Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA VIUíi PROLETÁRJAI. E(ÍVESÜT JETEK! XIII. évfolyam, 155. szám ARA: 50 FILLÉR 1962., július 5., csütörtök BESZÉLGETÉS AZ ORSZÁGOS BÉKETANACS ELNÖKSÉGI TAGJÁVAL ★ Könyvespolc: TOLSZTOJ EMLÉKKÖNYV •k ELŐZETES A TOKIŐI OLIMPIÁRÓL ★ A MOSZKVAI KIROV ÖRAGYÄRBAN ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEK ★ A LEGFELSŐBB BlRÖSÄG IS HALÄLRA ÍTÉLTE AZ EGRI KÉTSZERES GYILKOST ★ HÍREK — SPORT : i restünk épségéért.. A tavasz és a nyár beköszöntővel megindult a földeken is a munka. Ez a me-,j zei munka lényegesen masabb most, akárcsak egy- ; két évvel ezelőtt is volt. Egyre több és több gép vesz részt a termelésben, és így egyre több termelőszövetke- j zeti tag tudja a munkáját a j gép segítségével végezni. Ez ; a jelenség azonban óhatatlanul magával hozza azt a veszélyt, hogy ha a gépet nem a kellő óvatossággal kezeli, irányítja a gép vezetője, sok-sok könnyebb, esetleg súlyosabb balesettel, szerencsétlenséggel kell [ szembenéznie. Most, amikor 1 lényegében megyénkben is megkezdődött az aratás, a nyári betakarítási munka, ez a veszély még hatvány»- I zottabban, még nagyobb le- hetőségek között jelentke- ] zik. Az elmúlt évek példái bizonyítják, hogy a balese- | tek nagy része az aratási és cséplési időszakra esik, ek- ! kor fordul elő legtöbb eset- | ben a gondatlanságból, fi- ; gyelmetlenségből, hozzá < nem értésből, kapkodásból | történt baleset. Egy-egy elmulasztott — a törvény által viszont kötelezően előírt balesetvédelmi oktatás, az ez időszakban fokozottabban jelentkező szeszes- j ital fogyasztás egy életre 1 szóló sérülést, vagy éppen ] halálos kimenetelű szeren- | esetlenséget okozhat. Most, amikor az kezdeti stádiumában já-1 rank, gondoljunk erre is: ! gondoljunk a balesetvéde-! lemre, gondoljunk a balese- | tek megelőzésére! Ott, ahol a sok tennivaló miatt még nem jutott idő balesetvédelmi oktatásra, mielőbb pótolják, nehogy I olyan eset forduljon elő a szövetkezeti vezetők ha- j nyagsága miatt, mint ami- | iyen, sajnos, előfordulhatott az elmúlt évben megyénk i egyik közös gazdaságában. 1 Az eset úgy történt, hogy a - brigádvezető utasította az egyik tsz-tagot, hogy menjen a kombájn-hoz és legyen segítségére a vezetőnek. Az illető tsz-tag az utasítást végrehajtotta: menet 1 közben a kombájn tetején j állva, igazgatta a zabot, egyszercsak egyensúlyát j vesztette és a kombájn forgó részébe kapott, amely ke- | zét összeroncsolta. A bírósági eljárás során megállapítást nyert, hogy a dolgozót senki nem oktatta ki a balesetelhárítási szabályokra, enélkül állították olyan gép mellé, amilyenen még : soha életében nem dolgozott, nem is beszélve arról, hogy a kombájn forgó része | sem volt a szükséges védő- ; berendezéssel felszerelve. Az oktatás elmulasztása mi- ] att a szövetkezeti tag komoly sérülést szenvedett és a szövetkezetnek több ezer forint kártérítést kellett kifizetnie. No, de lehetne hozni több példát is a balesetvédelem elmulasztására, annak eile- | nére, hogy szövetkezeteinkben kirívó szerencsétlenség 1 ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő. De néni ez a célja ezen írásnak, hanem az, hogy figyelmeztessen minden tsz-vezetőt és tagot sa- 1 ját és embertársai test! épségének megvédésére előírt, s elő nem írt kötelezettségeinek betartására. Inkább \ egy fél pra „vesszen kárba”, mints»m egy ember életébe, testi énségébe jkerüljön az ; ez évi betakarítás, (f. i.) Befejezte tanácskozását az országgyűlés Az ülést Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta' meg, majd Losonca Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Nyers elvtárs beszámolójában foglalkozott a mezőgazdaság elmúlt évi helyzetével — mondotta többek között — a földművelésügyi miniszter. — Megállapításaival egyetértek. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy részben kiegészítsem Nyers elvtárs meg- állapításait, részben pedig a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról adjak tájékoztatást. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban. Döntő feladatként a termelés fejlesztését tűzhettük magunk elé és most már minden erőnket a feladat sikeres megoldására összpontosíthatjuk. Bár a mezőgazdaság az elmúlt évben elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt nem teljesítette tervét, mégis az elmúlt év eredménye sok tekintetben kedvezőnek ítélhető. Az eredményeket talán úgy tudnám érzékeltetni, hogy az 1961. évi körülményeket egy korábbi évvel hasonlítanám össze. Ismeretes, hogy 1952-ben az elmúlt évinél kedvezőbb csapadékelosztás ellenére a szárazság milyen súlyos károkat okozott a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaságban akkor még túlnyomóan kisparaszti gazdaságok uralkodtak és az alacsony technikai színvonalú kisparaszti gazdaságok nem tudták mérsékelni a természeti tényezők káros hatását. Ennek kövekeztében a mezőgazdasági termelés 1952- ben az előző évinek 76 százalékára esett vissza és különösen súlyois volt a veszteség a növénytermelésben. Ezzel szemben 1961-ben a legkedvezőtlenebb természeti körülmények ellenére is, a mező- gazdasági termelés szintje ■ az előző évihez hasonlóan alakult. Az állami gazdaságokban a kedvezőtlen időjárás ellenére is nőtt a termelés, mert a növénytermelésben 8 százalékkal, az állattenyésztésben 12 százalékkal volt nagyobb a termelési érték, mint az előző évben. Hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az elmúlt években folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődése. Növekedett az egységnyi területről nagyobb értéket adó növényféleségek vetésterülete, bővült az öntözéses1 gazdálkodás, emelkedett a műtrágyafelhasználás. Az állattenyésztés is belterjes irányban fejlődött. Ezt mutatja, hogy a kollektivizálás befejezését követő évben az állatállomány szinte valameny- nyi állattenyésztési ágban nőtt A mezőgazdasági üzemeknek az időjárás okozta nehézségek leküzdésében komoly segítséget jelentett az állam támogatása. Például ismeretes, hogy az elmúlt évi gyengébb takarmánytermés miatt a megnövekedett állatállomány áttelelte- tése meglehetősen nagy gondot és problémát jelentett. A különböző takarmány-akciók so. rán mintegy 35 Ó00 vagon import abraktakarmányt használtak fel a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. Jgy sikerült a megnövé- kedett állatállományt nagyobb veszteség nélkül átteleltetni és a hozamok kisebb mértékű csökkenése ellenére is, kedvezően alakult a vágóállat és az állati termékek felvásárlása. 1962. május végéig 22 százalékkal több vágóállatot vásároltunk fél, mint az előző év hasonló időszakában. Az eredményekről szólva megemlítette még, hogy az építkezéseknél elterjedt egyszerűbb módszerek, valamint a sajáterő nagyobb hozzájárulása következtében a tervezettnél jóval több épület készült éL összességében tehát a mezőgazdaság szocialista átszervezése a kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére is, már az átszervezés befejezését követő első évben jelentős eredményeket hozott a termelésben. Nőtt a parasztság bizalma a szövetkezetek iránt, ami a jobb munkában jutott . kifejezésre és ez a bizalom napjainkban is tovább növekszik. . A továbbiakban rámutatott: az átszervezés befejezésével megnőtt a lehetősége annak, hogy mezőgazdaságunk is a népgazdaság szükségletének megfelelően termeljen. A vetésszerkezetet ennék megfelelően alakítottuk ki. Terveinket — kisebb eltérésektől eltekintve — üzemeink teljesítették is. Célul tűztük ki néhány főbb probléma — például a kenyérgabona-kérdés megoldását, a takarmányellátás javítását, a zöldségtermesztés mennyiségi és minőségi növelését, stb. Most kezdhettük el termelő- szövetkezeteinkben a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítést, és néhány olyan gazdasági előny kihasználását, amely az egyes táj- és talajadottságokban rejlik. Mi a helyzet jelenleg a mezőgazdaságban, mit várhatunk az idei esztendőtől? Vegyük talán elsőnek az egyik legfontosabb kérdést, a kenyérgabonatermelést. A múlt évinél alacsonyabb gabonaterméssel számolhatunk. Az intenzív búzafajták — azok közül is főleg a szovjet fajták — a kedvezőtlen őszi és tavaszi időjárás ellenére legalább 3—4 mázsával nagyobb termést ígérnek, mint a hazaiak. Az idén több mint 800 000 kát. holdon vetettünk ilyen ' búzát és ez kedvezően befolyásolja az össztermelést. Ezért azt tervezzük, hogy tovább növeljük az intenzív búzafajták vetés- területének arányát. Ez év őszén 1 000 000—1 100 000 kát holdon vetünk e búzafajtákból. összességében növeljük a takarmánytermelést s ezen belül növeljük a nagy fehérjetartalmú takarmánynövények termelését. A kukoricatermelésben a mélyművelés ' kiterjesztése, a hibridvetőmag széleskörű alkalmazása, a tőszám növelése, mind olyan tényező, amelyek lényegesen növelik a kukoricatermés átlagát, méghozzá minden nagyobb beruházás nélkül. A szálastakarmányok nem kellő gondossággal végzett betakarítása miatt igen jelentős takarmányérték, elsősorban fehérje megy veszendőbe. Ma már itt is vannak kialakult jó módszerek. Ez évben már egyre szélesebb körben alkalmazzák az egyszerű ágasokon történő szénaszárítási eljárást. A burgonyaellátás megoldásának kedvező előjele, hogy a termelőszövetkezetekben a terveikben előírt burgonyát — a vetőburgonyaellátásban jelentkező nehézségek ellenére is — elvetették, sőt többet is vetettek a tervezettnél. Az évek óta fennálló étkezési babhiány megszüntetésére komoly erőfeszítéseket tettünk. Lényegesen nagyobb területen vetettek köztesbabot, mint a korábbi években. A Szabolcs megyei termelőszövetkezetek kezdeményezésére az ország számos szövetkezetében az egyéni művelésre kiosztott kukorica-területeket köztesbabbal vetették be. A tagokat érdekeltté tették a babtermesztésben és ha az időjárás kedvező lesz, minden reményünk megvan rá, hogy az idén a babellátás javulni fog. A szocialista nagyüzemekben ebben az évben tovább növekszik a zöldségfélék területe. A lakosság friss zöldséggel való egyenletes ellátása érdekében terjednek a korszerű zöldségtermesztési módszerek, növekszik a hajtatásos, a korai és az öntözéses zöldségtermesztés. E munka eredménye a zöldségellátás javulásában már kezdi éreztetni hatását. A telepítéseknél nyújtott kedvezmények, az anyagi érdekeltség nagy érdeklődést váltott ki a szőlő- és gyümölcstelepítések iránt. Ez a telepítési kedv lehetővé teszi azt is, hogy a második ötéves tervben mintegy 15 000—20 000 kát. holddal nagyobb területen telepítsünk gyümölcsöst és szőlőt, mint az eredeti előirányzat. A belterjes irányú szőlő- és gyümölcstelepítés kedvezően járul hozzá a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatásához, a telepítések végrehajtásénál arra kell ügyelni, hogy elsősorban a gyenge, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeket hasznosítsák. Az átszervezés időszakában — az átmeneti nehézségek és különböző akadályozó tényei zők ellenére — növekedett az ország állatállománya, s a számbeli gyarapodás mellett fokozódott a vágóállat és állati termékek termelése is. Megalapozottabbá vált a termelő- szövetkezetek állattenyésztése. Sikerült elérni, hogy a közös állatállomány fejlesztése mellett a háztáji gazdaságok állatállománya sem esett visz- sza. Erőinket most az állomány minőségének javítására kell fordítanunk. A meddővé vált teheneket igyekszünk minél nagyobb számiban kiselejtezni, és helyettük jó minőségű üszőket állítunk tenyésztésbe. Ehhez hathatós segítséget nyújt az 3004-es kormányhatározat kedvezményeinek kiterjesztése. A termelőszövetkezetek ezentúl minden leellett előhasú üsző után megkapják a 2500 forintos hitelelengedést — mégpedig az esedékes hitelből — tehát azok után az üszők után is, amelyek kiselejtezett tehenek pótlását szolgálják. Ha nincs esedékes hitelük, a megfelelő összeget elszámolási számlájukra fogják jóváírni. Szarvasmarhaállományunk minőségének javítása céljából, s egyben közegészségügyi érdekből m e g/k e z d t ü k a szarvasmarhaállomány gümő- kórtól való mentesítését. Ezt a munkát fokozatosan végezzük. Az első gümőkórmentes területeket Győr-Sopron, Vas, Zala és Szolnok megyében létesítjük, majd a mentesítést 10 év alatt az ország egész területén befejezzük, E program végrehajtásához az állam nagy támogatást nyújt. A sertéstenyésztés és hizlalás jól fejlődik és a sertéstenyésztési kedv is megfelelő. Elterjedtek az intenzívebb hús- serté-sfajták, amelyek szaporábbak, jobban fejlődnek és jobb termékeket adnak. Ma már nem ritka az olyan nagyüzemünk, ahol hét-nyolc hónapos a sertések forgási sebessége és ezzel csökkent az egy termékegységre fordított költség is. A baromfitenyésztés fejlesztése tervszerűen halad. Jelenleg már 324 olyan termelőszövetkezetünk van, ahol az átlagos férőhely meghaladja a 8000-et. Ez mindinkább lehetővé teszi egész éven át a „gyárszerű” folyamatos csirkehústermelést. A tojástermelés azonban nem kielégítő. Jelenleg az egy tyúkra eső évi átlagos tojáshozam országosan csak 85 db, eáen a téren tehát igen sok a tennivaló. Fejlett állattenyésztéssel rendelkező országokban az egy tyúkra eső tojáshozam eléri a 200 db-ot. A bábolnai és az alagi állami gazdaságokban a különböző fajtáknál 230 —240 db-os évi tojáshozamot érnek él. Ez az eredmény máshol is elérhető lenne. A jelenlegi tojáshozam megduplázható, ha országosan elterjednek az intenzívebb fajták és megoldjuk ezek keveréktakarmánnyal való ellátását. A szocialista nagyüzemek állati-termék termelésében döntő tényezővé vált a korszerű keveréktákarmány bevezetése. A keveréktakarmányok gyártása és felhasználása évről évre növekszik. 1960-ban 10 000 vagon keveréktakarmányt gyártottak, ez évben pedig már 70 000 vagont állítanak elő. 1965-re 200 000 vagont tervezünk. A miniszter figyelmeztetett a több fehérje-dús növénytermelés fontosságára, s rámutatott: nem szabad elfeledkeznünk a csaknem 2 és fél millió kát. hold rét- és legelőterületünk megjavításáról sem, amely a legolcsóbb takarmánnyal látja el a jelenleg még drágán termelő tehenészeteinket. A Földművelésügyi Minisztériumiban most készülnek a tervek a vizenyős rét- és legelők lecsapolására, az elgyomosodott legelők felújítására, a legelők, öntözésére, a talajerő visszapótlására. Losonczi miniszter a továbbiakban beszélt a gépesítésről. Folytatjuk a kettős gépesítést, amely azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek gépvásárlásai mellett továbbra is küldünk új gépeket a gépállomásokra. A gépesítés gyorsütemű fejlődése npegköveteli a javítóbázis ésszerű kiépítését. A termelőszövetkezetekben karban- ♦ tartóműhelyeket hozunk létre. A nagyobb területű, teljesen gépesített termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon és az állaim gazdaságokban a nagyobb javításokra is alkalmas, korszerű műhelyeket létesítünk. A Diesel-motorok és nagy lánctalpas traktorok javítását a gépjavító vállalatoknál akarjuk elvégeztetni. Ezenkívül minden megyében létrehozunk villamosgép és öntözőgép szervizt. Kedvezőnek mondhatjuk a fiatal termelőszövetkezetek általános fejlődését, de nem hallgathatjuk el, hogy különböző okokból a termelőszövetkezetek egy része rosszul zárta a tavalyi esztendőt, gazdái-, kodási eredményük alacsony volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az elmúlt év kedvezőtlen, aszályos időjárása, de a kezdeti nehézségek, a szervezetlenség és a munkához való nem kellő hozzállás is szerepet játszott. A meg nem erősödött termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítása, a gyenge gazdálkodást előidéző okok megszüntetése most a legfontosabb feladataink közé tartozik. Az idei esztendőre a gyenge termelőszövetkezetek támogatására a kormányzat már nagyobb gondot fordít. Elsősorban a kedvezőtlen természeti viszonyok kö- (Folyt, a 2. oldalon) LOSOISCZI PÁLs A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban István, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Tausz János, dr. Tautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a politikai bizottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. IJoleschall Frigyes, Incze Jenő, Kossá Az országgyűlés szerdán folytatta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Apró Antal, Biszku Béla, Kiss Károly, Marosán György, dr.
