Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

6 NÉPÚJSÁG 1962., július 5., csütörtök Előzetes Tokióról Még élénken emlékünkben él a római olimpia záróünnepélyének hangulata, mikor a Monte Marion felragyogtak az olasz égre az ,,Ar­rived erei a Tokio” szavai. A fan­fárok utoljára szólaltak meg és ezzel egyszersmind azt is jelezték, hogy újra csak 1964-ben, Tokióban kerül sorra a legközelebbi olimpia. Azóta közel két esztendő telt el, és bár a nemzetközi sportverse­nyek szakadatlanul folynak, a sportolók és szurkolók figyelme lassan Tokióra irányul. Ez érthető, hiszen első ízben kerül világmé­retű nemzetközi sportverseny meg­rendezésre Ázsiában. Japán harminc évvel ezelőtt lé­pett fel először rendezési igénnyel. Ekkor már 18 év telt el azóta, hogy először vett részt az olimpián Stockholmban és az olimpiai eszme meghódította a japán nép képze­letét. Végül a NOB 35-ik ülésén Berlinben Tokio nyerte meg a ver­senyt és kapta meg a megbízatást az 1940. évi játékok rendezésére. A fasiszta kormány azonban hábo­rút kezdett Kína ellen és lemon­dott a rendezés jogáról. A II. világ­háború után először 1952-ben vet­tek részt 100 főnyi csapattal az olimpián Helsinkiben és megismé­telték rendezési igényüket. A NOB 1959-ben, Münchenben elhatározta, hogy Tokióra bízza a következő olimpia megrendezését. Tokio Ja­pán fővárosa. A várost nyugatról hegylánc, kelet felől a Sagami öböl veszi körül. Maga Tokio 570 négy­zetkilométeren fekszik és 23 kerü­letre van felosztva. Nagy-Tokio azonban elővárosaival együtt több mint 2000 négyzetkilométeren fek­szik és lakossága közel 10 milliót tesz ki! A város jelenleg Japán legna­gyobb ipari, kereskedelmi központ­ja. Jellemző erre a városra, hogy 81 000 gyára és üzeme. 200 000 üz­lete és 5000 bankja ván. Ennek da­cára fejlődése mellett megőrizte a régi idők kultúráját és történelmi hagyományait. Mit tudunk magukról a verse­nyekről? A tokiói olimpai játékok időpontjára több elképzelés szüle­tett. A legtöbb vélemény alapján, úgy látszik, hogy a június közepé­től kezdődő 16 nap a legalkalma­sabb a nagy küzdelmek lebonyolí­tására. Tokio a mérsékelt égöv alatt fekszik és időjárása egész éven át kellemesen meleg. A leg­utóbbi évek statisztikái azt mutat­ják, hogy június utolsó napjai ál­talában szabadtéri rendezvényekre alkalmasak, az átlagos hőmérséklet 20 C fok. azonban a rómaihoz ha­sonlóan, itt is kissé magas a leve­gő páratartalma. Az olimpiai szabályzat 22 hivata­los sportszámot különböztet meg, melyből 15-nél többet kell az olim­piai játékok alkalmával megren­dezni. Japán a 18 hivatalos verse­nyen kívül különféle más esemé­nyeket is szervezni akar, mint a művészeti bemutatót, a japán kard­forgatást. a ,.kendót”, baseballt, azonkívül programjában helyet ka­pott két. Ázsiában igen elterjedt és 1 népszerű sportág, a judo és a röp­labda is. A nagyszámú külföldi versenyző elszállásolása komoly gondot okoz. A 6500 férfi és 1500 női versenyző elhelyezésére római minta szerint olimpiai falut szándékoznak épí­teni. A tervek szerint 45 négyeme­letes házat építenek, mindegyiket 200 személy részre. Ezek mellett 16 más rendeltetésű házat is készíte­nek irodák, klubok, étkezdék, bankhivatalok, stb. részére. Az olimpiai falu közelében még kilenc kisebb létesítményt — tornatermet Öt új játékos az Egri Dézsa labdarúgó-csapatában A kedvezményes átigazolások Ideje lejárt, a rendelet adta lehe­tőségeken belül egyes csapatok néhány új játékos megszerzésével igyekeztek erősíteni. Juhász Károly, az Egri Dózsa in­tézője, az alábbiakról tájékoztatott bennünket: — A szakosztályból egyetlen já­tékos sem távozott el, viszont öt fiatal, tehetséges labdarúgóval erő­södtünk. Az új szerzemények a következők: Gerencsér (Bp. Hon­véd), Bokréta (Bp. Honvéd), Kiss 1- (Pécsi Dózsa). Kiss II. (Egri Elő­re), Gordos (Debreceni VSC). Az öt játékos közül három — Ge­rencsér, Gordos) Kiss I. — hátvédet •játszik, Bokréta és Kiss II. csatár. A csapat egyébként szerdán rövid üdülésre elutazott a Balatonhoz. és fedettcsarnokot is beleértve — is építenek edzések céljaira. Az evezős, kajak és vitorlázó verseny­zők részére pedig az EDO folyó közelében szándékoznak kisebb falut felépíteni. LASSAN KÖZELEDIK A TOKIÓI OLIMPIA A tokiói rendezők nagy fába vág­ták fejszéjüket, amikor a római olimpia színvonalának túlszárnya­lását vették tervbe. Ez annál is ne­hezebb. mert létesítmények terén nem állnak jobban az olaszoknál. Terveik szerint a versenyeket Tokio három sportközpontjában, a MEIJI- és a WASHINGTON-park- ban, továbbá a KOMAZAVA sport- központban kívánják lebonyolítani. A MElJl-parkban fekszik a Nem­zeti Stadion, ahol a ceremóniás ün­nepségeket és az atlétikát rendezik meg. Itt terül még el a fedett tor­nacsarnok és fedettuszoda. Végül itt kerül sorra a labdarúgó- mérkőzések egy része is. A másik centrum, a KOMAZAVA sportközpont, ahol a gyeplabda, röplabda és labdarúgás, valamint a fedett csarnokban a birkózás kerül megrendezésre. A WASHINGTON- parkban levő pályákon pedig a ko­sárlabda r- súlyemelő —, cselgáncs versenyek és labdarúgó-mérkőzé­sek eseményei kerülnek sorra. Rendkívül érdekes, hogy a léte­sítmények befogadó képessége minden előző olimpiához viszonyít­va, rendkívül alacsony. Különösen feltűnő ez az Európában nagy ér­deklődésre számító sportágaknál. így a kijelölt labdarúgó-pályákon maximálisan 20 000 néző férhet el, sőt a MEIJl-parkban fekvő CHI- CHIBU-pályán csak 10 000. A torna- versenyeket 5000, a vízilabdát 3000, az ökölvívást 5000 fő nézheti meg. A cselgáncs viszont olyan terem­ben kerül megrendezésre, ahol 25 ezer néző foglalhat helyet. De ugyanez vonatkozik a többi sport­ágakra is. Magas nézőszámot, úgy látszik, az atlétikán és cselgáncson kívül, csupán a baseball bemutató­nál várnak, mert ezt egy 45 000 főt befogadó pályán kívánják megren­dezni. Ez még akkor is feltűnő, ha Tokióban minden sportágat más és : más pályákon rendezik meg, hisz a lakosság maga 10 milliót tesz ki, és ehhez nyilván jelentős számú külföldi érdeklődő is érkezik. A Nemzeti Stadion a MEIJI SHRINE külvárosi parkban fek­szik. Itt kerül megrendezésre a megnyitó és záró ünnepély, az at­létikai versenyek, a gyeplabda kö­zépdöntők, a labdarúgás, kézilabda, gyeplabda döntők és a lovasverse­nyek. A pályát 1958-ban építették és ma 57 000 nézőnek ad helyet, mely számot azonban 100 000-re kí­vánják emelni. A parkban fekszik még a Sport- csarnok, mely 66 m hosszú és 44 m széles játéktérrel rendelkezik. Ma ugyan csupán 5400 fő a befo­gadó képessége, szükség esetén azonban pótszékekkel 9000-re is szaporítható a férőhelyek száma. A csarnok bármilyen teremsportra használható, akár játékokra, akár küzdősportra. Pl. itt rendezték 1954-ben a szabadfogású birkózó világbajnokságot is. Padlója spe­ciális, 5x25 mm-es vastagságú, ra­gasztott műgumi-rétegekből áll. Rugalmas, vízhatlan és tűzbiztos. Érthetővé válnak számunkra a japán úszóeredmények is, ha be­pillantunk a lelátó alatt épült fe­dett uszodába. Egy medence az úszók, egy pedig a műugrók szá­mára épült. Az úszómedence 50 m hosszú, 20 m széles, 9 versenypá­lyás. A vizet gőzkazánban melegí­tik 24 C fokra, míg a levegő hő­mérsékletét ventillátorok segítségé­vel 25 fokon tartják állandóan. Az uszoda három oldalról üvegfallal van körülvéve, így napfényes és világos. A medence falán üveg­ablakok vannak elhelyezve, ahon­nan az edzők figyelhetik az úszók víz alatti munkáját. A műszaki ér­dekességhez tartozik még az, hogy az uszoda minden oldalán 36 víz alatti lámpa van felszerelve, verse­nyek alkalmával a mennyezetvilá­gítást kikapcsolják és csak a víz alatti lámpák vannak üzemben. A másik, ún. KOMAZAVA sport- központ Tokio központjától mint­egy 10 km-re feleszik. Ebben a sta­dionban fogják lebonyolítani a gyeplabda- és labdarúgó-mérkőzé­seket. A stadion mellett még sok más sportlétesítmény fekszik: kézi­labda-, gyeplabda-, baseball-, röp­labda-pályák, továbbá íjász edző­pályák és baseball-pálya. A tervek szerint tovább fejlesztik és egy új atlétikai pályát, valamint egy 4000 személyes sportcsarnokot is építe­nek ebben a sportközpontban. MIT ESZNEK TOKIÓBAN? Végezetül valamit az étkezésről. A versenyzők többsége nem Ázsiá­ból kerül ki, ezért mindenütt nagy érdeklődést vált ki e probléma. Tokióban senki sem fogja elmu­lasztani, hogy‘meg ne ízlelje a SUKIYAKI-nevű marhasültet. Ez az ős-japán étel, melyet a külföldi is szívesen fogyaszthat. A SUKIYA- Kl-t lapos tepsiben készítik, nyitott tűz felett, melyben húst, hagymát, babot helyeznek el, és az egészet szójababból készült mártással, a TARE-val öntenek le. Az utcákon és tereken mindenütt találhat az ember sukiyaki-üzletet. A legnagyobb sukiyaki-üzletek ar­ról híresek, hogy saját maguk te­nyésztik a fiatal marhákat. Ezek-"' kel napolta egy köcsög sört itat­nak, és rendszeresen masszírozzák, a legjobb minőségű hús elnyerése céljából. A másik kitűnő japán ételkülön­legesség a YAKITORI, a sült tyúk. A yakitorlt is roston, vagy nyílt parázson sütik és közben „taréval” locsolgatják. A yakitorit többsé­gükben kis éttermekben vagy ut­cai lacikonyhákban készítik és e helyek mindig zsúfoltak. Az ételek nagyobb része azonban halból ké­szül, közöttük sok olyan, mely külföldi ember számára kissé szo­katlan. így pl. a SASHIMI nevű étel, nyershalból áll és főtt rizzsel fogyasztják. A külföldi versenyzők azonban nem az utcák lacikony­háin fognak étkezni, — hanem az olimpiai faluban felállítandó étkez­dékben, ahol európai gyomornak való dolgokat biztosítanak szá­mukra. Két év nem nagy idő. A sok ver­seny izgalmai közben gyorsan múl­nak a napok és mikorra másodszor nyílnak a barackvirágok a Fuji- hegy aljában, felharsannak az olimpiai kürtök és a Meiji-park Nemzeti Stadionjában az árboc- rúdra felkúszik ismét az ötkarikás olimpiai zászló. ENDRÖDI LAJOS A pontos órák gyára Sporthírek ' sfjs — Az Egri Dózsa területi baj­nokságban szereplő ökölvívó-csa­pata vasárnap délelőtt a Diósgyőri VTK együttesével mérkőzik. Az első hely szempontjából nagy je­lentőségű találkozót az Egri Gár­donyi Géza Színházban rendezik meg. — A Füzesabonyi JTST elnöke és az agitációs propaganda bizott­ság sport nagygyűlést hívott ösz- sze Szihalmon, amelyen a sport­vezetőkön kívül megjelentek a különböző szervek képviselői is és a Szihalmi Tsz SK sporttevékeny­ségét vizsgálták meg. Az értekez­let összehívására a sportkörnél az utóbbi időben tapasztalt számot­tevő hanyatlás szolgáltatta az okot. A jelenlevők elhatározták, hogy rövid időn belül sportköri közgyűlést hirdetnek meg, és sor kerül majd a sportköri vezetőség kiegészítésére is. Atlétika A füzesabonyi Szigetváry L. 180-at ugrott magasba, as egri Illyés 643-at távolba A Füzesabonyi VSC atlétikai szak­osztálya néhány számból álló meg-' hívásos atlétikai versenyt rendezett, a Füzesabonyi VSC és az Egri Sportis­kola atlétáinak rész­vételével. A nagy érdeklő­déssel várt Illyés— Szigetváry magas- ugrótalálkozó az eg­ri fiú sajnálatos sé­rülése miatt elma­radt, a jó formában levő Sziget­váry megyei csúcsbeállítással nyerte a versenyt. A szépen fej­lődő fiatal tehetség négy centi­méterrel teljesített többet a n. osztályú szintnél. Kiemelkedő eredmény született k magasugrás előtt lebonyolított távolugrásban, itt Illyés 643 cm-es ugrásával ugyancsak túlteljesítet­te a másodosztályú szintet. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt az önzetlen segítséget, amelyet az Egri Sportiskola vezetői fejtenek ki a füzesabonyi atlétikai élet felvirágzásáért. Kár, hogy még mindig nem készült el a már rég­óta óhajtott futópálya, így még mindig csak néhány versenyszá­mot lehet lebonyolítani Füzes­abonyban. Eredmények. Távolugrás: 1. Illyés (ESI) 643, 2. Szigetváry (FVSC) 551; Turcsá- nyi (ESI) 546. Magasugrás: 1. Szigetváry (FVSC) 180, 2. Turcsányi (ESI) 165, 3. Lukács (FVSC) 160, 4. Gazda (ESI) 160. Diszkosz (1 kg): 1. Illyés (ESI) 49,32, 2. Turcsányi (ESI) 42,12, 3. Gazda (ESI) 40,01. — Vasárnap szerte a megyében megünneplik az országos vasutas napot. Számos helyen rendeznek sporteseményeket, Füzesabonyban például kupa-mérkőzés keretében a Hatvani VSE és a Füzesabonyi VSC labdarúgó-csapatai találkoz­nak. A mérkőzés érdekessége, hogy mindkét csapatban új játé­kosok is szóhoz jutnak. — Jól halad a várhegyi kulcsos­ház építése. Mind több és több természetjáró kapcsolódik a társa­dalmi munkába, az Egri Vörös Meteor természetjárói július 7-én és 8-án is szerveznek munkatúrát — az eddigiekben kialakult prog­ram szerint. Sportlövészet Szolnokon rendezték meg az MHS cukoripari alapszerveinek 60 lövéses, összetett kispuska versenyét. A versenyen öt fős csapatok Indultak, köztük a Hatvani Cukorgyár két fér­fi, egy női és a Selypi Cukorgyár két férfi csapata. A hatvani és a selypi lövészek ki­tűnően helytálltak, és biztató eredmé­nyeket értek el. Csapatban: 1. Hat­vani Cukorgyár X. 2034 kör, 2. Szolnoki Cukorgyár I. 2019, 3. Hatvani Cukorgyár II. 1877, 4. Selypi Cukorgyár I. 1849, 5. Hat­vani Cukorgyár női 1824, 6. Sarkadl Cukorgyár 1810 körrel. A selypiek második csapata a 11. helyen vég­zett. Az elmúlt évi versenyekhez vi­szonyítva, jelentősen emelkedtek az átlagok, s ezt különösen a női csapatok eredményénél lehet érzé­kelni: tavaly a Sarkadl Cukorgyár női csapata lőtt a legjobban, és 1136 köregységet ért el, az Idén pe­dig a hatvani nők 1824 körrel sze­rezték meg a legjobb női csapat cimet. A hírek szerint 1963-ban a Hat­vani Cukorgyár most épülő lőterén bonyolítják le a versenyt. A világnak csaknem ötven országába szállítja termékeit a Kirovról elnevezett moszkvai óragyár. Egy nap alatt lehetetlen, vé­gigjárni a hatalmas gyár min­den műhelyét, pedig minden egyes részlegnek van valami technikai érdekessége. Az egyik műhelyben például, egy miniatűr automatikus futósza­lag köti le a figyelmet, amely méreteit tekintve bősége­sen elfér egy-egy munkaaszta­lon. Ez a csöppnyi automata gépsor olyan apró alkatrésze­ket készít, amelyeket megnéz­ni csak nagyítóval, megfogni legfeljebb csipesszel lehet. Vagy itt van az a műhely; ahol az alkatrészeket szerelik össze. Lassú ütemben halad a futószalag. A szalag elején fek­szenek a tartóhidacskák, egyet­len alkatrész nélkül. A szalag méltóságteljesen halad a kis asztalok mellett, amelyek fölé figyelmes lányfejek hajolnak. A lányokon ragyogóan fehér munkaköpeny és kendő. A hi- dacskák fokozatosan „felöltöz­nek”, kerekeket és csavarokat öltenek magukra. Aztán bele­kerül a szerkezetbe minden egyes alkatrész, a kettős rugó, a hajszálrugó és az órák elsőt lélegzenek, felélednek, működ­ni kezdenek. Az utolsóelőtti művelet a számlapok és a mu­tatók felszerelése. Most már csak az van hátra, hogy az egész szerkezetet behelyezzék a tokba és már kész is az óra A futószalagról egy év alatt több mint nyolcmillió óra ke­rül ' le. Hatféle márka és csak­nem száz féle különböző for­ma. A gyár nemrégiben új, egé­szen lapos óratípust dolgozott lei: magassága mindössze 2,9 milliméter. Tulajdonképpen kí­sérletező üzemnek számít ez a gyár. A legújabb technika az automatizálás és a bonyolult munkafolyamatok gépesítése s ami a legfontosabb', a munká­sok szakmai képzettsége meg­szerezték ennek a gyárnak a „végtelenül pontos órák gyá­ra” elnevezést. Sok nagyszerű ember dolgo­zik ebben az üzemben, példá­ul Vitalij Kudrjavcev mérnök, aki hét esztendővel ezelőtt megszerkesztette az első fél­automata gépet. Ez több mun­kafolyamat elvégzését egyesí­tette. Aztán tervezett még egy automatát, majd ismét egyet... Ebben az óragyárban minden negyedik munkás újító. Az üzemben 53 komplett brigád van. „A csend világa44 A fiatal Jacques-Yves Cous­teau kapitány, a békaemberek oxigénellátó berendezésének, az úgynevezett „aqualung„-nak a feltalálója, különféle tervek­kel foglalkozik, hogy tovább tanulmányozhassa a mélyten­geri állatok életét, és az em­beri szervezet reakcióját a víz­alatti életre. Cousteau kapitány, aki „A \csend világa” című, nálunk is inagy sikerrel bemutatott színes ÍEilmjével megnyerte az ameri- jkai Oscar-díjat, a monacói par­itok mentén „házakat” épített halak számára. Azt tervezi, foogy még az i.'én 8 méterrel a tenger színe alatt emberek számára lakható vízalatti „ott­honokat” létesít, amelyekben hosszabb ideig lehet tartózkod­ni. Egy másik, közvetlenül megvalósulás előtt álló terve: olyan úszó laboratóriumot lé­tesíteni, amely félúton horgo­nyozna majd Korzika és a francia Riviéra között. Ebben a laboratóriumban a tudósok az eddiginél jóval tökéletesebb körülmények között tanulmá­nyozhatják a tengert és an­nak élőlényeit. A „Nagy bója” névre keresz­telt Cousteau-féle úszó labora­tórium 250 tonna súlyú lesz, 9 méterrel emelkedik ki a ten­ger színe fölé és 47 méterre süllyed a víz alá. A speciális konstrukcióba felvonót építe­nek be, valamint leszállóhelye­ket helikopterek részére. A „Nagy bójában” dolgozó tudó­sok egy-két,henapig is elélhet­nek, a tengeren. A 47 méter mélységben elhelyezett abla­kok, a „Nagy bója” fenekén, lehetővé teszik, hogy az eddi1 ginéi behatóbban lehessen ta­nulmányozni a tengernek ezt Heves megyei Vas és Mű­szaki Nagykereskedelmi V. vas-műszaki tanulókat szerződtet Jelentkezés határideje 1962. július 31., Eger, Nagyvárad Ui, a vállalat központjában NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Papp János Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős -kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 12-57. 12-73. Postafiók: 33. Gyöngyös, Főtér 3., fszt. 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca L Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor utca 4. Igazgató: Marosán József. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. a régióját, amely Cousteau sze­rint, valamennyi réteg közül a legérdekesebb. A nagyobb szabású megfigyelő állomást egy igen hosszú plasztikrostok­ból készült horgonnyal ágyaz­zák a tenger fenekébe. Az óragyárakat általában szívesen nevezik női üzemek­nek. Nagy igazság van ebben az elnevezésben, hiszen azt a végtelenül pontos és finom munkát, amelyre a szerkeze­tek összeállításánál, a tucat­nyi, sokszor mikroszkópikus nagyságú alkatrészek elhelye­zésénél szükség van, legjob­ban a női kezek tudják elvé­gezni. A felnövekvő nemzedékről tervszerűen gondoskodnak az üzem dolgozói. Minden mű­helyben megalakították a szü­lői munkaközösséget. A mun­kaközösség tagjai rendszere­sen elviszik a gyerekeket mú­zeumba, színházba, ellenőrzik a tanulmányi eredményeket és a családi körülményeket sem hagyják figyelmen kívül. A gyári klubban különféle érdekes szakköröket szervez­tek a gyerekeknek. A Kirov- gyár munkásai nemcsak az üzemen belül végeznek neve­lőmunkát. Részt vesznek a legkülönfélébb társadalmi megmozdulásokban. A gyá­riak közül igen sokan tagjai az önkéntes rendőrségnek, a fiatalok közül többen iskolai úttörőcsapatok vezetését vál­lalták és szép számmal akad­nak társadalmi ellenőrök is. Ezt a gyárat úgyis szokták emlegetni: az üzem, ahol ké­szül az idő. Jó elnevezés -ez, nemcsak azért, mert ennek az üzemnek futószalagjáról ke­rülnek le a Szovjetunió leg­pontosabb órái, hanem azért is, mert a Kirov-gyár dolgozói az új idők, a kommunizmus idejének építői. Szidorova Fordította: Balogh Judit ARATÁS ELŐTTI GÉPSZEMLE — Ezek a gépesített egységek, és az ott a tartalék. (Fülöp György rajza) Apróhirdetések EGY 250-es Pannónia; 6000 kilo­méterrel, építkezés miatt azonnal eladó. Petes Ferenc, Abasár, Fő u. 97. PRÍMA, 407-es Moszkvics sürgő­sen eladó. Gyöngyös, Városkert u. 7. Fülek!. 1959-ES KIADASÜ fekete Wart­burg eladó. Érdeklődni: Eger, te­lefon: 13-58. ELADÓ zöld Izs motorkerékpár, hétezer km-t futott. Érdeklődni: Eger, Üjsor 47. sz., délután. 150-ES ZETKA motorkerékpár; príma állapotban, sürgősen eladó. Eger. Érdeklődni: Makiári u. 3. Pintér. HENTES szakembereket erkölcsi bizonyítvánnyal, gyöngyösi mun­kahellyel felvételre keresünk. Je­lentkezés: Heves megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat, Gyöngyös, Lenin u. 2. MOSZKVICS személygépkocsi alkalmi áron eladó. Telefon: Eger, 23-10. lEllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllIlllillllllílllilllllllllllillllllllllll Megvételre ajánlunk: Vaskohászati, színesfém, elektromos és egyéb inkurrens anyagokat Érdeklődni lehet: Finomszerelvénygyár, Eger, telefon: 11—91. Somkútfalvi Ferenc. Illlliilllliu 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom