Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-10 / 159. szám

I NEPOJSÄG W62. július 11, kedd NEVEK — CÍMEK — TERVEK Beszélgetés a Gárdonyi Géza Színház igazgatójával — Még néhány nap és befeje­ződik az 1961—62-es színházi szezon, hogy néhány heti szü­net után már kopogtasson az új színházi évad. A befejezés előtt álló színházi esztendő nagy megpróbáltatás elé állí­totta az egri Gárdonyi Géza Színház vezetőit, színészeit, hiszen nagyon rossz és mosto­ha körülmények között tűzték műsorra egri előadásaikat, de vitázni lehetne a műsorpoliti­ka felett is, nem beszélve ar­ról, hogy a színház nem min­den esetben gazdálkodott jól művészeivel. Mindez már a múlt s in­kább csupán emlékeztetőül je­gyeztük le ezeket a sorokat, hiszen az elmúlt színházi évad hibái remélhetően tanulságul szolgálnak a színház vezetői számára. Milyen lesz az új színházi esztendő, mit ígér az egri Gár­donyi Géza Színház közönsé­gének az 1962—63-as színházi szezonra. Erről beszélgettünk Szőlőst Gyulával, a Gárdonyi Géza Színház igazgatójával. ★ — Korszerű színházat aka­runk teremteni Egerben, per­sze, hogy sikéiül-e, azt. majd az előadások mutajtják meg. Manapság sokat írnak a lapok a korszerű szánházról, követel­ményeiről, s a szakemberek külön-külön megmagyarázzák mit értenek korszerűség alatt. En nem kívánom ezt most részletezni, csupán annyit iegyzek meg, hogy a korsze­* üség követelményeit már fi­gyelembe vettük a darah vá­lasztásánál s ennek megfelelő­en akarjuk kialakítaná a szín­ház játékstílusát s rendezői elképzeléseinket. Mindezek figyelembe vételé­vel szerveztük újjá az egri társulatot. Én most nem azo­kat említem, aikiik elmennek, hiszení a közönséget bizonyára jobban érdekli az, hogy ki marad: Az egri színháznál marad többek között Kovács Mária, Olasz Erzsébet, Lenkey Edit, Pálffy György, Csapó János, Páláncz Ferenc, Antal László, Fekete Alajos, Almássy Albert, Kanalas László, Herédy Gyu­la, a főiskolások: Bűrös Gyön­gyi, Fonyó István!, Varga Ti­bor és Szilágyi István. — Azt is szeretnénk most már pállani, hogy kik jönnek a távozó színészek helyett. — Hosszú és sokat ígérő a lista. Elsősorban is Spányik Évát, a pécsi Nemzeti Színház országoshírű Jászai-díjas tra- gikáját kell említenem, aki örömmel jön Egerbe. Itt lép színpadra ebben az évadban Orsavszky Éva Jászai-díjas, a győri Kisfaludy Színház mű­vésze, s ugyancsak a győri Kisfaludy Színháztól jön Egér­év» i„ , _ ,, , , váth Jenő és Kozaróczy József Qt Jaszai-dijas színész - Egy Kossuth-dijas es rendezik. két Jászai-díjas rendező - Júlia: Dómján Edit- Egerbe jön : Fontos Magda és Illyés Ilona ­be Fogarasi Mária Jászai-dí­jas és Bicskei Károly Jászai- díjas is. Szabó Ottó a pécsi, Lengyel János a Miskolci Nemzeti-Szín­háztól jön Egerbe. A Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött Pe- tőházi Miklós is, aki hosszú ideig volt a pécsi Nemzeti Színház tagja, s az utóbbi években Békéscsabán játszott. Ugyancsak a békéscsabai Jó­kai Színháztól jön L őrinczi Éva is. 'Kautzki Ervint már is­meri az egri közönség, ő már játszott színházunknál, most ismét ideszerződött. Egerbe jön Vájay Erzsi is, aki hosszú ideig a Nemzeti Színház tagja volt. Az Országos Rendező Iro­dától szerződött színházunkhoz Kopetty Lia is. A végére hagytam: Egerbe szerződött Fontos Magda is, és néhány operett primadonna szerepének eljátszására megál­lapodtunk Illyés Ilonával is. Úgy érzem, sikerült szép han­gú bonvivgnt -is szerződtetni, Bence István személyében, aki a Honvéd Művészegyüttestől jön. Három tehetséges főiskolást is (kap az egri színház az új szezonra Dávid Ági, Huszár László és Mendelényi Vilmos jön Egerbe. — Milyen meglepetést tar­togat a színház műsorössze­állítása? — Műsortervünk, bár elké­szült ugyan, de még nem mond­hatjuk véglegesnek, hiszen fe­lettes szerveink még nem fo­gadták el. így erről csupán elő­zetes tájékoztatást adhatok. A prózai darabok közül szá­mításba jön a Rómeó és Júlia, vagy Rostand Cyranoja. Előre­láthatóan bemutatjuk a Don Carlost, s műsorra tűzzük Pa­gonyin: Arisztokraták című művét, vagy egy másik, új szovjet drámát mutatunk be. Műsortervünkben szerepel Brecht Koldusoperájának be­mutatása is. A modem nyugati drámák közül Salaocou: A föld mindig gömbölyű című művét tűzzük műsorra, vagy esetleg egy má­sik modem nyugati drámát. A magyar drámairodalom termé­séből bemutatjuk Gáspár Mar- git Hamlethek nincs igaza cí­mű művét, de az is előfordul­hat, hogy helyette egy másik új darabot mutatunk be. A zenés darabok közül Mac- kaibain: Dubarry cimű nagy­operettjét, Strauss Egy éj Ve­lencében című operettjét, s be­mutatjuk Hervé: Lili című nagyoperettjét is. (Ennek kü­lön érdekessége, hogy Bajor Gizi halála óta nem játszották Magyarországon.) Tervbe vet­tük Kálmán Imre: Bajadér cí­mű operettjének, vagy egy má­sik művének bemutatását és a következő évadban közönség élé kerül Burchard: Párizsi nő című musical comedija is.- A felsoroltakon kívül bemu­tatunk még két-három zenés vígjátékot is. — Mi lesz a sorsa Euripi­des Médea-jának? Igen, ezt is szeretnénk bemu­tatni. Az új színházi évadban ugyanis megszervezzük a stú­diót és ennek keretében bemu­tatunk néhány darabot. így stúdió-előadás keretében kerül bemutatásra egy műsorban Euripides és Anuil Médea-ja. Ezt az érdekesnek ígérkező előadást bemutatjuk Budapes­ten is. Stúdió előadásunk keretében Heves megyei szerzőt is avat színházunk. Bemutatjuk Gyúr- kó Géza: Ismeretlen ismerős című vígjátékát. A felsorolta­kon kívül előreláthatóan még egy Moliére-darábot is bemu­tatunk a stúdió keretében. Bizonyára örömmel fogadja majd a közönség azt az elha­tározásunkat is, hogy 1963 nya­rára felkészülünk az Egri csil­lagok szabadtéri előadásaira. — Kik rendezik a felsorolt bemutatókat? A bevezetőben — igaz, röviden — korszerű színházról szóltam, íme, néhány név biztosíték er­re. Vendégként üdvözölhetjük Egerben Simon Zsuzsát, a Fő­városi Operettszínház Kossutlv díjas főrendezőjét, Szinetár Miklós Jászai-díjast, a Petőfi Színház volt főrendezőjét és Kazimir Károly Jászai-díjast, a Jókai Színház rendezőjét, aki előreláthatóan az Arisztokratá­kat rendezi majd a budapeseti- hez hasonló körszínpadi meg­oldással, az egri Gárdonyi Gé­za Színházban. A vendégeken kívül a színház előadásait Hord — Hallottunk egyet-mást budapesti színészek vendég- szerepléseiről is. — Igen, folytak és még foly­nak is a tárgyalások budapes­ti színházakkal s a színészek­kel. Csak azt mondom, ami biztos, akivel már megkötöt­tük a szerződést. Egerbe jön Vendégszereplésre Dómján Edit, Jászai-díjas, a Petőfi Színház művésze, aki Júliát játssza majd Shakespeare drá­májában. Tárgyalunk egy-két Rómeóval is, de ez még nem százszázalékos. Ezért csupán annyit ígérhetek, hogy egy- egy szerepre vendégül látunk néhány országos hírű színészt is az egri színpadon. Ennyit a színházi tervek­ről, s remélem, bízom benne, jó színház lesz Egerben az el­következő évadban. ★ Érdekes, nagyvonalú tervek s a színház igazgatója nagy lelkesedéssel sorolta a bemu­tatásra váró darabok címeit, s az Egerbe jövő színészek ne­veit. Sokat ígérnek a címek s nevek egyaránt. Nem akarunk ünneprontók lenni, de egy-két szóval hadd tegyük meg ész­revételünket a műsorral kap­csolatban. Sem a lelkesedés, sem a nagy nevek nem tudják el­vonni a figyelmünket attól a meggyőződésünktől, hogy a magyar színháznak egyik el­sőrendű feladata a magyat dráma istápolása. A műsorterv, bizony, adós marad az új magyar bemuta­tók ígéretével, hiszen Gáspár Margit drámáján és Gyurkó Géza vígjátékán kívül nem szerepel új magyar dráma a színház műsortervében, sőt a klasszikus vagy félklasszikus­nak számító magyar szerzők közül is csak Gárdonyi kap helyet az egri színpadon. E hiányosságtól eltekintve örömmel fogadjuk a színház nagyszerű terveit, sokatígérö elgondolásait, s reméljük, ez alkalommal a tervekből való­ság, sőt nagy siker lesz. (márkusz) Borsod—Heves megyei találkozó a Blikkben Vasárnap . reggel Lófőtetön már korán reggel gyülekezett az az ötezer főnyi kiránduló, akik a Borsod megyei KPVDSZ kirándulására jöttek el. A kiránduláson megrende­zett hevesi—borsodi találko­zóra Egerből négy autóbusz indult a kisker, a vendéglátó, biztosító dolgozóival. A talál­kozó keretében borsodi és he­vesi földművesszövetkezeti csoportok is találkoztak egy­mással. Heves megyét a visz­neki és novaji tánccsoportok képviselték. Csoportjukban a novajiak első helyezést értek el és értékes tárgyjutalmat kaptak, a visznekiek pedig második helyezést és díszokle­velet. Varga László • 1962. JÜLIUS 10., KEDD: AMALIA 45 évvel ezelőtt; 1917. Július 10-én született JAMES ALDRIDGE angol író, aki regényeiben külön­böző politikai nézetet valló, de a társadalmi haladást szolgáló em­bereket ábrázolt. Munkásságával a béke ügyét szolgálja, 1953-bah - Nemzetközi Béke-díjjal tüntették f ki. Néhány művét idézzük: A diplomaták (1949), A vadász (1954), A 49. állam. 50 évvel ezelőtt, 1912-ben e na­pon született JORGE AMADO bra­zíliai kommunista író, békeharcos. Művei (Holt tenger, Arany gyü­mölcsök földje, Vörös vetés, Zsu- biabá) a brazíliai elnyomott osz­tályok életét festik. Jorge szere­peltet először a latin-amerikai iro­dalomban olyan hősöket, akik a szociális igazgságtalanságok ellen tudatosan küzdenek. 1951-ben Lenin Béke-díjjal tüntették ki. 1918-ban ezen a napon hozta létre az összorosz Szovjetek V. Kongresszusa az 1936-ig érvényben levő első szovjet alkot­mányt. ' Érdekes találmányok és felfedezések: 60 évvel ezelőtt, 1902-ben ezen a napon született KURT AL­DER német kémikus, aki felfedezte a kémiai, ün. „diénszinté- zist”, amiért 1950-ben Nóbel-díjjal tüntették ki. A nitrogént 190 évvel ezelőtt, 1772-ben DANIEL RUTHER­FORD angol orvos és fizikus fedezte fel. James Aldridge FILM: Kasmír földjén Hanzelka és Zikmund színes, szélesvásznú Kasmír föld­jén című csehszlovák útirajz-filmje megismertet bennünket egy festői szépségű kis országgal, amelyet a Himalája-hegy- ség hófödte csúcsai zárnak körül. A filmet az egri Kertmozi mutatja be július 10—11-ig. A Sástónál kígyóit a fény Gyöngyös város Tanácsa vb, a Mátra—Eger Vidéki Intéző Bizottság és a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal közre­működésével és anyagi támo­gatásával vasárnap kigyúltak a villanylámpák a camping- táborban és környékén. Még alig egy éve ezen a te­rületen csak egy tó volt, ma pedig sok száz kiránduló és nyaraló tölti itt nyaralását és hétvégi pihenő idejét. A világítást a sátrakban 24 voltos feszültségű áram adja. fR7A: ÖNODVARI MIKLÓS 2. Szöszd Annához hajolva meg­jegyezte: — Nézd, milyen snájdig ma a doki. — Ismered? — kérdezte meg­élénkülve Anna. — A lágerben mindenki is­merte. Orvos. Nőgyógyász. Ha valakinek kellemetlensége tá­madt, a dokihoz fordult és minden rendbejött. Olcsó és specialista... Egy szuszra hadarta el. De Anna arcára kétkedés ült. Szö- szí tovább sorolta, hogy bizo­nyítsa jólértesültségét. — Otthon becsukták miatta. A lágerben is ráfizetett egy asszony, aki nem várta meg, amíg a doki teljesen kijózano­dik .... — Te mióta ismered? — Volt már vele dolgom . .. még otthon — válaszolta Klári és felhajtotta a maradék Coca- Colát. Mozdulata elárulta, hogy már nem érbékeE sokra a cBsz- szidált orvost.. Valóban: amikor a nickels- dorfi lágerben futólag talál­koztak, régi ismerősként üd­vözölték egymást. Az orvos sokat csevegett Klárival, s a női barakk lakói között hama­rosan elindult körútra egy fi-, nőm kis pletyka a disszidált lányról és a disszidált orvos-: ról. A pletyka körbejárta a lá­gert; itt elvettek belőle, ott hozzátettek, mindenki tovább színezte saját fantáziája sze­rint. Mire az orvos fülébe el­jutott, kerek kis mese lett be­lőle, de ügyet sega vetett rá nevetve legyintett. Klári köz­ben Bécsbe került, lokálokban, éjjeli mulatókban keresett, s talált is szerencsét. Amikor pe­dig egy véletlen találkozás itt is összesodorta őket és Hor­váth doktor beszámolt a láger-- ban költött meséről, mindket­ten jót mulattak. Ez a történet éppolyan messze áöt az igaz­ságtól, mint amilyen távol áll­tak ők egymástól. Klárinak azóta is, egy percig sem jutott eszébe, hogy hálóját az orvos­ra is kivesse... A könnyűvé­rű nőcsike sokkal pénzesebb férfiakra vadászott, s amikor a szemüveges orvos egyvonal- ba ért véle, csak egy közömbös pillantást vetett feléje. — Pá, kicsikém — súgta halkan, gunyorosan kuncogva és tekintetét ismét a franciára fordította. Hátha... ami nem sikerült Annának, sikerül ta­lán néki. Az orvos nem hallotta a lá­nyok beszélgetését. A recsegő Wurlitzer és a tiroliak okozta hangzavarban amúgy is nehéz volt eligazodni. Egy üres sa­rokasztalhoz ült, kopott velúr kalapját' hanyag mozdulattal a székre dobta, a pincértől gint rendelt,’ egyhajtásra ki­itta és elgondolkozva bámult az üres pohárba. Arckifejezé- séröl ítélve olyannak tűnt, mint aki embert ölt, vagy most készül erre a lépésre. A körü­lötte zajló kávéházi életről nem vett tudomást, gondola­taival volt elfoglalva, amelyek úgy kergették, űzték egymást agyában, mint gátját vesz­tett, zúgó folyam habjai. Az ital mámoros kábulatba ejtet­te, keze ökölbe szorult, más­kor egész teste elernyedt azok­tól a gondolatoktól, amelyek nem hagyták nyugodni, s ame­lyek egymással versengve, szin­te kiabáltak agyában: „énrám hallgass, énrám hallgass!” ... Tekintetével Elzát kereste; Sejtette, hogy nem jön el és meghiúsul az ábrándosán ki­színezett randevú. De tótkon. a szive mélyén mégis remény­kedett: hátha eljön! Délután felhívta, Elza lakása nem fe­lelt. Csigalassúsággal telt el az idő estig. Az utcákat rótta. Az óráját ötpercenkint megnézte, s újra meg újra összerakosgat­ta a legutóbbi találkozás em­lékeit. Más gondolatok viszont azt sugallták, hogy jobb lenne, ha felállna és elfutna innen, amíg nem késő. Hiszen azt sem tud­ja, voltaképpen ki ez a lány és mi rejlik Elza közvetlensége és barátsága mögött. — Nincs pénzem, reményte­len a jövőm. Mint az űzött vad, úgy futkosok a világban, menekült orvos vagyok, alig néhány schillinggel a zsebem­ben. Mit akarhatok én Elzától, ettől a titokzatos nőtől, akinek pénze, autója, egzisztenciája van, akinek olyan sok barátja van... S mit kaphat tőlem Elza? Mit akarhat hát? Ki ő? Oh, mennél jobban ismerem, annál jobban látom, hogy mi­lyen keveset tudok róla. Ezek a gondolatok nem hagyták nyugodni. Újra, meg újra visszatértek. Észre sem vette, hogy egy távolabbi asz­talhoz két férfi ült le és min­den mozdulatát figyelik. Más kor is megfigyelték már. Azt sem vette észre. Két nap óta tervszerűen ÄUVCU&, »ütmuiixaujaK. es lahol egy sárgafedelű dosszié­ba bejegyzik minden lépését. Emberek hajolnak a dosszié fölé, tanulmányozzák, vizsgál­ják egyéniségét, vitatkoznak fölötte. Valaki már nagyon sürgeti, hogy közelebb kerül­jön a megoldás­hoz és eldönt­sék végre, érde­mes-e vele fog­lalkozni, lehet- e rá számítani? Másvalaki vi­szont igyekszik ezt megakadá­lyozni. Kicsoda az egyik és mit akar a másik? Ezt sem tud­ja! Minderről semmit nem tud; ebben a vi­lágvárosi ren­getegben, a mil­liós tömegben sokkal elve­szettebbnek hit­te magát, ál­modni sém mer­te, hogy valahol számontartják, féltő gonddal vigyáznak rá. Eszébe sem jutott, hogy az amerikai hírszerző központ tit­kos ügynökei hálózzák körül, s csak az alkalmas pillanatra várnak, hogy, mint a polip fe­léje, nyújtsák csápjukat és megmarkolják. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom