Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
1962., július 5„ csütörtök népújság S Mindennapi kenyér Három műszak a gáztüzelésű pékségben — megoldásra vár a szállítás lésében új) üzembe. Tökéletes rend és tisztaság uralkodott itt. A kenyérgyártás „higiéni- kusságát” még fokozta a gázfűtés előnye is. Nem túl nagy helyiséggel rendelkeznek ugyan, de ez elegendő a megfelelő mennyiség készítéséhez. Itt dolgozik Balogh Ferenc kilenctagú brigádja. Maga a brigádvezető avatott szakembere a kenyérsütésnek, ő itt az egyik legrégibb dolgozó. A brigád többi tagja, nők, férfiak, szaporán dolgoznák, s ebben a munkában segítenek nekik az ötletes, és praktikus gépek is. Amott az egyik sarokban például az egyik gép „önállóan” dagasztja a kenyér tésztát, mellette pedig egy másik „csészében” már a félig megkelt alapanyagból veszi ki az egykilós kenyérhez szükséges mennyiséget Csizmadia László, beleteszi a formába, majd leméri. Rendben van, mehet tovább. Adamcsik János és Bonivárt Lajos már formázzák, gömbölyítik is. A nyers kenyeret aztán Kiss Istvánná rakja sorba a keltető ládákba. Itt pihen egy kicsit még a nyers kenyér, aztán Balogh Ferenc és munkatársai lapátra veszik, s rakják be a forró kemencébe. — Egy „fordulóra” —mondta Balogh Ferenc — átlagosan 160 kilogramm kenyér és 450 —500 kilogramm sütemény fér la kemencébe. Ma összesen 18 mázsa kenyeret sütünk. Reméljük, meg lesznek elégedve a vásárlók... A 3. számú kenyérárudában most kevesen voltak, így tudtunk néhány szót váltani Csapó Petemével, az elárusítóval. ö már lassan egy éve lesz, hogy itt dolgozik. — Naponta körülbelül 3000 forint a „forgalmam” — mondta —, de szombatonként eléri az ötezret is! Különösen a szombati nap nagyon nehéz. Ilyenkor idegesek a vásárlók, türelmetlenek, de hogy miért, azt nem tudom megérteni. Kenyér van bőven ... Ami a válogatást illeti?... Ez a vásárlók egyedülálló joga. Fárasztó, de hát mit tegyünk? XXX ősszel felszántják a földeket, elvetik a kenyérgabonát. S ahogy tavasztól enged az idő, úgy fejlődik, növekedik, erősödik a kalász. Nyáron suhog a kasza, vagy a kombájn dönti a rendet, s az új búza nemsokára a cséplőgépbe kerül, majd a malomba. A finom fehér lisztet meggyújrák, kemencébe teszik ... Nagyon sok ember munkájáról beszél a kenyér, mikor frissen-ropogó- san az asztalunkra kerül. Ez teszi őt, a mindennapi kenyeret számunkra olyan értékessé, becsültté. Hátai Gábor 4* emberi hasonlatosságról ,,Emberi arcok története azí évszázadok folyamán” címmel j Gerard de Villiers francia író' legutóbb tanulmányt készített, _ amelyben a többi között az ik-$ rek hasonlatosságával és a * hasonmások furcsa jelenségé-^ vei foglalkozik. Franciaországban jelenlegi leghíresebb e téren dr. Fra i- < sard, De Gaulle tábornok ha-? sonmása, aki annyira hasonlíts az elnökre, hogy emiatt márj legfurcsább kalandok történtek vele. Mindennapos eset, hogy ami- ^ kor a vendéglőben fizetésre ke- < rül’a sor, a vendéglős így szól* hozzá: „Nagyon kérem, hagyja csak mon générái; büs’zkékj vagyunk, hogy ellátogatott < hozzánk!” Érdekes egyébként, hogy a j legutóbb New Yorkban össze-1 gyűjtött adatok szerint, az amerikai nagyvárosban Sztá-! linnak 32, az edinburghi her-l cegnek 23, Hitlernek 19, Na-’ poleonmak 17, Churchillnek 13] hasonmását fedezték fel. — BEFEJEZÉS ELŐTT áll a bükkszéki bekötő út építé-i se. Az Eger felől érkező és a faluból Egerbe utazók, főleg motorosok, sokat panaszkod-1 nak a falu széli magas emelkedőkre. A Közúti Üzemi Vállalat hatalmas földműn-] kával új szerpentin utat épí-j tett Bükkszék határában,; amelyet a közeljövőben átadnak a forgalomnak. Ahol a rönkfából hordó és láda készül A pult mögötti polcokon sorakoznak a barnára sült két- és egykilós kenyerek. Meleg illatuk betölti a szaküzlet kis helyiségét. Ajtó nyílik, csukódik, s fogy, fogy, egyre a kenyér, helyüket újabbak, fri- sebbek foglalják el. Amikor felszeletelik az egyik darabot, zsírral kenik be. Vagy vajjal? ... Házi kolbász mellé is jó, vagy a szalonnához. Ez a mindennapi kenyér... Friss, ropogós héjú, omlós bélű ... Régen az ima hívta az asztalhoz, s gyakran még erre sem jött, most pedig a munka invitálja, mindannyiunk munkája ... S így ízletesébb. ★ Azóta, amikor még félnapokat fűtötték kukoricaszárral a kemencét, azért, hogy az a két- három fehér kenyér, vagy a kalács kisüljön, nagyot változott a világ. Nem akarunk itt a kenyérsütés történelmi fejlődéséről értekezést írni, hiszen az óriási különbséget már látjuk azzal is, hogy a gázzal fűtött kemencékben a Sütőipari Vállalat üzemeiben naponta több ezer kenyér készül el. TTj ez a módszer, Egerben is újdonságszámba megy még. Sokat panaszkodunk a minőségre. Helyesebben panaszkodtunk, s ha ez még most is így lenne, megnyugtatásul mondhatjuk, hogy nemsokára gyökeres változást tapasztalunk. — Amíg szénnel fűtöttünk — mondta Szabó László, az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat műszaki vezetője, bizony a napból nyolc-kilenc órát is elvett a kemencék „bemelegítése”. S így a termelésre csak 9—10 óra jutott. Talán ez is oka volt a néha fellépő kenyérhiánynak. S most nézzük meg, milyen „többséget” jelent a gáztüzelés. , — Az elmúlt héten fejeződött be a Széchenyi utcai 3. számú üzemünkben a négy sütőtér, a négy kemence átépítése. Mindjárt tartottunk is egy próbaüzemelést, ami még a vártnál is jobb eredményt hozott. A gáztüzeléssel ugyanis 90 percre csökkent a fűtési idő, s így lehetővé válik a két, illetve három műszak megszervezése is, ami már a mennyiségben sokat jelent. A minőség elleni kifogások, sajnos, nem voltak alaptalanok. Import liszttel is dolgoztunk, s ezt a magyar gyomor hamar észre veszi. A másik dolog pedig, amin, sajnos, sokáig nem tudunk segíteni, a szállítás miatti minőségromlás. Nincs a sütőiparnak megfelelő szállító kocsija, így a kenyér összerázódik, összenyomódik... Ez sajnos, még országos probléma, reméljük azonban, hogy hamar orvoslásra talál. Ellátogattunk a 3. sz. Széchenyi utcai új (már felszerebirodalmukban, a három mun-, kahelyes, laboratóriumnak ] vagy rendelőnek is beillő koz-j metikai részlegben tettek vet-; tek. Közben egyre másra jöttek] a vendégek. Alig múlt el hét óra, amikor j megérkezett Novák Sándor, az. üzlet helyettes vezetője, aki1 ugyan csak a délutáni műszak-1 ban kezd, de úgy vannak ez-, zel az új létesítménnyel a dől-, gozók, hogy maguk is kíván-] csiak, hogyan kezdődik. — Nem csinálok én még itt semmit — mondja —, csak behoztam a szerszámokat, hogy1 délután már ezzel se teljék az idő. No, meg jó egy kicsit elnézelődni, hiszen ilyen még! nem volt a városunkban, pedig én jó ideje dolgozom itt és várok valami hasonlót! Aztán lejön a könyvelő is, igazít valamit a burákon, törülközőt tetet a mosdóba, segít ahol kezdeti nehézség mutatkozik. Karnis Pál, a KISZÖV elnöke is benéz egy pillanatra, mindenkit érdekel, mi van a csillogóan berendezett üzlet első óráinak mérlegén. Az új üzlet „ünnepi” első napját követik a „szürke” hétköznapok, de minden ilyen hétköznap a nők „ünnepi” külsejét, szépségét szolgálja. (A. e.) Az épület homlokzatán elhelyezett táblán a következő felirat olvasható: Gyöngyösi Kádár Ktsz. A kapun belépő az udvarban magasra felhalmozott farakásokat láthat, a nyitott műhelyajtókon keresztül az udvarra gépek zakatolása, zúgása hallatszik ki. Tizenkilenc dolgozója van a kádár ktsz-nék. Minden korosztály képviselve van itt, 20 és hatvan év között váltakozik a dolgozók életkora. Jelenleg két műszakban dolgoznak a munkások. Megkezdődött a cseresznyeszedés, s nagyon sok ládára vem szükségük a termelőszövetkezeteknek, a MEK- nek, s ezeket a ládákat is itt készítik. Nagy a meleg, megnövekedett a tűzveszély, s az üzemben jelentős mennyiségű faáru van raktározva. De gondoskodott az üzem vezetősége megfelelő tűzvédelmi felszerelésről is, s az óvatossági rendszabályok betartását —, mint a dohányzást — most még szigorúbban veszik. Az első negyedévben a tervet 102 százalékra teljesítette a kádár ktsz. S minden jel arra mutat, hogy lemaradás ebben a negyedévben sem mutatkozik. Csikós Barnabás megalakulás óta, hat éve elnöke a kádár ktsz-nek. — Üzemünk jó munkáját igazolja az a tény, hogy a tervet általában mindig túl szoktuk teljesíteni — mondja Csikós Barnabás. — Ez nem az alacsony tervezési szintnek az eredménye, hanem a fáradságos, lelkiismeretes munka törvényszerű következménye. Több oklevéllel és munkaéremmel kitüntetett, kiváló dolgozója van az üzemnek, többek között: Szinicsek László, Maticsek József, Klányi Ferenc. A műhelyben reggel négy órától este hat óráig, két műszakban járnak a gépek. Körfűrész, szalagfűrész, faészter- gák és más famegmunkáló gépek sorakoznak egymás mellett. A gépek mindegyikén megtalálható a balesetek megakadályozását szolgáló védő- berendezések — szíjakat körülfogó drótháló, védőszemüveg —, s így érthető az a tény, hogy a baleseteket a legteljesebb mértékben sikerült megszüntetnie az üzemnek. Egyetlen hiányossággal találkoztunk csupán. Az üzemiben a brigádszeivezet elég (kezdetleges fokon áll. Működik ' ugyan két brigád Kovács Gyula és Kovács Ferenc vezetésével, de ez a két brigád na-| gyobbrészt csak papíron van meg. Külön brigádösszejöveteleket — a termelés, vagy más, kulturális és egyéni problémák megbeszélésére — nem tartanak. Pedig a város külön-1 böző üzemeinél számtalan kiváló eredmény igazolja a brigádszervezetek szükségességét, eredményességét. Érdemes ezen elgondolkozni a kádár ktsz | vezetőinek, s a brigádszerve- zeték minél előbbi kialakítása és helyes működtetése azi amúgy is magas termelési szintet még inkább emelheti a jövőben. Jelentős munkát végeznek a kádár ktsz dolgozói, mert a] különböző gyümölcsök pontos ■ és megfelelő mennyiségű szál-! lításához a városban a ládá-í kát, a gyümölcsrekeszeket ők készítik. Az anyagellátottsággal nincs probléma, a megfe-] lelő mennyiségű feldolgozandó nyersanyag' rendelkezésre áll. A céltudatos vezetés és a lelkiismeretes munka eredményezte a kádár ktsz-nél a kiváló teljesítményt. — th — Teljes kényelem — kevés várakozás — ügyes kezű fiatalok — egy helyen kozmetika és fodrászat — presszó-kávé és szendvics — várja azokat, akik az új egri fodrászüzletbe jönnek Kora reggel varr. Kedd reggel hat óra. A Dobó téren a szobor talapzatán már megkezdték a nlapi tennivalót a munkások, s észre sem veszik, hogy alig néhány méterrel odébb milyen ünnepélyes arccal jönnek mennek a fehér köpenyes fiatalok — a most meg- nyüt fodrász üzlet ifjú mesterei. Gondolhatná valaki — miért ez az ünnepélyesség egy új üzlet megnyitásakor? Nem az üzlet fényességének, nem is a több mint fél milliós költségnek szól ez az ünneplés, hanem egy új munkahelynek, egy új, rendezett, kulturált körülménynek, ahol a dolgozók is megkapták mindazokat a szociális és egészségügyi juttatásokat, amelyek szükségesek a jó munkához. Reggel hat óra van tehát. Az első, aki ebbe az üzletbe mint vendég belépett — Harnos Sarolta hivatalnoknő. — Nagybn szép ez a fodrász üzlet. Én. megvallom őszintén, nem tudtam előre róla, csak azt tudtam, hogy Veres Imre, alá évek óta csinálja 'a hajamat, most valami Dobó téri üzlet vezetője lett. Ezért jöttem utána, de nagyon meglepett, amikor beléptem ez a fényes kivitelű helyiség. Érdemes körül nézni, mert a szemnek kellemes, megnyugtató látvány a jól berendezett, pasztel színekkel szépített bútorzat és falburkolás1. A sok zöld növény otthonossá, hangulatossá teszi az amúgy is kényelmes, ízléssel megkomponált új létesítményt. Ha már itt tartunk, el kell mondani, hogy a berendezés szakmai terveit Ónody Antal, a Fodrász és Fényképész Ktsz elnöke készítette nagy hozzáértéssel, s ezért keltett bizalmat az idehelyezett fodrászokban is, hiszen mindent a kezük ügyében, a helyén találtak. Az üzlet keresettségét föltétlenül fokozza az ízlésesen elhelyezett presszó rész, ahol Kulcsár Viktorné szolgálja ki a várakozó vendégeket — harmadosztályú áron, de első osztályú módon. Ennek * terveit a tevékeny, ügybuzgó Kulcsár Viktor tervezte. A berendezés és burkolás, a festés és díszítés mestere ebben az esetben — Pásztor Péter volt. No, de térjünk vissza a reggeli hangulatra. Bárki lépett is az üzletbe, első dolga volt a csodálkozás. Mindent meg akartak nézni, most senki nem sietett, mint az már megszokott a fodrász üzletekben. Aprólékosan kikérdezték a vezetőt és a dolgozókat, mi miért van, mi mihez való. Mindenkinek megnyerte a tetszését a cikk-cakkban elhelyezett szárító burák helye, s különös otthonosságot kölcsönöz a helyiségnek a minden bura mögött elhelyezett olvasó lámpa, ami szinte kikapcsolja az embert a környezetből, s a szárítkozó nyugodtan kézimunkázhat vagy olvashat a kényelmes székeken. Bár a két fiatal, jó képességű kozmetikusnak még kora reggel mindössze ewetlen vendége volt, ők is állandóan a cA hőmfo nárata Méltán adhatjuk ezt a nevet a századik „születésnapját” ünneplő moszkvai Állami Lenin Könyvtárnak. A ka- talmas könyvtár ■ 173 nyelven írt könyvállománya 22 millió kötetből áll, maga a könyvtár három hektárnyi területet foglal el, polcainak hossza meghaladja a 300 kilométert. I Az olvasók számát és a kiadott könyvek mennyiségét tekintve, a Lenin Könyvtár felülmúlja a világ legnagyobb könyvtárait. Az elmúlt évben például kétmillió-négyszázezer ember fordult meg „utcáiban”, és a kiadott könyvek száma elérte a tizenhét és félmilliót. A könyvtár munkája nem szorítkozik csak az olvasók „irodalom-ellátására”. Fontos társadalom-politikai, tudományos és kulturális események alkalmával az illető tárgykör anyagából kiállításokat rendeznek, évente átlagosan nyolcszázat. Két felvételünk a könyvvárosának impozáns bejáratát, valamint egyik „negyedét” mutatja be.
