Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

1962. Július 31., kedd NEFÜJSAG 3 Gépek és balesetek Nemcsak az iparban, de a mezőgazdaságban is mindin­kább növekszik a gépek szá­ma. Jelenleg állami gazdasá­gainkban és termelőszövetke­zeteinkben 187 kombájn, 86 aratógép segíti az emberek munkáját, nem is szólva az erőgépekről és azokról az ügyes szerszámokról, amellyel a növényápolást, a betakari- tást végezhetik gazdaságaink. A gépek segítik az ember munkáját, de a gép pótolha­tatlan károkat is okozhat az embernek. Néhány példát. 1981 első fél­évében a mezőgazdasági bal­eseti statisztika a következő­képpen alakult: három, halá­los baleset történt és 202 eset­ben szállítottak be kórházba kisebb-nagyobb sérüléssel em­bereket, gépkezelőket, trakto­rosokat. Igaz 1962 első félévé­ben kedvezőbb volt a hely­zet, mert a legfrissebb statisz­tikai adatok szerint halálos baleset nem történt és a ki­sebb balesetek száma is 124 volt, tehát jóval alacsonyabb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. — A mi rendszerünk hirdeti és vallja, hogy legfőbb ért' az ember. Ezért az elvért azon­ban kinek-kinek sokat kell tennie a maga területén. Ná­lunk a legnagyobb probléma az, hogy a mezőgazdasági gép­kezelők még tapasztalatlanok, és nem egy esetben könnyel­műek is. A napokban állami gazdasági igazgatókkal, terme­lőszövetkezeti elnökökkel be­számát, és természetesen a kiesett munkanapok számát is. Megszervezték a munkavé­delmi őrségeket, amelynek ér­telmében jelenleg Heves me­gyében mintegy 500 munkavé­delmi őr működik. Hiányosság e téren az, hogy legtöbb he­lyen a munkavédelmi őröket hosszabb időre jelölik ki. Hi­ba még az is, hogy nem min­denütt vezetik a munkavédel­mi őrök részére rendszeresí­tett füzetet, sőt több helyen még azt sem tudják, ki a mun­kavédelmi őr! Sok helyütt ez csak egy cím, vagy még az sem, talán mosolyognak is rajta többen, amikor valaki ezt a feladatot elvállalja, de amikor mégis előfordul a bal­eset, akkor a munkavédelmi őr felelőssége komolyan esik lat­ba. Ilyenkor a vállrándítók is megkérdezik: hát miért nem intézkedett a munkavédelmi őr? Nem lennénk azonban tár­gyilagosak akkor, ha nem hangsúlyoznánk ki a gépállo­mások, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezető­ségének szerepét ebben a vo­natkozásban is. Helyes, hogy elvárjuk termelőszövetkezeti tagjainktól, hogy időben vé­gezzék el a fontos mezőgazda- sági munkákat, helyes, hogy szocialista munkaversenyt in- • dítunk az aratás gyors befeje­zéséért, hogy kombájnjaink 500 holdat aratnak és csépel­nek el, de ugyanakkor meg- tesznek-e mindent a vezetők, hogy a legmesszebbmenőkig gondoskodjanak az emberről, J a tsz-tagok. testi épségéről, felvilágosításáról? Es talán nem utolsósorban fontos az is, hogyha valahol baleset tör­tént, akkor arról értesítenének másokat is. Hírül adnák más termelőszövetkezetnek, hogy tanuljanak, okuljanak a szo­morú példából és ne várják meg azt, míg egy szörnyű bal­eset ott is felelősségre ébreszti az illetékeseket. De a balesetvédelem elhárí­tása érdekében mindent meg kell tenni a gépekkel bánó dolgozóknak is. Vétkes köny- nyelműség, ha valaki nem is­meri gépét és úgy bánik a2zal, de nem egy esetben súlyos baleset és szerencsétlenség a vírtuskodás, a legénykedés ára is. Jóval kevesebb baleset tör­tént az idén, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez igaz, de még ez a szám is túl ma­gas ahhoz, hogy megnyugod­hassunk, s éppen ezért ismé­telten fel kell hívnunk a fi­gyelmet arra: „legfőbb érték az ember!” És ha ennék a jel­mondatnak már nemcsak szép hangzása lesz csupán, hanem mindenütt tartalma is, akkor egészen bizonyos, hogy szebb képet mutat a statisztika majd, és mind kevesebb em­ber válik szerencsétlenné, nyomorékká. Szalay István széltem, akik egyöntetűen pa­naszkodtak arról, hogy a gép­kezelők könnyelműen veszik a munkavédelmi előadásokat, a balesetek megelőzéséről szóló filmeket és csak akkor gon­dolkodnak el, ha a gazdaság­ban valóban bekövetkezik egy- egy tragikus eset. Magam lát­tam, amikor egy kombájnve- zető úgy javította gépének egyik alkatrészét, hogy közben alapjáratban dolgozott a ma­sina. A statisztika arról is be­szél, hogy a balesetek többsé­ge — talán 80 százalék — könnyelműségből, gondatlan­ságból származik és elkerül­hető lett volna. A szakszervezeti bizottsá­gok mind több és több gondot fordítanak a balesetelhárítás­ra, az emberek testi épségé­re. Napjainkban már rendsze­resen ellenőrzik, hogy az álla­mi gazdaságok és a termelő- szövetkezetek betartják-e a szükséges munkavédelmi in­tézkedéseket, használják-e azo­kat a munkavédelmi felszere­léseket, amelyek a balesettől megvédenék. A MEDOSZ és a Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöksége határozatd- lag törekszik arra, hogy to­vább csökkentsék a balesetek KATONAI KORMÁNY PERUBAN — Mi akar lenni? Tüzér? Páncélos? — Pénzügyminiszter! (Erdei Sándor rajza) Ci vwrmK ÉM 3. számú Kőbánya Vállalat Recsk: Ha csupán Recsk és Eger tar tozna a vállalathoz, sokkal job­ban állnánk és kevesebb len­ne a gondunk, bajynk — véle­kednek a vállalat’ vezetői. A Gyöngyös-Farkasimályi Kőbá­nya pár évvel ezelőtt alig győz­te a munkát, három-—négyhó­napos megrendeléseket sürget­tek rajtuk. Házépítkezésekhez kellett a kő. Most? Szerencse, hogy a fedőréteg andezit, amit útépítéshez minden mennyi­ségben átvesznek. Gsak egy zúzó kellene nagyon Gyöngyös­re, mert akkor lényegesen fo­kozni tudnák a cserkő terme­lését. A Somoskőújfalui régi, ki- merülőfében levő bánya. Ked­vezőtlenül rossz a meddő és a használható kő aránya. A kö­rülményeket összevetve az üzem munkásai nem lehetnek elkeseredettek- az első félévi 99,5 százalékos termelési terv­teljesítéssel. Igaz, azt a félszá­zalékos lemaradást be lehetett volna hozni, ha idejében ész­bekapnak, ha a műszaki veze­tők figyelmeztetik a munká­sokat. Farkas Bertalan, Balázs Elemér és Tóth József brigád­ja egybehangzóan ezt állítja. egri kísérleti telepének dolgo­zói az elmúlt években fáradsá­gos, de eredményes munkát vé­geztek az új, ellenálló szőlőfaj­ták kikísérletezésében. Sikerült létrehozniuk az Eger 1 és Eger 2 elnevezésű szőlőfajtákat, amelyek alkalmasaik a direkt- termők pótlására. Mindkét fajtajelölt igen erőteljes növe­kedésű és jó a peronoszpóra és a filoxera ellenállásuk is. A kutató intézet dolgozód Za­Az egerbáktai Dobó István Termelőszövetkezetben az el­múlt hét közepén kezdték meg a kalászosok vágását, és még azon a héten, szorgos munka eredményeképpen, be is fejez­ték a búza és az árpa aratását. Az aratás befejeztével azon­nal megkezdték a termények behordását is. Nyolc lófogat és a termelőszövetkezet vontatója mintegy nyolcezer keresztet Az egri üzem most fejlődő, új munkahely. Csak a gépekkel ne legyen baj, akkor minden úgy megy, mint a karikacsa­pás. De a recskiek is kivágták a „rezet”, a kőbányában 108 százalék volt az első félév terv tejesítése. Jobb volt a kő- jövesz-tés, sokat segített az új elektromos kompresszor. A legszebb eredménynek tartjuk, hogy a termelékenység kellő ütemű növelése mellett csökkentették a baleseteket. Halál és csomkulás nem történt az első félévben, így harmadik helyezést értek el az iparág­ban és most azt jelentik, hogy már a második helyen állnak. — Brigádjaink napi 22 csille zúzott kő többletet ajánlottak fel. Külön vállalást tett a recs­ki harmadik, a bal kettes és a derecskéd szint. A fejtők 647 kilogramm paxit megtakarítá­sát határozták el — sorolja a munkaügyi vezető. Ebben a szakmában megengedett, sőt szükséges a termelési terv túl­teljesítése. Mert furcsán hang­zik, de igaz,. hogy megyénkben is — a kő hazájában — legin­kább a zúzott kő hiánya kés­lelteti a gyorsabb ütemű út­építést. A kongresszusi versenyben kiváló eredményeket ért el: Gergely István bunkéeó pako­holdon még mindig direkttier- mő, értéktelen szőlőfajtákat nevelnek — négy községben: Murakeresztúron, Beosehelyen, Nagylengyelben és Egerváron folytattak kísérleteket. A harmadik éves telepítésű tőkéken már látható a bő ter­mőképesség ami mutatja, hogy 100 mázsás termés is elérhető rajtuk. Zala megyében a 7 ezer holdnyi direkttermő szőlőket Eger 1 és Eger 2 új szőlőfaj­tákkal pótolják majd. hordott már be a szérűre, amelynek csépléséhez a tegna­pi napon fogtak hozzá a tsz­tagok. Dicséret illeti az egerbáktai szövetkezeti tagakat, mert fá­radságot nem ismerve még va­sárnap is dolgoztak a közösben: hajnaltól késő estig vágták a gabonát, hogy mielőbb befejez­hessék az idei nyári betakarí­tási munkát. Sütő János ló, Rittiniger Ferenc és Farkas József brigádja, a kővágók kö­zött pedig Kóczián Miklós. Az üzem munkásai között 16 ezer forint jutalmat osztottak ki. A nyári nagy melegben való­ságos tűztenger a kőbánya. Ne­héz munkát végeznek, de to­vábbra is becsülettel helyt áll­nak a kőbányászok. Az Egri Bútorgyárból Ahogy mondani szokás: „ég és föld a különbség” a tava­lyi, és az 1962. félévi tervtel- jesítés között az Egri Bútor­gyárban. Az elmúlt év első félévében a tervet 98,1 szá­zalékra teljesítették. Ennek részben az volt az oka, hogy a szárító kapacitás», és a fű­részáru ellátás nem volt meg­felelő, az utóbbi különösen a magas nedvességtartalom mi­att. Ezen most már lényeges javítás történt, ugyanis a fe­lettes szervek nagyobb anyag­készlet tárolását engedélyez­ték. A bútorgyárban az anya­got nem mint fűrészárut szá­rítják, hanem először „lesze­letelik” — így majdnem duplá­jára tudják növelni a szárító kapacitását. , Elősegítette a több és jobb termelést a ta­valy kapott hidraulikus prés, hiszen az ezzel történő enyve- zéssal lényegesen csökkent a szárítási idő. Az első félévben kapott még a bútorgyár há* rom marógépet, s most várnak még egy vastagsági gyalugépet, és egy hengercsisziolót. Az új gépek, valamint a jobb munkaszervezés, és a kongresszusi munkaverseny lendületének köszönhető az el­ső félév szép eredménye: terv­teljesítésük az amyagmegtaika- rításban 38 ezer forint, ez pe­dig a felajánláisnak több minit a fele! (Éve® szintien 48 ezer forint a terv.) A kongresszus tiszteletére telt felajánlások teljesítése is sokat mond: a megtakarított anyagból 200 rádió-, és 200 te­levízió-asztalt készítenek, ezek­ből 100—100 darab már elké­szüli. Négy szocialista brigád ala­kult ebben az évben, a „régeb­biekből” egy április negyedikén kapta meg a szocialista címet. Jelenleg legjobban Joó András négytagú brigádja dolgozik, akik az első félévben 1500 fo­rint értékű an yagmegtakarítást értek el, valamint 40,5 óra tár­sadalmi munkát végeztek rész* ben az üzem területén, résa­ben a város parkosításában». A négy brigád eredményeinek .értékelése a jövő év februárié­iban történik meg, akkor dől lel, melyik érte el a szocialista leimet. A Joó-brigád mellett esélyes” Fenyvesi Tibor bri- igádja Is, de reméljük, hogy jmind a négy brigád birtokosa jlesz a megtisztelő címnek, I hiszen nagyrészt nekik is kö- jszönhető, hogy az első féléves [tervet 101,2 százalékra telje­sítette az Egri Bútorgyár, ami :86 ezer forint túlteljesítést je- '.lenti \ Minőségi „téren” sem volt : semmi kifogás a bútorgyár í munkája ellen. Minden re- imény megvan rá, hogy telje- jsítsék a második féléves —»-így az egész évi — tervet is. • —— .................. Az Eger 1 és az Eger 2 sikere Zalában A Szőlészeti Kutató Intézet la megyében, — ahol 7 ezer Befejezte az aratást, megkezdte a cséplést az egerbakfaí Dobó Tsz Mi történik Peruban ? „A mai nap nevezetes Peru számára, mert ebben az or­szágban nincs többé diktátor. Nekem itt nincs már mit ten­nem; - a köztársaságban való további tartózkodásom furcsa, sőt, hajmeresztő lenne, szé­gyent hozna Perura”. E szavakat a múlt század elején mondta Simon Bolivár, a dél-amerikai felszabadítási harcok egyik vezetője, miután a spanyolok elleni hadjárat idején diktátort hatalommal ruházta fel a parlament. Ak­koriban nem gondolták volna a peruiak, hogy 127 évvel ké­sőbb még mindig csak igy só­hajthatnak: „Vajha valóban nem lenne többé diktáto­runk!” A tábornokok ugyanis — különösen az utóbbi évtize­dekben — már nem szeretik ezt mondani: megyek —, in­kább: jövök. Most Ricardo Perez Godoynak hívják a so­ron kővetkezőt, s néhány nap­pal ezelőtt katonai puccs se­gítségével került hatalomra. Több mint egyhónapos hu­zavona és egy választás előz­te meg a váratlan puccsot. Prado köztársasági elnök hat­éves megbízatása lejárt, s választásokat írtak ki június elejére. Három esélyes jelölt indult: Haya de la Tőrre, Od- ria tábornok és Fernando Be- launde. Egyik sem kapta meg a szükséges többséget, $ több­hetes egyezkedés és vita után, az alkotmány értelmében, a parlamentnek kellett volna kijelölnie az új elnököt. A tá­bornokok klikkje azonban úgy látta, hogy a parlament való­színűleg a neki legkevésbé tetszőt választja, s közbelé­pett: letartóztatta Prado elnö­köt, és kikiáltotta a nyílt ka­tonai diktatúrát. Mielőtt tovább mennénk az események taglalásában, írjuk le néhány szóval Peru gazda­sági helyzetét. Tipikus és na­gyon szegény latin-amerikai ország, egyoldalú nyersanyag- termelő gazdasággal. Az Egye­sült Államok ellenőrzi terme­lésének csaknem felét, a be­ruházások háromnegyedét, csaknem az egész ólom-, réz- és olajbányászatot. A befolyás és a hatalom fennmaradó ré­sze a félfeudális szenyorok, a gyapot és cukorkirályok ke­zében van. Ebből a helyzetből következik, hogy Peruban semmit nem lehet megérteni Washington szerepének vizs­gálata nélkül. Kit támogatott tehát a vá­lasztásokon Washington és miért szakította meg kapcso­latait a katonai juntával. A perui események során nem­csak egy kis ország helyzete került az érdeklődés közép­pontjába, megmutatkoztak az Egyesült Államok politikájá­ban található különböző irány­zatok is. Megbízható hírek szerint a washingtoni hadügy­minisztérium Odria tábornok jelöltségét támogatta — a kül­ügyminisztérium viszont Ha­ya de la Torret. Odria 1948- tól 1956-ig egyszer már dik­tátora volt az országnak, s a washingtoni tábornokok úgy gondolták, hogy jó, ha ismét keményen kézbeveszi a nyug­talankodó ország ügyeit. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának, pontosabban szólva, Kennedy kormányának ez a megoldás nem tetszik. A katonai 'juntákat egész Latin- Amerika gyűlöli: a diktátorok lejáratták magukat, csak szé­gyent és gyalázatot hoztak tá­mogatóikra, az észak-ameri­kaiakra. Kennedy úgy látja, hogy sokkal jobban megfelel egy olyan perui kormányzat, amely betartja a parlamenti játékszabályokat, amely nem szúr szemet katonai elnyo­mással — és igy szolgálja az észak-amerikai monopóliumo­kat. Magyarán szólva, Peru az amerikaiak zsebében van, de Kennedy azt akarja, hogy ne valami durva katonai klikk, hanem szelídebb, demokrati­kus ábrázatú rezsim képvisel­je érdekeit. Ilyen volt Prado, s ezért látta volna szívesen az észak-amerikai kormány Haya de la Torret, aki Washington feltétlen híve, pártjának azon­* A perui katonai junták cs újabb tüntetésekkel tiltakozik tüntetők az elnöki palotánál. ban vannak bizonyos demok­ratikus hagyományai — Odria diktatúrája idején például be­tiltották. Jelenleg az a helyzet, hogy a washingtoni tábornokoknak nem lenne különösebb kifogá­suk a katonai diktatúra el­len, kormányuk viszont meg­szakította kapcsolatait a jun­tával és felfüggesztette a dol­lársegélyt — annak ellenére, hogy a junta felajánlotta ma­gát Washingtonnak. Nyilván­való az is, hogy azok a latin- amerikai kormányok, amelyek ugyancsak megszakították, vagy felfüggesztették Peruval .ínye ellen állandóan újabb és! Láma lakossága A képen: a! / diplomáciai kapcsolatukat, - Washington felszólítására tét- d ték ezt. Közben Lima utcáim foly- í nak a tüntetések, a krízis tart! — de egyelőre még nem azj dől el, hogy a népé vagy az \ oligarcháké legyen a hatalom. £ Eddig a monopóliumok és a \ földbirtokosok emberei mara-! kodtak egymással. De Was-^ hingtom nem szereti, ha azál-^ tala irányított országokban £ nyugtalanság van, ezért meg-! indult az egyezkedés és vár-! ható a kiegyezés a különböződ csoportok között. Tatár Imre í ..Édes élet" az amerikai elnök családiában Robert Kennedy, a fiatal amerikai pénzügyminiszter, az elnök öccse időnként túl vidám estélyeket adott. Vendégel nem ritkán szórakoztak azzal, hogy a késői éjszakai órákban köl­csönösen ruhástól a fürdőme­dencébe lökték egymást, — :amiről a sajtó másnap persze szenzációs jelentéseket közölt. Kennedy elnök, akit bosszan­tott az effajta szórakozás, éa aki ebben- kormánya tekinté­lyének veszélyeztetését látta, a legerélyeeebben közölte fivé­rével, hogy a jövőben nem óhajt hasonló újságcikkeket olvasni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom