Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-12 / 161. szám

/ 1962. július 12., csütörtök NÉPÚJSÁG Meg lesz a tervezett munkaegység értéke Beérett az Őszi árpa —7 permetezik az új telepítésű szőlőt — \5-20 vagon körte várható — garantált munkaegység a fiatalok részére az Egri Dobó István Termelőszövetkezetben a ttut v( ip ftp nem valami A HÉT ELEJE jó[ lfldult az egri. Dobó István Termélőszö- vetkezetben. Kedden kora reg­gel megnyílt az ég csatornája, apró szemekben esni kezdett az esd, a bizony még nyolc óra körül is csepergőt!.. A szövet­kezet vezérkarából, * többen maguk a tágok is — akik az aratóból gédba voltak kijelölve —, cifrának mondható meg­jegyzésekkel Illették az időt, elmarasztalták, mert már az­nap szerették volna megkez­deni az aratást, dehát esőben nem lehet vágni az árpát, sem a búzát. Mintha figyelembe vet­te volna az idd a szövetkezeti tagok gondolatát:, elcsendese­dett, majd elállt az eső, a sötét felhók közül előbújt a nap és kellemes meleg sugarával be­aranyozta a kasza alá érett ha­tárt, így eztán ha,mar megbo­csátott mindenki az idő reggeli ..kilengéséért” csak egye­dül az elnök: Cseh István morfondírozik még: — Nem tetszik nékem az ilyen idő... nézz a távolba ... a szőlők felől köd pipál: párá­zik a levegő. Nagyon alkalmas a liszfcharmatra. Holnap a gyengébb területeket, az újte- 1 építéseket, oltványokat per­metezni kall. Mindössze 130 hold végnlvalójuk van. így te­hát érthető ez az izgalom, hi­szen elsősorban a szőlőn áll, vagy bukik az idei jövedelem nagy része. Beszélgetünk a termelőszö­vetkezetről, a tagokról, a ter­méskilátásokról, a jövedelem alakulásáról, hétköznapi, de fontos problémákról. |-AMOLTgVIl«^^fá; után, ebben az évben is ko­moly problémákkal, természeti csapásokkal kellett, s kell megküzd énünk — mondja az elnök. — Az emlékezetes má­jú* eleji fagy és Jég a Nagy- galagonyás, Maklóny, Fertő dűlők déli oldalán Jelentős kárt okozott. Mintegy S3 száza­lékos volt, ahogy ezt annak ■dtjén felbecsültük. Természo- esen, azonnal Intézkedési ter­vet dolgoztunk ki a kár csök­kentésére. a terméskiesés pót­lására. Nem titkoljuk, megszi­gorítottuk a munkaegységel- izémolást, hozzáfogtunk a sző- iőoltvámy készítéséhez, iskolá­zásához, növeltük a sertés-, és szarvasmarha-állományt, a ker­tészetet Őt hold paradicsommal 4s nem utolsó sorban a tagság i* lelkiismeretesebben végzi a munkáját a megmaradt termés megmentéséért... Kis szünetet tart az elnök, később pedig szinte csak ma­gának mondja: — Máskor ilyenkor már érett a cSabagyörtgye, most meg még zöld. Ha az idő feljavul­na, még minden jóra fordul­hatna, hiszen tapasztalatból tu­dom, a szőlő sokféléképpen meg tudja mutatni jó és rossz oldalát. Ezt a megállapítást példák­kal is- igazolja. Még az egyéni gazdálkodás idején történt, hegy a legrosszabb időjárás mellett, két hétig volt csak jó idő, s mégis jóbb termést ta­karítottak be, mint az eszmé­nyi, „aktuális” Időjárá* mel­lett, Most is előfordulhat, hi­szen fagykár volt a tavasszal, de a megmaradt szőlőfürt hosz- szabb, kifejlettebb, 8 ha lédü- sabb is lesz, akkor sokat pó­tolhat a kiesésből. Éppen ezért., nem vesztette el munkakedvét a termelőszö­vetkezet tagságénak nagy több­sége. Sőt, ez csak fokozódott. Ma már a szőlő második ka­pálása és permetezése, kötözé­se befejeződött, * napjainkban készülnek a harmadik perme­tezésre. Ezen kívül természete­sen folyik az aratás ~ é* a gyű* mölcsszedés is. Egy nap 21 mázsa ribizlit értékesítettek, de említésre méltó a cseresz­nye, meggy, földieper é* a mál­na, amiből úgyszintén jelentős mennyiséget értékesítettek eb­ben az évben. Ha viszont Itt tartunk, el kell még azt 1* mondanunk, hogy az egri Do­bó István Termelőszövetkezet határéban roskadoznak a kör­tefák, annyi a termés rajtuk. ! A GYÜMÖLCS fSgff £ említeni az állattenyésztést is. Sertésből 50-et, hízott szarvas- marhából pedig 17-et értéke­sítettek már ebben az évben. Idén 420 ezer forint bevételre tettek szert, ez pedig 10 szá­zalékkal több, mint ahogy azt év elején tervezték. — Hogyan győzik e renge­teg munkát? — kérdem. — Nemi éppen dicsekedni való, de az igazsághoz tarto­zik: 626 szövetkezetünk lét­száma, az 1300 holdnyi terü­letre, Ennek közel fele nőv és 170 a nyugdíjas. Háromszázan vannak 60 év fölött. így bi­zony minden erőfeszítésünk­re szükség volt és van a fel­adatok időbeli elvégzésénél. Szocialista versenyt is szer­veztünk. A versenyt brigád, munkacsapat és egyéni elbírá­lás alapján értékeljük. A győztes brigád legjobb mun­kacsapatának valamennyi tag­ja egy hetes külföldi utazás­ban részesül. Az egyéni első rádiót, a második mosógépet, a harmadik kerékpárt, és még hét helyezett kisebb-nagyobb pénzjutalmát kap majd. Valamennyi tag jól dol­gozik, mégis, ha a legjobba­kat kellene megemlítenünk, altkor elsősorban Barta Józse­fet, Csőke Mlh&lynét, Ftílöp fstvánnét. Kelemen Ignácot, if). VUöntaí Andrást, Rabócz- ki Mlhálynét, BIríncsik Sán­dort, Kácsor Sándort, Turcsá- nyl Sándort, Horváth Jánost kell névszerint is felsorolni, mert ők teljesítik a legtöbb munkaegységet minden hó­napban. Előbb már szóltunk arról, hogy a szövetkezet tagjai kö­zött sok az idős ember. Éppen Pénzmutter Henrik kiváló kádernek bizo­nyult! szegény család­ból származtatta magát, és csak hosszabb kö­nyörgésre fogadta el az osztályvezetői állást a Sxalmassátaf Keresztbe Rakó Vállalatnál. Műn- kájdval beosztottjai nem voltak megelégedve, mert két szalmaszálat sem tett keresztbe egész idő alatt, de nem mertek szólni, mert nagy volt a tekintélye, meg aztán élvezte a Lelkiismereti tiivatal, és még néhány fonto­sabb Kulcsüzem támo­gatását. Zúgolódtak, de csak a háta mögött. Szorgalma* Jenő ugyan mondta neki, hogy ide­figyeljen Pénzmutter elvtárs, ez igy nem lesz jó, ha nem ért hoz­zá, legalább ne szóljon bele. (Itt ugyanis eddig az volt a szokás, hogy a szöget felülről ütöt­ték a kalapáccsal, Pénz­mutter viszont be akar­ta vezetni az oldalról- fölfelé-ütist.) De más nap azonnali hatállyal elbúcsúztak Szorgalmas Jenőtől. Pénzmutter Henrikben ekkor súlyos lelkivál­ság zajlott le. Rájött, hogy milyen nagyot té­vedett. hogy rá, (már­mint őrá) nagy szükség Növény védelmi akcióbizottság alakult Egerben Évente mintegy hatmillió forint kárt okoznak a növényi és állati kártevők a mezőgazdasági termelésben A Hazafias Népfront egri városi elnöksége szerdán dél­előtt tanácskozásra hívta ösz- sze a város mezőgazdasági szakembereit, ahol Józsa Ká- rolynak a Megyei Növényvédő Állomás igazgatójának elő­adása alapján megvitatták az időszerű növényvédelmi fel­adatokat, Az előadó elmondotta, hogy a növényi és állati kártevők a mezőgazdasági termésered­mények jelentékeny részét semmisítik meg. Hivatalos becslések szerint a búzának, a burgonyának mintegy 30 szá­zaléka. a kukoricának 20 szá­zaléka pusztul el. Évente mintegy hatmilliárd forint kárt okoznak a mezőgazdasági termésben a növényi és állati kártevők, amelyet gondos nö­vényvédelmi eljárásokkal je­lentős mértékben lehet csök­kenteni, A tanácskozás részt vevői úgy határoztak, hogy a lakosság körében széleskörű társadalmi mozgalmat indíta­nak a növényvédelem biztosí­tására. A növényvédelmi feladatok rendszeres irányítására „ nö­vényvédelmi Akcióbizottságot alakítottak, amelynek elnöké­vé Ágoston Józsefet, a mező- gazdasági szakiskola tanárát választották meg. k—s Az IBUSZ társasutazási programjában szerepel többek között az a prágai utazás, amely lehetővé teszi az őszi mezőgazdasági munkák elvég­zés® és a betakarítás után, hogy a tsz dolgozói is részt vehessenek külföldi kirándulá­son. „A fúrás nem hal meg soha...u (Agárdoayi) van, hogy nélkülöz­hetetlen, s hogy tulaj­donképpen egy lángész, ésatöbbi. Mind többet gondolkozott, annál biz­tosabb lett benne. Sajnos, nem maradt sokáig ezen a munka­helyen, mert rájöttek felülről, hogy semmi­hez sem ért, így áthe­lyezték. ő lett a Helyi Agytröszt igazgatója, csekélyke honorárium­mal, és teljhatalommal. Az első nap bekopog­tak hozzá. Egy közép- termetű, fekete hajú em­berke lépett be. — Üdvözlöm, Pénz­mutter elvtárs az új he­lyén — hajlongta alá- san a belépő két demí- zson borral a kezé­ben. — Tehetségesch Kálmán vagyok, az Irá­nyító Osztály vezető helyettese. Es még sok minden­ről beszélgettek, miköz­ben megitták az első két demizson bort, mert Tehetségesch Kálmán­nak külön reprezentá­ciós pénztára volt. Na­gyon összebarátkoztak. Néhány hónap múlva már futószalagon szál­lította Pénzmutterhez azok neveit, akiknek, nem tetszett, hogy az igazgató ablakában fej­jel lefelé ültetett mus­kátlik virítanak. Első­nek mindjárt Lelkes Fábián nevét. olvashat­ta,' Tehetségesek Kál­mán közvetlen felette­sét. öt azonban még nem lehetett bántani, mert mindenki szeret­te. Helyette hetenkint behunyt szemmel ki­bökött két-két nevet, melyben hathatós segít­séget nyújtott neki egy másik szövetségese is, a Vádkoholó üzemveze­tője, aki egyébként olasz származású volt: Thalpnlaló Premcl La­jos. Hogy jobban megis­merjük a helyzetet, tud­nunk kell. hogy a He­lyi Agytröszt igen fon­Társacutasás Prágába kiHön vonattal Egy ilyen utazás lesz Égen bői, november 27-én, ötnapos időtartammal, Prágába, Az öt nap alatt megtekintik a ki rám dulók Prága nevezetességeit, majd Karlovy*Varyba és Ma- rianské Láznéba látogatnak eh. s útbaejtlik Pllsent Is. akinek az egyik rokona labanc volt a Rákóczi- szabadságharcban. Az igazi okot nem mondta meg, s hogy ezt palástolja, azt állította, hogy ő tulajdonképpen a Lelkes helyén szeret­ne dolgozni, osztályv«- zetői beosztásban. Az­tán, igazgató elvtárs, szerintem el kéne' még bocsátani ezt és ezt, ki kéne emelni a kunkor* falvi szederbányába Ik• szét, meg Ipszilont, ta­lán a Zét is,.. Es csak Izé, meg néhányan a kötélverők közül ma­radjanak, és az állam adjon az igazgatónak egy koronát, meg egy fél királyságot. Megkezdődött az er­jedési folyamat. Sokan önként, sokan kénysze­rűségből, de fellélegez­ve hagyták ott az Agy­trösztöt. Közben az Agytrösztből Amerlká- nerológiat Intézet lett. A vezetés „furmányos” technikája miatt to­vább tartott a dolgozók lemorzsolódása. Lapzártakor értesül­tünk. hogy Pénzmut­ter Henriit többszörös kiváló Fúró, elvesztvén utolsó munkatársát is, önmaga ellen fordult, s lelkűsmeretfurdalás ál­dozata lett. —hátai— tos vállalata Múlt)alvó­nak. Dolgozói egytől egyig kifogástalan em­berek, ugyanis vagy Pénzmutter, vagy Lel­kes Fábián tartották kifogástalannak őket. Az utóbbiak, nem tudni miért, többen voltak. A vállalat szívderítést cso­magolt nevetést,, és al­kalmi könnyeket ter­melt. Eleinte szívesen vásárolták a múltfal­viak, de Pénzmutter (e néven az első) uralko­dása alatt valahogy minden megváltozott. A helytelen irányítás miatt a nevetésbe szárí­tott könnyeket is cso- magoltattak, a szivderí- téshez pedig póriasztott tőrdöféseket. Ezzel azonban Pénzmutter nem. sokat törődött. Már csak azért sem, mert Tehetségesch Kál­mán, ez a fáradhatat­lan emberke érdekes ötletet adott neki. Azt mondta, hogy mondjon fel telkes Fábiánnak, foglaljon helyet, kérem, és ne hara- gudjon, hogy Ilyen titokzatosan ké­rettem magamhoz... Hiába néz körül, ebben a laboratóriumban semmi érdekeset nem lát, itt semmi nem árulkodik arról, amiről én be­szélni szeretnék magával, mint újságíróval— Egy tudományos1 felfedezésről vám szó, amely­nek elméleti számításai már készek, gyakor­lati kivitele megoldható... Bocsásson meg, feledékeny vagyok és udvariatlan ... Paran­csoljon, gyújtson rá ... úgy... Kávét? Li­kőrt? Helyes, kávét... Nos, tehát először talán azt mondanám el önnek, hogy miért nem publikálom először a szaklapokban az első pillanatban minden bi­zonnyal fantasztikusnak tűnő felfedezésemet? Nehéz volna ezt pontosan körvonalazni, de a lényeget, az alapvető meggondolást, azt hi­szem, mégis sikerülni fog megmagyaráznom... ön újságíró, így tehát bem kell kifejtenem; mit jelent az újság, milyen hatalom, mi­lyen erő, hogyan hat a közvéleményre, tu­dósra, munkásra egyaránt. Ügy gondoltam, hogy felfedezésem lényegét elmondva, egy alapvető célt elérhetek: rádöbbenthetem az embereket, hogy mire vagyunk képesek, ha a tudományt az emberhez méltóan használ­juk fel. Igen, az emberhez méltóan. Az atom­bomba legfeljebb a wallacei másvilági em- berszömyekhez lehet méltó, s nem hozzánk, akik évezredek, vagyhogy inkább évtízezre- dek alatt megteremtettük magunk számára a tudománynak, a civilizációnak, a kultúrának ezt a most magasnak hitt fokát, amely azon­ban a végtelen tudási lajtorjájának alsó foka csak... J egyzi amit mondok? Köszönöm. Re­mélem érthető, ennyiből is, hogy miiért és először a2 újság nyilvánosságához fordulok, s miért csak másodszor a tudomá­nyos szakirodalomhoz, amely mégis valahogy zártabb egységet képvisel, lassabban gyűrűz­nek a közvélemény széles tengerére ki, a hullámok, ebből az egyébként csodálatos öbölből... Nagyon kérem, a nevemet ne írja meg... Nem a nevem a fontos, azt úgyis taegtudják időben!, s nem is csak egyedül az GYURKÖ GÉZA: AZ ENKEPHALON RAKÉTA Fantasztikus novella én munkám van ebben a tudományos felfe­dezésben ... Nos, tehát, térjünk talán a lényegre: fel­találtam az enkephalon rakétát. Na igen, így első hallásra nem sokat mond önnek a név, legfeljebb arra gondol, hogy valami új fajta rakétatípuisről van szó ... Nos, itt nem is annyira a rakéta típusáról, mint inkább haj­tóanyagáról van szó ... Minden bizonnyal ön is, mások is nem egyszer töprengtek már azon, milyen nagyszerű, hogy az ember el­hagyhatta bölcsőjét, mint ahogy Cialkovszkij megálmodta éss ha botladozó, ha kezdő lépé­sekkel te. de kilépett a világűrbe ... Nagy­szerű dolog ez, de nagyszerűségében Is em­bert torpant®! Igen! Mert kilépünk a világ­űrbe, de a ki- és visszalépés között eltelő idő legyőzhetetlen vetélytársunknak tűnik... A naprendszert mégcsak megjárjuk emberileg érzékelhető és tapasztalatait-fel is használható idő alatt... De hány millió naprendszer van csak a mi galaktikánkban? S az Andromeda köd? És a többi tejútrendszer? S ezekben a rendszerekben hány olyan bolygó, ahol az élet feltételei adva vannak? Emberek? Talán olyanok, miint mi, vagy mások? Az élet nem­csak a Földön lehetséges, aki ezt állítja, az alig jutott messzebb, mint a középkori világ­kép bajnokai, akik szerint a Föld körül fo­rog minden... De hogy jussunk el esek a mi galaxisunk távolabbi vidékeire? Hogy vizsgálhassuk meg „gyakorlatban is” az olyan elméleti fejtege­téseket, amelyek szerint anti-anyagból állhat­nak rendszerek milliói is? Hisz ezeket a ga­laxisokat millió és millió fényévek választják el a mi naprendszerünktől! Fényévek milliói, amikor a fény másodpercenként 300 000 ki­lométert száguld tova... Hát az ember, az élő ember, egy nemzedék embere... én... te... mi... véglegesen legyőzettünk az időtől? ÍVJ" os, nemcsak a laikusokban, de a tu- dósokban is ott vibrál a kérdés, van ld megadóan lehajtja a fejét, van ki meg­próbál dacolni, megkapaszkodni az einsteini relativitás elméletébe, aztán ha kell, félre­tolni és a világegyetem egészére új elméletet kidolgozni... De mit ér az elmélet, ha nincs anyagi alapja? Azt mondtam, hogy sikerült új rakétát, pontosabban új hajtóanyagot feltalálnom, s a hajtóanyag nevéről kapta típusom is a tel­jes nevét: extragalaktikus enkephalon rakéta... Magyarul tejútrendszerenkívüi agy'hajtóműves rakéta... Ne csodálkozzon, illetőleg mégis, csodálkozzon... A lényeg olyan egyszerű, mint a pofon ... Az agy, ezt mér iskolában is tanulták, az anyag legmagasabb rendű ter­méke ... Arról is olvasott minden bizonnyal, hogy az agyban hétköznapi nyelven szólva, szabályos áramimpulzusok lüktetnek végig: ezek jelzik szervezetünk működését, sőt gon­dolkodásunkat, agyunk úgynevezett. szellemi működését is ... Ismert az a kísérlet, hogyha középen megtámasztott deszkára végigfekte­tett és kiegyensúlyozott emiber, valamilyen szellemi feladatot kap — mondjuk számolja ki, mennyi ötször negyvenkettő —, akkor az egyszerű kísérleti eszköz megbillen, az agy felöli része nehezebbé válik: valamiféle anya­gi többlett, plusz áll elő... A gondolkodás anyagisága mutatkozik itt meg primér mó­dom! Érti most már? Nemi? Na várjon, akkor még jobban megvilágítom találmányom lé­nyegét ... Ha a gondolat anyagi termék, s ha gondolataink mindenféle sebességét legyőzőén száguldanak térben és időben, előre és vissza, akkor meg kellene zabolázni a gondolatot, felhasználni!, hogy korlátlan sebességével kori látlan mértékre csökkentsük a világegyetem távolságait... T átom, kezdi érteni ... örülök neki. Nos, persze, ez még csak a gondolat, a mag... A lényeg a következő... Az emberi agytermékröl, de mégsem az emberi agyról van szó... Mert az agy, vagy ahogy a görö­gök nevezik, enkephalon, nagyonis emberi, rakoncátlan, s emiatt megbízhatatlan ... De egy olyan kibernetikai szerkezet, amely a ma már normálisnak számító rakétahajtóművek kikapcsolása után, már a világegyetemben kinn, kapcsolja be az általa termelt gondolat- fotonokat, gyakorlatilag idővel nem is mér­hető sebességgel szállítja az űrhajó utasait a, megadott és a gépbe már előző leg beprogra­mozott irányba és távolságig . Másszóval! Az ember útja, mondjuk, az Andrcméde csillag­köd valamely elméletileg meghatározott pont­jáig és vissza egy gondolatnyi időig, — persze itt az idő terminológiájának használata csak köznapi—plusz addig tart. míg a Föld és az adott rendszer egvik bolygója határától ismét a nor­mális rakéták útja tart ... Tehát: nem egy emberöltő, hanem néhány nao az út... Nem ezernyi em-'=röltő, amíg tudományos tényekkel vissz""" az űrhajó, hanem egy-két év, vagy kévé? bb, vagy több. annyi, amennyit az űrhajó utesrt. a tervek megvalósításához szükségesnek látnak... Ezzel én be is fejeztem, s ne vegye tapin­tatlanságnak, de azt kell mondanom, hogy kérdéseiknek helye nincs, mert ennél többet egyelőre nem mondhatok... Ezt is azért mondtam el, hogv akik olvassák, akik hírül veszik e felfedezést, gondolkodjanak el: mi­énk lehet a világegyetem, amelyben a Föld porszemnél is kisebb... Miénk lehet, ha ösz- szefogunk... S ha világegyetemi méretekben gondolkodunk, akkor érthetetlenné válik, hogy ezen a kis porszemen, az egykori böl esőben, mién nem fémek meg egyesek, miért akarják nemcsak a Földet, de a világegyetem megis­merésének lehetőségét is elpusztítani... Köszönöm, hogy eljött... ezért a vezetőség határozatot hózott a „fiatalítása” — azaz minden 16—24 éves fiatalnak, aki belép a közös gazdaságba 30 forint garantált munka­egységet fizetnek, Ez azt je­lenti, hogy ha a fiatal úgy kí­vánja, minden héten kifizetik ezt az összeget munkaegysé­gére, akár ér annyit a mun­kaegység, akár nem. 1- EGYSZÓVAL | 2SS “ Jelentős kárt okozott az idő­járás szövetkezetünknek, de nyugodt leüti ismerettel mond­hatjuk, a tervezett 40 forint munkaegység részesedést zár- s zárnád árikor fizetni tudjuk — mondja búcsúzóul az elnök. A múlt évről tartalékolt Ősz- szeg, az idei terven felüli be­vételek, a megmaradt termés biztosítják majd a jövedel­met. Fazekas István (I ^ (Ű€J2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom