Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
2 NÉPÚJSÁG 1962. június 10., vasárnap Hogyan is történi f A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hozott Bodnár Andrásnak és társainak a% állami pincegazdaságnál működő bűnszövetkezete ügyében A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága május utolsó napján hirdetett ítéletet Bodnár András és társai ügyében. A Legfelsőbb Bíróság az egri megyei bíróságnak 1961. augusztus 10-i napján hozott ítéletét részben megváltoztatta és a vádlottakra az alábbi börtönbüntetéseket szabta ki: Bodnár András öt év és hat hónap, Kameniczki István négy év és hat hónap, Csuto- rás Ferenc egy év és hat hónap, Papp Kálmán hét hónap, Cseh Mihály egy év, Jani Imre három év, Kovács Balázs egy év, Szurcmxi József két év, Rozsnyai István kettő év és tíz hónap, Bagi Albin egy év és négy hónap, Ducza László egy év, Miskólczi Sándor hat hónap, Bartók Zoltán öt hónap, Csanádi Mihály két hónap, Bánffi Sándor héthónapi börtönbüntetést, háromévi próbaidőre felfüggesztve, Kelemen László négyhónapi javító-nevelő munka, 15 százalékos bércsökkentéssel. Mező Sándort, akit az egri megyei bíróság héthónapi börtönbüntetésre ítélt, a Legfelsőbb Bíróság felmentette. A mellék- büntetések felsorolását ezúttal mellőzzük. Az Eger—Gyöngyös-vidéki Állami Pincegazdaság által támasztott polgári jogi igényt — kisebb változtatással — a Legfelsőbb Bíróság is megítélte. A fenti távirati stílusban közölt ítélet mögött egy évekre elhúzódó bűncselekmény-sorozat húzódik meg. Most, hogy az ügy jogerősen lezárult, a bűnösök megkapják méltó büntetésüket, nem akarjuk elmondani azt, hogy a Bodnár András által megszervezett és vezetett bűnszövetkezet milyen komoly igénybevételt jelentett bírósági és elsősorban nyomozati szerveinknek. (Csak az egri megyei bíróság 15 napon át tárgyalta az ügyet!) Hanem inkább az a célunk, hogy a most jogerősen elítélt bűnszövetkezetnek, de különösen a bűnszövetkezet vezetőjének erkölcsi arcélét megvilágítsuk. Azzal az adattal ugyanis, hogy ezek az emberek több százezer forint ösz- szeget kötelesek megtéríteni, csak a bonyolult kérdés egyik, bár nem lényegtelen részletét mutatjuk be. Sok más adat és tény is nyilvánvalóan fontos ebben az ügyben, hiszen az egri megyei bíróság száz oldalnyi ítélete már csak a lényeget sűríti, ami a tanúvallomások több száz oldalnyi jegyzőkönyvéből szükségszerűen bekerült az ítélet indoklásába. A lényeget, úgy véljük, akkor ragadjuk meg erkölcsi szempontból, ha a feltárt adatok tényében vizsgáljuk az elítélteket, különösen Bodnár Andrást, a bűncselekmény-sorozat értelmi szerzőjét és elindítóját. Bodnár András 1933-ban született, a Szőlészeti Kutató Intézet szakmunkása volt, borászati technikumot végzett. Az Eger—Gyöngyös-vidéki Állami Pincegazdaság gyöngyösi pincészetétől a gyöngyösi központ rendelkezésére, 1956. január 1-vel, a vállalat egri Vasút utcai pincészetéhez helyezték. 1957-ben megnősült, és házasságuk első két esztendejében több mint 100 ezer forint készpénzért házat vásárolt Egerben a Lenin úton. Két év alatt 200 000 forint Házukat, illetve lakásukat fényűzően berendezték, luxusmódra felruházkodtak. Hozzávetőleges számítás szerint alig két év alatt 200 ezer forint fölé rúgott az az összeg, amit a fiatal házasok csak magukra költöttek. Honnan? Az 1957-ben alig 24 esztendős fiatalembernek 1400 forintos fizetése van. Felesége vagyontalan, s mégis úgy költekeznek, vásárolnak, mint az egykori nábobok, hitbizományi urak. A bírósági ítélet röviden fogalmaz: Bodnár András házasságának eme első két esztendejében az egri Vasút utcai, felvásárló pince vezetője volt. A pincében 14 ezer hektoliteres a borkészlet. Bodnár András, felfigyelve a nagy lehetőségekre, sötét és bűnös üzelmeinek előkészítése végett állandóan szemmel tartotta a felvásárlás ütemét és sokszor éjszakákon át is bent tartózkodott a pincészetnél, megvizsgálva a napi készletet és forgalmat. A hatalmas pincekészlet és felvásárlási tempó mellett volt olyan nap, szüret táján, amikor a felvásárolt must és bor értéke sok százezer forintot is meghaladott. Bodnár András a fokmegállapításoknál és minősítéseknél — semmibe véve az ide vonatkozó szigorú utasításokat és előírásokat — arcátlan módon becsapta az átadókat. Bűnös tevékenysége révén nagyarányú fok- és hektoliter-többletet szerzett. Bodnár elhatározta, hogy ebből a jelentős — részben termelőktől szerzett — raktári többletből, amit jogellenesen és bűnös úton harácsolt össze, üzletet nyit a maga számára. Igen ám, de az ügyrend előírásai több aláírást kívántak. Hamar társra akadt Kameniczki István helyettese személyében, aki második aláíróként szerepelt Bodnár mellett, azokon a hamis mázsajegyeken. amelyekre a borvételi jegyet kiállították és a pénztár fizetett. Ehhez a módszerhez be kellett szervezni olyan termelőket. akik nagyobb borkészlettel rendelkeztek és akik jelentős borforgalmat bonyolítottak le. Kezdetben apróbb tételekben ment a ..munka” néhány beavatottal, majd időközben a közmondás szerint „nótt az étvágy” A Vasút utcai pincészetnél is, a beépített termelők körében is, az idő folyamán jelentősen kibővült a kör. A pincészetnél pincemunkásokat, átvevőket és felvásárlókat vontak be a bűn- szövetkezetbe, míg a termelők között nagy számmal akadtak olyanok, akik a hamis mázsa- és vételijegyekkel közreműködtek a kapzsi vagyonszerzésben. Nem önzetlenül. De nemcsak így lehetett osztozkodni. A termelőkkel megbeszélték például, hogy a minőséget az átvevő Bodnár, vagy megbízottja magasabban állapítja meg a ténylegesnél és az így jogtalanul felvett összegen megbeszélés' szerint osztoznak. Bodnár András fölényes, mindenkiben hibát kereső, és magabiztos vezetési módszere, az a nimbusz, amelyet a vele szemben lojálisán elnéző gyöngyösi központ magatartása sugárzott feje köré, az egyszerűbb pincemunkásoknak és beosztottaknak, valami olyanfélét jelentett, hogy Bodnár András „az istenek barátja”, akinek hajaszála sem görbülhet meg, azt eredményezték, hogy az emberek sorra lépre mentek Bodnárnak, s vagy így, vagy úgy (már ami a módszert illeti), cinkosaivá váltak, a bűnszövetkezet tagjai lettek. A lépre ment emberek — közöttük több becsületes és egészséges gondolkodású dolgozó — megszédültek a Bodnár és Kameniczki által ígért és megvalósított lehetőségektől. A nagy tétekben játszó és cinikus Bodnár biztos kézzel vágta zsebre innen is, onnan is a hatalmas összegeket, amikért csak aláírt és» aláíratott. A bíróság előtt tett tanúvallomások és széles körű bizonyítékok súlyosan igazolják, hogy Bodnár András a régi hitbizományi birtokosok módszerével bánit a pincegazdaság Vasút utcai pincészetében levő hatalmas borkészletével, illetve a borokat beszállító termelőkkel és beépített embereivel. Annyit és úgy vett el a termelőktől, amennyit akart, úgy vizezett és úgy írt alá, ahogyan étvágya diktálta. S közben Bodnár András a vállalat megbízható embereit, akiknek egyre gyanusabb lett viselkedése, magatartása, érthetően rágalmazta: „fútta”. Jelzések sora jutott el a vállalat gyöngyösi központjához, amelyek sürgős intézkedést kértek és követeltek Bodnár András ellen, mert senki józan ésszel nem tartotta normálisnak, hogy egy Egerbe érkező szerény jövedelmű fiatalember nősülés után rövid idő alatt százezreket költhet. Ugyanakkor gyanússá vált az, hogy Bodnár szinte szakadatlanul intrikál és rágalmaz olyan dolgozókat, akiknek becsületességéhez nem fért kétség, és akik időt, fáradságot nem kímélve, a szó szoros1 értelmében éjt nappallá téve fáradoztak a történelmi egri borvidék fejlesztésén és felvirágoztatásán. A sorozatos bejelentéseket azonban a vállalat gyöngyösi központja részéről nem követte hathatós intézkedés». Így aztán Bodnár ahelyett, hogy felhagyott volna bűnös üzelmeivel, még inkább vérszemet kapott. Szidta azokat. akiktől tartani vélt, intrikált mindenki ellen, aki nem neki dolgozott a bűnszövetkezetben. De a jegenyefák sem nőnelc az égig. A terhelő adatok egyre sűrűsödtek, míg végre bezárult a kör. S akkor Bodnár András védekezésül cinikus módon azt adta elő a bíróságon, hogy az általa és bűntársai által szerzett hatalmas pénzösszeg nem csonkított meg senkit, hiszen az a vállalatnak nem hiányozhatott, mert neki raktártöbblete volt mindig, a termelők pedig megkapták a mustért, borért járó árat. Arra azon- ban már elfogadható választ a cinikus és egoista Bodnár András sem tudott adni, hogy a „raktártöbblet”, ami végezetül is több mint 300 hektoliteres borhiányt mutatott ki, hogyan keletkezett. A csaló fokmegállapítások, a csaló minőségi átvételek sorozata, a hamis hitelesítések, a gátlás nélküli lelkiismeretlenség juttatta őt és bűntársait jogtalan vagyonhoz. Becsapta a termelőket, becsapta a vállalatát, rontotta és aláásta az állami borkereskedelem hitelét, rászedte munkatársait is. Amikor pedig a felülről jövő szemhunyó segédlettel szabadulni akart a pince vezetésétől, éppen az ellenőrző hurok szorulása miatt, maga helyett becsületes, jó szándékú dolgozót sikerült a pácba rántania hamis leltárával. Elképzelhető, hogy az állalmi pincegazdaság nagyon megsínylette erkölcsileg is Bodnár András és bűntársainak több éves működését. 1956-tól, de ' különösen 1957-től 1960-ig Bodnár András feszült légkört teremtett maga körül azzal, hogy mindenki ellen, aki nem tartozott bűncselekményei köréhez, a gyöngyösi központ egyes vezetői által is táplált tekintélytől övezve áskálódhatott és ebben a légkörben, az így megteremtett körülmények között folytatta és folytathatta működését. Lábra kapott a suttogás a vállalata dolgozók és a termelők között is, és úgy tudták, hogy Bodnár András hatalma fékezhetetlen a Vasút utcai pincészetnél. A zaklatásokat, személyi torzsalkodásokat végülis úgy lehetett befejezni, hogy a rafináltam elkövetett bűncselekmény-sorozat kivizsgálására az illetékes nyomozati szervek hosszú hónapokra megszállták a vállalatot. Nem véletlen, hogy az ügyész és a sértett vállalat a kárigényt jóval magasabb összegben kérte érvényesíteni, mint az az ítéletben ténylegesen történt. Mindez azért volt lehetséges mert a pincegazdaság volt vezetői (éppen az ügy kapcsán váltották le őket) elnézték Bodnár András hibáit, súlyos és példátlan mulasztásait és a megalapozott bejelentések, felhívások után is szemet hunytak cselekményei és százezrekre rúgó költekezései felett, s nem volt egészen alaptalan Bodnár Andrásnak az a meggyőződése, hogy neki „mindent lehet” ennél a pincénél: pénzt harácsolt a bűnszövetkezet tervezésével, emberi gyengeségekre spekulálva becsületes dolgozókat sikeresen csábított a bűn útjára, s nein utolsósorban lejáratni igyekezett önző céljai miatt a termelők előtt az állami borkereskedelem" tekintélyét és mindazt, amit lelkes, szakmájukat szerető dolgozók a szőlőkultúra fejlesztése tekintetében kivívtak. Igyekeztünk elemezni a bűn- cselekmény lényegét és bemutatni azt. hogy egyetlen túlbecsült ember, aki magát is ' tl- becsüli, tud olyan helyzetet teremteni a köréje gyűrűző hibákból és mulasztásokból, amelyekben a népgazdaságnak, munkatársainak és másoknak is, súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozhat. Ezt a tanulságot nem rejtegetni kell, de nyilvánosság elé vinni, mert csak a Hibák és mulasztások kendőzetlen feltárása vezet a tiszta társadalmi levegőhöz. Farkas András Kellemes nyári viselet HABSELYEM fátésnejml-imim Habselyem kombiné Habselyem hálóing Habselyem női nadrág Habselyem férfi alsó Habselyem gyermeking 59,— forint 140,— forint 24,50 forint 35,— forint 33.— forint EGER: Napsugár Ruházati Bolt és a Sándor Imre utcai Divatárubolt. GYÖNGYÖS: Áruház és a Mátyás király utcai Divatárubolt. Hruscsov üdvözlete Baráti társaság MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szombaton közölte azt az üdvözlő táviratot, amelyet Nyikita Hruscsov küldött a Francia—Szovjet Baráti Társaság 10. országos kongresszusának. „Engedjék meg, hogy a kongresszus küldötteinek és a Francia—Szovjet Baráti Társaság minden tagjának új, nagy sikereket kívánjak népeink kipróbált barátságának megerősítéséhez, az általános béke érdekében” — hangzik a szovjet kormányfő üdvözlete. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a Francia—Szovjei Stongresszusáhot megelégedéssel gondol két évvel ezelőtt tett franciaországi útjára, a nagyszerű francia nép sok képviselőjével lezajlott találkozásaira. „Akkoriban megállapodtunk a francia államférfiakkal, hogy a barátság és együttműködés szellemében bővíteni fogjuk a francia—szovjet kapcsolatokat, és jobb megértésre törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítése az európai és a világbéke megerősítése érdekében. A szovjet kormány továbbra is ezt az álláspontot képviseli” — írja Hruscsov. (MTI) Befejezte munkáját a gyarmati népek függetlenségének kérdésével fői; falkozó különleges LlS'SZ-bixottság DAR ES SALAAM (TASZSZ): Pénteken befejezte munkáját az a különleges ENSZ-bizott- ság, amely a gyarmati országok és népek függetlenségének kérdésével foglalkozott. A bizottság több városban ülésezett, így Tangerben, Addisz- Abebában és Dar Es Salaam- ban. A bizottság részvevői meghallgatták a még gyarmati vagy függő helyzetben levő afrikai országok különböző politikai pártjainak és szakszervezeteinek képviselőit, és határozatot hoztak három angol protektorátusról: Basutof óidról, Becsuanaföldröl és Swazí- földről, valamint Nyaszafóidról. A három angol gyámsági területről szólva a határozat > « A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt és elektromérnököt, gépésztechnikust és elektrotechnikust felvesz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a vállalat személyzeti osztályán. Qfte fáradjon a vacsorafőzéssel! Elvihető vacsora-menü 6,75 forintért kapható a DOBÖ ÉTTEREMBEN (KISZÖV-székház), bejárat az udvar felől. Felsőma gy arországi Üzemi Vendéglátó V„ Eger V T '▼ ▼ ▼ V T T T ▼ • hangsúlyozza, hogy e területek lakosságának joga van az ön- rendelkezésre és a függetlenségre. Ezért javasolja, hogy az említett területeken tartsanak választásokat általános és közvetlen szavazással, s hívjanak össze értekezletet alkotmányaik kidolgozására. A határozat mellett szavazott a bizottság 12 tagja, ellene szavazott Anglia, az Egyesült Államok, Ausztrália és Olaszország. A Nyasza,földre vonatkozó határozat hangsúlyozza, hogy e terület népének is joga van az önrendelkezésre, s támogatja az Itteni lakosság többségének azt a követelését, hogy szüntessék meg Nyaszaföld szövetségét Rhodesiával és adják meg e terület nemzeti függetlenségét. A bizottság felszólította Angliát arra is, hogy Zanzi- báron szüntesse meg a rendkívüli állapotot és bocsássa azonnal szabadon valamennyi politikai bebörtönzöttet (MTI) NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lap)», felelős szerkesztő: Papp János Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. S. Telefon: 12-57. 12-73. Postafiok: 33. Gyöngyös. Főtér 3.. fszt. 19. Telefon: 6D7. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zslllnszky utca 1. Telefon: 24-41. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger. Bródy Sándor utca 1. Igazgatő: Marosán József. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hely) postahivataloknál éa kézbesítőknél. Termelőszövetkezelek! Térin eíőszövetkezeti tagok! Egyéni termelők! 19ú2, évt termésű kenyórgak onárcr, napraforgóra és sörárpára, előnyös feltételek mellett még köthető értékesítési szerződés. A szerződést kötők a leszerződött mennyiségek után kamatmentes hitelt, illetve egyéni termelők előleget vehetnek igénybe. A leszerződött mennyiségek után, szerződéses felárat is folyósítunk. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a leszerződött napraforgó és sörárpa mennyiség után takarmány-táp juttatást is igénybe vehetnek. A szerződések határidóbeni megkötése érdekében sürgősen keressék fel járási kirendeltségeinket. Részletes felvilágosítást adnak a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat járási kirendeltségei.
