nepségek a füzesabonyi járás többi községeiben is. Kompol- ton Bölkény Sándor, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Nagyúton pedig Bartha András, a füzes­abonyi Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke, országgyűlési képviselő mondott ünnepi be­szédet. Egerfarmos községben Horváth Ferenc, a Füzesabonyi Járási Pártbizottság első titká­ra, Dormándon pedig dr. Pus­kás Ödön, a járási ügyészség vezetője tartott ünnepi beszé­det. A munkásszolidaritás jegyében A munkás-paraszt szövetség, az általános és teljes leszere­lés, a nemzetközi munkásszoli- darítás jegyében ünnepelték Hatvan dolgozói is alkotmá­nyunk 13. születésnapját. A délelőtt 10 órakor kezdő­dött nagygyűlésre rendezett sorokban vonultak fel a terme, lőszövetfcezet, üzemek és intéz­mények dolgozói a fellóbogó- zott, virágokkal díszített utcá­kon keresztül, hogy a Népkert­ben meghallgassák az MSZMP Központi Bizottságának kiki'’ döttjét, Hazai Béla elvtársat. A verőfényes, augusztusi ün­nepnapon mintegy 3000 dolgozó gyűlt össze a Népkert szabadté­ri színpadánál. A Himnusz után Polgár István Alkotmány- ünnep című versét szavalta a Bajza Gimnázium egyik leány­tanulója, majd Hatvani György, a városi tanács elnöke köszön­tötte a város dolgozóit és Ä megjelent vendégeket. A díszelnökségben foglaltak helyet többek között a szovjet és a magyar hadsereg képvise­lői, Zeke János, az MSZMP járási bizottságának titkára, Chikán Melitonné, a nőtaiiács elnöke, Sebestyén János, a já­rási KISZ-bizottság titkára, Rabecz Lajos, a hatvani Lenin Tsz elnöke, és még sokan má­sok. Az ünnepi beszédet Hazai Béla elvtárs,' az MSZMP Köz­ponti Bizottságának kiküldött­je tartotta, majd a termelőszö­vetkezet lányai átnyújtották politikai, társadalmi szerveink vezetőinek és a tsz-t patronáló üzemek képviselőinek az új lisztből sült, hatalmas kenye­reket. Délután gazdag kultúr- és sportműsor szórakoztatta a dol­gozókat. (r) Szépen, szinpompásan, az alkotmány és az új kenyér szü­letésnapjának megfelelő nagyszerűséggel zajlottak le tehát mindenütt az ünnepségek. Mikófálván például hatszázan vettek részt a.z ünnepségen és az azt követő kultúrműsoron, Rózsaszentmártonban ezren gyűltek össze a munkás-paraszt találkozóra és a kenyérszegési ünnepségre, Nagyfügeden ez alkalommal lépett először kö­zönség elé a nemrégen alakult cigány kultúr csoport, Atkáron az alkotmány ünnepén hirdettek eredményt a pártkongresszus tiszteletére indított nyári munkaversenyben és ezúttal osztot­ták ki az élenjárók számára a pénzjutalmakat. Mátraderecskén recski és borsodnádasdi bányászok talál­koztak termelőszövetkezeti tagokkal, Párádon a Parádsasvári Üveggyár munkásai vendégeskedtek a közös gazdaságban, Egerfarmoson a „Ki mit tud” módszer alapján megrendezett kultúrműsor a szó legszorosabb értelmében megmozgatta a falu apraját nagyját. Voltak olyan községek, amelyek még külföldi vendégeket is meghívtak: ünnepeljék velük együtt az alkotmány születé­sének évfordulóját. így Karácsondon a Szovjetunióból, No- rilszkból, Jenyiszejszkből, Krasznojarszkból érkezett vendé­gek vettek részt az ünnepségen, Noszvajon pedig Lvovból jött vendégek részvételével lengyel—magyar barátsági napot ren­deztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom