Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

NfiPÜ JS ÁG 1962., július 5., csütörtöl Befejezte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) zott levő gyenge termelő- szövetkezeteknek nyújtunk segítséget. Szikes, savanyú talajokkal, vi­zenyős területekkel rendelkező termelőszövetkezetek számá­ra nagyobb arányú talajjaví­tást és belvízrendezést teszünk lehetővé. A gyenge homokterületeken — Szabolcs, Bács, Csongrád, Pest megyében — jelentős szőlő- és gyümölcstelepítést tervezünk. A vezetést újabb szakembe­rekkel erősítjük meg, és a ko­rábban kihelyezettek kikülde­tését meghosszabbítjuk. Az állam jelentős támoga­tása és a termelőszövetkezeti parasztság növekvő bizalma a tavasz folyamán kedvező eredményeket hozott. A szán­tás-vetést a késői kitavaszo­dás ellenére a szokásos időre, mintegy feleannyi idő alatt végezték el, mint más évek­ben. Befejezésül a földművelés- ügyi miniszter hangsúlyozta: az idén a növényápolás és a betakarítás első szakaszában a termelőszövetkezetek jól dol­goztak. Számos helyen már a gabona betakarítását végzik. Erre mind a termelőszövetke­zeti és állami gazdaságok, mind a gépállomások jól felkészül­tek. Legfontosabb, hogy a gé­peket jól használják ki és a lehető legkisebb szemveszte­séggel, időben takarítsanak be minden gabonát, * amellyel egész népünk kenyerét terem­tik meg. Ezután Sárfi Rózsi, Szabolcs-Szatmár megyei kép­viselő szólalt fel. Egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Sok­rétűen elemezte a vidéki egész­ségügyi intézmények munká­ját, helyzetét, és ezek fejlesz­tésének problémáit. Hiányolta, hogy az állami gondoskodást napjainkban még nem egészíti ki kellőképpen a helyi erőfor­rások kiaknázása, majd sző­kébb hazája, a nyírbátori já­rás helyzetével foglalkozott. Továbbiakban az egészség- ügyi dolgozók bérezésének kér­déseiről, a gyógyszerészek fog­lalkoztatásáról szólt, végül el­fogadta és elfogadásra ajánlot­ta az 1961. évi zárszámadást. Több képviselő nem jelent­kezett felszólalásra, ezért • az elnöklő Rónai Sándor lezárta a vitát. A vitában elhangzot­takra Nyers Rezső pénzügymi­niszter válaszolt. De Gaulle és Adenauer az európai politikai unióról és a francia-német katonai együttműködésről tárgyalt Nyers Rezső válasza a felszólalásokra Megállapította, hogy a fel­szólalók valamennyien egyet­értettek tavalyi gazdálkodá­sunk irányvonalával, fő ará­nyaival, a költségvetés egészé­nek végrehajtásával. A gazdál­kodás tapasztalatai alapján azonban több figyelemre méltó észrevételt, hasznos javaslatot és indítványt tettek. Ezeket már az 1963. évi költségvetés összeállításakor messzemenően figyelembe vesszük, hasznosít­juk — hangoztatta a miniszter. Nyers Rezső néhány felszóla­lásra részletesen is válaszolt. — A vitában szó esett a ter­melőszövetkezetek — köztük elsősorban a viszonylag gyen­gébben gazdálkodó termelőszö­vetkezetek — állami támogatá­sának hatékonyabbá tételéről. Németh Károly képviselőtár­sunk azt indítványozta — s el­gondolásával teljes mértékben egyetértünk —, hogy a jövőben az állami hitelekkel elsősorban a gyenge termelőszövetkezetek „talpraállításához” járuljunk hozzá, a gazdaságilag izmosabb mezőgazdasági nagyüzemek pedig nagyrészt saját erejük­ből gazdálkodjanak. — Már ebben az évben több százmillió forintot fordít álla­munk hitelek formájában a gyenge szövetkezetek termelé­sének növelésére, a helyi adott­ságok eredményesebb haszno­sítására, a szükséges beruhá­zások megvalósítására; azaz közvetve a közös gazdaságok jövedelmének növelésére, a tagság életszínvonalának eme­lésére. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy az állam adta hite­lekkel mindenütt jól sáfárkod­janak,' ne munkaegység-kiegé­szítésnek, a jövedelem tetézé- sének tekintsék. Az illetékes főhatóságoknak, helyi taná­csoknak, de maguknak a kép­viselőknek is feladatuk tehát, hogy figyelemmel kísérjék a hitelek felhasználását. A fogyasztási cikkek minő­ségével kapcsolatos panaszok többségükben jogosak — álla­pította meg Nyers Rezső és hozzáfűzte: az utóbbi években azonban nemcsak a minőség javult fokozatosan, de a vá­laszték is gazdagodik. Az eredményekkel nem lehetünk megelégedve, hiszen panasz még mindig szép számmal akad, bár termékeink általá­ban jó anyagból készülnek, s megfelelő a konstrukciójuk is. Nagyon sok az olyan fogyasz­tási cikk, amelyből — ahogy mondani szokták — tíz .perc gondos munka „hiányzik”. En­nek a tíz, 'vagy sokszor csak egy-két percnek pótlásával sok kisebb-nagyobb bosszúsá­got, minőségi kifogást előzhe- nénk meg. Egy sor területen tovább kell szigorítani a mi­nőségi ellenőrzést, kereskedel­mi szerveinknek pedig a jövő­ben is határozottan kell élni­ük az áruk átvételekor jogaik­kal. Nyers Rezső válasza végén a takarékosság helyes értelme­zéséről szólt. Hangoztatta, hogy elsősorban az igazgatási költségek csökkentésére kell törekedni a különböző állami, tanácsi és egyéb szerveknek — majd kérte, hogy- az ország­gyűlés fogadja el az 1961. évi zárszámadást. A képviselők a választ egy­hangúlag tudomásul vették, s a szavazás után határozatban mondták ki: az 1961. évi álla­mi költségvetés végrehajtásá­ról szóló jelentés jóváhagyá­sára vonatkozó törvényjavas­latot az országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Harcok Nyugai-Iriánban Suhandrio asszony vezeti a moszkvai kongresszuson részt vevő indonéz küldöttséget Interpellációk Ezután szünet következett, majd megkezdődtek az inter­pellációk. Először Nagy József - né könnyűipari miniszter a múlt évi decemberi ülésszakon elhangzott interpellációval kapcsolatban számolt be ar­ról, milyen intézkedéseket tett a Könnyűipari Minisztérium a gyermekcipők minőségének javítására. Mint mondta, tavaly az ösz- szes gyermekcipők 19 százalé­kát készítették tartósabb ki­vitelben, az idén már 30 szá­zalékra emelték az arányt, tet­szetősebb formában készülnek az úgynevezett „strapacipők” is. —■ A cipőfelsőrészek tartós­ságát, jobb minőségét több in­tézkedéssel segítjük elő — folytatta. — A textilipar hét­fajta új cipőipari cérnát készít, a pamutipar pedig az eddiginél ióval kopésálóbb textilbélése- tet szállít. Felülvizsgáltuk, megszigorítottuk a technológiai ;lőírásokat, s intézkedtünk a felsőbőrök szín tartósságának fokozására,, a festés javításá- *a. Tartósabbak lesznek a cipő­talpak is — már az idén 500 000 pár gyermekcipőt — a aőrtalpú cipők tíz százalékát — impregnált, át nem ázó talppal hozzuk forgalomba. Bővítjük a választékot is, s ;bben az évben 1 200 000 pár gyermekcipőt kétfajta bőség­ben gyártunk. Továbbra is lágy gondot fordítanak jómi- íőségű bőrök beszerzésére. A DŐr- és cipőipari ágazat beru­házásaira a másodat ötéves érv időszakában mintegy 350 millió forintot költenek. A választ az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Pesta László, az »rskággyűlés jegyzője, felol­vasta Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszát dr. Ábrányi István képviselő interpelláció­jára, amelyet az országgyűlés legutóbbi ülésszakán terjesz­tett elő a falusi művelődési házak és rriozik tárgyában. — Az interpellációban fel­vetett kérdésekkel egyetértek w hangzott a miniszter vála­sza. — A művelődési otthonok és mozik közötti együttműkö­dés szabályozása indokolt. — A minisztérium helyesli új mozik építését is. A na­gyobb községekben, mint pél­dául a Heves megyei 5000 la­kosú Poroszlón és Horton, ahol évente 250—300 előadásra van szükség, végleges megol­dásként elengedhetetlen az ön­álló szélesvásznú filmek vetí­tésére is alkalmas moziterem létesítése. A válasz a továbbiakban is­mertette azokat az intézkedé­seket, amelyeket az interpellá­cióban felvetett kérdések meg­oldására tesznek. Így például utasítják a megyei moziüzemi vállalatokat, hogy a filmszín­házak fejlesztését szolgáló ke­retből járuljanak hozzá a mű­velődési otthonokban működő mozik berendezéséhez és fel­szereléséhez. Rendezik a moziüzemi válla­lattal közösen használt műve­lődési otthonok terembérleti díját és egyéb gazdasági szer­vezeti kérdéseit. A művelődés- ügyi miniszter végül az inter­pelláció alapján intézkedik, bogy a végleges megoldásig Gyöngyössolymoson, Gyön­gyöshalászon, Nagyrédén és Poroszlón megfelelő feltételek mellett, a művelődési ottho­nokban mozielőadásokat tart­sanak. A művelődésügyi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyű­lés tudomásul vette. Madarász Istvánná képvise­lő a munkaügyi miniszterhez interpellált. Mint mondta, a községfejlesztési és beruházási tervek végrehajtásában társa­dalmi munkában részt vevő személyek baleseti biztosítását szabályozó rendelet tűi sok adat felvételét követeli meg. Ezenkívül véleménye szerint elegendő lenne csak azokat be­vonni a balesetbiztosításba, akik nem jogosultak társada­lombiztosításra. K’zházi Ödön miniszter —, aki külföldi útja miatt nem vett részt az ülésen — írásban adta meg az interpellációra válaszát. Ebben rámutat, hogy a társadalmi munkát végző személyek balesetbiztosításával kapcsolatos rendeletet ’ már egyszerűsítették, módosították. A miniszter válaszát az or­szággyűlés tudomásul vette azzal, hogy'az interpelláló kép­viselő javaslatainak megfele­lően, további vizsgálatokat tart szükségesnek. Schuchmann Zoltán Nógrád megyei képviselő az építésügyi miniszterhez intézett interpel­lációjában rámutatott; a fel- szabadulás előtt épült bányász­kolóniák felújítása, tatarozása sürgető feladat. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában hangsú­lyozta, hogy a múlt rendszer idején emelt bányász lakóhá­zak felújítása, tatarozása ha­talmas összegekbe kerül, ezért e feladatot teljesen csak a táv­lati lakásfejlesztési terv végre­hajtásának időszakában tudják megoldani. A Nógrád megyei bányászkolóniák az idén még a Szénbányászati Tröszt kezelé­sében vannak, de tárgyalások folynak tanácsi kezelésbe véte­lükről. A felújítási előirányza­tokról tehát az átadás után már a megyei tanács terveiben kell megfelelő összegeket biz­tosítani. Ugyancsak tanácsi fel­adat lesz a kommunális szol­gáltatások biztosítása. — Az illetékes minisztériu­mok nevében ígérhetem — mondotta Trautmann Rezső —, hogy az éves tervek összeállí­tásakor figyelembe vesszük a jogos igényeket, s a súlyos gondok megoldásában segítsé­get nyújtunk a lakótelepeket kezelő Szénbányászati Tröszt­nek, illetve később a megyei tanácsnak. Trautmann Rezső válaszát az interpelláló képviselő tudo­másul vette. A választ — egy ellenszavazattal — az ország- gyűlés is elfogadta. Az országgyűlés ezzel befe­jezte tanácskozását. Az ülést Rónai Sándor elnök zárta be. DJAKARTA (TASZSZ): Su­karno indonéz elnök bejelen- tete, hogy a moszkvai leszere­lési és békevilágkongresszuson részt vevő indonéz küldöttséget Subandrio asszony, a külügy­miniszter felesége vezeti. Su­karno elnök egyúttal kijelen­tette, hogy üdvözletei fog kül­deni a moszkvai kongresszus­nak. MOSZKVA: Az Izvesztyija küiöntudósi- tója felkért néhány indonéz társadalmi személyiséget, hogy fejtse ki véleményét a küszö­bönálló leszerelési és békevi­lágkongresszusról. Eddi Martalagava parlamen­ti tag, az Indonéz Békebizott­ság elnöke kijelentette, hogy az indonéz nép teljes szívből támogatja a moszkvai kong­resszust. 'A béke megerősíté­séért, az általános és teljes le­szerelésért folytatott harcban a semleges országok szerepe évről-évre növekszik. Utami Suryadarma, az afro- ázsiai szolidaritási tanács in­donéz bizottságának elnöke ki­jelentette, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben, különö­sen pedig a nukleáris fegyver- kísérletek betiltásáért folyta­tott harc idején, rendkívül nagy jelentősége van a moszk­vai kongresszusnak, amely bi­zonyára nagy hatással lesz az afrikai és ázsiái népek nem­zeti felszabadító harcának te- rebélyesedésére is. MOSZKVA (TASZSZ): A Trud szerdai számában Jac­ques Madaule francia író a Francia Országos Béketanács vezetőségi tagja nyilatkozik a közelgő moszkvai leszerelési és békevilágkongresszus jelentő­ségéről. „A francia nép nagy reménységgel tekint a moszk­vai kongresszus elé, amelytől fontos határozatokat vár és reméli, hogy a kongresszus egy új fejezet kezdetét jelzi majd az emberiség történelmében .. (MTI) Hruscsov és Brezsnyev üdvözlő távirata Kennedyhez MOSZKVA (TASZSZ): Nyt- kíta Hruscsov szovjet minisz­terelnök és Leonyid Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének Elnöke táviratban üdvö­zölte Kennedy elnököt és az egész amerikai népet az Egye­sült Államok nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmá­ból. Szeretnénk hinni — hang­zik a távirat —, hogy eljön az az idő is, amikor nemzeti ün­nepek alkalmából, üdvözölve egymást, egyúttal rámutatha­tunk közös erőfeszítéseink eredményeire is. Ezeket az eredményeket várja tőlünk je­lenleg minden nép, köztük a mi népeink is. Reméljük, hogy nemsokára rámutathatunk azokra a sikerekre, amelyeket a háborús veszély elhárításá­ban és a béke megőrzésében értünk el. (MTI) a Legfelsőbb Bíróság halálra ítélte Rácz Oadányi Miklóst Mint ahogyan már beszá­moltunk olvasóinknak, 1961. december 24-én a délutáni órákban Rácz Dadányi Miklós 33 éves andornaktályai lakos kegyetlen módon meggyilkolta Egerben a Bartakovics utca 36. szám alatt lakó 84 éves Molnár Kálmánt és annak 80 éves feleségét. A gyilkost a tett színhelyén elfogták, majd a rendőrségi vizsgálat után 1962. március 27-én kezdődött a bűnügy tárgyalása. A Megyei Bíróság dr. Sebes­tyén Béla Büntető Tanácsa 3 napos tárgyalás után hirdette ki ítéletét, amelyben bűnösnek mondotta ki Rácz Dadányi Miklóst előre megfontolt szán­dékkal elkövetett gyilkosság, erőszakos nemi közösülés és rablás kísérletének bűntetté­ben, és halálra ítélte. A véde­lem felebbezést jelentett be a minősítés, a bizonyítási eljá­rások és indítványainak eluta­sítása ellen, valamint az ítélet enyhítéséért. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Ket­tes Tanácsa tegnap tárgyalta a gyilkossági ügyet. A rend­őrségi vizsgálat, valamint a Megyei Bíróság tárgyalási anyagának, a bűnügy iratainak részletes ismertetése után a védő főleg az előre megfon­toltságot vitatta, és az első fo­kú bírósági ítélettel szemben érveket sorakoztatott fel az it­tasság fokával és az előre meg­fontolt szándék hiányával kap­csolatban. A védelem állás­pontja szerint nem előre meg­fontolt szándékkal elkövetett gyilkosság, -hanem két embe­ren elkövetett emberölés bűn­tette történt Egerben, az el­múlt év decemberében. A vé­dő a továbbiakban kifogásol­ta, hogy az első fokú bírósági ítélet nem vette figyelembe a vádlott hányatott életét, mostoha gyermekéveit. A védelem után a Legfelsőbb Ügyészség képviselője szólalt fel, aki halálbüntetést kért a vádlottra. Az utolsó szó jogán Rácz Dadányi Miklós megtörtén is­merte be bűnösségét, és véde­kezésként elmondotta, hogy nem volt szándékában megölni az öreg házaspárt, rabolni sem akart, s most ép ésszel fel sem tudja fogni, hogyan követte el szörnyű tettét. Ezután a Legfelsőbb Bíróság ítélethozatalra vonult vissza, majd délután fél öt órakor hirdette ki határozatát. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Rácz Da­dányi Miklóst az első fokú bí­róság jogi minősítésének meg­változtatásával több emberen kegyetlenül, nyereségvágy­ból elkövetett emberölés bűn­tettében és más bűncselekmé­nyekben mondotta ki bűnös­nek, s ezért — az új Btk. pa­ragrafusainak figyelembevéte­lével — az Egri Megyei Bíró­ság ítéletében megállapított halálbüntetéssel sújtotta. A vádlott kegyelemért fo­lyamodott. A védő a törvényes előírásoknak megfelelően, elő­terjeszti kegyelmi kérvényét a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsához. (márkusz) nyegeti, hogy halálos kalandba sodródik a német fasiszták ol­dalán.” A francia kormányhoz kö­zelálló lapok — akárcsak a nyugatnémet sajtó —■ hiányol­ják a párizsi lakosság lelkese­dését a kancellár látogatásá­val kapcsolatban. Kedden alig 50 kíváncsi járókelő állt meg a Quai d’Orsay előtt, amikor Adenauer államfői díszkíséret­tel kivonult a palotából. A kancellár meghívása — mutat rá a hűvös fogadtatásra a Combat — fájdalmas megdöb­benést váltott ki a franciák­ban. A lap a franciák haza­fias érzésének semmibevevését látja a Reims közelében sor- rakerülő közös francia—nyu­gatnémet kationai parádéban. A párizsi közlekedési alkal­mazottak megtagadták az igazgatóságnak azt a rendel­kezését, hogy Adenauer tisz­teletére fellobogcizzák a Met- ro-áliomiásokat és az autóbu­szokat. (MTI) indonéz ejtőernyősök harcban állnak a holland csapatokkal. A partizánok a helyi lakosság segítségével visszavonulásra kényszerítették a hollandokat. Merauke városától nem messze holland katonák a na­pokban kegyetlenül végeztek két helybeli fiatalemberrel, akik nem voltak hajlandók a gyarmattartókat elvezetni a partizánok támaszpontjára. A gyilkosság nagy felháborodást keltett. Merauke sok lakosa otthagyta házát és csatlakozott a partizánokhoz. (MTI) DJAKARTA (TASZSZ): Az Antara hírügynökség jelentése szerint indonéz partizánok fel­szabadították a Sorongtól nem messze fekvő Kotamega váro­sát. Nyugat-Irtán déli partvi­dékén szintén folytatódnak a harcok. Merauke közelében az ségét, amelyhez Nagy-Britan- nia „valamikor majd csatla- kozhatik”. De Gaulle és Ade­nauer elképzelései csak abban térnek . el egymástól, hogy az egyik a Párizs—Bonn tengely­ben, a másik a Bonn—Párizs tengelyben látja az európai politikai egység alapját. Adenauer kíséretének tagjai egyébként az újságírók előtt kijelentették, hogy a kancellár megvitatja De Gaulie-lal a „közös védelem politikáját”, amelynek véleménye szerint a NATO kereted között kell ma­radnia. Az Humanité értesülése sze­rint Adenauer javaslatot tett De Gaulle-nak egy közös fran­cia—német vezérkar létesíté­sére és további támaszponto­kat kér a Bundeswehr részére Franciaországban. „A Párizs— Bonn tengelynek — írja a lap — semmi köze a francia—né­met megbékülés'hez. A hideg­háborút súlyosbítja, a fegyver­kezési versenyt fokozza. Fran­ciaországot az a veszély íe­PÄR1ZS: (MTI) Az MTI párizsi tudó­sítója jelenti: A párizsi Elysée-palotában kedden este nagy gálafogadás volt Adenauer tiszteletére. De Gaulle a becsületrend riagyke- resztjével tüntette ki a kan­cellárt, aki viszont János evangélista szobrát nyújtotta át vendéglátójának. A pohár­köszöntők a „francia—német szolidaritást” magasztalták, amelyben De Gaulle „az egy­ség régi álmának” igazolását látta. Adenauer a történelmi visszapillantás után ennek az „egységnek” mai szovjetelle­nes céljára mutatott rá. De Gaulle és Adenauer szer­dán délelőtt folytatta az előző nap megkezdett tanácskozását. A kiszivárgott hírek szerint az eszmecsere középpontjában az európai politikai unió és a ka­tonai. együttműködés kérdései állanak. Adenauer — a megfi­gyelők szerint — javasolta De Gaullénak, újítsák fel a „ha­tok” április 18-án félbeszakadt tárgyalásait a nyugat-európai politikai és katonai szövetség­ről, miután Anglia csatlakozá­sára a Kis-Eurőpához, az is­mert akadályok miatt, jó ide­ig nem lehet számítani. En­nek érdekében a kancellár azt javasolta, hívják össze a „ha­tók” kormányfői értekezletét. A javaslat aligha talál ellen­zésre francia részről. De Gaulle sem rajong egy Angliá­val kibővített európai politi­kai unióért, többre tartja a „hatok” szoros politikai egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom