Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

1352. június 8., péntek NÉPÜJSAG 3 Csalódtak a tsz-vezetőségbon Kerecsenden Kerecsené a magángazdál- •kodás idején jómódú — bátran mondhatnánk így is — gazdag falu volt. A gazdák a szántás­vetés mellett szívesen foglal­koztak állattenyésztéssel és a falu évente jó pár százezer fo­rintot vágott zsebre tenyész­állatokért. Amikor megalakult a szövetkezet — három évvel ezelőtt — a tagság így gondol­kodott: állítsuk az élre azokat, akik korábban is jól értettek a gazdálkodáshoz, az állatte­nyésztéshez. Bizonyára hasz­nát látjuk majd. Sokan hittek és bíztak abban, hogy a há­rom és félezer holdas gazdasá­got az állam segítségével gyor­san felvirágoztatják az ő tu­dásuk, tapasztalatuk ügyes gaz­dálkodásuk révén. Csßk pfliiasst hallunk Mit kerteljünk, minek szé­pítenénk a szét, mondjuk meg kereken: nem. így történt. A tagság csalódott a vezetőség­ben és ma bárhová is menjen az ember, csak a panaszt, a hi­bák özönét hallja a tagoktól, akik nyíltan meg is mondják: amíg ez a vezetőség lesz Kere- rsenden, a termelőszövetkezet élén, addig semmi jóra nem számíthatunk. Egy biciklis embert állítot­tam meg az úton többek kö­zött. Bemutatkoztunk, elmond­ta, hogy ő iparos, kőműves, a szövetkezetben dolgozik. — Hogyan él, elégedett-e, — kérdem? — Nem! Nem vagyok elége­dett. Es ezzel a mondattal búcsú­zik: nem tudom, ki merjem-e mondani, de az az érzésem, mintha itt, nálunk, a vezető­ség részéről csendes szabotázs folyna... Súlyos, nehéz szavak, ám az emberek, a tagok is hasonló­képpen beszélnek, panaszkod­nak. Panaszkodnak a járási pártbizottságnak, a járási ta­nácsnak, az újságírónak is. Van, aki kimondja: most már betelt a pohárl Többeknek szóba hozzuk a környékbeli szövetkezeteket. Demjént, Egerszalókot. Állít- ;ák a járás vezetői is, hogy az •mlítertt két község, sokkal gyengébb gazdasági viszonyok ■cözött, rosszabb talajadottsá­gok mellett, jóval nagyobb eredményeket tud felmutatni a agság szorgalma, a jó vezetés következtében. — Miért nem lehet Kere- -senden haladni kettőről há- -omra? Miért nincs hitele se- 10I ennek a szövetkezetnek? Miért nem virágzik úgy, aho­gyan kellene a hagyományos állattenyésztés? Miért akar mindig csak kapni és semmit se adni a köznek, az államnak a vezetőség? Ezek a nagy kér­dések most Kerecsenden. Rokoni összefonódás — Az okokat vizsgálva, ér­dekes képet mutat a vezetőség névsora. A tizenegy (most már tizenhárom) tagú vezetőség­ben az elnökkel együtt öt Ro­mán nevezetű van. Román Ist­ván, a szövetkezet elnöke, úgy nyilatkozik ugyan, hogy ez csupán látszat, hiszen van, aki csak névrokona, vagy éppen távoli rokona. Mást mondanak azonban a tagok, pontosabban a tagság nagyobbik fele. Ok így beszélnek: az elnök befo­lyása alatt áll a tagság egy; harmada a különböző rokoni szálak alapján. Az történik, amit ők akar­nak. Őszinte beszélgetésünk során maga az elnök, Román István is elmondja: maradi a vezető­ség, nekem pedig velük kell tartanom. Olyan vezetőségi tag is van, aki évente egyszer-kétszer jár csak el a gyűlésre, nem törő­dik a szövetkezet ügyeivel. Ilyen Kecsmár Sándor, Knoll Sándor is, a maradiak között van. Amikor arról kerül szó, hogy valamit építeni kell, ak­kor ő ellene szavaz. 0 foglalt legh angosa bban állást az egri keltetőállomás részvényének kifizetése ellen is, holott ennek komoly anyagi hasznát láthat­ná a szövetkezet, a tagság. Ur­ban József ellensége a gépi munkának. — Ne küldj kultivátort a földre — mondta az elnöknek —, majd mi megkapáljuk a do­hányt. Es az eredmény: Urbán József brigádjából senki sem ment dohányt kapálni. Póder Károly 1961-ben a kultivátort hosszú ideig kiállította a mun­kából, azzal, hogy olcsóbb a ló, az ekekapa. Az eredmény az lett, hogy az elmúlt évben a kukorica egy részét csak egy­szer, a másik részét viszont egyszer sem tudták megkapál­ni. (A háztájit háromszor ka­pálta meg mindenki). Ugyan­csak leállította a fűkasza mun­káját is, amely a herében dol­gozott. Két hetet késtek a ka­szálással. Ennek viszont a2 leit a következménye, hogy a be­tervezett 400 mázsa mag he­lyett csupán 30 mázsa here- magot tudtak termelni. A je­lenlegi vezetőség részéről mu­tatkozik bizonyos nőellenesség is, noha a termelőszövetkezet nagyobbik részét nők képezik. Mit kaptak és mit adtak as államnak ? Izgalmas kérdés. Szocia­lizmust építő népünk érdeke, hiszen minden dolgozó kenye­réről, sorsunkról van szó. Es itt is számok, a tények be­szélhetnek. A főkönyvelő gyűjtötte ki gondos munkával a szükséges adatokat, tehát pontos. A ter­melőszövetkezet hároméves fennállása óta nem kevesebb, mint tízmillió ötszáztizenötezer forint értékű hosszú, közép- és rövidlejáratú hitelt kapott az államtól, amely a szövetkeze­tei édes gyermekének tekinti, de amelynek vezetősége ilyen állásponton van: kiosztani mindent, amit csak leheti Mi­nél kevesebbet az államnak! S ha a tervek valóra váltásá­ról, az áruértékesítési terv tel­jesítéséről van szó, akkor töb- többen csak legyintenek... Az agronómusnak a napokban így vágott vissza egy vita al­kalmával az elnökhelyettes: engem a háztáji érdekel! Eb­ből éltünk meg eddig is, ebből akarunk élni ezután is. Ezek után joggal kérdezhetnénk: Ha így gondolkodik az elnök- helyettes, akkor mit várunk az egyszerű tagoktól? De mit adtak az államnak a kerecsendiek? Pontosabban: mit adtak el pénzért, tisztessé­ges áron? Erről talán szólja­nak az áruértékesítési terv tel- > j esi lését tükröző számok: 5 1960-ban az áruértékesítési? tervet összességében nézve 78 ? százalékra teljesítették 1961- ? ben 102 százalékra (a járási? szervek szorgalmazására), az ? idén már szinte bizonyos, hogy | hízott sertésből és tejből nem? tudják teljesíteni a tervet. Ha? a szövetkezet vezetőivel be- ? szélget az ember, az az érzése, ? hogy jelenleg a tervek teljest-? tésén, az állammal szembeni? kötelezettség teljesítésén csak < két embernek, az agronómus- ? nak és a főkönyvelőnek fő a < feje. s szarvasmarháért 6,5 ezer forin­tot kaptak, viszont sokkal ol­csóbban vásárolnál: majd te­heneket ugyancsak az államtól. Az elnökhelyettes nem tit­kolja véleményét: Kerec sen­den a tagság ötven százaléka a jószágnevelés ellen van — mondja. Ez lehet, hiszen a ke­recsen di tszi-vezetők csupán sa­ját háztáji gazdaságaikban próbálják bebizonyítani a fa­lunak a jószágnevelés hasznos­ságát, de a szövetkezetben nem. Pedig ha a vezetőség tagjainak még ma is érdemes otthon tenyészbikát, hízómar­hát nevelni, akkor a szövetke­zetnek, nagyüzemi viszonyok között miért ne lenne még in­kább az? Az állattenyésztés jövedelmezőségét be lehet és be is kell bizonyítani azoknak a tagoknak is, akik életükben sohasem foglalkoztak tenyész­állatokkal, és akkor senki sem lesz ellensége annak, hogy Ke­recsenden is foglalkozzék ál- latenyésztéssel a termelőszö­vetkezet. Mi lehet a megoldás? A megoldást magának a os­ságnak kell megkeresnie. Pon­tos receptet adni nem lehet, hiszen maguk a kerecsendiek ismerik legjobban saját tagjai­kat. ők tudják kiválasztani leghelyesebben azokat a sze­mélyeket, akikben bíznak, akiknek hisznek. Bizonyosnak látszik azonban az, hogy a je­lenlegi vezetőség ebben az ősz- szetételben nem segíti, de fé­kezi a közös munkát, az elő­rehaladást. A jelenlegi vezetők közül többen nem fogadják el a szakvezetést, a maguk feje után mennek és főképpen nem úgy dolgoznak, hogy munká­júk serkentse, ösztönözze a tagságot is. Helyes lenne tehát, ha a járási szervek is java­solnák a termelőszövetkezet tagságának, hogy legközeleb­bi közgyűlésükön éljenek leg­felsőbb jogukkal és azokat a vezetőket, akikben nincs töb­bé bizalmuk, újakkal cserél­jék fel. A határozott, gyors intézkedés minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy a tagok, a szövetkezet gazdái most a nagy dandármunkák idején szívesebben és szorgal­masabban dolgozzanak, mint eddig. Kerecsenden minden le­hetőség megvan arra, hogy szorgalmas munkával gazdag és szép jövőt építsen ki magá­nak a falu. Szalay István ...hogy az imperialisták is­mét alkalmazzák a „kommu­nista veszély” feliratú recep­tet. amellyel a függetlenség utáni olthatatlan vágyból szokták „kikezelni” a gyar­mati sorban élő népeket. Brit-Guayanában is felfedez­ték a kommunisták „akna­munkáját”, mikor dr. Jagan (kormányelnök) beszédeit ol­vasgatva a marxizmus—leni- nizmus klasszikusainak meg­nyilatkozásaira bukkantak. Anglia nem sokat habozott már akkor sem, amikor még nem került napvilágra dr. Jagan ideológiájának prove- ntenciája, a Tommy-k min­den eszmei jellegű aggodal­maskodás mellőzésével „megvédtek" a szabad világ érdekeit. Friss jelentések szerint az USA sem hagyja cserben a Nyugat egységéért és biztonságáért aggódó an­golokat; a hagyományos módszerhez folyamodik: se­gélyt ad Quayanának. Brit-Guayana népe reméli, hogy a segély ellenére is maga dönt majd sorsáról... zár Mikor lesz vége a jégkorszaknak Határozottan emlékszem, mikor volt utoljára ilyen nyár, amikor... Igen, akkor volt. Ott álltam a bar­lang előtt, ke­zemben a pattin­tott kőszerszám, vállamon a mam- mutbőr és belesó­hajtottam a világ­ba: — Mammutisten, hát sohasem lesz már vége a jég­korszaknak? A Mammutisten mennydörgő han­gon szólalt meg: — De lesz, fiam, lesz még nyár, csak egy kis türe­lem kell hozzá ... Két-háromszáz- ezer év és már itt a nyár — mondta és nekem megfor­rósodott a szívem, hogy van miért reménykednem, hogy nyomorúsá­gos néhány száz­ezer év és én le­dobhatom magam­ról ezt az avas szagú bőrt... Nejem, Neand Elza sírt ki a bar­lang mélyéből: — És, ha nem igaz? — Ne kételkedj az istenek szavá­ban — intettem le, de hiába... — Már unom ezt a téli vackot ma­gamon ... Ügy né­zek ki benne, mint egy barlangi med­ve ... Valami könnyű, nyári hol­mi kellene... De hol a nyár?... — Ne aggódj, El­za, ne aggódj... 1962-ben a jégkor­szak és az Időszá­mításunk után olyan nyári hol­mikat hordhatsz, hogy megsárgul az irigységtől az egész Neander- völgy... Tegnap, mikor hazatértem két­szoba-konyhás barlangomba és ráültem a kályhá­ra, hogy egy kissé megmelegedjem, feleségem, Elza, kisírt szemmel fo­gadott: — Becsaptál... csúnyán ... orvul és aljasul... Még mindig ezt a med­vebundát kell hor­danom ... Hát hol van a nyár, amit ígértél 1962-re? — De szívem, hát értsd meg, hogy egy anticik­lon jött a sarkok felől és különben is a meteorológia kimutatta, hogy ebben az évszá­zadban sem az el­ső eset ez már... Nyugodj meg, rö­vid néhány óig mondjuk 7962 és már nem kell bun­dát hordanod... Előre ráz a hi­deg, mi lesz itt hatezer év múlva... Elza türelmetlen egy nő! (egrt) Meddig tart a „hűvös" idő? Cipruson reggel 31 fokos hőség uralkodott. Ez a helyzet az óceán hűvös, nehezebb légtö­megére szívóhatást gyakorolt. Megerősítette a ciklonok járá­sát. A párás óceáni légtömegek elárasztják ilyenkor vidékün­ket. Sokszor hetekig eltart az esőzés, amit a nép Medárd- nappal hozott kapcsolatba. A népi regula így szól: ha Me- dárd napján esik az eső, még negyven napig hull a csapadék. Ez a hiedelem ilyen megfogal­mazásban babonaság. Nem sza­bad a ciklonbetörtést naphoz kötni. Az esőt hozó nyugati szelek beözönlése ez idő tájt jöhet előbb, vagy később. Az esőt, a hűvös levegőt a nyuga­ti szelek hozzák. Ez minden júniusban bekövetkezik, ebben van a törvényszerűség. Az összes hónapok között június a legcsapadékosabb. De a vitázök újabb ellenve­tést tehetnek. Ez a mostani hő­csökkenés mégis szokatlan. Eh­hez Európa környezetének el­múlt félévi hőmérsékleti vi­szonyait is ismerni kell. A Meteorológiai Intézet magyarázata szerint a legutóbbi télen az Északi­sark környezetében nagyobb hideg légtömegek halmozódtak ^»AAAAAAAAAAAAAAAAAAA-AAAAAAA^AAAAAAA/WA/NAAAAAAAAAAA/VAAA/V'^AAAA/VNAAAAA/WVNAAA/W^^AAA/WW^VNAA^ Az elveszett címet nehéz újra megszerezni Az időjárás olykor unalmas beszédtéma. Mostanában még­is úton-útfélen az időről be­szélgetnek. Itt-ott a kémények ismét füstölögnek. A külső hi­deg levegő a szobafalakat is áthütötte, a belső termekben alászállt a hőmérséklet. A nö­vényápolással haladnak dolgo­zóink, de a növények mégsem fejlődnek. A növekedéshez élénk nedvkeringés kell, ennek pedig a párolgás, a meleg a feltétele. Hiányzik a hőmér­sékleti optimum. Mi okozta a júniusi hőcaökkenést ? Kczép-Európa, de különösen a Kárpát-medence éghajlati jel­lemvonásai közé tartozik ez a hőmérsékleti visszaesés. On­nan kell kiindulnunk, hogy az óceán vize és a szárazföld kü­lönböző mértékben melegszik fel. A fizikusok így fejezik -ci ezt a törvényszerűséget: a víz­nek nagyobb, a szárazföldnek kisebb a fajhője. Ugyanannyi napsugárzástól a víz kevésbé, a szárazföld jobban felmeleg­szik. Május végén, június ele­jén, a gyorsabban felmelege­dő Elő- és Belső-Ázsia szárazu­lata fölött a légtömegek kitá­gulnak, felemelkednek, a lég­nyomás alacsony lesz. Pl. most, június elején az Atlanti-óceán szigeted fölött 5 fokos hőmér­sékletet mértek, ugyanakkor Mi lesz a hagyományos állattenyésztéssel ? Erre Kerecsenden egyetlen választ kap a kérdező: Nincs férőhely! Nos, ebben van is! valami Igazság. De néhány do­log mégis érthetetlen. Egyet­len példát: a szövetkezet veze­tősége az agronómus tiltako­zása ellenére a közelmúltban eladott a TEGI-nek 11 darab előhasú üszőt, de ugyanakkor a tervében tehénvásárlás is szerepel, amelynek egy részét ugyancsak a TEGI-től kíván­ják megvenni Miért hát a vá­ratlan létszámcsökkentés most, amikor a jószágok úgyis a sza­badban vannak, tehát nem le­het probléma az elhelyezés? Erre maga az elnök válaszolt és kiderült, hogy csupán „hasz­nos” pénzügyi manőverről van szó. Minden darab eladott A SZOCIALISTA brigád­mozgalom kezdete óta egyre több brigád nyeri el a meg­tisztelő szocialista címet. Ez azt jelenti, hogy az általános műveltség, a termelés, és az élet számos területén eleget tettek a mozgalom követelmé­nyeinek. A címet azonban meg is kell tartani, s ez már ne­hezebb feladat. A petőfibányai altéró egyik ifjúsági fron telök észítő bri­gádja, a Lőcsei-brigád a moz­galom kezdetekor bekapcsoló­dott a szocialista címért indí­tott küzdelembe. Lelkesedé­süknek meg is volt a jutalma: az első évben tizenkét ember tulajdonosa lett a címnek. De mi történt azután ...? Talán azért, mert a könnyű győzelem elbizakodottá tette őket, s már nem látták olyan nagy jelentőségűnek az ered­ményt, a technológiai előírá­soknak nem tettek eleget vál­lalásaikban, s így a tavalyi ér­tékeléskor megvonták tőlük a szocialista címet. Most már elölről kell kezdeni mindent, számot kell vetni az előző év hibáival, s új lendülettel „be­vetni magukat” a versenybe, így kívánja a becsület. A brigád délelőtti harmada Jónás Árpád vezetésével most a 202. számú frontot késziti elő. Lőcsei Emil brigádvezető- vel nem találkoztunk, ő éj­szakás. A harmadvezető rá­bízta három társára az F 4-es fejtőrakodó gépet. Letelepe­dünk egy gerendára. — Feladatunk most már sok­kal nehezebb, mint volt — mondja. — A számos új mód­szer, elképzelés mellett a ta­valyelőtti sikeres év munka­menetével próbálkozunk. Szi­lárdabbá tesszük az egymás közötti összetartást, nemcsak idelent, hanem a magánélet­ben is. Ez is alapja annak, hogy ismét szocialista brigád lehessünk... A mozgalom célja a szocia­lista embertípus nevelése, amelyben a legfontosabb az általános műveltség fejleszté­se. A napi munka mellett, kell, hogy jellemezze őket) az élet más területein: az önzetlen se­gíteni akarás. BESZÉLGETÉSÜNK során meggyőződhettem, hogy tanul­va az eddigi hibákból, fenntar­tás nélkül igyekeznek eleget tenni a követelményeknek. Társadalmi munkával vesznek részt a petőfibányai strand építésében. Körülbelül e hó­nap végére, ha az idő is enge­di, már a saját strandunkon fürödhetümk, mi petőfibányai- ak... Ami a legfontosabb, a tanu­lásban is élen jár a Löcsei- brigád. Célul tűzték ki, hogy a szakmájuknál legalább egy fokkal magasabb képesítést fel. Ezek nem egyenletesen szivárogtak délre, hanem lö­késszerűen, az ún. „hidegjára^ időszakában rohanták le Euró* pát. Ilyen légmozgások indul­tak felénk december első, hars madik hetében, február végén, április végén és most. Az időjárási hírmagyarázó szerint június első 5 napja 110 éves hidegrekordot mutatott A különböző légtömegek 5—10 napos időközökben vonulnak él, vagy alakulnak át, a meteo rológiában ezért számolnak 5— 10 napos ciklusokkal. E számí­tás valódiságában egri viszony­latban sem kételkedünk. Ha azonban egy-egy napot kere­sünk Eger meteorológiai múlt­jában, akkor ettől hidegebbet is találunk. Szavahihető egri emberek szerint, 1914. június 12-én Egerben elfagyott a sző­lő. Ehhez pedig erős talajmen­ti fagy kellett. Mit mutatnak a régi mérések? 1904—1913—« 1914—1915 júniusában a mos­tanihoz hasonlóan, 4 fokos hi­deg idő fordult dó. Hasonlóan az 1920. és 1947. évben is. De 1918-ban, az egyik júniusi reg­gelen 1,0 (egy) fokra süllyedt a hőmérséklet. Ez volt itt a leg­hidegebb júniusi nap, 50 évre visszamenőleg. Most, május első 5 napján így alakult a legalacsonyabb hőmérséklet: 7 és 8 fok között az első négy napon, míg 5-én 4,6 fokra esett. Utána ismét emelkedett De bennünket az érdekelne: meddig tart a szokatlan hideg? A hűvös levegő súlyosabb, váratlanul tör be és gyorsan kiszorítja a meleget. A meleg légtömegek könnyebbek, ugyanezen a módon nem tud­nak teret hódítani. A hidegnek itt kell „elöregednie”. Majd a lassan megkezdődő hdyi fel- melegedés fogja felemészteni. Ehhez pedig idő kell, egy hét, esetleg 10 nap. Ha azonban a ciklon szárnya mögött meleg, szubtrópusi légtömeg jutna Közép-Európa fölé, altkor a fel- melegedés meggyorsulna. De ez sem rohammal venné be a teret, hanem előbb felsikló mozgással meleg esőt szórna szét, és úgy változtatná meg a2 időjárás jellegét. Dr. Zétényi Endre — JÚNIUS 10-ÉN Porosz­lón nagyszabású ifjúsági ta­lálkozót rendez a füzesabo­nyi járás a VIII. VIT tiszte­letére. Közel 10 ezer úttörő cs fiatal vesz részt a felvo­nuláson. majd az ifjúsági nagygyűlésen ahol Horváth Ferenc az MSZMP járási bi­zottságának titkára mond ün­nepi beszédei. szereznek. Ezért néhányuk be-S iratkozott a bányaipari tech-s nikumba. Mások meg, akik ed- 5 dig még nem találtak rá le-s hetőséget, végzik az általános s iskolát, szeretnék mielőbbi utolérni társaikat. A havonta? megtartott értekezleteken kí-> vül is tartanak összejövetele-? két, ahol az egyéni, és a kö-> zösségi problémáikat vitatják? meg; mindenképpen igyekez-? nek segíteni egymáson a jó? összetartás jegyében. Nem rit-> ka a közös mozi, vagy színház-? látogatás sem, ami szintén fel-? tétele az általános műveltség? megszerzésének! | Részt vesznek az üzem? sportéletében is, s a házi ver-? senyeken nemegyszer szép? eredményeket értek el. ? A termelésben is igyekeznek? mindenben eleget tenni a kö-< vetelményeknek, különösen —j tanulva a múlt hibájából —, a? techonógiai előírásoknak. Az? eredményen meglátszik a lel-? kesedésük: Lőcsei Emil példá-? ul megszerezte a Munka Vö-< rös Zászló Érdemrendjét. Ko-? vács Ernő és Jónás Árpád pe-? dig a kiváló dolgozó oklevéllel? büszkélkedhetik. ? A BRIGÁD EDDIG mindent^ megtett azért, hogy az elve-? szett címet újra megszerezze.? S ha így haladnak tovább, bi-? zonyos, hogy fáradozásuk nem? lesz hiábavaló. ? Kátai Gábor i

Next

/
Oldalképek
Tartalom